Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-30 / 25. szám

1997. január 30., csütörtök 5. oldal Hatvan És Lőrinci Körzete Csütörtöktől Csütörtökig Lassan véget ér a sajátos téli közéleti uborka­szezon. Beindul a gépezet: a települések előké­szítik idei - „min spóroljunk?” - költségveté­süket; ébredeznek a politikai és nem politikai szervezetek, hiszen kézzelfogható közelségbe kerültek - hiába, hogy csak másfél, illetve két év múlva lesznek - az országgyűlési és a hely- hatósági választások, és az igazságszolgálta­tás frontján is elsáncolták magukat a felek. A szereplők alkalmazkodnak az - olykor sa­ját maguk által igaznak gondolt - elvárások­hoz. Senki nem bújhat ki a bőréből. így van ez Hatvan térségében is. Amikor (szokásomtól eltérően) ezúttal három jelenséget tárgya­lok, kelletlenül veszem tudomásul, hogy magam se lehetek kivétel. A világmegváltás bizonytalan időre elnapolva. Mostanában Lőrinciben az alapfokú oktatást érintő polémia váltja ki a legnagyobb viharokat. A legújabb iskolagond: miként „kezeljék” a létszám-aránytalanságot? Amikor az erőműi tanodát - véleményem szerint indokolt, de át­gondolatlan szerkezeti változtatással - integrálták, a városban északi irányú átcsoportosulás ment végbe. Ez teljesen földrajzi mi­nősítés: a diákok Lőrincibe kerültek; csakhogy a tömeges utaztatás itt leblokkolt, s néhány kilométerrel „feljebb", Selypen szinte semmi sem változott. Az utóbbi intézményrészben maradt a 180 gyerek, ami hozzávetőlegesen fele a lőrinci létszámnak. A „nép- vándorlás” az északi körzethatárt nem érintette. Mindenki tudja, hogy a problémát mielőbb meg kell oldani. Selypen máris elterjedt, hogy a jövőben az alsósokat Lőrinciben helyezik el, a felső tagozatosoknak pedig a piros iskola ad majd otthont. Mindez vitákat vált ki: a szülök a hírek szerint aláírásgyűj­tésbe kezdtek, és azonnali válaszra várnak, hogy kedvezőtlen dön­tés esetén inkább átírathassák Zagyvaszántóra csemetéiket. Ma már több lőrinci képviselő is hangoztatja, hogy ésszerűbb volna in­kább tagozatos oktatásban gondolkodni; ennek csak az a szépség­hibája, hogy néhány hónapja szinte egyöntetűen utasítottak el egy hasonló kezdeményezést. Igaz, mindent meg lehet magyarázni. Más. Szintén Lőrinciben - mégpedig csípősen - vetődött fel: helye lehet-e kistelepülésen a pártpolitikának? Testületi ülésen a volt orosz laktanya sorsa felett bontakozott ki vita. Nem is vita, inkább a lehetőségek latolgatása. A lerongyoló­dott épületet végül Sárosi Károly alpolgármester vette védelmébe, mondván: a szovjetek távoztukban rendben átadtak mindent, csu­pán ezt követően - a magyarok „jóvoltából" - következett be ál­lagromlás. Jómagam kötve hiszem, hogy így történt. Bár az „ideig­lenes” negyven év során egyszer sem lát(hat)tam közelebbről az objektumot, az azóta tapasztalt értelmetlen pusztulás aligha né­hány őr ténykedésének (netán figyelmetlenségének) „köszönhető”. Az alpolgármester egyebek ellen is szót emelt. Amikor kritika érte a kormány működését, kioktatta képviselőtársait: egy kisváros vezetése lehetőleg tartsa távol magát a pártpolitikától. Szemléleté­vel azonosulok, ugyanakkor ellentmondásosnak találom, hogy a lőrinci testületi üléseken rendszeresen megjelenik Csuvikovszky Lajos, az MSZP térségi elnöke, aki — noha ecsédi illetőségű - oly­kor hozzászólásaival is gyarapítja a helybeliek ismereteit. A bírósági szembesítések intim varázsa Az elmúlt héten bírósági tárgyalássorozat kezdetén vettem részt. A vádlott a hatvani városháza egykori építésügyi előadója, K. Csaba volt. Néhány tanú szerint a fiatalember nyitott szemmel járta a környéket: ahol építkezésre lelt, felhívta a tulaj figyelmét külön­féle szabálytalanságokra, bírságot emlegetett, s máris jöhetett az „egyezség”. A kilátásba helyezett büntetés egynegyedét szokás ilyenkor zsebbe csúsztatni - idézi K. Csabát az egyik károsult -, és mindenki jól jár. Más szerint viszont a tisztviselő -jobb híján - el­fogadta az aznap felvett családi pótlékot is, az utolsó fillérig. A vádlott - mint mondta - azért vallotta be el sem követett csele­kedeteit, hogy mielőbb hazaengedjék kicsiny gyermekéhez és álla­potos feleségéhez. Idilli kép, amit csupán némiképp ellensúlyoz a szembesítések során tanúsított magatartása. Például az, amikor egy építkezése terhei alatt görnyedő férfi - szemben K. Csabával nem vasalt öltönyben és nyakkendőben - szinte sírva mondta a hajdani hivatalnok képébe: Csaba, egy hónap haladékot adtál, hogy összeszedjem a pénzt. Máig nyögöm... A vádlott monoton hangon ismételte: Az építkezésnél szabálytalanságot nem tártam fel, öntől pénzt nem vettem át. És a tanú szemébe nézett. XOuáo A dinnyeföldön olvasta ki többezres könyvtárát Németül böngészik az Aranyembert Egy csányi polgár nemes ajándéka a helyi iskolának Juhász István látható tisztelet­tel lép be az iskolába. Érthető ez, indokolja, egykoron ide jártak a szülei, jómaga is itt koptatta a padokat, s ebben a régi épületben tanultak meg ími-olvasni a gyermekei is.-Jövőre pedig első osztá­lyos lesz az unokám - egészíti ki a sort a zömök, erős mun­kához szokott férfi, aki - ha szükség volt rá - bármikor la­pátot, ásót, szerszámot fogott, hogy segítse a falu oskoláját. De most egészen másról szól a történet... * A sors alakította úgy évtize­dekkel ezelőtt, hogy a tanul­mányait befejező ifjú a csányi dinnyések kenyerét kezdte enni. A hajnaltól késő estig tartó munka sem szegte azon­ban kedvét, hogy lefekvés előtt - amíg a kunyhó előtt kuporogva látni lehetett a be­tűket - el ne olvasson 15-20 oldalt valamelyik könyvből.- Máig emlékszem rá - idézi bólogatva -, az első nagy olvasmányélményem Illyés Gyula regénye, a Puszták népe volt... Ezt aztán követte a többi, mert miután elterjedt, hogy szeretek olvasni, itt is, ott is nekem adtak egy-egy kö­tetet. Amerre csak dinnyés- kedtünk, mindenütt felkéredz- kedtem az öreg házak padlása­ira, s elkértem vagy megvet­tem a régi könyveket. Szinte észrevétlenül lettem szenvedé­lyes olvasóból gyűjtő, hiszen azon kaptam magam, hogy Egerben járva ki nem hagytam volna például a Dobó téri an­tikváriumot. Évek múltán először egy kis szekrény, majd egy jókora vit­rin, illetve egy egész falat be­töltő polcrendszer telt meg rit­kaságokkal, dedikált kiadvá­nyokkal, napi újdonságokkal. Később már a garázsba is ju­tott a mintegy négy és fél ezer kötetből. Ott sorjáztak egymás Kovács István németórát tart Már rég becsengettek, de még böngészgetünk az ajándékba adott kötetek között.- Azt azért egy kicsit sajná­lom - vallja meg volt „gazdá­juk” -, hogy korábban sokat eladtam a könyveim közül. De még így is maradt otthon vagy kétezer, át is válogatom majd őket. Akad még olyan - mint egy régi Petőfi-kötet -, ami­nek itt lenne a helye... Szilvás István Juhász István (középen) az iskola tanáraival- Most viszont szívfájdalom nélkül váltam meg örökre még a legértékesebbektől is. * Deák Tiborné iskolaigazgató hosszú listát nyújt át: 314 kü­lönböző mű adatai vannak rajta A keresztes háborúk tör­ténetétől A fekete városon át egészen A kerámia művészete című kiadványig. Ezek mind­mind az egyes szaktanárok munkáját segítik, az érdeklődő diákok tudását bővítik. S ak­kor még nem is szóltunk arról a százkét német és orosz nyelvű kötetről, amelynek hasznosításáról - elsősorban a Goethe nyelvén írottakéról - Kovács István német-ma- gyar-orosz szakos nevelő gondoskodik.- A nyolcadikosok Jókai 1873-ban németül kiadott Aranyemberét böngészgetik már, az egyik kislány pedig David Goodis A csalódás című regényének fordítgatá- sával csiszolja a tudását - új­ságolja a fiatal tanár. Az iskola vezetése egyéb­ként sokat tesz azért - főként pályázatok útján -, hogy a le­hetőségekhez képest a köny­vek, az olvasás biztosításával is segítse hátrányos helyzetű tanulóinak felzárkóztatását. Csak az elmúlt két évben mintegy 120 ezer forintot nyertek ily módon könyvtár- fejlesztésre. * mellett az értékes lexikonok, kézikönyvek, történelmi és szépirodalmi művek, ifjúsági regények, s békésen megfértek mellettük az innen-onnan bir­tokába került német és orosz nyelvű nyomdatermékek. S nem volt egyetlenegy sem kö­zöttük, amelyet ne vett volna kézbe, ha másért nem, hát hogy megtalálja bennük az azóta is szívesen fejtett ke­resztrejtvények egy-egy kere­sett kifejezését, meghatározá­sát.-Csakhogy mára megrom­lott a szemem - panaszolja a nyugdíjaskorú férfi. - Le kel­lett hát mondanom a lapozga­tásról, maradt a rejtvényfejtés. Egy újság forgatásakor bukkant rá a helyi iskola pá­lyázatára, miszerint támoga­tást igényeltek könyvtáruk fej­lesztésére. S Juhász István az­nap éjszaka nem sokat aludt: gondolatban már válogatta a köteteket, amelyeket odaaján­dékoz majd a kisdiákoknak. — Mint általában a könyvek barátai, én sem szívesen adtam kölcsön olvasnivalót. Talán egyszer, tizenöt darabot, akkor is kár volt. mert csak hetet lát­tam viszont belőlük - dohogja. Lendületben fotó. szigeti tamás Egy kis „herfli” a művház-avatón Hatvanban színvonalas programsorozattal teszik még ünnepibbé a Grassalkovich Művelődési Központ újbóli megnyitását. A rendezvények sora holnap zárul élő Ki nyer ma? rádióközvetí­téssel és jótékonysági bállal. Az elmúlt hét végén többek között egy nép­szerű szájharmonikás és újjászervezett csapata, a Herfli Davidson is igyekezett - nem eredményte­lenül - feldobni a hangulatot. Igaz, a nagyérdemű egy része megütközve, míg mások derűsen vették tudomásul, hogy Ferenczy mester a saját nóták szövegeit elfelejtette, így a dalok néhány sor után abbamaradtak, ám a feldolgozások élmény­számba mentek. A csapat Hendrix, James Brown klasszikusait adta elő a szokott blues-soul stílus­ban. Az est fénypontja egyértelműen a Buddy Mi­les által írt Changes volt. A közönség háromszor tapsolta vissza a ban­dát. Láthatóan mindkét fél jól érezte magát. (szigeti) Nemcsak az egykori honatya gyógykezeléséért Adakozni érdemes Annak idején sokakat meg­döbbentett dr. Baranyai Mik­lós balesetének híre. A 4-es számú választókörzet korábbi országgyűlési képviselője a választási ciklus elején olyan szerencsétlenül járt, hogy hosszú ideig kómában feküdt, s lényeges javulás azóta sem következett be állapotában. Dr. Baranyai gyógykezelé­sét az elmúlt év végéig a nép­jóléti tárca elkülönített pénz­keretéből finanszírozták. Mi­vel azonban 1997-ben már nem áll rendelkezésre hasonló támogatás, Hatvan vezető­sége a segítségnyújtás egyéb formáját választotta: 250 ezer forintos alaptőkével létrehoz­ták a „Dr. Baranyai Miklós Ápolási és Gondozási Alapít­vány”-!, s a kuratórium elnö­kévé dr. Köles József főorvost választották. Az alapítvány célja, hogy a súlyos egészségkárosodást szenvedett személyek gondo­zási költségein enyhítsen. A hatvani képviselők idáig már több mint 60 ezer forintot utal­tak át a nemes célra. Akik a jövőben szeretné­nek segíteni, azok az Orszá­gos Takarékpénztár hatvani fiókjánál, a városi könyvtár­ban, az újhatvani fiókkönyv­tárban, a művelődési köz­pontban, a családsegítőnél, a kórház titkárságán és a pol­gármesteri hivatalban kérhet­nek csekket. Hatvani pénzügyek Hatvanban ma 9 órára hívta össze a város vezetését Szinyei András polgármester. A képvi­selő-testület tájékoztatót hallgat meg az idei költségvetés forrás- lehetőségeiről, megtárgyalja az 1997-es munkatervet, s dönte­nek önálló fogorvosi körzetek kialakításáról is. Két ülés Ecséden Az ecsédi képviselők két ta­nácskozáson tárgyalnak az ez évi gazdasági lehetőségekről. A február 4-i és 11-i ülésekre 13 órakor a polgármesteri hivatal­ban kerül sor. Kökényesi tervek Nagykökényesen január 31-én, pénteken vitatják meg a gazda­sági kilátásokat és a munkater­vet. A testület a klubkönyvtár­ban tartja megbeszélését. Idősek klubja Szántón Zagyvaszántón a volt könyvtár épületében alakították ki az Idősek klubját, amelyet néhány héten belül birtokukba is vehet­nek a település nyugdíjasai. Február 3-án, hétfőn az ANTSZ szakemberei szemlét tartanak az intézményben. Vigalom Csányban Jótékonysági bált rendeznek február 1-jén, szombaton Csányban. A mulatságra a régi óvoda épületében kerül sor, ahová várják az adakozni szán­dékozókat. A bevételt a helyi oktatási intézmények feltételei­nek javítására fordítják. „Befogás” Lőrinciben Ma és holnap a város egész te­rületén kutyabefogást tartanak Lőrinciben. A kóbor ebeket összegyűjtik, s Egerbe szállít­ják. A megyeszékhelyen a gaz­dik 3 napig vehetik át - térítés ellenében - elkószált kedvence­iket. Ezt követően a négylábúak sorsa felett az illetékes szak­ember rendelkezik. Az ecsédi iskoláért Az ecsédi iskolát illeti annak a táncos mulatságnak a bevétele, amelyet február 8-án rendeznek a \\t\yí Kedves vendéglőben. A jótékonysági bálon fellép Bach Szilvia humorista is. Népi díszítőművészet Hatvanban a minap átadott Grassalkovich Művelődési Központban ma 14 órakor a népi díszítőművészetről hall­gathatnak meg előadást az ér­deklődők. A vendég dr. Csif- fáryné dr. Schwalm Edit, az egri Dobó István Vármúzeum munkatársa lesz. Ezt követően Polonkai József népviseleteket ábrázoló képeslapjaiból nyílik kiállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents