Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

1997. január 20., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Ki nem hazudott még? Benzingőz-terápia Gondolatok egy csúszós területen A zt mondják, nincs az a méretes baromság, amit országunkban ne lehetne megvalósítani, csak fej legyen hozzá. Lehetőleg ma­gasan, ahol hordja az orrát. S ebben az ormány-erdőben azért vall­juk be, a szakértők hazája lettünk. Kezdetben volt az Orgovány, s most lett az ormány. Ott is jót szippantott az akkori politikai elit, és most is. Ormánya van hozzá. (Mert hogy képe van, azt tudjuk évek óta, de hogy ormánya...) Amit csak elérnek, kiszippantanak, hal­mazállapottól függetlenül, legyen az gáz, víz, olaj, tégla, papír... Mi pedig, ahogy az angyalföldi szögleten mondják: szívunk. Legutóbb orcapirulás nélkül, arcátlanul képernyőbe és ké­pünkbe bámulva az egyik (bizonyára sikerdíjas) muki azt mondta: már nem tudjuk ellensúlyozni - saját erőből - a veszteségeinket, mert a világpiaci árak igen megemelkedtek. S ezt a mérhetetlen ha­zugságot újra megfogalmazták! De miért? Már senki sem hiszi, mert mostanában olykor-olykor határon túlra is átugrunk, és olva­sunk is. „Elvtársaim! Nem kéne ez a duma” - mondaná és mondja a fuvarozó. Hogy egy szívón legyünk (árban!) a nyugat-európai or­szágokkal?! De hát tízszer jobban keresnek ott, fiúk! Rossz a szö­veg, tessék kicserélni legalább a kapott kazettát! A merikáról ne essék szó! Beszéljünk Kanadáról, ahol drágább a benzin, mint a szomszédjuknál! Jelenleg nem éri el a 60 kana­dai centet, tehát a 70 forintot. Mivel legalább ötször jobban élnek, itt egy liter benzin ára csak 12 forint lehet. Ormányos barátaim a 65 százalékos adóteherrel! Egy kicsit büdös ez a benzin! Sziki Károly Jótékonyság - a legkisebbekért Bátyus bál Bizonyára a legkisebbek örül­tek legjobban szombaton este Boconádon annak, hogy szüleik „görbe estét” csaptak. Biztosak voltak ugyanis abban, hogy anya és apa esti kellemes ki- kapcsolódása egyben az ő óvo­dai közérzetüket szolgálja. Nem véletlen hát, hogy az esti harangszókor több mint száz résztvevő hallgatta a helyi művelődési házban Sedon Já­nos polgármester és Verebné Gyetvai Valéria vezető óvónő köszöntő szavait azon a jóté­konysági bálon, amelyet a helyi óvoda dolgozói és szülői mun­kaközösség közösen rendezett. Boconádon A hangulatos talpalávalóhoz az italt a vállalkozók biztosították, a süteményt a szülők, míg a kü­lönböző harapnivalóról a mun­kaközösség tagjai gondoskod­tak. A jó hangulatú rendezvé­nyen nem volt gond a köznek szánt adományozással sem, hi­szen a bálozók a belépődíjon túl is bőkezűek voltak. Mint azt az intézmény veze­tőjétől megtudtuk, az est bevé­telét az óvodai tornafelszerelé­sek gyarapítására, a pedagó­giailag fejlesztő termi és sza­badtéri játékok fejlesztésére fordítják majd. Cseh Béla Nem fenyegeti veszély a cukorsiló stabilitását Három éve lapunk elsőként számolt be a silóépítés körüli huzavonáról. Akkor Selypen többen úgy látták: a beruházás hosszú távon eldöntheti a kivá­lasztott gyár prosperitását is. Valószínűnek tartották, ha le­építésre kerülne sor, nem a ke­vésbé felfejlesztett” üzem lenne a kedvezményezett. A vállalaton belüli erőviszonyok alakulásának tulajdonították, hogy - a kedvező selypi körül­mények ellenére - Hatvanban került sor a silóépítésre. Ahogy az akkori vezérigaz­gató, Domonkosi Imre ígérte, a monstrum azóta a város szimbólumává vált. Minden irányból messziről látszik az óriási „sótartó”, amely modern tájékozódási pontként szolgál az idegeneknek. Szerencsére, idáig a selypi üzemmenetet sem fenyegette veszély. A silóval kapcsolatos találgatások ezért három in­dokra vezethetők vissza: vagy megalapozottak, s így - ha csak évek múltán is - kiderül, hogy mégis Selypre kellett volna építeni; vagy akad, aki ismét veszélyeztetve látja a selypi gyár következő kampá­nyait, ezért a megmentésére indított politikai célok alá ren­deli a silókérdést; esetleg tájé­kozatlanság és rosszindulatú a pletyka alapja. Bízunk benne, hogy csak az utóbbiról van szó. Tari Ottó Detk, a rendhagyó település Pelle Sándor: „Az idén csaknem 100 millió áll rendelkezé­sünkre FOTÓ: DÓZSA BALÁZS (Folytatás az 1. oldalról) Erről győzött meg cáfolhatat­lan tények felsorakoztatásával 1300 ember gondjainak, baja­inak lelkiismeretes számontar- tója, orvoslója, Pelle Sándor polgármester is.- 1990. október 1-jén - az időpontra azért emlékszem, mert ezen a napon lettem 48 éves - szavazott rám a több­ség. Ezelőtt két alkalommal is megkerestek, s kértek: vállal­jam ezt a feladatot. Itt szület­tem, s itt él 75 esztendős anyám, akinek egyetlen gyer­meke vagyok. Igent mondtam. Kikötve, hogy társadalmi megbízatásban csinálom. A gyöngyösi bibliotéka irányítá­sáról nem óhajtottam lemon­dani. Tizennégy éve szorgos­kodom ott. Ez bevált. Intéz­ményvezetői tapasztalataimat a helyi gazdálkodás áttekinté­sében is kamatoztathattam. Fordulópontokat említ. Rajtként azt, ami másutt mindmáig problematikus:- Halmajugrától és Ludas­tól 1991 .februárjában váltunk meg. Nem volt csetepaté, nem torzsalkodtunk, nem fújtat­tunk egymásra, békésen bú­csúztunk. Ezután olyan elkép­zeléseket állítottunk össze, amelyek megvalósításához nem hiányzott a fedezet. Igaz, kezdetben mindössze 1,7 mil­liót áldozhattunk fejlesztésre. Valaha a 24 milliós költségve­tésnek is örültünk. Az idén csaknem 100 millió áll rendel­kezésünkre. Kétségkívüli for­dulatot jelentett 1992, amikor bevezettük az iparűzési és a kommunális adókat. Távol áll tőle a nagyképű­ség, ezért arra is utal. Fortuna sem hagyta őket cserben.- Igaz, a visontai bánya mintegy 2500 hektárral csök­kentette a megművelhető föld­területet, ám ezért kárpótolták a termelőszövetkezetet. Aligha vitatható, hogy az óri­ásgépeknek nem nagyon ör­vendezünk, ám a pillanatnyi nehézséget enyhíti az a tete­mes tétel, amit a cégtől ka­punk. Ez a magyarázata annak, hogy tovább nyújtózkodha­tunk, mint mások. Kár szerénykednie, hiszen ilyen címen mások is hozzá­jutnak busás forintokhoz, ám a tálentumokkal meglehetősen tékozlóan bánnak. Amikor erre célzok, kitérő választ ad.-Nem azt nézzük, hogy ki miként boldogul, kizárólag arra koncentrálunk, amit csi­nálunk. A közkutakkal kezd­tük, s eljutottunk addig, hogy a szennyvízhálózaton kívül mindenünk megvan. Útjaink aszfaltozottak, portalanítottak. A telefonhálózat remekül funkcionál, a gázbekötést a la­kosság 80 százaléka igényelte. A bibliotékát, illetve a kultúr- házat főhivatású kollégák irá­nyítják. A könyvtárra vissza­térve csak megemlítem, hogy új kiadványok beszerzésére évente több mint kétszázezret adtunk. Ideálisak az oktatás tárgyi és személyi adottságai, feltételei. A 1J7 gyerekkel - ide járnak a ludasi felső tago­zatosak is -13 tagú tantestület foglalkozik. Idén saját érőből, támogatás, kölcsön nélkül - több mint 40 millió forintért - emeltetünk egy tornatermet. Elgondolkodtató a többi adalék is. Errefelé nem élnek kisebbségek. Az is érdekes, hogy innen nem kíván elván­dorolni senki. Inkább Gyön­gyösről vágynak ide. Érthető, hiszen az üzlethálózat is meg­felelő. Az első lakáshoz jutók­nak 100 ezer forint a támoga­tás, amit emelni óhajtanak. A diákokkal is törődnek. Két alapítványt hoztak létre: egyet a középiskolások, a másikat pedig a főiskolai és egyetemi hallgatók tanulmányainak se­gítésére. Az előbbiek havi 2500, az utóbbiak pedig 4 ezer forintra számíthatnak, ha fél­évenként igazolják, hogy eredményeik megfelelőek. Csak azt kérik tőlük, ne hagy­ják el a környéket. Szétnéztünk a faluban is: el­ismeréssel adózhattunk az esz­tétikus buszmegállóknak, a párját ritkító parknak, a gyer­mekjátszótérnek. Benéztünk a templomba. Elbűvöltek a szí­nes ólomüveg ablakok. A költségeit az önkormányzat kerítette elő. Autóparkoló sincs mindenütt, itt ez termé­szetes. Fogadja a betegeket az általános, a gyermekorvos és a fogász. Van gyógyszertár. Óvoda várja a piciket, külön irányítással. Tetszett a hélyfeáll ított Szentháromság-szobor, s az egész atmoszféra, amellyel mindenütt szembesültünk. Akaratlanul is megfogalmaz­zuk, így van ez, ahol a pol­gármester ars poétikája tömö­ren így hangzik: szolgálni a falut, az embereket. Kell ehhez kommentár...? Pécsi István Gyöngyösbokréta gála Atáron Egy igen régi hagyomány felújítását határozta el az atkári nyugdíjas érdekképviseleti csoport. Öt éve foglalkoznak a község régi szokásai­nak. ruhaviseleteinek, ünneplési formáinak a fel­kutatásával, újraélesztésével. Ezt az újrateremtést az 1936-ban alakult Gyöngyösbokréta Együttes hajdani működésének megfelelően valósították meg. Elnyerték hozzá a Karácsony Sándor, a Jákó Vera és a Lakitelek Alapítvány támogatását is. Nagy Józsefné, Annus néni vezetésével szere­peltek már a budapesti Vigadóban, a Budai Park­színpadon és Lakitelken, a népfőiskolán is. Vasárnap délután az atkári művelődési házban tartottak tartalmas és hangulatos gálaműsort a régi Gyöngyösbokréta még élő tagjai, és min­denki örömére a fiatalok is, akik szintén magu­kénak érzik a szüleik és nagyszüleik által is átélt hagyományokat. A közönséget lenyűgözték a bemutatott életképek. Az idős ajkakon még min­dig gyönyörűen csengtek a népdalok, a saját köl- tésű versek és természetesen a magyamóták. A műsort Nagyné Seres Magdolna általános iskolai tanár vezette. Bágyi Ferenc Bontás nélkül újítják fel a közműveket A vezetékeket ipari televízióval vizsgálják 1990-ben alakult Egerben az Umwelt-Technik Csőtisztító Építő és Szolgáltató Kft. Kezdetben a közművek vezetékeinek tisztításával, fertőtlenítésével és új vezetékek építésével foglal­koztak. Egy évvel később a tevékenységi körük kibővült, ami­kor az osztrák Rabmer cég a vállalkozás többségi tulajdonosa lett. A magyar-osztrák vegyes vállalat azóta elismerést szerzett munkájával a hazai és külföldi piacokon. Jelentős szakmai tapasztalato­kat szereztek, amelyeket Eger­ben nemzetközi konferencián osztottak meg partnereikkel. Ezen a gyártók és a felhaszná­lók párbeszéde alakult ki. A ha­zaiakon kívül szlovák, osztrák, belga és német szakértők is vol­tak. Mint Lőrincz András, a cég ügyvezető igazgatója a Hírlap­nak elmondta, olyan megoldá­sokat kínálnak, amelyek átfog­ják a víz-, a gáz- és a szennyvíz- rendszereket. Ezek kiterjednek a csővezetékek ellenőrzésétől azok felújításáig. A kapcsolódó műtárgyak és vasbetonszerke­zetek környezetkímélő korrózi­óvédelmét külföldi technológi­ákkal és anyagokkal végzik. A hagyományos vezetékcse­rék költségesek és időigénye­sek, nagy zajjal járnak és köz­lekedési zavart okozhatnak. A cég által ajánlott módszer vi­szont gazdaságos. Bontás nél­kül tárják fel a vezetéket és újít­ják fel azokat. Ehhez ipari tele­víziós rendszert használnak. A legmondemebb technika lehe­tővé teszi, hogy színes felvéte­leket készítsenek a meghibáso­dott vezetékekről. Az elmúlt hat évben 50 millió forintot köl­töttek műszaki fejlesztésre. Nagyobb munkákat végeztek Egerben, Miskolcon, Cegléden, Várpalotán, Makón, a szlová­kiai Nyitrán. Dunaharasztiban, Szolnokon, Karcagon, Nyír­egyházán. A Paksi Atomerőmű Rt.-nél például a tűzi vízveze­tékrendszert újították fel. A ta­valyi árbevételük 150 millió fo­rint volt, s 30 milliós adózás előtti nyereség értek el. Idénre 180 milliós árbevételt irányoz­tak elő, nyereség mellett. (mentusz) Dühöngősarok Csöpike nem viheti a nyugdíjat Két utcányi idős ember vár a nyugdíjára - panaszolta Székács Sándor pétervásárai olvasónk. A decemberi járandóságukat még a hónap 3. napján megkapták, ám az átszervezés miatt e havi jussukat mind a mai napig hiába várták. Soványka pénzü­ket felélték, fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. Szóvá tette mindezt a postahivatalban, ám ott azt a vá­laszt kapta: átszervezték a körzeteket, az új kézbesítő elődjénél később viszi a címükre a nyugdíjat, legyenek türelemmel.- Hogy lehetnék türelmes, amikor semmi más jövedelmem nincs? Miért nem maradhatott az az asszony, aki pontos időben hozta a nyugdíjunkat, amit 10-ig átutal az intézet?! Bátka Józsefné, a helyi postahivatal vezetője elmondta, az egyik kézbesítőjükre aránytalanul nagy teher jutott, míg a töb­biek kényelmesen végezhették munkájukat. Ezért változtatták meg a korábbi rendet. A nyugdíj nem juthat el mindenkihez már az első nap, a kihordást tizenegy nap alatt'kell teljesíteniük, szi­gorú ütemterv szerint. Már csak azért is, mert a postásnál korlá­tozott összegben lehet készpénz.-Tudom, hogy szerették Csöpikét, ragaszkodtak hozzá. Ha kialakul az új rend, továbbra is minden hó adott napján érkezik a pénz. Addig is, nagyon kérem, legyenek belátással! (n. z.) * Életre nevelve A buszállomáson szepegő fot- ballpalántát oktatja az edzője: „Hajtsál, hajtsál, szerezd meg a labdát, fussál érte, ha a pá­lyán akarsz maradni! Nem mondom, ügyes gyerek vagy, de dolgozzál is. Mindig sírsz, ha nem sikerül valami. Minek sírsz? Fussál a labda után sze­rezd meg! Küzdjél érte, ne hagyd magad! Te csak egy ki­csit akarod a munkát. Nagyon akarjad megszerezni a labdát, menjél érte! Dolgozzál, akkor lesznek sikereid! Én akkor sem állok meg a pályán, ha bele'dög- lök. Nem engedem át másnak a labdát. Mindig ilyen sz... csa­patban akarsz maradni? Nem tudlak áttenni a másikba, ha nem dolgozol meg érte." Mint Madáchtól is tudjuk .... embe r, küzdj, és bízva bízzál”. (cs. e.) A magyar kultúráért Szerdán 10 órakor a gyöngyösi II. Rákóczi Ferenc Általános Művészeti Iskolában Heisler Vilmos történész Gyöngyös a magyar történelemben címmel tart előadást. Este 6 órakor a Mátra Művelődési Központban a Magyar Kultúra Napja tiszte­letére gálaműsort rendeznek. Kisebbségi fogadóóra Fejes Attila, az egri kisebbségi önkormányzat elnöke szerdán délután négytől tartja fogadóó­ráját az Északi Városrész Csa­ládsegítő Irodájában. Díjátadás, koncert A Magyar Kultúra Napja al­kalmából szerdán 11 órakor a városháza dísztermében kitün­tetést adnak át Eger kiváló pe­dagógusainak és sportvezetői­nek. Este 6 órakor a Megyei Művelődési Központban folyta­tódik a program, ahol az iro­dalmi pályázat nyertesei kapják meg díjaikat. Az ünnepségen az Agria Vegyeskar, a Cantus Ag- riensis és az Egri Szimfonikus Zenekar műsorát hallhatják a megjelentek. Lakossági fórum Az egri Menház út 14. és 16. szám alatti telkek terveit, beé- píthetöségi lehetőségeit ismer­teti csütörtökön 18 órától a Fő­építészi Iroda a Kemény Ferenc Általános Iskolában. Á lakos­sági fórumra a Kodály út 5. alá várják az érdeklődőket. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger bel­terület. Hatvan belterület. 14.00- 22.00-Gyöngy ösbelterü- let. A ÜGYELETE: Újságíró: SZUROMI RITA Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: GAZSÓ LÁSZLÓNÉ Telefon-(36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents