Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31 / 304. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. december 31., kedd Kis szél is tud magas hófúvást „gyártani” Az Alföldön nehezebb volt közlekedni A meteorológusok jóslata bejött: az enyhülés nagy ha­vazást hozott megyeszerte. Lapunk terjesztésében is voltak akadályok, amiért ol­vasóink elnézését és megér­tését kérjük. Az áldatlan ál­lapotok ellenére igyekszünk mindenütt - főként a dél-he­vesi részen - mielőbb eljut­tatni a Heves Megyei Hírla­pot az előfizetőkhöz az új esztendőben is. Többen telefonáltak szerkesz­tőségünkbe amiatt, hogy Egerben balesetveszélyes a gyalogosközlekedés a belvá­rosban. Rutkai Éva nyugdíjas- Sertekapu u. 33. alatti lakos- például a 2-es kórház hátsó portájának, illetve a piac kör­nyékének áldatlan állapotát tette szóvá. Míg a lakosság tisztítja az ingatlanok előtti te­rületeket, addig a közterülete­ken nem látni hómunkásokat - mondta.- Folyamatosan tisztítják, sózzák az utakat gépeink - tá­jékoztatott Sebők Károly, a megyei közúti igazgatóság közhasznú társaság hevesi üzemmérnökségének ügyele­tese. - Komolyabb akadályok­ról nem kaptunk értesítést, ami viszont nekünk jelentett prob­lémát: elromlott egy rako­dónk, de sikerült megjavítani. Az Agria, illetve a Mátra Hófalak között, Kisköre felé... ÖTVÖS IMRE FEL.V. Volán Rt. ügyeletesei 15-30 perces késésekről számoltak be, s inkább az Alföldön köz­lekedő buszok lassú haladását regisztrálhatták. — Kisköre és Tiszanána kö­zött volt egy komolyabbnak mondható átfávás - tájékozta­tott Sebők Károly -, de igye­keztünk rövid időn belül elta­karítani a hóakadályt. A 33- ason szélesítettük a nyomvo­nalat... Sík terepen egy kis szél is rövid időn belül magas aka­dályokat tud teremteni. A mentősök is lassabban tudtak haladni a nagy hóban. Közlekedési balesethez nem kaptak hívást, de utcai elesé­sekhez jócskán mehettek. Egerben három törésest szállí­tottak, a gyöngyösiek nyolc sé­rültet, míg a hevesiek egyet vittek kórházba. Hatvanban ta­lán óvatosabban közlekedtek a járókelők, az ottani mentősök­nek nem volt ilyen feladatuk. Persze, ez nem zárja ki, hogy előfordulhattak ilyen sé­rülések. A vasúti közlekedésben kü­lönösebb fennakadást tegnap még nem okozott a szakadat­lanul hulló hó. Csak félórás késések fordultak elő, a na­gyobb menetrend-eltérés in­kább a távolsági szerelvé­nyekre volt jellemző. Ahogy a hivatalnok-kutató az elkövetkezendő feladatokat látja Mit tettünk a cigányság jövőjéért? Egerben rendezték meg azt az Országos Cigányoktatási Kon­ferenciát, amelyen mintegy 300 - zömében gyakorló - pedagó­gus vett részt. Itt tartott előadást dr. Forray R. Katalin, a Mű­velődési és Közoktatási Minisztérium kisebbségi főosztályának vezetője, a téma alapos ismerője.- Ön az 1960-as esztendők ele­jétől vizsgálódik. Melyek az az­óta eltelt időszak változásainak jellemzői?- Az ügyben 1961-ben szüle­tett meg az első lényegbeli MSZMP KB-határozat, amely igen számottevő. Jelentőségét azzal érzékeltetném, hogy Má­ria Terézia óta nem alkottak ilyen horderejű regulát. Ezt azért emelem ki, mert 1945-től egészen az ’50-es évek köze­péig hivatalosan szinte tudni sem akartak arról, hogy létezik ilyesfajta náció. A későbbi dön­tések sora arra utal, hogy kettős megítélés formálódott. Ezek közül a közművelődési szemlé­let volt a valóban korszerű, míg az oktatási bizony eléggé me­revre „sikeredett”. Mindenek­előtt azért, mert kizárólag tár­sadalmi csoportként kezelték az ide tartozókat. Ezért elhatároz­ták azt, hogy alapvető cél: a sa­játosságokat el nem ismerő fel­zárkóztatás. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy ekkor hozták létre azokat az osztályo­kat, amelyeket elkülönítettek a többi gyereket tömörítőktől. Azt hitték, ez a megoldás. Sze­rencsére viszonylag hamar rá­jöttek, hogy rossz úton járnak, s most már a rugalmasabb nézet­rendszerhez közelítettek. Köz­rejátszott ebben az is, hogy a szakértőknek már módjuk adó­dott arra, hogy Nyugaton tájé­kozódjanak, azaz egyfajta szín­vonalat alakítsanak ki. Ezért szűntek meg fokozatosan a re­zervált osztályok. Hatott - s ezt el kell ismemi - Pozsgay Imre szerepe és tevékenysége is, azaz egyre erőteljesebben érző­dött a liberalizálódás.-Mindez miben mutatkozott meg?- Elsősorban abban, hogy végre sajátos etnikumnak tekin­tették az ide csoportosulókat, azaz rájöttek arra, hogy kultúrá­jukat be kell építeni valamiképp a tanítási rendszerbe. Máskép­pen fogalmazva: jófelé indul­tunk el, ám döntő fordulatot csak a rendszerváltozás utáni, az 1991-es önkormányzati tör­vény hozott. Erre építve lép­tünk tovább, s ha a Nemzeti Alaptantervet említi valaki, ak­kor nyugodtan kijelenthetem, hogy ez már minden lényeges motívumot figyelembe vesz. Úgy is, hogy számol a nem a kisebbséghez tartozó szülők el­lenérzésével, illetve annak el­oszlatásával.- Mit ígérnek a távolabbi időszakok?- Mindenütt nyomatékolom: a legfőbb teendő az, hogy több cigány ifjú jusson be a középis­kolákba, s onnan a főiskolákra és az egyetemekre. Ha ez meg­történik, akkor szólhatunk majd igazi, félreérthetetlen fordulat­ról... Pécsi István Ünnep utáni cserebere A nyugta kell, pénzt viszont nem fizetnek vissza Az elmúlt ünnepen is bizonyára sokszor előfordult, hogy az örömet okozó ajándékozásnak voltak feledhetőbb pillanatai, amikor kiderült, hogy a meglepetés tárgya túl szűk, túl bő, hosszú vagy éppen rövid, nem megy a szín, esetleg van már be­lőle három. Ekkor vetődött fel a csere lehetősége, amelynek- módjáról Bisztriczki Lászlót, a Heves Megyei Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség igazgatóját kérdeztük.- Az az általános szabály, hogy az ajándékot a vásárlás helyén nyolc napon belül lehet kicse­rélni a kívánt méretűre, szí­nűre, vagy ha erre a lehetőség adott, levásárolni. Nálunk az a gyakorlat, hogy az ajándékozók nem nyújtják át a meglepetés mellé a vásárlás helyét, idejét, a kereskedő nevét feltüntető nyugtát, pedig a cserére - és minden további reklamációra is- csak ennek birtokában van lehetőség. Azonban vannak olyan dön­tően egészségügyi megfontolá­sok, hogy nyugtával sem cse­rélhetek például az élelmisze­rek, a bontott csomagolású fe­hérneműk, kozmetikumok. A pénzvisszafizetésre a tör­vényi szabályozás értelmében nincs lehetőség, ezúttal is - mint a meghatározott nyolc na­pon túli cserénél is, hiszen az ajándékok egy részét jóval ko­rábban vásárolták - az adott ke­reskedő rugalmasságára lehet csak számítani. A nagyobb értékű tárgyak - műszaki cikkek, háztartási gé­pek - esetében a jótállás alap­ján az első három napban tör­ténő meghibásodást követően - de csak a termék meghibáso­dása esetén - az árut ki kell cserélni. A továbbiakban pedig a jótállási okmányban rögzített feltételek az irányadóak, a ké­sőbbi szervizelésnél, panasznál. A fenti időpontok figyelembe­vételekor mindig a munkana­pok szolgálnak a számítás alap­jául, tehát az ünnep- és munka­szüneti napok nem tartoznak bele a nyolc, illetve három napba. Mint Bisztriczki Lászlótól megtudtuk: az idézett szabá­lyok minden más esetben is helytállóak, tehát például a nye­reményként - nem árt a szil­veszteri sorsolásokra gondolni - átvett árucikkekre is egyaránt vonatkoznak. Egy rendkívül egyedi - ezzel kapcsolatos - panasz éppen az volt, hogy egy nyereménytárgy, egy csizma esetében a kereskedő nem akart eleget tenni a jótállásból fakadó kötelezettségeinek, pedig az - a tárgy nyeremény jellegétől függetlenül - megilleti a tulaj­donost. (kj) Visontán tegnapra helyreállt a termelés Három blokk már újra üzemel Sziréna A rendőröknél nyugodt év vége?! (Folytatás az 1. oldalról) Nagyfügeden a gyöngyösi tűz­oltók igyekezetén is múlott, hogy egy hétmilliót érő ház nem lett a tűz martaléka. Egy melléképület tetőszerkezete, s a benne lévő fűrészpor gyulladt ki. A becsült kár 80 ezer forint. A megye rendőrségi ügyeletéi nyugodtabb napról számoltak be. Kisebb koccanásos balese­tek voltak, vezetőkben nem, csak járművekben esett kár. Néhány betörésről tettek beje­lentést. Kápolnán az óvodában jártak ismeretlen tettesek. Élelmiszert, kávéfőzőket vittek el 50 ezer forint értékben. Egerben a stadion bejáratánál egy autót törtek fel, s eltulajdo­nítottak belőle egy autóstáskát 30 ezer forinttal, okmányokkal, iratokkal. A Mátrai Erőmű Rt. villamos energiát előállító öt blokkja kö­zül a három nagy teljesítményű egység már üzemel, a két kisebb blokk felfűtésének előkészítésén dolgoznak Visontán - tájékoz­tatta lapunkat Válás ka József vezérigazgató. Mint tegnapi lapszámunkban is megírtuk: a visontai erőmű a rendkívüli hideg miatt a múlt péntekre virradóra ideiglenesen leállt. Az történt ugyanis, hogy megfagyott a helyben kitermelt 50 százalékos víztartalmú lig­nit, amely a hőerőmű fűtő­anyaga, így dugulás keletkezett a szénfeladó rendszerben. Mindezek miatt nem tudták fű­teni a villamos energiát termelő blokkokat. Négy óra állás után 40-50 százalékos hatásfokkal beüze­melték a IV. számú 200 mega­watt teljesítményű blokkot, majd vasárnap a III. számú, ugyancsak 200 megawattos blokkot. Hétfő reggelre már az V. számú, úgyszintén 200 mega­wattos blokkot is üzembe he­lyezték, az előző kettőt 100 százalékos, az utóbbit 60 száza­lékos hatásfokon. Most az első és a második számú, egyenként 100 mega­wattos blokkok indítását készí­tik elő, ám ezek beüzemelését a jelentkező energiaigénytől te­szik függővé. A visontai erőmű ideiglenes kiesése nem okozott különö­sebb gondot a magyar energia- rendszerben, csupán anyagi vonzata volt jelentős, mivel a visontai energia viszonylag ol­csón előállítható. Az egri MMK-ban Tánc és batyusbál Óévbúcsúztató, újévköszöntő mulatságot tartottak az elmúlt hétvégén Egerben, az MMK- ban. A Botond Béla vezette Agria Tánc Sportklub népes családja- kibővítve a hozzátartozókkal - igazi táncos mulatságot szerve­zett. A sikerekben gazdag esz­tendőt stílszerűen zárták, átke­ringőzve 1997-be. A Márkus Judit által vezetett Egyedülállók Klubja batyusbál- ján is jó volt a hangulat, s így már nem is voltak egyedül. Lottónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az 52. játékhét nye­reményei a személyi jövedelemadó levonása után a követke­zők: Az 5/90-es lottón öttalálatos szelvény nem volt, a következő hétre átvitt 5 találatos nettó nyereményösszeg 61.326.098 fo­rint. 4 találatosok nyereménye egyenként 266.891 forint, a 3 ta- lálatosokra egyenként 3350 forintot, a 2 találatosokra egyen­ként 250 forintot fizetnek. Joker teletalálat nem volt, a következő hétre átvitt nettó nye­reményösszeg 4.494.446 forint. Az 6/90-es lottón 1 darab 6 találatos szelvény volt, nyeremé­nye 65.640.151 forint, az 1 darab 5 plusz 1 találatosra 7.351.990 forintot, az 5 találatosokra egyenként 79.027 forin­tot, a 4 találatosokra egyenként 1528 forintot, míg a 3 találato­sokra egyenként 323 forintot fizetnek. (MTI) Száztizenöt esztendős egyesület: 2500 állatbarát Hát ilyenek a galamb-ászok? Az egri pásztorvölgyi gimnázium tornaterme egy hétre - de­cember 24-től 29-ig - óriási galambdúccá vált. A zöld szőnye­gen, a ketrecek között járva az ember szemlélete is átalakul. A pompázatos madarak, egyetlen faj ékességei között az ember eltöpreng a Teremtő mérhetetlen fantáziáján, s megtelik élet­örömmel. S maga is őszinte elismeréssel adózik az egri egyesületnek, a Berecz Lajos vezette stábnak, amelynek tagjai a pontos, adat­teli katalógust készítették. Ezerötszáz szárnyas minden adatát tükrözte a tenyésztők címeivel, s tevékenységük is­mertetésével. Bajor István, a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Egyesületének jász­berényi illetőségű országos el­nöke is elismerően szólt az egri szervezésről.-Száztizenöt esztendős az egyesületünk - mondta -, s a bemutatónk eddig minden év­ben Budapesten volt, most ke­rült sorra az egri. Elmondha­tom viszont, hogy színvonal­ban már felzárkóztak Európá­hoz. Öt külföldi ország követei is eljöttek, köztük a vajdasági szövetség elnöke, Pap. F. Imre, a Strasszer-galambok ki­váló szakértője.- Felfelé menő ágban van a kisállattenyésztés ?- Magyarországon ennek mindig is nagy hagyományai voltak, a két világháború kö­zött is előkelő sportnak számí­tott. Az utóbbi időben egyre több a tagegyesület, mert az életszínvonal mindig is befo­lyásolta a tenyésztési kedvet: 15 esztendeje a nyúlászat volt divatos, mert akkor a húst is felhasználták.- Ezeket is megeszik?- Nem jellemző. Az itt kiál­lított díszgalambokat elsősor­ban a szépségükért tartják, s mindenki a különlegességre vágyik. Nümbergben például egy-egy bemutatóra hetven­ezer állatot is elvisznek, s van köztük olyan, amelynek értéke tízezer márka.-S az itt látottaké?- Ezeknek főként eszmei ér­tékük van, de néhány ezer fo­rint mindenképpen. Az értéke­sebbek meghaladják a tízezer forintot is. A századfordulón különben a börzéken volt olyan kisállat, amely három vagon búza áráért cserélt gazdát. A remek jószágok közül megszemléljük a nemzeti díjas Egri Kéket, amely tollazatának színharmóniájával, kecses tar­tásával érdemelte ki a szakem­berek elismerését. Tulajdo­nosa, Bata László szívesen mu­tatja be büszkeségét, amelyet száz társával együtt tart szala- parti házában. A kiválóság fényképét már a katalógus is őrzi az örökkévalóságnak. A makiári Dongó Sándor is büszkélkedik jószágaival: az egri klub tenyésztője elmeséli, hogy nemcsak galambot, de pávát is tart otthon. A hol gólyára, hol meg ke­cses menyecskére vagy borzas rockénekesre hasonlító mada­rak, a selyem tollú tyúkok, a hetyke olasz kakasok mit sem tudnak az őket körülvevő szenvedélyről: békésen szu­nyókálnak, vagy ünnepi ebéd­jüket csipegetik a ketrecben. Miután nincsenek tisztában azzal, micsoda pompás serle­geket nyertek, melyeket mint­egy félszáz gyűjtő, s tucatnyi cég ajánlott fel. (jámbor) Szóljuk a járdákat! Eger polgármestere, dr. Ringel- hann György felhívást juttatott el szerkesztőségünkbe. Ebben a város lakóit, intézményeit és gazdálkodóegységeit arra kéri, hogy a járdák síkosság-mentesí­tésére fordítsanak fokozott fi­gyelmet. A köztisztaságról szóló ön- kormányzati rendelet értelmé­ben az ingatlan tulajdonosának, használójának minimum egy­méteres sáv síktalanításáról kell gondoskodnia: takarítani, szórni kell az ingatlanok előtti területet, s a folyamatos hóesés miatt naponta több alkalommal is söpörni kell. A közterületek forgalmának biztosítása érdekében a terület fenntartói is folyamatosan vég­zik a hóeltakarítást, ennek elle­nére is előfordulhatnak havas, csúszós felületek. Közlekedje­nek óvatosan, megértőén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents