Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04 / 3. szám

2. oldal 1997. január 4., szombat Megyei Körkép Főként az alföldi mellékutak veszélyesek Latyakos az egri belváros Szép arcát is mutatja a tél... fotó: perl Márton Tegnap kora este a közúti igazgatóság megyei útügye- letétől azt az információt kaptuk, hogy Heves megye szinte valamennyi útja jár­ható. A délutáni órákban ti­zenkilenc gép dolgozott szü- kebb hazánkban: ekézték és sózták az utakat.- Mindez azonban nem sokáig tárt - mondta érdeklődésünkre Lévai Antal ügyeletes -, hiszen a további havazás tönkreteheti az utak állapotát. Az alföldi területeken - Fü­zesabony, Poroszló és Heves térségében - a mellékutak ál­lapota a kritikusabb. Termé­szetes, hogy a szakemberek a főbb útvonalak tisztításával kezdik, s ezért érdemes óva­tosnak lennie annak az autós­nak, aki mellékutakon kényte­len közlekedni. Az Egri Üzemmérnökség ügyeletesét, Farkas Endrét is megkérdeztük. A szakember arról számolt be az esti órák­ban, hogy a megye északi ré­szében - a volt egri járás kör­zetében - hat gép dolgozott az utakon. Először sózták, ekéz­ték, majd pár óra múltán letol­ták a fellazult havat az út szé­lére, hogy az ónos eső ne fagyhasson rá. Természetesen érdeklőd­tünk arról is, hogy milyen ál­lapotban vannak a munkagé­pek. Mint megtudtuk: egy kor­szerűbb Tátra, illetve egy Skoda típusú járműre „alapoz­hatnak”, a többi korosabb IFA. Van még lehetőség arra is, hogy a saját hókotrók mellé bérelt gépeket, autódat állítsa­nak be. A szakemberek három mű­szakban váltják egymást, az ügyeletesek pedig tizenkét óra munka után egynapi pihenőt tartanak. * A megyeszékhely járdáinak, s útjainak állapota tegnap a la­kosság őszinte felháborodását váltotta ki. Aki csak egy kicsit nem biztos a mozgásban a be­tegsége vagy kora miatt, az jobban tesiti, ha ki se merész­kedik - állapították meg a já­rókelők. Reményi László olvasónk be is telefonált: „Latyakban úszik a város. Sehol egy jármű, ami tisztítaná az utakat. Ez felhá­borító!” Az Egri Városgondozási Kft. igazgatóját, Soós Istvánt tárcsáztuk. Noha részben kénytelen volt igazat adni a panaszosnak, elmondta: cégük a városnak csak egy részét gondozza. A belváros tisztasá­gáért Kovács Istvánné vállal­kozó, a felnémet-pásztorvöl­gyi városrészért Bartók Lajos vállalkozó a felelős. A továbbiakban arról tájé­koztatott, hogy három sószóró és egy járdatisztító Multicar állt munkába, s a kft. saját dolgozói három csoportban járják a várost. Főként a buszmegállók környékét sóz­zák, tisztítják, valamint a csú­szásveszélyes részeket.- Nem túl kevés ez? ­- Ennyi alkalmazottunk van egyelőre, csoportonként 8-10 személy. Tavaly a közhasz- núak foglalkoztatására kap­tunk egy bizonyos összeget. Az idén csak január 2-án tud­tuk megkötni az erre vonat­kozó szerződést az önkor­mányzattal, illetve a munka­ügyi központtal. Az idén hu­szonegy közhasznú foglalkoz­tatottat várunk. Már néhányan jelentkeztek... (j. i.) Az iparkamara gazdasági növekedést sürget Idén is a tagságot segítve szolgáltatnak Az újévköszöntés jegyében ’97 első, fogadással egy bekötött tá­jékoztatóját tartotta tegnap a megyeszékhelyen a Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara. Ezen részt vettek a megyei és a városi önkormányzat vezetői, a kamarához tartozó na­gyobb vállalkozások képviselői. Gyetvai József elnök beszédé­ben a kamara fennállásának kétéves évfordulóját méltatta. Emlékeztetett: a Parlament 1994-ben az utolsóként alkotta meg a gazdasági kamarákról szóló törvényt. Ennek nyomán sokan hittel és elkötelezettség­gel álltak a törvény mellé, s lét­rehozták a kamarai szervezetet. Ennek ellenére hátrányos helyzetben vannak, miután a kormány eddig nem adta át az ígért, s illetékes hatásköröket a kamaráknak. Ilyen körülmé­nyek között is folyamatosan tet­ték a dolgukat, segítették tagja­ikat. A kamarai elnök a további­akban kijelentette: az útkeresés után elsődleges feladatként va­lósították meg szolgáltatásai­kat, amelyekből manapság mintegy nyolcvanat biztosíta­nak. Ezeket a jövőben is szeret­nék fenntartani, sőt ebben az évben felmérést végeznek. Megkérdezik tagjaikat: mit tar­tanak jónak, s mit szeretnének változtatni a jövőben. Mint emlékeztetett rá: ’97 a kamarai tisztségviselők három­éves megbízatásának utolsó éve. Ezért arra törekszenek, hogy mihamarabb a vállalko­zók igazi kamarája alakuljon ki Heves megyében is. Ennek ér­dekében olyah gazdaságpoliti­kát hirdetnek meg, amellyel minél több vállalkozás azono­sul, miután azok érdekeit kép­viseli. A kereskedelmi és iparka­mara változatlanul a gazdaság - ezen keresztül a fogyasztás - tartós növekedésének szószó­lója. Ezért a jövőben azokra az intézkedésekre, amelyek ked­vezőtlenül hatnak a vállalkozá­sokra, fokozottan ráirányítja a figyelmet. Felemelik szavukat a változtatásokért, hogy érvénye­sítsék gazdasági érdekeiket. (mentusz) Több mint tízmilliós gyöngyösi sikkasztás miatt... Vádemelés a banki dolgozó ellen (Folytatás az 1. oldalról) A munkafolyamat során - to­vábbá a munkaidő végén - neki kellett egyeztetnie az összesített forgalmat a külön­böző főköpyvi számlacsopor­tokra, majd erről el kellett ké­szítenie a belső könyvelési bi­zonylatot a banki főkönyv számára. Ezeken túl az úgynevezett KONTO-rendszerbe is a vád­lott vitte be az adatokat. Mi­után ez a program a számlák közötti mozgások helyességét nem ellenőrizte, így T.-nének lehetősége nyílt a számlák kö­zötti tetszőleges átvezetésre, hamis adatok felvitelére, s en­nek alapján fiktív terhelések képzésére. Ennek következménye lett aztán, hogy T. A.-né a más nevére szóló betétről a pénzt felvette, majd a bank pénztá­rán keresztül a férje számlá­jára fizette be úgy, hogy neki a Budapest Banknál nem is volt betétje. Lehetősége nyílt arra is, hogy létező bankszámláról a pénzt pénztárbizonylatokkal egy idegen személy vegye fel. Lehetősége volt továbbá arra, hogy a betétszámla-szerző­désben megjelölt összegnek csak egy részét fizesse be a pénztárba. Később a ténylege­sen befizetett összeget is a sa­ját számlájára utalta át, a hi­ányt pedig fiktív terhelések feltüntetésével pótolta. A nyomozás során - mely­ben részt vett igazságügyi könyvszakértő is - fény derült arra, hogy a vádlott 1994 ok­tóberétől a banktól való eltá­volításáig több mint tízmillió forintot tulajdonított el a Bu­dapest Bank Rt.-től. A Gyöngyösi Városi Ügyészség különösen nagy ér­tékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja T.-nét. Az ügyet a Gyöngyösi Városi Bí­róságon tárgyalják majd. (f. a.) A tulajdonosok nem tudják, mit rejtenek a falak Házi diagnózis a házakról Mikor juthatunk végre lakáshoz?- Ez bármikor bekövetkez­Kúlönleges épúletnaplót je­lentetett meg a napokban az ipari tárca. Kitöltésével, fo­lyamatos vezetésével az ingat­lantulajdonosok figyelemmel követhetik lakásuk műszaki állapotát. A kiadvány - kissé hivatalosra sikerült nevén az Épületdiag­nosztikai adatbázis - ötlete on­nan származott, hogy a minisz­térium szakemberei nap mint nap szembesültek a meglepő valósággal. Ez pedig nem kevesebbről árulkodott, mint arról, hogy a lakóházak, a lakások tulajdo­nosai, de még az állami, ön- kormányzati épületek birtoko­sai, kezelői sincsenek mindig tisztában épületük pillanatnyi állapotával. Egyetemi, főiskolai tanárok, építészek, a víz-, gáz-, elektro­mos rendszerek szakértői állí­tották össze az adatbázist, il­letve az azt szolgáló kérdés­csokrot. A rovatok kitöltésével a lai­kus állampolgárok is megbíz­ható diagnózist kaphatnak ott­honukról. Szembesülhetnek azokkal az általában sürgető tennivalókkal, amelyek a csa­ládi és társasházakra várnak, s amelyek elvégzésével meg le­hetne előzni azok további rom­lását. A napló a legkülönbözőbb építmények karbantartására ad receptet, és tájékoztat a ked­vezményes felújítási kölcsön­lehetőségekről, támogatások­ról, pályázatokról is. (k.) (Folytatás az 1. oldalról)- Mire számíthatnak azok, akik most szánják magukat rendsze­res takarékoskodásra?- A lakásbank-formában gyűjtött pénz nemcsak építke­zésre, de telek- vagy lakásvá­sárlásra, -felújításra, tetőtér-ki­alakításra, közmű- és járdaépí­tésre, telefonbekötésre is for­dítható. Igénybe vehető társas­házak korszerűsítésére. Nincs korlátozva a számla tulajdo­nosa abban, hogy hány szobás házat épít.-Meddig kell fizetni, hogy pénzt lássunk?-A szerződés feltételeit be­tartva négy évig. Ez időszakra 3 százalékos betéti kamatot adunk, és az éves befizetés után az állam támogatást nyújt. Aki az idén köti meg a számlát, 40 százalék állami támogatást kap, aki jövőre, 30 százalékot. Ezen­felül 6 százalékos kamatozású hitelt vehet fel az ügyfél.- Mmnyit kell félreraknom ahhoz, hogy négy év múlva (el­tekintve a közben várható ár­emelkedéstől) megvehessek egy garzonlakást?-Ha idén 7500, jövő évtől pedig 10 ezer forintot befizet havonta, 60 hónap után, a hitel­lel együtt egymillió 393 ezer forintból gazdálkodhat.-Mi arra a garancia, hogy időközben nem változnak a fel­tételek, s a most 6 százalékos­nak ígért helyett jóval maga­sabbra emelkedik a hitelkamat?- Kizárólag az Országgyűlés és az Állami Pénz- és Tőkepi­aci Felügyelőt változtathat ezen. hét...- A most megkötőiteknél nem. Ezekre ez érvényes.- Mi van akkor, ha valakinek égetően szüksége lenne rá, hogy már most fedél legyen a feje fölött? Semmiképp sem jut­hat előbb pénzhez?- Készült már arra is előter­jesztés, hogy ne a negyedik év végén kapja meg a kölcsönt a fiatal házaspár. Várhatóan lesz valamifajta megoldás, már dol­goznak a konstrukción.- A lakásbank-formánál 3 százalék a betéti kamat. Tud­tommal más egyéb formáknál ennél jóval magasabb, 10-15 százalék fölötti...-Igen, de máshol nincs ál­lami támogatás, és a hitelkamat sem 6, hanem 32 százalékos.-Mi történik akkor, ha az ügyfél szépen rakosgatja a pén­zét, aztán összecsapnak a hul- ■ lámok, s munkanélkülivé válik?-Egy évig szüneteltetheti a befizetést, nem veszíti el a ked­vezményeket, csak kitolódik a szerződés határideje.-Aki dúsgazdag, gondolom, nem egy garzonról ábrándozik, hanem egy kacsalábon forgó kastélyról. Ő is hozzájuthat a lakásbank-formán keresztül az állami támogatáshoz?-Nyugodtan, ha két, három vagy több névre tesz be havi 7500 forintot. Bárkinek jár a kedvezmény.- Mikor kezdik el megkötni a szerződéseket?- Ha minden igaz, két héten belül. Négyessy Zita A pénz „feltételes mód” Kápolnán is Az új év sem kecsegteti az önkormányzatokat, illetve a telepü­lések lakosságát komolyabb előrelépéssel. A költségvetések most vannak alakulóban, a képviselők vívják harcukat a szá­mokkal. Pénz mindenütt csak feltételes módban van. Kopcsik remekei Kopcsik Lajos, a világelső egri mestercukrász ha még nem is foglalta el igazán új „birodalmát” a Flóra Szál­lóban, munkához látott benne. Alkotókedvével - menüt záró desszertjével - már a január 11-i megyebá­lon találkozhat a közönség. Ezt megelőzően, január 8-án pedig a budapesti Grand Hotel Hungáriában, a magyar gasztronómiai vá­logatott tagjai között mu­tatja be a marcipánkirály berlini és azóta készült re­mekeit. Míg február 2-től 6-ig a németországi • Karlsruhe- ban a külhoni szakszövetség 100. évfordulóját köszönti egy versenyen, ahol 38^10 pont után újabb arany­éremre számíthat.- Egyre nehezebb elfogadni, de nem sok mindent tehetünk. A tervek összeállításánál „örö­münk” legfeljebb csak abban van, hogy nyelvünk gazdagsá­gát dicsérjük - mondja beletö­rődve Lendvai Mátyás, Ká­polna polgármestere az új év első napjaiban. - A költségve­tés vitájában így váltogathatjuk a ha szót a talánm, vagy az amennyiben szóra.- Ha lesz rá pénzünk, a gyermekintézményekbe min­denképpen bevezetjük a gázt. Talán találunk tisztességes üz­leti partnert, s akkor értékében eladhatjuk az ÉMÁSZ-részvé­nyeinket. Egy brókercég tett ugyan vásárlási ajánlatot, de 43 százalékért szeretné megkapni a csomagot. Ennyiért nem ad­juk. Az ember úgy érzi, mintha a háttérben valaki úgy irányí­taná a dolgot, hogy az önkor­mányzatok szorongatott helyze­tükben mások gazdagodását segítsék elő. De visszatérve a kérdéshez: amennyiben az idén - az ígére­tekhez híven - a Tigáz-részvé- nyeket jól átvennék, s a telek­értékesítésből is lesz pénz, le­hetnek terveink. Soroljam-e még tovább? - kérdez vissza Lendvai Mátyás. Sorolás helyett hozzáten­nénk, hogy Kápolna - ha valaki a fentiekből arra következtetne - nem tartozik a pénzügyileg „csúszkálok” közé. Evek óta jó beosztással „éltetik” a falut a képviselők. De ahogy a kisem­ber ott áll üres pénztárcával például az energiaár-emelés előtt, úgy a település is hasonló bukszával, kétségbeesve'Váíja az első emelt számlát. Ráadásul a kápolnaiak szám­láján rendre megjelenik a 3-as út kivilágításának költsége is. Nem új keletű a kérdés: miért kell a közvilágítás összes anyagi vonzatát ezért a nagy forgalmú útszakaszért a falu­nak állnia? Választ évek óta nem kapnak, csak a számla jön rendszeresen. Az idén szeret­nék, ha ez végre rendeződne. Mátratej, Egertej: jelentős áremelés Forgalomcsökkenésre számítanak a kereskedők Heves megye két legnagyobb tejüzeme - a gyöngyösi Mátra­tej Kft. és az Egertej Kft. - 20 százalékkal emelte a tej árát, beépítve a felvásárlási és az energiaárak emelkedését. Az olcsóbb zacskós - 2,8 szá­zalékos zsírtartalmú - tej li­terjét a korábbi 52 forint he­lyett 64-65 forintért adják majd a kereskedelemnek. Mint megtudtuk: éppen any- nyiért hozzák majd forga­lomba a tejüzemek, mint amennyiért eddig a boltokban meg lehetett venni e terméket. Mint arra számítani lehe­tett, a tejüzemi értékesítési árra a kereskedők 25-30 szá­zalékot tesznek rá árrésként, így mostantól hozzávetőlege­sen 80-86 forintért kínálják majd a zacskós tej literjét a vásárlóknak. Az eddig is drágább dobo­zos tej literje - kaptuk a tájé­koztatást az illetékesektől - 78-85 forint helyett 105-117 forint között ingadozik. A tejföl ára is jelentősen változik: az eddigi 37-^45 fo­rintról 54—56-ra emelkedik az üzletekben. A kereskedők jelentős for­galomcsökkenésre számíta­nak, s leginkább az olcsóbb, sovány, zsírszegény termékek keresletével számolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents