Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

1997. Januar 6., hétfő __________________________HEVES ÉS KÖRZETE F élidőben - év elején Múltidézés: Meleg pillanatok a kömlői lovasnapokon Félidejéhez érkezett az ön­kormányzati képviselők mandátuma. Önvizsgálatra, számvetésre ad ez lehetőséget, mérlegre téve a települések fejlődése érdekében tett erő­feszítéseket. Újévi összeállítá­sunkban erről adnak számot a térség polgármesterei. Boconád Sedon János: - A századvég legnagyobb fejlesztésével, a gázhálózattal gazdagodtak a ciklus elején a boconádiak. Mi is hitel felvételére kényszerül­tünk, annak törlesztése viszont leköti a pénzforrásokat. Azzal is tisztában voltunk, hogy a la­kosság vállára nehezedő újabb adófajtát kivetni vagy emelni nem lehet. Jelentős támogatás­ban részesítettük a rászoruló­kat, a társadalmi és tömegszer­vezeteket, s a rendőrséget. A szűkös gazdálkodás ellenére sor kerül majd az utak felújítá­sára, a szilárd hulladék és a szennyvízelvezetés kérdésének megoldására is. Erdőtelek Oszlánczy István: - Ön- kormányzatunk folytatta az előző ciklusban kialakított programját. Sor került a for­galmas utak kiépítésére, a gáz­fektetés utómunkálatainak rendbehozatalára. Újabb ut­cákban lett járda. Mindezekre ’95-ben 20 milliót, az elmúlt évben 7 milliót költöttünk. Egymillióba került a közvilágí­tás korszerűsítése is. Nem tétlenkedünk a későb­biek során sem, hiszen megold­juk a belvíz elvezetését. A vár­hatóan 10 millióba kerülő munka egy részét saját erőből, más részét pályázati pénzből végeztetjük. Feszítő gondunk, hogy a szövetkezeti és ipari cé­gek nem képesek valamennyi cigány munkavállaló foglalkoz­tatását biztosítani, ennek to­vábbgondolásán fáradozunk. Erk Csintalan Györgyné: - Er­ken a nagyberuházások e cik­lusra váltak „működőképessé”: gázzal és telefonnal gyarapo­dott a falu. Közben évente gaz­dagabbak lettünk egy-egy ki­épített utcával, járdával. Hama­rosan elkészül a térségi vízmű- rendszer, ez biztosítja majd hosszú távon az egészséges ivóvízellátást. Mivel községünkben igen magas a cigánylakosság ará­nya, szociális célú juttatásokra is többet fordítottunk. Felvető­dött, hogy térségünk ad majd helyet a szilárd hulladék táro­zásának, egyben munkalehető­séget is kínálva az ittenieknek. Hevesvezekény Balogh Sándorné: -Taka­rékossági meggondolásból gáz­zal láttuk el az óvodát, iskolát, a szolgálati lakásokat, valamint a polgármesteri hivatalt. Saját vállalkozóink jóvoltából négy új buszváróval gazdagodtunk. Az egészségügy segítése érde­kében átvállaltuk a háziorvostól a működési költségeket, s min­den jogosultat segélyben része­sítettünk. Új kerítés került a temető, az iskola és a hivatal köré. A honfoglalás évforduló­ját 1100 facsemete ültetésével tettük maradandóvá, pályázati pénzen díszkút ékesíti a kas­télyparkot. A továbbiakban is hitelmen­tesen szeretnénk gazdálkodni. A gázrészvény értékesítéséből a szilárd hulladék és a szenny­víz kérdését kell megoldani. Heves Kontra Gyula: - Miután helyzetelemzésünkben 120-130 milliós forráshiány született, olyan stratégiát dol­goztunk ki, miszerint a ciklus második harmadára egyensúly­költségvetést kell elérni. A fej­lesztési tervekben ezért „csu­pán" a gázhálózat teljessé té­tele, a szennyvízcsatornázás be­fejezése, az utak szilárd burko­latúvá tétele, az új autóbusz-pá­lyaudvar megépítése szerepel. Ezeken túlnő az az intézményes szemétszállí­tási rendszer kialakítása, amely csak térségi össze­fogással való­sítható meg. Félidőben szigorú gaz­dálkodással, adónemek be­vezetésével stabilizáló­dunk. A bizton­ságos közle­kedésért a vá­ros ke­let-nyugati irányú kerék- párútja után elkezdődhet az észak-déli irányú háló­zat építése. Tervünk sze­rint jövőre hozzányúlha­tunk az önkormányzati va­gyonhoz. A gázrészvény értéke­sítéséből pályázati segédlettel további utcák portalanítása, s az autóbusz-pályaudvar meg­építése kezdődhet el. Kisköre Járdán József: -j Égetően szükség van a középületek fel­újítására, a legfontosabb kar­bantartások elvégzésére. Az egyetlen lehetőség, ami rajtunk lendíthetne, az az idegenforga­lom. Most azonban ez sem volt sikeres. A falumúzeum felújítá­sát, a nyári folklór-rendezvé­nyünket, a falu arculatát csúfító gödrök betemetését, az óvodai gázbekötést pedig pályázaton nyert pénzből fedeztük. A Terü­letfejlesztési Tanács támogatta az iskola fűtéskorszerűsítését, állami pénzen épül a strand­övezethez vezető út is. A nagy- családosok társasház-építési akciójában jut hamarosan 20 kiskörei család lakáshoz. Nem tudtunk előbbre lépni a termál­kút és az üdülőterület hasznosí­tásában, mert nem találtunk megfelelő befektetőt. Komló Sztankovics Béla: -Kifor­rott elképzelésekkel indultunk ’94-ben a „nagy menetelés­nek”. Ám a településen a szi­lárd hulladék elhelyezésének megoldása még mindig égető probléma. Szorosan összefügg ezzel a szennyvízelvezetés kér­dése, amely, erőnket meghaladó vállalkozás lenne, csak a térségi társulás hozhat megoldást. Viszont saját erőből a tönk­rement belterületi útjainkat rendbe hoztuk. Elkezdődött a tornaterem építése is, a fémvá­zas szerkezet a helyére került, viszont pénz hiányában nem tudjuk befejezni. Pély Kalmár Mária: - Kedve­zőek voltak az induló feltételek, mert a korábbi nagyberuházá­sok miatt nem adósodott el a község. Elkészült a Jókai, a Damjanich és a Dobó utca fél­újítása, valamint a Tamai utca járdája. A lakosság elégedett volt a segélyezés formájával, továbbra is ingyenes, a tan­könyv az iskolásoknak, szerény ajándékozás futotta az öregek­nek is. A későbbiekben meg kell szüntetni az ivóvízellátás zava­rait, s gondolkodni kell a szi­lárd hulladék intézményes szál­lításán. A szennyvízhálózat épí­tése is napirendre kerül. A kö­zeljövőben önálló körzeti rendőr vigyáz a biztonságra. Tamabod Kovács László: -Az alig 700 lelket számláló község te­rületi adottságaiból adódóan egyre-másra kimaradt a nagy beruházások hullámaiból, így sajátos útját kell járni. Több ut­cába is szilárd burkolatot ter­veztünk, azonban az időközi árnövekedések takarékra tették e gondolatot. Felújítottunk két szolgálati lakást, új köntöst ka­pott a községháza, az orvosi rendelő, a népház. Átadtuk a gyermekek részére az iskolai tornatermet, miközben két fel­újított tanterem került az okta­tás szolgálatába. Felvetődött a közvilágítás korszerűsítése is, ám realitása csak a ciklus végére lesz. Áthú­zódó lesz a Területfejlesztési Tanács pályázatán nyert s 21 milliós költséggel megépülő korszerű ivóvíznyerő és -ellátó rendszer is. Tárnáméra Bencze László: -A helyi tömegszervezetek működésé­hez pénztámogatással járultunk hozzá, s fejlesztésekre is fu­totta, hiszen utcákat portalaní- tottunk. Végre egészséges ivó­vizünk van a regionális rend­szer kiépítésével. A megyében elsőként vállalkozói formában nálunk működött a fogorvosi el­látás. Népességmegtartó erőnek bizonyult a fiatalok lakásépí­tési támogatása, s immár kultu­rális célokat szolgál az Al- mássy-kastély, benne hazánk első Rendőrmúzeumával. Ami a jövőt illeti: szükséges az intézmények állagmegőr­zése. A település szépítésén kell gondolkozni, s a strand megújí­tásán fáradozni. Tarnaörs Nyúl György: - Lehetősége­inkhez képest a városi komfor­tossághoz kívántunk közelíteni. Az elmúlt 2 év eredménye, hogy van telefon, gáz, s közel 40 millióért felépült a tamai térség ivóvízellátását biztosító egyik létesítmény. Úthálóza­tunk újabb részét tettük porta- lanítottá. Nem sokat tehettünk a munkanélküliek gondjainak enyhítéséért. A továbbiakban befejezzük a községi utak korszerűsítését, s a közvilágítás cseréje sem tűr ha­lasztást. Előkészítés alatt áll a Jászszeniandrássál összekötő műút megépítése, s elkezdjük a barokk templom felújítását. Tarnaszentmiklós Szécsi Ernő: -Az önkor­mányzat elsősorban az intéz­mények biztonságos fenntartá­sát tűzte célul. A hátrányos helyzetű Tamaszentmiklóson az ifjúság számára egy új tor­naszobát építtettünk, az idősek­nek épületátalakítással napközi otthont létesítettünk, Péllyel közösen pedig fogorvosi rende­lőt alakítottunk ki. Elkezdtük egy 20 hektárnyi terület fásítá­sát, ami a ciklus végére csodá­latos liget lesz. Nem tudtuk vi­szont segíteni a hátrányos hely­zetű rétegek foglalkoztatását. Pályázati pénzekből javítjuk a település úthálózatát, itteni közmunkások segítségével. Tarnazsadány Mester András: - A gázfej­lesztésből örökölt 18 milliós hi­tel törlesztése és a magas mun­kanélküliség meghatározta a terveket. Ennek ellenére az óvoda, az iskola és az egész­ségügyi intézmények egyetlen pillanatig sem érezték e feszítő gondokat. Most azon fárado­zunk, hogy elkerüljük a csődöt. Csupán egyetlen ipari üzem segített a munkaerőgondokon és a gyermekintézményeink „szponzorálásában”. Ha sikerül a gázrészvényeket eladni, talán az egészségügyi ellátás korsze­rűsítése is látóközeibe kerülhet. Tenk Török Margit: - Az 1928- ban két tanteremmel épült isko­lának föl kellett zárkóznia a követelményekhez, s a sporton kívül szükség volt egyéb köz­ségi összejövetelek miatt a tor­nateremre. így készült el szep­temberben az új csarnok. Nem sikerült viszont a varroda léte­sítése. A Népjóléti Miniszté­rium támogatásával kialakítot­tunk egy fiókgyógyszertárat. Továbbra sem tettünk le a tu­risztikát szolgáló kulturális centrum megvalósításáról, mint ahogy, látókörben tartjuk a szennyvízvezeték és a szilárd- hulladék-lerakó megépítését. Tiszanána Dr. Tóth József: - A „fél­idő” legfontosabb eredményé­nek tartom, hogy felére sikerült csökkenteni adósságunkat. Ha szerényen is, de jutott pénz or­vosi műszerek vásárlására, a közvilágítás korszerűsítésére, az elhanyagolt temető rendbe­tételére, Dinnyésháton pedig az ivóvízhálózat kiépítésére. Be­vezettük a szemétszállítást, s pályázati pénzen hozzáfogtunk a helyi közúthálózat bővítésé­hez. Tiszanána jövőjét szolgálja a kialakulóban lévő szennyvíz- rendszer építése, a dinnyésháti strand és a csónakkikötő fej­lesztése, a meglévő és új vállal­kozások segítségével a munka- nélküliség visszaszorítása. Legfontosabb „vívmány” ez évben az lenne, ha az esztendő valódi békességet hozna a kép­viselő-testület számára, s a falu javára dolgozna. ♦ Visznek Tóth Józsefné: - A múlt év a nagyberuházások jegyében telt, hiszen a község új vízellátó rendszerből kapja a vizet. A közelmúltban átadott 22 milliós létesítménnyel régi óhaja vált valóra a visznekieknek. Az idén közérzetet javító munkák lesznek. Portalanítunk több utcát is. Jut majd pénz az intézmények gázbekötésére, s ha a gázrészvények elkelnek, megkezdődhet a település köz- világításának modernizálása. Zaránk Csintalan István: - Két év­vel ezelőtt gázlánggyújtással kezdődött a ciklus. Később fel­újítottuk a ravatalozót, bevezet­tük az ingyenes szemétszállí­tást. A vízrendszer költségének ránk eső részét törlesztettük. A régi iskola épülete is visszake­rült hozzánk. Két év alatt közel ötezer facsemetét ültettünk, s díszkivilágítást kapott a temp­lom is. A következő évben ter­vezzük: a volt iskola épületét idősek otthonává alakítjuk. Cseh Béla Múltidéző: Templom épült Négyessy Zoltán tervei alapján a hevesi újtelepen 5. oldal Múltidéző, ’96 Ahogy az új év első pillana­taiban pezsgőspohárral a kezünkben mindannyian fel­idéztük az elmúlt évet, úgy az idei esztendő első hevesi oldalán is visszapillantunk olvasóinkkal közösen a tér­ség emlékezetes eseménye­ire, azokra a rendezvé­nyekre, melyek a települések „nagy emlékkönyvébe” be­kerültek. Izgalmas pillanatokat él­tek át január első napjaiban a Tisza-part lakói. A lezú­duló víz áradással fenyege­tett. Naponta érdeklődtünk az árhullám felöl, s meg­nyugtattak bennünket: nincs veszély, mi több, még ürge­fúrások sem rengették meg a gátak biztonságát. Miköz­ben az év első napjaiban a csónakok biztonságáért re­megtünk, addig a hevesi ser­téstenyésztők bottal ütötték jószágaik nyomát, ugyanis januárban a Thur Rt. fize­tésképtelenségével kellett szembesülniük. Februárban a térség He­vesre figyelt. Százhét iskolai alkalmazott vált munkanél­külivé, hiszen a város eddig soha nem látott forráshi­ánnyal számolt. Közben Alatka csatlakozott Heves­hez, aki nem ígért, hanem - ritkaság - adott. Márciusban megnyílt a hevesi Első Polgári Taka­rékpénztár, amely - sajnos - csupán egy fél évig élt. Je­lenleg az Állami Bankfel­ügyelet ellen indított pert várja. Még ebben a hónap­ban emlékpark készült He­vesen, s Tarnaörsön is elsi­ratta kedvenc ebét a község doktornője, amit lelőttek... A nyár elején a tarnaörsi Csárda Milk Kkt.-ben tör­tént visszaélésekre figyel­tünk. Júniusban miközben teljes bizonytalanság volt Kiskörén: vajon kinyit-e a strand, addig Tarnamérán zöld utat kapott a Rendőr­múzeum kialakítása. A nyár eseményeit szinte dióhéjban is lehetetlenség felsorolni. Zárónkon és Kömlőn lovas­napokat tartottak, Tarna­mérán Hazavágyók találko­zóját - aminek példáját ké­sőbb Tiszanána is követte -, Hevesen templomot szentel­tek és dinnyefesztivált ren­deztek. Közben egy vihar le­tépte a nánai tornacsarnok tetejét, egy másik pedig ut­cára juttatott egy erdőtelki családot... Ősszel a hevesi Polgári Takarékpénztár bezárása és a tiszanánai képviselő-testü­let lemondása foglalkozta­tott bennünket, miközben arra is figyeltünk: hogyan fogadja Erk lakossága a hulladékgyűjtő gondolatát, s mit szólnak a visznekiek a kommunális adó bevezeté­séhez. Tenken átadtak egy tornatermet, Kömlőn pedig novemberben újra kulturális hetet rendeztek. Eseményekben gazdag év volt ’96. Mit kívánhatunk? Hasonlót és soha rosszab­bat, negatív szenzációktól mentesebbet. Ha lehet... Szuromi Rita Múltidéző: Átadták a tarnamérai Rendőrmúzeumot

Next

/
Thumbnails
Contents