Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-02 / 281. szám

4. oldal Horizont 1996. december 2., hétfő E heti körkérdésünk Mit tenne Ön a harci kutyákkal? Kis Szabolcs, a gyöngyösi Bonzi állate- ledel-keres- kedés mun­katársa: - Az ivartalanítá- sukat, az or­szágból való kitiltásukat, illetve kiirtásukat ellenzem. Én is tartok harciku­tyát, s a tapasztalataim alapján az ember társai és nem ellen­ségei. Tanítani kell őket, ma­guktól nem támadnak, kivéve, ha effajta kiképzésben része­sültek. Ezek az ebek lényege­sen ragaszkodóbbak a gazdá­jukhoz, mint más fajtájú tár­saik. Minden a gazda szemlé­letén múlik. Inkább szigorú kormányrendeletekkel kellene szabályozni a tartásukat és a tenyésztésüket. Több szem­pont figyelembe vételével lenne szabad kiadni a tartási engedélyeket. Szigeti Ta­más, Selyp:- A buli és a pitbull ked­venc fajtáim. A kutyák tá­madásairól szóló híradá­sokat első­sorban „rájuk” hegyezik ki; sokan hajlamosak a dober- mannok, briardok, rottweile- rek bűneit is ezeknek tulajdo­nítani. Holott környezetemben akadnak nyugodt, kiegyensú­lyozott terrierek, de találhatók alattomos, támadó palotapin­csik is. Nagyon kemény törvényeket hoznék, nem a kutyák ellen, hanem az emberek védelmé­ben. Az alapvető gondot a. fe­gyelmezetlen tulajdonosok je­lentik, akik az ebtartás elemi szabályait sem ismerik. A jó­indulatú figyelmeztetést be­csületsértésnek veszik, s ku­tyájukat többre tartják ember­társaiknál. Minden állat produkálhat a laikus számára váratlan dol­gokat. „Gonosz” cselekedei- kért a tulajdonosokat vonnám könyörtelenül felelősségre. Igaz, persze, az a mondás: minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle. Kovács István, Pétervásárán úgy vélekedett: megtiltani semmiképpen sem kellene a harci kutyák tartását, hiszen ilyen alapon a fogmosást is övezhetné tilalom.- Magam az állatok kiirtása mellett sem foglalnék állást, hiszen ezek az ebek végső so­ron a nevelésüktől függően válnak esetenként vadállattá. Természetesen valamilyen módon szabályozni kell a kér­dést, de azt hiszem, elsősorban a bajt okozó kutya gazdáját kell felelősségre vonni. Ha be­bizonyosodik, hogy egy adott esetben valóban a kutya „önál­lósította magát”, akkor elkép­zelhetőnek tartom az elpusztí­tását. Fábián Anna anyakönyvve- zetö, Tisza- nána:- Ismerő­söm is tartott harci kutyát, s hallottam esetekről, amikor a kerí­tést széttépte, majd egy idős embert táma­dott meg. Én nem engedélyez­ném a tartásukat, mert a gye­rekek, az idős emberek ve­szélyben vannak miattuk. A kutya nagyon hasznos házőr­zésre, de nem harci felada­tokra. Ezért más, a pitbullhoz hasonló feladatokra kitenyész­tett ebek tartását sem igenlem. A kisebbség körében erre­felé is népszerű a harci kutya, s eleve olyan agresszivitással nevelik, hogy annak a négylá­búnak a vérében van a táma­dás. Semmiképpen sem va­gyok a tartása és tenyésztése mellett. Ötvös Im- réné, egri al­kalmazott:- Nem el­lenzem a harci kutyák tartását, mert hiszem, hogy a kutya nem tehet semmiről. A gazdáját azonban felelősségre vonnám, ha nem tartaná be az ebtar­tásra vonatkozó előírásokat. Nekünk is van egy doberman- nunk, nagyon kedves kutya. Az a véleményem, hogy ivar- talanítással nem szabad egy kutyafajt sem kipusztítani. De az is biztos, hogy ha megaján­dékozna valaki egy pitbull-kö- lyökkel, meggondolnám, hogy magamhoz vegyem-e. Dr. Rédecsi Árpád állat­orvos:- A ma­gam részéről fontosnak és helyesnek tar­tom a harci kutyákra vo­natkozó törvényt. Ezek a ku­tyafajták ugyanis arra vannak kitenyésztve, hogy támadja­nak. Persze, mondhatják: ha megfelelő körülmények között, szakszerűen tartják őket, ak­kor nem veszélyesek. De elég lehet egy rossz mozdulat, s akár a gazdájának is támadhat. Jónak tartom, hogy nem kell ezentúl hivatalos feljelentés, elég, ha csak bejelentéssel él­nek azok, akik úgy látják, van mitől tartaniuk. Akár a kutya fajtájából, illetve a viselkedé­séből ítélik is meg ezt. Terjed a gyógyíthatatlan vírus December 1-jét az AIDS világnapjaként tartják számon. Ebből az alkalomból az elmúlt hét végén az egri Más Klubban hívták fel a fiatalok figyelmét a terjedő betegségre. AIDS-kortársképzősök segítsé­gével a résztvevők egy-egy pi­ros szalagot tűztek ki a HIV- pozitív tünetű, illetve az im­munrendszeri betegségben szenvedő egyének kiközösítése ellen. A rendezvényt dr. Kisik Imre, a megyei kórház fertőző osztályának főorvosa nyitotta meg, aki diaképek segítségével adott fontos ismereteket a be­tegségről. Ezt követően video­filmeket láthattak, majd az egri Gárdonyi Géza Színház művé­szeinek zenés összeállítását hallgathatták meg az érdeklő­dők. A diákok AIDS-totókat tölt­hettek ki, majd megtekinthették a vírusról szóló vándorkiállí­tást. Az eseményt az egri Any­way és a fővárosi Pál Utcai Fiúk együttes koncertje zárta. Heves megyében hat HíV- pozitív személyt, illetve egy be­jelentett AIDS-beteget ismer­nek, de a számok korántsem a valóságot tükrözik. A nyilván­tartott fertőzöttek csak egy ré­szét teszik ki a tényleges vírus- hordozóknak. Nálunk a Megyei Kórház Bőr- és Nemibeteg- gondozó osztályán (anonim módon is), az ANTSZ megyei intézeténél és a véradó állomá­sokon is végeznek AIDS-szűré- seket: vért vesznek, s azt elem­zésre a fővárosba továbbítják. Napjainkban a potenciálisan veszélyeztetett csoport a tizen­éveseké. Felelőtlenségük ugyanis elősegítheti az AIDS terjedését. A sikeres darab egy jelenete FOTÓ: MAJOROS TAMÁS A szerelem különc fonákja (Strindberg Júlia kisasszony a kisszínpadon) Számos példa bizonyította már, hogy egy remek színházi elő­adás a nagyszerűen megkom­ponált irodalmi művet is meg­emelheti és felfokozhatja annak művészi értékeit és döbbenetes hatását. A színházi megjelenítés általában is plasztikusabbá, látványosabbá teheti a drámát, sőt olyan apróbb, de nem jelen­téktelen momentumokat is fel­színre hozhat, amelyek az olva­sás során, a sorok között talán elveszhetnek. Strindberg Júlia kisasszonya az egri Gárdonyi Géza Színház kisszínpadán a fentiek újabb ékes mintája. A siker záloga el­sősorban a kiváló intuícióval megáldott rendező és az adek- vátan megválasztott, talentu- mos főszereplők csapatmunká­jában rejlik. August Strindberg, a svéd dráma fenegyereke s egyben annak egyik megújítója a maga korában botrányhősnek számí­tott. A Júlia kisasszony szerzője különc ember volt, miként sze­relmei is. E darabjában is, mu- latis mutandis, zaklatott élete fonákságaiból fogalmazott színpadra egy rövid, de velős fejezetet. Az életet és műalkotást egy­bemosó egyfelvonásos a férfi és a nő közötti kapcsolat végle­tes-végzetes küzdelmét, a csá­bítás ádáz trükkjeit eleveníti meg merészen naturalista esz­közökkel, nyers szókimondás­sal, lehangoló végkicsengéssel. A küzdőtéren Júlia és Jean, az úrnő és a szolga, a nő és a férfi, ha úgy tetszik a vadász és az áldozat tusázik egymással. Kusza-buja viszonyukban többször egymásra találnak, hogy aztán újra legyőzzék és elveszítsék egymást. A vonzás és taszítás paradox egységében zajló kegyetlen játszmájuk mé­lyén rejtett vágyak, elvetélt ideák, ideig-óráig visszafojtott indulatok munkálnak. Grófnő és inas egyaránt me­nekülni akar áporodott világá­ból, s ugródeszkának a „szere­lem” kínálkozik, ez a a több pó­lusú csodálatos érzés, amely magába olvaszthat mindent: tombolást és kiüresedést, lángo­lást és apátiát, szeszélyt és vad­ságot, fényt és árnyékot. Közös jövőt dédelgetve - egy svájci hotel megszerzésének remé­nyében - többször végigjátsz- szák a szerelmi „stációkat”, de zabolátlan, eszeveszett csatáro­zásaikban csak vesztesek lehet­nek. Minden „partijukban” a siker bukásának, a bukás sike­rének bizarr, groteszk képe tük­röződik. A minidrámában a párbeszéd maga a cselekmény. Csábító és csábított a mindig felizzó be­szélgetések során meztelenre vetkőzteti egymás lelkét. Meg­szűnik a szégyenérzés, kihal a gátlás. A végén a feldúlt inas kést ad az összetört Júlia ke­zébe. A befejezés tragikusan döbbenetes. Kincses Elemér, a Júlia kis­asszony rendezője, ötletesen, a szűkös nézőtér közepére tömö­rítetté a játékot. A rusztikusán lelkendezett minitérben feszült atmoszférát teremtett. Mellő­zött minden sallangot, csak a dráma alapkérdésére koncént- rált. Körkörösen építette fel az előadást és koncepciójának lé­nyegét a darab záróképében Jean meg is testesíti. A kihúnyó fényben a megfásult inas bi­zonytalan lépésekkel járkál körbe-körbe... Mindent összevetve, Kincses Elemér.m. v. kellő magabiztos­sággal, elegáns alapossággal megformált izgalmas előadást prezentált. Júlia kisasszonyt Dimano- pulu Afrodité alakította. Rövid időn belül immár másodszor is érzékenyen kimunkált teljesít­mény nyújtott. A végletek kö­zött hányódó szertelen indula­tait, vágyait zabolázni nem tudó asszony sok színű képét mu­tatta meg. Ügyesen váltott a pálcával egrecírozó úrnőből kéjsóvár asszonyba, rátarti grófnőből ellágyult kislányba. Külsőségektől mentes, letisz­tult játéka minden szempontból elismerést érdemel. A többre vágyó, intelligen­sen ravasz és frfikás Jean sze­repében Venczel Valentin jeles­kedett. A visszafogottságában is teljességre törekvő színész a sok arcú, lázadó, megalázkodó lakájt egyszerű, de belülről ki­sugárzó gesztusokkal, termé­szetes eszközökkel formázta meg. Élvezetesek „beszédes” csendjei, meg azok az apróbb, de jelentős epizódjai, mikor „harsányan” köpve ura csizmá­jára, dühödten tisztítja azt, vagy sikkes darabossággal ugrál a grófnő pálcája felett, majd ügyes esetlenséggel az asztalra „tálalja” magát. A középfajú asszonyi bol­dogtalanságokkal küszködő, Jean-ba szerelmes szakácsnő kisebb szerepében Tatár Gabit láthattuk. Játéka belesimult a darab miliőjébe. A Strindberg-premier után mi, nézők, bízva bízunk abban, hogy a bevezetőben megfogal­mazott színházi többlet-él­mény, a sodró színészi játékkal kiteljesedett igényes szórako­zás - alkalmanként üde zenével ízesítve - az évad folyamán többször osztályrészünk lehet. Hekli József Dévényi Egerben is „fészket rakott” Mindazok, akik tegnap délelőtt ellátogattak az egri Centrum Áruházba, nem mindennapi rendezvényen vehettek részt. A hétvégi ünnepség keretében nemcsak Dévényi Tibor Fé­szekrakó játékának soron kö­vetkező részét forgatták az áru­házban, hanem népszerű hazai pop-előadókat is vendégül lát­tak itt. Az EDDA Müveké a K. O. O. L., a Hélium és Alex Ta­más rövid műsorral szórakoz­tatta a vásárlóközönséget. Lapunk tudomására jutott, hogy a 24 magyarországi Cent­rum Áruházak közül mindössze nyolc - közöttük az egri - nyerte el azt a megtiszteltetést (a forgalom és az esztétikus ki­vitelezés okán), hogy egy játé­kos, szórakoztató délelőttre in­vitálja vásárlóit. FIAT PUNTO - NETTÓ GYÁRI ÁRON már 1.399.000 forinttól! Részletes információért forduljon márka- kereskedőinkhez! Kamatmentes részlet- fizetési lehetőség, kezelési költség nélkül! TOP GARANCIA anno finanszírozás V és V Autó Kit., 3202 Gyöngyös, Afkóri u. 2., tel./fax: (37) 317-464 Punto 55s 3 ajtós ­Most minden eddiginél kedvezőbben, nettó gyári áron vásárolhat Fiat Puntót. Célra tarts...! Épp kisterpeszben álltam egy fehér fajansz, semmivel össze nem téveszthető alkalmatosság előtt, s azon gondolkodtam: az utóbbi időben többen figyelmeztettek, hogy csupa-csupa „kon­szolidált” témát feszegetek írásaimban, sehol egy jó kis pikan­téria. Ekkor - illetve később, s hogy miért, azt hivatott magyarázni jelen írásom - egy bizonyos helyiségben a szemembe ötlött a felirat: „Kérjük, célozzon pontosan! Köszönettel: a takarítók." Az ízléses kis cédula mintegy két méteres magasságban dí­szíti a csempézett falat. Na most: a dolog természetéből adó­dóan - mi férfiak -, ha pontosan akarunk célozni, akkor ugye­bár deréktájnál valamivel mélyebben pásztázzuk tekintetünkkel a célpontot, a siker érdekében gondosan kiszámítva a parabo- lisztikus pályát. Eközben tehát nincs alkalmunk holmi felhívásokat olvas­gatni. Fejünket általában csak a dolog végeztével vetjük fel, a jól végzett munka tudatában, kellő és érthető büszkeséggel. S ekkor jut el a teremtés által megkoronázott főnkig az a bizonyos üzenet. Addigra azonban a dolog általában már aktualitását veszti. Ha pedig, a fentiekkel ellentétben a „dizájnos” felhívásra kon­centrálunk, akkor ugye a siker ugyancsak kétséges... Suha Péter

Next

/
Thumbnails
Contents