Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

1996. december 2., hétfő Körkép 9. oldal Több odafigyelés, elemzés és kevesebb látványos Intézkedés Új lehetőségek a pénzpiacon Három új pénzügyi törvényt fogadott el a közelmúltban az Országgyűlés; úgy határozott, hogy össze kell vonni az ér­tékpapír- és a bankfelügyeleti tevékenységet. A változások­ról és a feladatokról nyilatkozott a Ferenczy Europressnek dr. Nyers Rezső, az Állami Bankfelügyelet újonnan kineve­zett elnökhelyettese.-A pénz- és tőkepiaci törvé­nyeket a szabályzók szigorí­tása jellemzi, nem utolsósor­ban a befektetők és a betéte­sek biztonsága érdekében. Mi­lyen új feladatokat ró ez a fel­ügyeletekre?- Én nem használnám a szigorítás szót. Arról van szó, hogy az értékpapír- és az egy­séges tőkepiaci felügyelet lét­rehozásáról szóló törvény jobb kereteket teremt a pénz­ügyi szektor további, lendüle­tes fejlődéséhez - ahhoz, hogy a magyarországi pénzin­tézetek, értékpapírcégek töké­letesebb szolgáltatásokat nyújtsanak, versenyképesek legyenek, és a szektor egé­szének működése biztonságo­sabb legyen a jelenleginél. Mindebből következik a fel­ügyeleti tevékenység javítása is.-Mostanában olyan új fo­galmakkal találkozunk, mint a lakás-takarékpénztár. Milyen mértékben alakul át maga a szóban forgó szektor, a pénz­ügyi rendszer?-A pénzügyi szektor az egész világon átalakulóban van. Ennek egyik lényeges jellemzője, hogy újfajta pénz­ügyi intézmények alakulnak, de talán ennél is fontosabb, hogy újfajta szolgáltatások jönnek létre, amelyekhez ter­mészetesen a szabályozásnak is alkalmazkodnia kell. Mindezzel együtt - és ez ránk is érvényes - hatalmas technológiai fejlődés zajlik, amelynek során lebomlanak a „vasfüggönyök” az egyes or­szágok pénzpiacai és az egyes intézmények között. Ez az összefonódás lehetővé teszi, hogy a pénzintézetek jöve­delmezőbben működjenek, ugyanakkor kétségtelen, hogy a változások újfajta kockáza­tokat is tartalmaznak.-Vajon a kisbefektetők il­letve a pénzügyi szféra kis tu­lajdonosai hogyan bírnak lé­pést tartani ezzel a fejlődés­sel? A hitelintézeti törvény például megkövetel bizonyos tőke-megfelelési mutatókat; ezeknek a piac kevésbé tőkee­rős szereplői aligha tudnak majd megfelelni.-Ha az új törvény által megteremtett lehetőségeket a kisbefektetők szemszögéből nézzük, ők többféle megtaka­rítási lehetőséggel találkoz­nak majd a pénzintézetek kí­nálatában. Ha pedig a pénz­ügyi szektor átláthatóbbá vá­lik, az növeli a megtakarítók biztonságát: jobban el tudják dönteni, vállaljanak-e kocká­zatot ott, ahol magasabb ho­zamot ígérnek. Jobb szolgál­tatás, biztonságosabb műkö­dés, nagyobb átláthatóság - ez az, amit a törvények a kis­befektetőknek tudnak nyúj­tani. A tulajdonosi szerkezet is átalakulóban van, csak né­hány pénzintézetben marad jelentősebb állami tulajdon - azokban, amelyek szorosan kapcsolódnak a kormányzati gazdaságpolitikához. Egy másik fontos jellemző, hogy a pénzintézetek jelentős részé­ben megjelenik, sőt már meg­jelent a külföldi tulajdon; ez annyiban segítheti a fejlődé­süket, hogy újszerű gondol­kodást és korszerűbb techno­lógiát hoz, s talán színvonala­sabb irányítást is.- Talpon tudnak-e maradni ilyen körülmények között a ki­sebb bankok?- A piacgazdaság feltételei között mindenkinek meg kell küzdenie a létért, a jövedele­mért, a piacért, kis és nagy bankoknak egyaránt. Tény, hogy a kis pénzintézetek ke­vesebb szolgáltatást tudnak nyújtani, de a gazdaság és a megtakarítók részéről egy­aránt vannak olyan igények, amelyek a nagy bankok szá­mára nem eléggé jövedelme- zőek. Tehát a kicsiknek meg kell találniuk a szolgáltatások „réseit”.-Állandó gond, hogy a kisbefektetőkre, kisvállalko­zókra a pénzintézetek nem gondolnak. Lehet-e ezen vál­toztatni az érdekeltségi rend­szer javítá­sával?- A pénzintézetek többsége már felismerte, hogy testre szabott megtakarítási lehető­ségeket kell kínálnia, s az utóbbi években tapasztalható is fejlődés e téren. A termék- kínálat azonban még hagy kí­vánni valót. Ami a kisvállal­kozások finanszírozását illeti, az kockázatosabb, mint a kö­zép- és nagy vállalkozásoké, s úgy hiszem, ez ügyben a kormánynak is lenne tenniva­lója.- Az elmondottakból az kö­vetkezik, hogy a bankfelügye­leti tevékenység bonyolul­tabbá válik. Mennyire válto­zik a felügyelet hatásköre? Egyes vélemények szerint az új törvények értelmében nö­vekszik a Pénzügyminisztéri­umnak való alárendeltsége... Igaz ez?- Magán a felügyeleten múlik, hogy miként él az új lehetőségekkel. E téren a leg­lényegesebb változás az, hogy nagyobb a döntési önállóság. Eddig a felügyelet önálló dön­tési jogkörrel alig rendelke­zett, hiszen az intézkedéseket a Bankfelügyeleti Bizottság bírálta el, amelynek a pénz­ügyminiszter volt az elnöke. Nyilvánvaló, hogy ha konkrét ügyekben egy bizottság dönt, a felelősség is megoszlik. Most a felügyelet elnökének a hatáskörébe tartozik, hogy tesz-e intézkedéseket és mi­lyeneket. Egy ponton azonban fenn­marad az egyetértési kötele­zettség: a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges ah­hoz, hogy egy pénzintézetet „kivezessenek” a piacról. Ez érthető, hiszen ilyen esetben érintve lehet a költségvetés is. Másik lényeges változás: a szankcióknál fontosabbá vá­lik a folyamatos figyelés. Egy felügyelet nem akkor műkö­dik jól, ha hatóságként önál­lóan dönt rendszabályok al­kalmazásáról, pénzintézeti vezetők megbírságolásáról, stb. Meggyőződésem: a szankciózás és a válságkeze­lés csak a végső megoldás. A felügyeleti munka akkor a leghatékonyabb, ha a felügye­let partnerként lép fel, folya­matosan figyelmezteti a pénz­intézeteket arra, hol szüksé­ges változtatni az eredmé­nyesség érdekében. Összegezve: a hagyomá­nyos ellenőrzés helyett, több odafigyelés, több elemzés és kevesebb „látványos” intéz­kedés jellemzi majd a bankfe­lügyelet munkáját. Csák Elemér Kamatozó Kincstárjegy BIZTONSÁG FELSŐFOKOM A havonta kibocsátott, egyéves futam­idejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az érték­papírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biztonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja á befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a fu­tamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21%-ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír-számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem el­veszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Értékpapír Ügynökség Rt., az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank fiókjaiban napi árfo­lyamon adható és-vehető. • Ugyanakkor a futamidő alatt is visszaváltható. (Igaz, hogy ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befektetőnek.) • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elér­hető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgalmazzák. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy 1996. november 1-től a Magyar Nemzeti Bank fiókhálózatának helyén - változatlan feltételek mellett - a Magyar Államkincstár értékpapírpénztárai várják a tisztelt befektetőket. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/XI.) 1996. november 25-től december 6-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam 1996. november 25 - december 2.: 99,70%, decem­ber 3-6.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1996. december 11. Évi kamata 21%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp , Mérleg u. 4 • OTP Bank Rt. 3301 Eger, Széchenyi u. 2., Gyöngyös, Heves, Hatvan • K&H Bank Rt. 3300 Eger, Barkóczi u. 3. • Magyar Hitel Bank Rt. 3300 Eger, Telkessy u. 7., Gyöngyös AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: Cooptourist Rt. 3300 Eger, Dobó tér 3 VALAMINT: Magyar Államkincstár Heves Megyei Értékpapírpénztára 3300 Eger, Beloiannisz u. 1/A Változatok a jövő évre Jövőre már nem lesz szükség további erőteljes megszorító intézkedésekre a magyar gazdaságban. Ebben egyetértettek a „Mi vár­ható 1997-ben?” címmel ren­dezett pénteki gazdaságpoliti­kai ankéton a kormányzat és a gazdaságkutató intézetek kép­viselői. A kialakult egyensúlyi hely­zetben nem indokolt sem a re­álbérek csökkentése, sem a fo­gyasztás visszaszorítása. Surá- nyi György, az MNB elnöke szerint a jövő évi 8-10 százalé­kos exportbővülés és a beérkező működő tőke ellen­súlyozni fogja a belföl­di fogyasztás emelkedésének egyensúlyrontó hatásait. A jegybank a jövő évi infláció mértékét átlagosan 18 száza­lékra becsüli. A Gazdaságku­tató Rt. az infláció mértékét 20 százalékra teszi. Találkozzunk 1997-ben is! Minden Heves Megyei Hírlap előfizető, aki a januárra esedékes előfizetési díjat hónapban befizeti, a díjfizetéskor a című magazint kapja kézbesítőnktől. (Folyószámlás előfizetőinknek is személyesen visszük el a számlát, ajándékunkkal együtt.) december MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlap c. napilapot 1996 ........................-tői 1996....................-ig.........példányban M egrendelő neve:...................................................................................................................................................................... C íme: (irányítószáma, város, község).............................................................................................................................................. (utca, tér, emelet, ajtó)............................................................................................................................................................. A megrendelőlapot borítékban az AS-M Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája, 3301 Eger, Pf. 23 címre kérjük feladni. Vidéken a Heves Megyei Hírlap terjesztőjénél lehet előfizetni. A lap megrendelhető továbbá a 36/412-646 telelonszámon is. Ha december 1 O-ig megrendeli lapunkat, ajándékot kap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents