Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-18 / 15. szám
Változott a helyszín: Hotel Flóra! Pillanatnyi szünet nélkül a Kiskegyed-Hírlap-bálon Bumbi a hangulatfelelős, mint az ország egyetlen mandolinművésze Nem árt összefoglalni, feleleveníteni a Kiskegyed-Hírlap- bál eddig közismertté vált részleteit. Mindenekelőtt talán a legfontosabb: változott a helyszín! Február 1-jén, 19 órától a Hotel Flóra ad otthoni a reményeink szerinti farsangi főszezon legnagyobb eseményének. Erre a változtatásra azért volt szükség, hogy minél többen együtt lehessünk, hiszen - szerencsére óriási az érdeklődés - a Heves Megyei Hírlap titkárságán szinte állandóan csörögnek az érdeklődő telefonok. A műsor kétségkívül legnagyobb sztárja Sas József lesz, aki kisegyüttesével érkezik, s részleteket ad elő a Mikroszkóp Színpad nagy sikerű kabaréiból. Egyebek mellett természetesen a most műsoron lévő Kiskegyed-kabaréból. Ezt követi Szoka Juli operettgálája, s egész éjszaka velünk lesz Békés Attila (barátainak csak Bumbi), aki az ország egyetlen mandolinművésze. Még mielőtt róla részletesebben szólnánk, azt is érdemes elmondani, hogy a talpalávalót az Old Boy’ s zenekarból alakult tipikus báli együttes, a Madarak szolgáltatják. A héten eldőlt az is, hogy - nem kis megtiszteltetésünkre - dr. Rin- gelhann Györgyné vállalta közös bálunk fővédnöki tisztét. Miskolczi Miklós, a Kiske- gyed főszerkesztője a hiteles tanúnk - tőle származnak az információink -, hogy Bumbi igazi hangulatfelelős. Két dologhoz ért igazán: az újságíráshoz, s a mandolinhoz. Nincs olyan nóta - legyen az bármilyen műfajú is -, amit ne tudna elpengetni. Ezt szinte már Európa valamennyi nációja kipróbálta. Egyforma sikert aratott a franciáknál, az angoloknál, a németeknél csakúgy, mint az oroszoknál. Talán az sem érdektelen, hogy még a híres pártvezér, Leonyid Brezsnyev kedvenc nótája sem fogott ki rajta, hisz azt is eljátszotta. Miskolczi Miklós szerint Bumbi bárhová megy is, soha nincs egyedül, mindig vele van a „felesége” is, azaz a mandolinja. Ez persze nem jár minden haszon nélkül, hiszen a nagy utazások során mindig előkerül a hangszer az éttermekben és a kocsmákban. S pillanatok alatt olyan fergeteges sikert arat, nem hogy neki kellene kifizetni a számlát, hanem társaságával együtt még őt szokták megvendégelni. Több külföldi fellépése közül talán arra a legbüszkébb, hogy most már rendszeresen visszahívják a nílusi hajóra. A Kiskegyed-rendezvé- nyek nélkülözhetetlen sztárjává vált csakúgy, mint az év elején szokásos operettbálok rendszeres vendégművészévé. Olyannyira szereti azt, amit csinál, hogy szinte fáradhatatlan, s napokon keresztül képes pengetni - ha hallgatósága akad - mindenféle pihenés nélkül. Nem lesz tehát egy percnyi szünet sem a rendezvények sorában a Kiskegyed-Hírlap- bálon. Mert amíg netán pihen a zenekar, vagy esetleg belefáradunk a nevetésbe Sas József humorait követően, akkor jön Bumbi, s újabb erőt ad mandolinművészetével. (kis szabó) « Bálozók, figyelem ! Jelentkezéseket személyesen vagy telefonon a Heves Megyei Hírlap titkárságán (36/413-644) még elfogadunk a február 1-jei rendezvényünkre. Azt szeretnénk, ha minél többen velünk lehetnének e fergetegesnek ígérkező éjszakán. AZ EGRI DOHÁNYGYÁR Kft. a PHILIP MORRIS 100%-os tulajdona — amely leginkább a Marlboro márkanévről ismert és a világ legnagyobb dohány- termékeket és élelmiszereket előállító vállalata — egri gyárába MECHANIKAI MŰSZERÉSZ végzettséggel rendelkező ÜZEMELTETŐ MŰSZERÉSZEKET keres. Leendő kollégánk feladata a cigarettagyártó gépek szakmai ismeretének elsajátítása után, a folyamatos termelés érdekében a rábízott gépek beállítása és üzemeltetése a műszaki, minőségbiztosítási, valamint a munkavédelmi előírások betartásával. Önállóan irányítja a gépcsoporton dolgozó gépszemélyzetet, szervezi munkájukat. A sikeres pályázó érettségizett, katonaviselt fiatalember max. 35 éves korig, aki kedveli a dinamikus csapatmunkát és az új kihívásokat. Technikusvégzettség, elektronikai ismeretek, ill. szakmai tapasztalat előnyt jelent. Ha szeretne egy multinacionális nagyvállalat pergő ritmusú mindennapjaiban részt venni, akkor fényképes önéletrajzát „Műszerész” jeligével az alábbi címre juttassa el: EGRI DOHÁNYGYÁR Kft. Molnár Rita 3300 Eger, Törvényház u. 4. Leendő kollégánk lelkiismeretes munkáját vállalatunk versenyképes jövedelemmel honorálja. :y ^PHILIP A Honfoglalás - közelről óra, lánc, fülbevaló, feltűnő trikó ne maradjon rajtunk. Továbbá arra is, hogy akinek festett a haja, vagy olyan frizurája van, ami zavaró lehet, inkább kössön kendőt. S nem volt szabad a kamerába nézni, nevetni, bohóckodni, mert akkor újra kell kezdeni a felvételt - jellemezte a kezdés hangulatát Mészáros Zoltánné.- Sikerült eleget tenni a filmesek valamennyi instrukciójának?- Nem történt különösebb probléma, a gyerekek is rendkívül élvezték a dolgot, és nagyon fegyelmezettek voltak. Miattunk nem is kellett ismételni. Persze, a „vándorlás” alaposan kifárasztott minket, egy lapos és lá- pos részen meneteltünk. Derékig átázott a ruhánk, miközben a lovasok nyargaltak körülöttünk. Amikor az Árpád vezér fogadása című jelenetet vették föl, mi, a nép éljenezve üdvözöltük őt. A főszereplő Árpádot egyébként a híres olasz színész, Franco Nero alakította. Azt mondták, képzeljük el: nincs semmink, de itt az új haza, és végre mindenki boldog.- Mi volt a forgatás legemlékezetesebb pillanata?- Számos maradandó momentuma élesen megőrződött bennünk, Például a hét vezér vágtája. A nap végén ekkorra már eléggé elromlott az idő, eső, jeges eső esett, erős szél fújt, mégis igen látványos jelenet volt a kora esti nyárban. Ezt persze már nem az eredeti szereplőkkel vették föl, dublőrök helyettesítették az igazi színészeket. Nagy élmény a Franco Néróval vagy a Bitskey Tiborral való személyes találkozás is. Közvetlenségük, kedvességük emlékezetes marad az akkor 3,5 éves Katalin lányomnak is. Az elkészült filmet egyébként még mi sem láttuk, csak kisebb részletet vetítettek nekünk belőle. Kíváncsiak vagyunk, hogyan sikerült. Reméljük, a bemutatón néhány villanásnyira saját magunkat is fölfedezzük majd a mozivásznon. Azt hiszem, számunkra ezzel véget is ér az ajándék filmkarrier, bár a gyerekekből még minden lehet... (kj) A híres színész, az Árpádot alakító Franco Nero lován Mészáros Katikával, a statisztáló felsőtárkányi kislánnyal M inden egyéb híreszteléssel ellentétben tavaly a Kecskeméthez közeli Apaj pusztán volt a Honfoglalás. No persze, nem az a millecentenáriumi hangos-zajos bejövetel, hanem a korabeli eseményeket feldolgozó Honfoglalás című magyar film forgatása. Az alkotás épp most debütál a nagy- közönség előtt, immár megyénk filmszínházaiban is. A munkában a filmet támogató Vállalkozók a Városért Kereskedelmi Rt. munkatársai családtagjaikkal együtt vehettek részt - az új hazát választó nép képviselőiként -, statisztálva a főszereplő vezérek országfoglaló játékához. Azon a bizonyos elmúlt esztendőbeli, június 22-i napon mellesleg többen is útnak indultak Heves megyéből, közelebbről Egerből és környékéről is, hogy egy napot a hét vezér közelségében töltsenek. A felsőtárkányi Mészáros család például négy tagjával képviseltette magát.- Tíz óra körül megtörtént az eligazítás. Voltunk legalább hat-hétszázan önkéntes statiszták, akik az ország szinte minden részéből érkeztek oda. Kol- tay Gábor rendező elmondta, mely jelenetekről lesz szó. Ezek a következők voltak: Árpád vezér fogadása, megérkezés áz Etelközből, mind a Honfoglalás kiemelkedő mozzanatai. A többség egyébként a magával hozott egyszerű, úgy is mondhatom, civil ruhát viselte, csak a statiszták egy része kapott korhű öltözetet, süveget, nemezköpenyt. Figyelmeztettek természetesen bennünket, hogy Példakép A manapság divatos haszonelvű prakticizmu- sok körében sem tűnhetnek érdektelennek olyan felmérések az általános vagy középiskolákban, amelyek évekkel ezelőtt mindennapos gyakorlatokként szolgáltak már osztályfőnöki órák anyagául. A mindenkori mintának, modellnek is felfogható magyar történeti példaképek valaha az „egyéniségvédő nacionalizmus” jegyében a szabadsághősök, a forradalmárok, a nagy „átalakítók" voltak. Kossuth, Rákóczi, Petőfi, vagy korábbról Dózsa, Zrínyi. Egy mai felmérés viszont érdekes vonulatot rögzíthet, már ha történelmi személyek szerepelnek a példaadók listáján. A magyarság krónikájából IV. Béla, Hunyadi Mátyás, Széchenyi, Szent István neve szerepel legtöbbször, azaz egy építő-védő, vagy éppen konszolidációt, rendet(!) teremtő vonulat körvonalazódhat ki. Ezt érdemes lenne összehasonlítani a többi kelet-közép-európai állam iskoláinak felméréseivel, s a tudós történész vagy szociológiai kutató alighanem egy sajátos kelet-európai nacionalista (a szó eredeti értelmében) tipológiát állíthatna ebből össze. A gyerekek többségének az alaposnak mondható történelmi tanulmányok ellenére sincs historikai szemlélete, mi több: gyakran véleménye sem. A negatív példákat az egyetemes történelemből veszik, s igazából képük sincs (véleményük még kevésbé) a magyarság jeles alakjairól. Aminek több oka is lehet. Mondhatjuk, nem elég hatékony a történelemtanításunk. A ma elfogadott jó közérzetű (amerikai típusú) iskola végül is degradálja a historizmust, azaz csak tényszerűségeit, esetleg művelődés- vagy civilizációtörténeti érdekességeit nagyítja fel. Ez is egy vélemény. Az igazi ok valószínűleg a közösen elfogadott nemzeti szimbólumok, tradíciók és erkölcsi normák hiányában vagy jelenlegi káoszában rejlik. Ideológiák haldoklását éljük. Értékfoszlá- nyok vannak, identitáshiány van. Ennek mikroszkopikus vetülete a mai 13-18 évesek példakép-listája. Amelyben itt-ott teljesen szélsőséges példák is fölfedezhetők. A válaszok komolysága pedig itt-ott vitatható. Ez az összegzés nemcsak jelen sorok írójának pedagógiai tapasztalatait sűríti, de számos kolléga véleménye is hasonló. Erkölcs, hit és szokásrend félrebillenése tudatilag is nyomot hagy. A banális igazság pedig egyre kevésbé válik banálissá, múltunk ismerete nélkül nincs jelen, s legkevésbé jövő. gy-egy felmérés haszna lehet az is, hogy az új életminőség csak a megélt és megtanult múltra támaszkodhat. Amit először jól megismerni szükséges ahhoz, hogy egyáltalán fölmerülhessen olyan kérdés: ki lehet ma példakép, s egyáltalán mit meríthetünk akár tanulságul is a tegnap históriájából? Káló Béla
