Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-09 / 287. szám

1996. december 9., hétfő Gazdasági Tükör 9. oldal cee vezerés Határidők cégvezetőknek December 10.-A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének be­fizetése. December 12.- A munkáltató által levont jö­vedelemadó előlegének befize­tése. December 13.- Jövedéki elszámolás. December 15.- A fogyasztási adó befizetése, a fogyasztási adó visszatérítésé­nek igénylése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- a vadászterület határának megállapítása;- az idegenforgalmi adó befize­tése;- az űtalap-hozzájárulás befize­tése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;- a mezőgazdasági támogatások igénylése. Módosult a foglalkoztatási törvény Az 1996. évi CVII. törvény je­lentősen módosította a foglal­koztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelke­zéseit. A nagyrészt szervezeti, hatás­köri változásokat tartalmazó, nagy terjedelmű- joganyag vál­toztat a támogatási rendszeren, s e módosítások január elsejétől érvényesek. A részmunkaidős foglalkozta­tás támogatása helyett a jövőben munkahelymegőrzés támogatása címén nyújtható támogatás - egyrészt az átmeneti likviditási gondokkal küzdő munkaadók részére a foglalkoztatottak lét­számának megtartásához, más­részt az egyes munkavállalói ré­tegek részmunkaidős foglalkoz­tatásának elősegítéséhez. Új támogatási forma a foglal­koztatáshoz kapcsolódó járulé­kok átvállalása. Ennek lényege, hogy - legfeljebb egy évig ter­jedő időtartamra - részben vagy egészben átvállalható a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biz­tosítási, valamint munkaadói já­ruléknak megfelelő összeg. A foglalkoztatással kapcsola­tos támogatások közül a foglal­koztatás bővítését szolgáló támo­gatások, a közhasznú munkavég­zés, a munkahelyteremtés, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának, a fiatal munkanélküliek foglalkoz­tatásának támogatása, a foglal­koztatáshoz kapcsolódó járulé­kok átvállalása, valamint a mun­kahelymegőrzés támogatása ese­tén a jövőben a Munkaügyi Mi­nisztérium vagy a megyei munkaügyi központ, illetve an­nak kirendeltsége köt megállapo­dást a támogatásban részesülővel. Ez azonban csak az olyan ese­tekre érvényes, amikor a Mun­kaerő-piaci Alap foglalkozta­tási,illetve rehabilitációs alapré­szének központi kerete szolgál a támogatás pénzügyi fedezetéül. Ha viszont a megyei munkaü­gyi központok által felhasznál­ható pénzügyi keret adja a fede­zetet, akkor a megyei munka­ügyi központok jogosultak a tá­mogatási megállapodás megkö­tésére. Új elem a szabályozásban, hogy ha a támogatás visszaköve­telhető a jogosulttól, akkor a visszakövetelés időpontjában ha­tályos - a visszakövetelésre ala­pot adó kötelezettségszegéstől a befizetés időpontjáig számított - jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni a kapott támogatást. Kimondja azonban a jogsza­bály, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a munkaügyi központ eltekinthet a kamatfize­tési kötelezettség teljesítésétől. A munkanélküliek részére nyújtott támogatások esetén a rendelkezések arra is módot ad­nak, hogy egyáltalán ne kelljen visszatéríteni támogatást. Evente 25-30 ezer új lakással számolnak Fellendülés előtt az építőipar Megáll az építőipar termelé­sének csökkenése az idén - ál­lapítja meg elemzésében az ipari minisztérium. Az építési vállalkozási szerződések ál­lományának és volumenének növekedése arra enged kö­vetkeztetni, hogy az ágazat az 1995-96. évi visszaesés, illetve stagnálás után jövőre növe­kedési szakaszba kerül. A tárca adatai szerint az építési­szerelési tevékenység az idei év első hét hónapjában még csök­kent az előző év azonos idősza­kához hasonlítva. A csökkenés azonban folyamatosan mérsék­lődő, január és július között át­lagosan 8 százalékos volt. A termelés visszaesése nem egyformán érintette az ágaza­tokat. A mélyépítőiparban pél­dául a csökkenés elérte a 23 százalékot, a magasépítésben azonban mindössze 4 százalék­kal volt alacsonyabb a produk­tum, mint az előző eszten­dőben. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény életbe lépése és további kormányintézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lakásépítési piac évi 25-30 ez­res szinten stabilizálódjon. Az ágazat középtávú fejlődé­sét meghatározza, hogy újabb infrastrukturális beruházási hul­lám indul 1997-ben. A tervek szerint folytatódik például az autópályák építése, a Ferihegyi repülőtéren hozzálát­nak a II. terminál kialakításá­hoz, s ■ a jövő évi programok számottevő közműfejlesztése­ket is előirányoznak. Az előrejelzések szerint erő­södik a vállalkozók szerepe is. Finis a privatizációban Eladhatatlan 50-60 milliárdos vagyon Várhatóan a jövő év végére befejeződik a privatizációs „nagy menetelés”, lezárul a magánosítások zöme - nyi­latkozta dr. Csiha Judit pri­vatizációs miniszter. Elmondta, hogy ezt követően lényegében két vagyoncsoport marad: a tartósan állami tulaj­donban lévő vagyonkör, to­vábbá az 50-60 milliárdos, je­lenleg eladhatatlan vagyon­tömeg. Komoly szakmai di­lemma ez utóbbi jövőbeni sorsa. Egyelőre még az APV Rt. igazgatóságának sincs egységes véleménye arról, hogy a meg­maradó értékeket milyen mó­don kezeljék. Ezért a jövő esz­tendő első fél évében erről a szakma és a politika illetéke­seinek bevonásával, külföldi és hazai résztvevőkkel vitákat, konferenciákat rendeznek, majd a privatizáció befejező­dése előtt a parlament asztalára teszik javaslatukat. A miniszterasszony arra is kitért, hogy nem tervezik a ko­rábban megkötött privatizációs szerződések érvényességének felülvizsgálatát. A Tocsik-üggyel kapcsolat­ban kijelentette: nincs abban a helyzetben, hogy kimondja: visszaélés történt. Álláspontja szerint ugyanis egy jogállamban csak a bíróság jogosult kijelenteni, hogy adott esetben egy rossz szerződés mögött korrupció, visszaélés, vagy más ok van-e. Amit az állampapírokról tudni kell Kibocsátás, jegyzés A magyar állam különféle ál­lampapírok kibocsátása révén jut az államadósság finanszí­rozásához szükséges forrá­sokhoz, így a lakossági és in­tézményi megtakarításokhoz. Ezt nevezik az állampapírok elsődleges piacának. A má­sodlagos piacon ezzel szem­ben a befektetők egymás kö­zött kereskednek az értékpa­pírokkal, ami közvetlenül nem befolyásolja a kibocsátó pénzügyi mérlegét. Az állampapírok kibocsá­tásának kétféle módja műkö­dik. Az egyik a konzorciális kibocsátás, amelynek során jegyzéssel lehet a papírokhoz hozzájutni. A másik az auk­ciós értékesítés. A konzorciális kibocsátás esetén egy bankokból, bró­kercégekből álló konzorcium garantálja, hogy a befektetők által esetleg le nem jegyzett állampapírokat saját számlá­jára átveszi, és így a kibocsá­tás mindenképpen sikeres le­gyen. Ez a konzorciális kibo­csátás legfőbb előnye az auk­cióval szemben, ahol a kibo­csátó nem lehet teljes mérték­ben biztos a kibocsátandó tel­jes mennyiség lejegyzésében. 1996 elejéig a konzorciu­mon keresztüli értékesítés volt jellemző a magyar ál­lamkötvények kibocsátására. E kibocsátás hátránya: nem biztos, hogy a kibocsátási ár­folyam a piaci szintet tükrözi, azaz a kötvény így könnyen „elárazható”. További hátrá­nya, hogy nem biztosítja a be­fektetők számára a nyilvános­ságot, jól lehet a piac minden szereplőjének az az érdeke, hogy a kibocsátások ne titok­ban történjenek. Az állampapírok döntő há­nyadát ma már világszerte aukciók keretében bocsátják ki, így van ez hazánkban is. Az aukción a részvételre jogosult piaci szereplők nyújthatnak be vételi ajánla­tokat a felkínált állampapí­rokra. Jelenleg az államköt­vények aukcióin csak az el­sődleges forgalmazók, az ál­lampapírpiacon kiemelt jo­gokkal rendelkező 22 bróker­cég, a diszkontkincstárjegy- aukciókon pedig a kereske­delmi bankok, a befektetési alapok és az értékpapír-for­galmazók (brókercégek) ve­hetnek részt. A vállalatok és magánszemélyek ilyen irányú igényeikkel a brókercégeket bízhatják meg, amelyek meg­bízóik nevében adják be az aukciós ajánlatokat. Az aukció során a határ­időre beérkező ajánlatokat az állam nevében az Államadós­ság Kezelő Központ gyűjti össze, árfolyam szerint sorba rendezi és a legmagasabb vé­teli ajánlattól kezdve kielégíti a keresletet addig a mennyi­ségig, amennyit az aukció so­rán kibocsátani szándékozik. Az aukción kialakuló ho­zamok mindig az aktuális pi­aci helyzetet tükrözik, ezért az aukció a leghatékonyabb kibocsátási forma. A vevők azt az árat fizetik, amelyen ajánlataikat megtet­ték. Túlkereslet esetén az el­fogadott legalacsonyabb ár alatti ajánlatok sikertelenek, nem kapnak semmit. Az aukció után egy héten át az aukciós átlaghozam alap­ján meghatározott áron jut­hatnak hozzá a magánszemé­lyek az államkötvényekhez. oooo További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható 06 80 450:450-es telefonszámot, http://www.westel.hu WESTEL IRODA: MISKOLC, 3525 KOSSUTH L. U. 2., TEL,: (06 46) 411 -550, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 351 -000 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŰNK FELKERESI ÖNT: SZIGETI LÁSZLÓ TEL.: (06 60) 351-011 • KECSKÉS BÉLA TEL: (06 60) 351-015 WESTEL FORGALMAZÓK: GYÖNGYÖS, APEX KFT, 3200 FŰ TÉR 10.. TEL.: (06 37) 311-665, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-678 ■ EGER, M.C.G. KFT, 3300 KATONA ISTVÁN TÉR 5., TEL.: (06 36) 312-733, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 352-300 December 9-től 23-ig az év ajánlatá­val várják Önt a Westel irodák! Eddig soha nem látott kedvezmény­nyel vásárolhat 0660-as mobiltele­fonokat: az új, kisméretű Nokia 440-est, a nagy teljesítményű Nokia 720-ast vagy az elegáns Benefon Deltát! Sőt, az akció időtartama alatt még a 25.000 Ft-os rendszer­belépési díjat sem kell kifizetnie! Siessen, mert a készletek végesek! Ne feledje, a 0660-as készülékek az ország egész területén használhatók! Az árak az áfát nem tartalmazzák.

Next

/
Thumbnails
Contents