Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

Eger város közgyűlése a közelmúltban vitatta meg s fogadta el a megyeszékhelyen a jövő esztendőre érvényes helyi adótételeket. Amint az a két fordulóban is megtárgyalt anyagból kiderül, a javaslat előkészítői - karöltve a képviselő-testülettel - meglehe­tős önmérsékletről tettek tanúbizonyságot, hiszen - bár zömmel emelésekről lévén szó - a változások aligha nevezhetők drasz­tikusaknak, ráadásul azok csak keveseket érintenek. A rende­letmódosítás apropóján Habis László alpolgármester Eger adó­politikáját is igyekezett megvilágítani. Habis László Eger adópolitikájáról, a változásokról, s az önmérsékletről „A helyi adók növelése megkerülhetetlen...” A város szerint a kiegyenlítő mechanizmus gondok forrása lehet-Miután roppant fontos kér­désről van szó, célszerű a helyi adók helyét előbb az államház­tartásban, illetve az önkor­mányzati rendszeren belül megvizsgálni - bocsátotta előre a megyeszékhely alpolgármes­tere. - Mint ismeretes, Ma­gyarország ’90-ben, még a Németh-kormány idején, csat­lakozott az Európa Tanács által 1985-ben elfogadott Helyi Ön- kormányzatok Európai Kartá­jához. E dokumentum egyik leg­lényegesebb eleme szerint az önkormányzatiság feltételezi a helyi adók létét. Habis László szerint ugyan­akkor arról sem szabad elfeled­kezni, hogy bár a csatlakozással hazánk is elfogadta eme kité­telt, az állami adóterhek to­vábbra is súlyosak maradtak. Egy központilag túladóztatott rendszerbe pedig - mutatott rá - igencsak nehéz a helyi adók­kal beférköznie egy önkor­mányzatnak. A kérdéskör másik ellentmondása is ebből fakad: a Pénzügyminisztérium '97-ben már azzal számol, hogy az ön- kormányzat összes bevételén belül a helyi adók aránya 4,5 százalékról 8 százalékra emel­kedik. (Érdekesség: Nyugat-Eu- rópában ugyanezen arány 20 százalék körül mozog, de egyes helyeken - például Franciaor­szágban megközelítheti a 60 százalékot is.) Mindennek a lo­gikája viszont azt követelné - vélekedik Habis László -, hogy a központi adókat radikálisan csökkenteni kellene. Az egri városházán ugyan­csak e rendszerből eredő komo­lyabb problémaként értékelik az állam által erőltetett ki­egyenlítő mechanizmus nö­vekvő súlyát. Ez ugyanis azt je­lenti, hogy például a személyi jövedelemadó visszaosztásánál a lakosságarányosság sokkal nagyobb szerepet játszik, mint az adók keletkezési helye. (A megyeszékhelyen úgy véleked­nek, hogy a Hom-kabinet ezzel a módszerrel lényegében a csőd- vagy botrányhelyzeteket igyekszik elkerülni. Ez megle­het, hogy enyhít a kistelepülé­sek súlyos helyzetén, ám Éger­ben komoly gondok forrásaként jelentkezik.)- Szintén lényeges szempont a helyi adók szerepének vizsgá­latakor a városi gazdálkodási folyamatok analízise - folytatta gondolatmenetét az alpolgár­mester. - Az utóbbi négy esz­tendőt elemezve négy évre előre már többféle költségvetési for­gatókönyvünk van, melyek ré­vén alternatívák között választ­hatunk. Ezek bár rugalmasak, mindegyikük azt mondja: a he­lyi adók növelése megkerülhe­tetlen, ám az emelések nem le­hetnek ad hoc jellegűek. Azt is látni kell ugyanakkor: a város lehetőségei annyira szűkre sza­bottak, hogy legrosszabb eset­ben akár csődbe is juthat Eger. A megyeszékhelyen a helyi adókról vallott harmadik lé­nyeges elv szerint a rendszer­nek a teherbíró képesség alap­ján kell differenciálnia. A jövő évben életbe lépő változások - a helyi iparűzési adókat leszá­mítva - keveseket érintenek. Az iparűzési adóval kapcsolat­ban a hivatal rámutatott: annak emelése nem játszik lényeges szerepet az adott cég árszínvo­nalának kialakításában. Az adómentességtől viszont joggal lehet remélni munkahelyte­remtő beruházások beindítását. Itt Habis László fontosnak tar­totta megemlíteni a város azon kísérleti jellegű intézkedését, amelynek értelmében a két év alatt 300 millió forintnál na­gyobb beruházást elkönyvelő vállalkozások differenciáltan - 40-70 százalékos mértékben -, két-három éven keresztül adó- kedvezményt kapnak. Emellett természetesen továbbra is él a kezdő vállalkozások kétéves adómentessége. Eger nem titkolt célja a kísér­lettel, hogy néhány, hosszú tá­von gondolkodó nagybefektető „becsábításával” a helyi szol­gáltatóipart is fellendítheti. Erre egyébként már van is remek példa: a ZF Hungária Kft. jó­részt a térségben tevékenykedő beszállítókra számít, a felújítá­sokat helyi kivitelezőkkel végez­teti. Ami a kisebb vállalkozá­sokat érinti: már a tervezett 2-3 ezrelékpontos emelés - 8 ezre­lékről 11 -re, illetve 4 ezrelékről 6-ra - is jelentős nagyságrendű adóbevétel-növekedésként je­lentkezhet a városi költségve­tésben. A kommunális adóval kap­csolatban Habis László leszö­gezte: a változások az adóala­nyok alig 3 százalékát érintik. A rendeletmódosítás ugyanis 120 négyzetméter alapterületig nem változtat a lakások után fize­tendő adóösszegen. Az alpol­gármester szerint a város itt is önmérsékletet tanúsított, hiszen az inflációkövető emelés he­lyett inkább a teherbíró képes­ség szerinti differenciálás felé léptek. Gyöngyösön és Hevesen ezzel szemben - alapterülettől függetlenül - évente 2000, il­letve 5000 forint kommunális adót kell fizetniük a polgárok­nak. Az építményadónál is lesz mozgás, miután a mintegy 1200 pince esetében a korábbi, évente és négyzetméterenkénti 70 forint 20 forintra csökkent. Ezen lépést a hivatal azzal in­dokolta, hogy a városban ma­gas a nagy alapterületű, ám kis forgalmi értéket képviselő és kevéssé kihasznált pincék száma. Általában jellemző ugyanakkor az is, hogy több­nyire idősebb, nyugdíjas polgá­rok tulajdonában vannak ezek az építmények, akiknek behatá­roltak az anyagi lehetőségeik. Azt sem kívánta a hivatal fi­gyelmen kívül hagyni, hogy Eger lakosságának mintegy egynegyede a pincéből, illetve a borból egészíti ki jövedel­mét. Ezen adónemnél viszont nö­vekvő mértékre kell számíta­niuk a '95-ös helyi adótörvény módosítása kapcsán az ipar­űzési adóban — egyesek szerint méltánytalanul - előnyös hely­zetbe került banki, pénzintézeti tevékenységei folytató vállalko­zásoknak. A tervezetet előkészí­tők szerint például a város leg­nagyobb pénzintézete az eddigi többmilliós helyi iparűzési adó helyett egyetlen forint árbevé­telhez kapcsolt adóforintot sem fizetett. Bár az idegenforgalmi adó 1998-as mértékének tisztázá­sára csak a jövő év elején kerül sor, Habis László úgy véli, in­dokolt lenne egy 30 százalék körüli emelés. Ez a bevételi for­rás azért lényeges a városnak, mert minden egyes, innen származó forinthoz az állam kettőt tesz. Az idei esztendőben - vendégéjszakánként és fejen­ként - fizetett 100 forint pedig csupán jelképes hozzájárulás­nak nevezhető. (Ugyanezen összeg Sopronban 300 forint.) Az emelést másfelől az is alá­támasztaná, hogy az állami tá­mogatással együtt ’97-ben 30 milliós bevételnél Eger lénye­gesen többet fordít a város tu­risztikai szerepének erősíté­sére. A sokakat érintő gépjármű­adó jövőre csak csekély mér­tékben változik: a tavaly meg­határozott, a törvényben előírt minimumdíj - 100 kilogram­monkénti 400 forint - csak az 1200 kilogramm önsúly feletti személygépjármüvek esetében növekszik 100 kilogrammon­kénti 600 forintra. A regisztrált adatok szerint mindez csupán 528 kocsit érint. Korsós László, a város adó- és illetékhivatala helyettes ve­zetőjének ígérete szerint az em­lített változások miatt az érin­tett adózóknak nem kell a vá­rosházához fordulniuk, azokról a jövő esztendő elején külön, személyre szóló értesítést kap­nak. Az iparűzési adó. Eger itt is önmérsékletet tanúsított A kommunális adó is csak csekély mértékben változik Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi müsormagazin A hét sztárja: Jim Carrey Balázs Péter szilveszteri koccintása Tyra Banks bánatos ÉV VÉGI MILLIÓS NYEREMÉNYESÖ! Minden kedves olvasónknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk! Ev »égi milliós nyeremény' eső , Mimiin Ked* űívasójának kíván a Tvr-hét szerkesztősége! Sralázs Péter szilveszteri kcecihtáítí 20.-T2V?. lanwir 5. UJABB^AKCIO A PROFI FOOD KFT ^mintaboltjaiban! Eger, Bükk-kapu Áruház, Piaccsarnok, Kotkoda Baromfibolt "Hogy egészséges legyen, ^ csehi csirkét vegyen!” | SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Ajándékozzon könyvutalványt! 100.-, 500.- és 1000 Ft-os címletekben vásárolható, és beváltható minden Sipotéka boltban. Karácsonyi nyitva tartásunk: dec. 22. 9-12 dec. 23. 9-18 dec. 24. 9-12. Boldog ünnepeket kívánunk minden kedves vásárlónknak! SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. tel: 36/413-998 Eger, Érsek u. 2. tel: 36/323-393 Sipotéka Antikvárium: Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. tel: 36/322-562 Ä,-: ...........jjjfefc:; . .X«eS2»Lj H abis László: „A központi adókat radikálisan csökkenteni kellene.fotó: PERL Márton

Next

/
Thumbnails
Contents