Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-05 / 284. szám

4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp 1996. december 5., csütörtök _______________________Tollvégen _______________________ N evető harmadik: az alvilág B ánatba és szorongást állandósító félelembe kergetnek bennünket, miközben némelyek - sajnos egyre többen - a legnagyobb nyuga­lomban folytathatják a javak véresen kímélet­len - egymás közötti - újraelosztását. Egyszerűbben fogalmazva úgy is mondhat­juk: ott vannak a lesütött tekintetű, elárvult rendőrök az egyik oldalon, a közbiztonság rom­lása, a robbantások miatt remegő állampolgá­rok a másikon, míg a nevető harmadik tábor, a profi bűnözőké, kedvére űzheti kisded, ám halá­los játékait. E sajátos válaszfalak mentén az elkülönülés képe november utolsó napján kristályosodott ki. A kormány két legerősebb emberének os- torcsapásszerű döntése nyomán, amellyel - úgymond - rendet óhajtottak teremteni a bűn­üldöző szervezetben. Nem vitatható a jó szándék. Mindinkább felerősödtek ugyanis az utóbbi hónapokban azok a nézetek, hogy halmozódnak a bajok a honi rendőrségen belül. Többek kö­zött a pénzátcsoportosítási ellentmondások, a lehetségesnél kisebb mértékű béremelés, a köz­rendőrök létminimum alatt való tengődése, a korrumpálódás elhatalmasodásának a veszélye az állományon belül. Tetézte ezt a fővárosi szervezett bűnbandák küzdelmének közterüle­tekre terelődése. A gránátrobbantások, a nyílt utcákon elcsat­tanó halálos lövések, a bérgyilkosokra jellemző kivégzések méltán fokozták az ijedelmet a la­kosságban. Nem enyhítették a rettegést a nagy­szabású, ám túl látványos, ráadásul előre beha­rangozott razziák. Főképp, hogy eredményük- látszatuk alig volt. (Jellemző módon épp a ve­zető zsaruk leváltásának délelőttjén derült fény némi sikerre - a sajtót tájékoztató főkapitányi biztos tábornok pár órával később repült biz­tosnak hitt székéből...) Nos, e tények - miként a belügyminiszter is fogalmazott - elkerülhetet­lenné tették a drasztikus reformot. Jó néhányan - nem alaptalanul - élesen megkritizálták a menesztés mikéntjét. Főleg a stílust, ami többek kedvelt szóhasználata sze­rint felért a testület lefejezésével. Nem véletle­nül hangzott el sokak szájából a kérdés: vajon így volt-e ez helyes? Kinek volt ez így jó? Jócskán akadnak, akik úgy vélik: magas lab­dát adtak fel ezzel a döntéshozók a bűnözőknek, az alvilágnak. Rossz nyelvek szerint utóbbiak méltán ülhet­tek győzelmi tort. Tehették. Diadalt arattak már eleve azzal, hogy járműveik gyorsabbak, erő­sebbek a közrendőrök használatában levőknél (ama szomorú tényről ne is beszéljünk, hogy például a körzeti megbízottak többsége minden hónap 20. napja után - a benzinre való közpénz elfogyását követően - vagy saját fizetéséből já­ratja a kék meseautót, vagy kerékpáron üldözi a Mercedest). Szervezettségük, felszereltségük, egymás fedezése példaértékű - sajnos. Most pedig mondhatják büszkén: lám, a rendőrség képtelen a velünk szembeni eredmé­nyes fellépésre! A váltással nemcsak csatát, hanem időt is nyertünk. Mire ugyanis feláll az új csapat, kialakul a zsaruk reménye szerint immár ütőképes szervezet, addig tovább növel­hetjük eddig is meglévő előnyünket. Ez a leg­jobb az egészben: a zsernyákok nem velünk vannak elfoglalva, hanem saját magukkal! M i állampolgárok valóban csak remélni tud­juk, hogy az ORFK új vezetése mielőbb a bűnözőkkel szembeni harcra összpontosítja ere­jét. (Feledve azt a sanda, rosszindulatú feltéte­lezést - amit egyesek máris oly nagy káröröm­mel terjesztenek a fővárosban -, hogy a volt vezérkar hirtelen felmentése összefüggésbe hozható a politikába beépült alvilági személyek akaratával.) Nyilvánvaló azonban, hogy mindez a kormányzat korábbinál hathatósabb támogatása nélkül nem ad sok esélyt a presztí­zsükben a hajdani Végvári-ügy után most újfent megtépázott rendőrökek. Szalay Zoltán Álneveket használtak a csalók A Sámson-per január 27-én folytatódik Mindenki másként emlékezett D.B., aki a Sámson Invest Kft. gazdasági igazgatója volt, el­mondta: amikor a gödöllői HM Currus Harcjármű-tech­nikai Rt.-\e 1 kapcsolatba ke­rültek, a Sámson anyagi kon­díciói igencsak rosszak vol­tak, így égetően szükségük volt arra a pénzre - a 15, il­letve a 10 millió forintra -, amelyet a Currus afféle befek­tetésként nekik átadott. D. B. hozzátette azt is, hogy amikor ez az ügylet létrejött, neki Ba­lázs azt mondta: mindez nem megy ingyen, azaz a Currus akkori gazdasági igazgatójá­nak, Czene Győzőnek is fi­zetni kell. Ennek nyomán vett aztán fel Czene - az anyósa nevére - háromszor 50 ezer forintot. A büntetőtanács el­nökének kérdésére D. B. többször is megerősítette, hogy a 150 ezer forint „kenő­pénz” volt, ellentétben Czene állításával, aki szerint ez az összeg „traktorügynöki” ténykedését díjazta. Szembe­sítésükkor mindketten kitar­tottak saját verziójuk mellett. A Sámson-cégek volt pénz­tárosa kijelentette: 1993-94- ben már komoly fizetési ne­hézségeik voltak, olyannyira, hogy ’94-ben már a közüzemi díjakra sem telt. A megvásá­rolt kárpótlási jegyekről ugyan tudott, s megerősítette azt is, hogy - Balázs utasítá­sára - ezeket titkosan kellett kezelni, ám e papírok későbbi sorsáról nem voltak informá­ciói. Annyit azonban leszöge­zett: amikor egy mezőtúri té- esztől megjött a 15 millió fo­rint névértékű kárpótlási jegy, a Sámsonnak megközelítően sem volt ennyi pénze. Ezután egy Sámson-köny­velőt hallgatott meg a bünte­tőtanács. A hölgy elmesélte: amikor az APEF1 a fővárosba idézte őket - mivel hatalmas adótartozásuk volt —,- az adó­hatóság leszögezte: ha a Sám­son Invest Kft. 30 napon belül nem fizet, felszámoltatják a céget. Erre föl az történt, hogy a Sámson Invest eladta eszközeit a Sámson Rt.-nek. A budapesti T. /., ponto­sabban az ő cége, a Hunor Trade Kft. üzleti partnere volt Balázsnak a Mátra-projekt- ben, azaz az ákkor felszámo­lás alatt álló gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Mgtsz bizo­nyos vagyontárgyainak meg­vételében. A felszámolóbiz­tossal való tárgyalások elő­mozdítása végett született az­tán az a hamis igazolás, amely azt „bizonyította”, hogy Balázsnak az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezetnél van 22 millió forintja. De míg az „igazolást” elkészítő Bru- dás Andrea szerint T. 1. és Ba­lázs is ott voltak az irat meg­születésénél, s annak kiállítá­sára T. I. kérte meg őt, addig Balázs szerint ő nem volt je­len, s a hamis papírt T. I. adta neki. Ezekkel szemben T. I. azt vallotta: nem kérte sem­mire a hölgyet, jelen sem volt a vád tárgyává tett „aktus­kor". Bár T. I.-t a bíróság szembesítette Brudás Andre­ával és Balázs Andrással is, ez nem hozott eredményt. Noha a magánokirat-hami­sítás korántsem a „fő szála” az ügynek, az ezzel összefüg­gésben történtek mégis jel­lemzőek: jól mutatják, hogy a további tárgyalási napok sem ígérkeznek könnyűnek. (s. i.) Felvétel a rendőriskolákba Hangyási J. László (Folytatás az 1. oldalról) A rendőrség szerint Oláh Jenő, Pajták László és Hangyási J. László alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy további társaikkal idén júliustól az ország külön­böző hoteljeiben, szállodáiban játszották a gazdag atyafiak szerepét, ám valójában e he­lyekről fizetés nélkül távoztak. Kedvelt módszerük volt az, hogy újságokban, helyi tv-ben álláshirdetéseket adtak fel, amelyekben gépkocsival ren­delkező személyi sofőröket ke­restek. A jelentkezőket alkal­mazták, kisvártatva a járművet valamilyen indokkal kölcsön­kérték, s annak már bottal üt­hette a nyomát a tulajdonosa, hiszen azt értékesítették. Köz­tük az ELW-476 forgalmi rend­számú IS M AB35900125884 alváz- és G13BA388878 mo­torszámú fekete Suzuki sze­mélygépkocsit is, amelyet ed­dig nem sikerült lefoglalni, s országos körözését rendelték el. A bűntények elkövetésekor a fiúk mindig álneveken mutat­koztak be, nemegyszer fantom kft.-k és bt.-k vezetőinek adták ki magukat. A szállodákban rendszerint volt velük még egy ukrán, olykor pedig egy magyar lány. Megtették azt is, hogy vendéglátóhelyeket béreltek ki, majd azok berendezéseit elad­ták. Bűncselekményeket valósí­tottak meg Budapesten, Debre­Oláh Jenő cenben, Békéscsabán, Ceglé­den, Győrben, Kaposvárott, Miskolcon, Kazincbarcikán, Egerben, Szegeden, Kecskemé­ten és Székesfehérvárott is. A rendőrség kéri azokat, aki­ket Oláh Jenő és társai megká­rosítottak, jelentkezzenek az Egri Rendőrkapitányságon (Eger, Klapka u. 3.), illetve a 06/36/412-555/1409-es tele­fonszámon. Bennfentes bűnözés - a kapuk előtt Ezer korrupciós ügy csak a jéghegy csúcsa A Parlament megkezdte az összeférhetetlenségi törvény tárgyalását, ám mind több olyan közéleti személyiség neve kerül forgalomba, aki beosztásával nehezen össze­egyeztethető tisztségekkel vagy jövedelmi forrásokkal rendelkezik. Erről és a dön­téshozók átvilágításának igé­nyéről beszélgettünk dr. Bencze Józseffel, a Gazda­ságvédelmi Koordinációs Bi­zottság vezetőjével.- Gyakran hallani azt az új ki­fejezést, hogy „üvegzseb”. Ön hogyan értelmezi a fogalmat?- Olyan követelményként, hogy átlátható legyen minden felelős politikus, köztisztviselő zsebe, s hogy a döntés- hozatalban ne befolyásolja őket az anyagi érdekeltség. Meg­győződésem, hogy az idén mindenképpen megszületik az összeférhetetlenségi törvény. Ennek alapján azután nyilat­kozniuk kell a törvényhozók­nak arról, hogy „ki micsoda?” a gazdaságban, azaz mely vállal­kozás, gazdasági társaság igaz­gatótanácsában, felügyelő-bi­zottságában vállaltak tagságot, hol vannak tulajdonosi érde­keltségeik.-A korrupció szorosan kö­tődik a feketegazdasághoz; a korrumpálható tisztviselő, poli­tikus könnyű eszköz a bűnban­dák kezében.- Valóban. Ezért került be a nemzetbiztonsági törvénybe bi­zonyos politikusok és fontos, bizalmas tisztséget betöltő személyek kötelező átvilágí­tása. Sajnos, gyakori a meg­vesztegetés; évente körülbelül ezer ilyen ügyet sikerül feltárni, de ez a jéghegy csúcsa. Az egyik legaggasztóbb jelenség az, hogy a gazdasági bűnözés­ben kialakult a „bennfentes” bűnözés. Ez azt jelenti, hogy a szervezett bűnözés igyekszik összefogni a döntéshozókkal.- Gyakran tapasztalhatjuk, hogy a feketegazdaság szerep­lői „egy utcával” előbbre jár­nak, mint a jogalkalmazók.- Igen, mert nehezen, kése­delmesen születnek meg a jog­szabályok, s alkalmazásuk is fe­lemás. Ezért biztató, hogy ma már mintegy 20 minisztérium és főhatóság rendszeresen ösz- szehangolja bizottságunkkal a feketegazdaság elleni fellépés terveit. A megyékben szintén kibontakozóban van a külön­böző szervek, szervezetek kö­zötti hasonló együttműködés. Ma már nyilvánvaló mindenki számára: a feketegazdaság komplex jelenség, csak együt­tesen lehet fellépni ellene. Gubcsi Lajos ­Az Országos Rendőr-főkapi­tányság felvételt hirdet a buda­pesti, csopaki, miskolci és sze­gedi rendőr szakközépiskolái­nak 1997198-as tanévére. Az érettségire épülő 2 éves, nap­pali tagozatos képzés általános rendőr szakképesítést biztosít, amely egyrészt a rendőrségnél tiszthelyettesi és zászlósi mun­kakörök betöltésére készít fel. Azon fiatalok jelentkezését várják, akik képesek a fokozott tanulmányi, fizikai és fegyelmi követelményeket teljesíteni, va­lamint vállalják a rendőrség hi­vatalos tiszthelyettesi állomá­nyában a szolgálatot. A jelentkezés feltételei: 18-25 év, középiskolai érett­ségi, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, fegyveres szolgálatra való alkalmasság. A pályázóknak egészségügyi vizsgálaton, pályaalkalmassá­gin kell megfelelniük, valamint a képzésre és a minimum 5 éves munkavállalásra vonatkozó szerződést is meg kell kötniük. A felvételt nyert tanulóknak a rendőri szakismereteket, szá­mítástechnikai, idegen nyelvi és önvédelmi ismereteket oktat­nak. A Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányságon beszerezhető felvételi tájékoztatóban talál­ható jelentkezési lapot, vala­mint a díj befizetését igazoló csekket 1997. január 31-ig kell eljuttatni az alábbi címre: Miskolci Rendőr Szakközép- iskola 3501 Miskolc, Szentpé- teri kapu 78. Pf. 82. További információk a HRFK Kelemen Mihály r. szá­zadosnál (361412-555-ös tele­fonszámon) kapható. FIFA-bíró sípolt a helyosztókon Dobogós hevesi rendőrfocisták Idén Füzesabony vállalta a há­zigazda szerepét a rendőrök szakmai futballtalálkozóján. A Heves-kupa immár hatodik al­kalommal került megrende­zésre, miként a hagyományte­remtők képviseletében dr. Francsics Ottó r. alezredes ezt örömmel nyugtázta. A hevesi kapitányságvezető a mezőny kapcsán megjegyezte:-Ezúttal új serlegekért fo­lyik a küzdelem. Vannak a so­rozatnak alapcsapatai; Oros­háza, Tiszafüred rendőrlabda­rúgói és mi, hevesiek eddig mindig pályára léptünk. Ezúttal a Teleki Blanka Álta­lános Iskola modem tornacsar­nokában hat együttes szerepelt. Előbb két hármas csoportban potyogtak a gólok. A vendéglá­tók bánatára, hiszen az abo- nyiak két vereséggel kiestek a további küzdelmekből.-Felkérésünkre a helyosz­tók levezetését Puhl Sándor vállalta - tette hozzá az ered­ménykrónikához Hartmann György r. alezredes, füzesabo­nyi kapitány -, s ez még emlé­kezetesebbé tette a csatákat. Az 1996. évi Heves-kupa végeredménye: 1. Berettyóúj­falu, 2. Tiszafüred, 3. Heves. Három különdíj is gazdára ta­lált, ezek egyikét a legjobb ka­pusként a hevesi Viszneki Béla vehette át Puhl Sándortól. Egy abonyi vállalkozó, Juhász László pedig Szász Endre-vá- zával lepte meg Gáti Gábort (Berettyóújfalu), a torna gólki­rályát. Legjobb mezőnyjátékos lett Ladányi Lajos (Tiszafü­red). A rendőrderbin a városi ka­pitányságvezetők is konzultál­hattak egymással. Az esemé­nyek szemtanúja volt Bállá Ferenc (Tiszafüred) és Mór Baranyai Gábor (Berettyóúj­falu) is. Utóbbi dr. Francsics Ottónak relikviákat is hozott, a tamamérai Rendőrmúzeum gyűjteményébe szánva. Az egyik egy oklevél - amelyet még Rajk László írt alá bel­ügyminiszterként -, az illető rendőrnek a Közbiztonsági Szolgálati Jel bronz fokozata viselését bizonyítja. (b. s.) Orosháza ellen a bronzcsatát büntetőkkel nyerte a Hevesi Rendőrkapitányság együttese FOTÓ: ÖTVÖS IMRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents