Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-19 / 296. szám

4. oldal Hitélet 1996. december 19., csütörtök „Új” templomban új hívő- Azok, akik „beleszületnek” a hitükbe, talán nem is érzik a ke- resztség szentségét, hiszen pici gyermekkorukban részesülnek annak kegyelmében. Épp ezért legyen példa mindannyiunk előtt Zsolt testvérünk, aki im­már felnőtt fejjel döntött úgy: Krisztust választja - így kö­szöntötte advent harmadik va­sárnapján a szentdomonkosi hí­veket Ferjentsik Ferenc kano­nok azon a szentmisén, ame­lyen a helybeli Dorkó Zsolt szóval és tettel is megerősítette szándékát: megtér a római ka­tolikus anyaszentegyház kebe­lére. Ezzel kettős volt a szentdo­monkosi ünnep, hiszen nemré­giben készült el a templom belső felújítása, amely után - Mező Tamás egri vállalkozónak köszönhetően - pompás fres­kók, szentképek díszítik a templomot. S hogy a hitélettel sincs baj, mi sem bizonyítja jobban: a friss lakkozástól csil­logó padsorokat megtöltötték a hívek - idősek és gyerekek egyaránt — az ünnepváró szentmisén. A patika melletti plébániára járnak támogatásért Segítő összefogás Lőrinciben Lőrinciben a plébánia szom­szédságában található a gyógy­szertár. Ennek is tulajdonítható - tudtuk meg Hetves Béla plé­bánostól -, hogy a rászorulók sokszor hozzájuk csöngetnek be támogatásért, adományokért. Gyakorta előfordul, hogy a szegényebbek nem tudják kivál­tani drága medicinájukat. Biza­lommal fordulnak hát az egy­házhoz, amely - lehetőségeihez képest - megpróbál segíteni. A visszaéléseket nem mindig tud­ják kiszűrni, de többé-kevésbé látják, ki milyen szándékkal ér­kezik. A plébános elmondta: fontos feladat a karitatív tevékenység „intézményesítése”. Szeretnék, ha rendelkezésükre állna egy segélykeret, amellyel admi­nisztratív úton is elszámolhat­nak. Hogy a „kincstár” ne ürül­jön ki, várják az adományokat. Az aktivisták - Fáczán Zol- tánné vezetésével - dologi ja­vakat is gyűjtenek. Nemcsak ruhaneműket fogadnak el; szí­vesen veszik, ha a tehetősebbek szalonnát, kolbászt, almát és egyéb élelmiszert juttatnak el hozzájuk, amit ők továbbítanak az éhezőknek. Családgondozási csoport is alakult Lőrinciben. Mivel a te­lepülésen sok olyan „házaspár” él, akik még a polgári esküvőt sem tartják fontosnak, a szerve­zet Géme sí Lajosné és Kékkő II- lésné vezetésével megkeresi őket, s felhívja a figyelmet a vi­lági és az egyházi frigy fontos­ságára. Betlehemi láng Ecséden „A szeretet nem múlik el soha” Az ecsédi római katolikus templomban az elmúlt vasárnapi nagy­misén a helyi cserkészcsapat képviselői ünnepélyes külsőségek kö­zepette fogadták a szentföldi Betlehemből érkezett lángot. A hitta- nos gyerekek az elkövetkezendő napokban ezzel járnak házról házra, feleleveníteni a régi, kedves népszokást. Ugyancsak Ecsédről kaptuk a hírt, hogy december 23-án, hétfőn délután 3 órakor zenés előadásra várják az érdeklődőket, mégpedig nemcsak a vallásosakat. A település művelődési házában ezúttal gyerekek lépnek fel: A szeretet nem múlik el soha címmel a hitta- nosok Örök fény énekkara örvendezteti meg ünnepi műsorával a vélhetően szépszámú közönséget. Karácsony előtt imádságainkkal, énekeinkkel hívogatjuk „Jöjj el, édes Üdvözítőnk!” Az emberek szeretik a karácsonyt! Nagy részük őszintén szeretné, hogy ez a mostani karácsony is szép és boldog legyen. Éppen ezért már hetek óta készülnek az ünnepekre. Járják az üzleteket, vásárolnak, keresik az ajándékokat szeretteik számára. Elküldik a képeslapokat az ilyenkor szokásos jókívánságokkal. Valóban, az embe­rek nem sajnálják a fáradtságot, a pénzt, mert kellemes karácsonyt szeretnének. Főleg a szü­lők azok, akik azon töprengenek: mi az, amit még feltétlenül meg kellene tenniük azért, hogy a karácsony lelki élményekben is gazdag le­gyen a család számára. A vallásos emberek az adventi időszak útmu­tatásai szerint élnek, mert szeretnék, hogy a ka­rácsony ne csak szép, kellemes, hanem ke­gyelmekben és hitből fakadó lelki élményekben is gazdag legyen. Mérlegre kell tenniük az ad­venti idő lelki előkészületét, mert könnyen elő­fordulhat, hogy abból még valami hiányzik. Va­lamit még keli tenniük azért, hogy ezen a kará­csonyon is - a hit által - újból „megszülessék” lelkűkben Jézus. Feltétlenül meg kell hallanunk az Előfutár szavát: „Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit”. Az igaz, hogy mi már elkészítettük életünkben az Úr útját, hiszünk Jézusban, Jézus már jelen van az életünkben, az Úr útjain já­runk. De ennek ellenére is a prófétai szó máso­dik része nagyon is aktuális számunkra. Meg­építettük a hit által az utat Jézushoz, de ezt az utat mindig javítani, egyengetni kell. Valljuk meg őszintén, hogy még van bőven javítanivaló az életutunkon. Az életút, amin járunk, nem egészen Istennek tetsző. Vannak az életünkben „görbe utak” is, amiket ki kell egyenesíteni. Azután sok „gödör”, egyenetlenség is van az életünkben. Mi is, mint minden más ember, tele vagyunk gyarlóságokkal, emberi hibákkal, sze- retetlenséggel, amit már esetleg észre sem ve­szünk. Azt mondják, hogy az útjavítás még az útépítésnél is nehezebb feladat, és sokszor szinte reménytelennek tűnő vállalkozás, mert minden tavasszal újra megjelennek az úton a kátyúk. De biztos, hogy megéri, mert csak tiszta életű, tiszta szívű ember tudja megtapasz­talni a karácsony örömét és békéjét. Valószínű, hogy a hitből fakadó öröm is hi­ányzik az életünkből. Már a karácsonynak sem tudunk igazán örülni. Pedig figyeljük csak meg: a Megváltó eljövetele az öröm, az örvendezés légkörét teremti meg az emberek között. Már Izaiás szerint is, aki azt írja az Úr szolgájáról, hogy az „örömhírt visz a szegényeknek" és „meggyógyítja a megtört szíveket”. Az angyali köszöntés is - Üdvözlégy, Mária - tulajdonkép­pen Máriát örömre, örvendezésre szólítja fel (a görög chaire „örvend”-et jelent). Azután, ami­kor Mária meglátogatja Erzsébetet, Mária érke­zésekor Keresztelő János „megremeg” az öröm­től anyja méhében. Az örömtől visszhangzik Mária hálaéneke, a Magnificat. És végül szüle­tését, mint nagy örömhírt hirdetik az angyalok a pásztoroknak és az egész népnek. P. Claudel, a nagy francia konvertia-költő pap barátjához írt levelében a következőket írta: „Tanítsd meg őket (híveidet) arra, hogy nincs más kötelességük a világon, mint az öröm.” A költő szerint a keresztény embernek is számta­lan oka lehet a szomorúságra, de mint keresz­ténynek, mindig van legalább egy az örömre: az Emmánuel a földre érkezett, „velünk az Isten”. Csendre, csendes szemlélődésre is szüksé­günk lenne. Ezekben a napokban imádságaink­kal, énekeinkkel hívogatjuk a Megváltót: „Jöjj el, édes Üdvözítőnk”. Énnyivel aztán mintha meg is elégednénk. Úgy érezzük, megtettük a magunkét. Jézus meg jönne hozzánk, de nem talál be az életünkbe, mert elzárkózunk előle. Nem tudatosan tesszük ezt, de a gyakorlatban mégis ez a helyzet, mert annyira túlprogramoz­zuk a karácsony előtti napokat, annyi mindent csinálunk: takarítunk, vásárolgatunk, és nincs időnk a lényegre. Törekedjünk tehát legalább ezekben a na­pokban elcsendesedni. Mert a csend égboltján ragyognak fel az igazság csillagai. Ha mindezt megtesszük, akkor megtapasztal­juk azt, amit Edith Stein, a zsidó származású karmelita apáca írt az adventi időről: „...halkan és szemérmesen előbukkannak a karácsonyi gondolatok, melyektől aligha szabadulhat az ember". Dolhai Lajos Kettős ünnep Abasáron Orgonaszentelés Csányban A csányi római katolikus templomban - az egyházkö­zösség megtakarított pénzé­ből - felújították az orgonát. Mint Somodi János ka­nonok-plébánostól megtud­tuk, a hangszer szentelésére december 29-én, vasárnap 15 órakor kerül sor. A re­konstruált zeneszerszámot Solymosi Ferenc budapesti orgonaművész mutatja be. majd karácsonyi hangver­seny teszi még emlékezete­sebbé az eseményt. Ezen közreműködik a fővárosi Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templom Szent Jó­zsef-kór usa. Az énekkar ezt követően Hortra utazik, ahol ugyan­csak e napon 17 órától az ot­tani templomban lépnek fel. Magas rangú vendégek tisztel­ték meg látogatásukkal Abasárt a múlt szombaton. Végh Ferenc altábornagyot, a Magyar Honvédség főpa­rancsnokát, vezérkari főnökét, és Keszthelyi Ferenc váci püs­pököt a római katolikus temp­lomban Keresztesi István, az egyházközség elnöke, a lakos­ság nevében pedig Juhász Béla polgármester köszöntötte a ta­valy apáttá is kinevezett helyi plébános, Papp Géza, illetve néhai dr. Mester István pápai prelátus emléktáblája avatásá­nak alkalmából. A főpap ezúttal adta rá új méltóságának jelképeit, a lila palástot és a fehér süveget az abasári atyára, aki már díszes öltözékében kísérte őt a friss márvány laphoz. A szentelést az egri Bornemissza Gergely Zász­lóalj négy katonája őrmesterük vezetésével látványos felvonu­lással, őrséggel és őrségváltás­sal tette feledhetetlenebbé. Ezt követően a püspök dr. Mester István egykori pártfo- goltjainak - az ország legkü­lönbözőbb részeiből ez alka­lomra összegyűlt paptársainak - körében celebrálta az ünnepi istentiszteletet. Szentbeszédé­ben részletesebben is kitért a hajdani egri teológiai tanár, ér­seki titkár, pápai prelátus, a Római Magyar Intézet igazga­tója, a Szent István Zarándok­ház építtetője, a Szent László Hadtest utolsó tábori lelkésze életútjának, munkásságának ismertetésére, méltatta a jeles férfiú érdemeit. S érintette, hogy az immár emléktáblával is megörökített szép pályán külö­nösen szeretettel foglalkozott a Mátraalja papságával, patro­náltjainak egyike volt az aba­sári lelkész is.->gy­Koncert Poroszlón Évek hosszú során át „néma” volt a poroszlói katolikus temp­lom orgonája. A hívek adomá­nyaiból, s az önkormányzat tá­mogatásával újították fel a hangszerek királynőjét, amely szép hangzásával lenyűgözte a helyi, valamint a környékbeli érdeklődőket. Karácsonyváró orgonakoncertet szervezett ugyanis az egyházközség. Varga László kanonok, a Váci Bazilika karnagya nem­csak megszólaltatta a hang­szert, hanem be is mutatta, mit tud az orgona. A templom falai között felhangzó gyönyörű dal­lamok sokakban vetették fel a kérdést: nem lehetne-e máskor is hasonló előadást szervezni? Galó József plébános örül a kérésnek. Mint mondta: terve­zik a folytatást, s amennyiben sikerül tanárt találni, szó lehet gyerekek oktatásáról is. Krisztus követése, Szent Ferenc nyomán A Szent Ferenc-rend - más­ként ferencesek vagy fran- ciskánusok - a római katoli­kus egyház szerzetesrendje. Koldulórendként alapította Assisi Szent Ferenc a XIII. század elején, s ekkor tele­pedtek meg Magyarországon is. Soraikból került ki többek között Temesvári Pelbárt, Loskai Osvát és Tömöri Pál. Gyöngyösön a Ferences Plé­bánián beszélgettem Csányi Ábel atyával, aki fiatal kora el­lenére bölcsen osztotta meg velem hitvallását és a ference­sek életét.-Hogyan döntötte el, hogy Isten szolgálatába áll?-Hetedikes lehettem, ami­kor először gondoltam arra, hogy pap leszek. Kecskemétre jártam a piarista gimnáziumba, s ott megfogott a szerzetesek közösségi élete. Sokat olvas­tam Szent Ferenc életéről, s mély benyomást keltett ben­nem Vidor Hugó Nyomorultak című regénye is. Éreztem, ne­kem a szegény és elhagyatott emberek között a helyem. Érettségi után bevonultam ka­tonának, majd Esztergomba kerültem noviciusként, ahol imádságban és csendben töltöt­tem el egy évet. Ezt követte a pasaréti növendékház, ott jár­tam teológiára, s 1995-ben szenteltek pappá.- Miként élte át a budapesti éveket?- Ott kezdtem el csinálni azt, amire készültem, elesett emberekkel foglalkozni. Jár­tam az aluljárókat, pályaudva­rokat egy nyugdíjas tanítónő­vel, akitől sokat tanultam a gyakorlatban. Próbáltunk segí­teni, elbeszélgettünk a magá­nyosokkal, megünnepeltük je­les napjaikat, igyekeztünk a normális életbe terelni őket. Néha ugyan becsaptak, ám mindig szeretettel közeledtem feléjük, s végül elértem, hogy barátként tiszteltek. Ha vala­melyikük börtönbe került, ak­kor meglátogattam, s csoma­gokat is küldtem be. Kapcso­latba kerültem továbbá szökött intézeti gyerekekkel, akiket ké­sőbb táborozni is elvittem. Kö­zülük három gyermeket ma is támogatok. A pasaréti öt év így telt el. Szerzetestársaim elnéz­ték nekem ezt a fajta tevékeny­séget, ami mérhetetlenül bol­doggá tett.- Hogyan került Gyön­gyösre?- Pappá szentelésem aján­dékaként kaptam ezt a lehető­séget. Jól érzem magam a vá­rosban, s itt is segíthetek a rá­szorulókon.- Mennyire vallásosak a mátraaljai emberek?-Megmaradt az emberek­ben az igény Isten iránt, amit az elmúlt negyven év sem tu­dott lerombolni. Főként az idő­sebbekre vonatkozik ez, a fia­taloknál más a helyzet, nehe­zen tudom őket megszólítani. Tanulnom kell még, de bízom, amint tette azt Szent Ferenc is. Minden embert szeretett volna Gyűjtést rendezett a helyi presbitérium A szilvásváradi reformátusok azt szeretnék, ha a szeptember­ben érkezett új lelkészük, Ko­vács Csaba és felesége, Agnes hosszú ideig maradna körük­ben. Ezért kimeszelték a paró­kiát, a vizes épületbe pedig fal­szárító szerkezetet vásárolt az önkormányzat. Januárban a gázt is bevezetik, erre ezért gyűjtést rendeztek: eddig 157 ezer forint jött össze. A további adományokat Kovács Lászlóné presbitemőnek lehet átadni. Apránként újult meg az aldebröi templom Az év végi hálaadáson nagy munka elvégzéséről számolhat be Iváncsi Balázs plébános Al- debrőn. A templomtorony fel­újítása után - mintegy 2,5 mil­lióból - rendbe tették a műem­lék tetőszerkezetét is. Az ösz- szeget részben az egyházme­gyétől kapták, részben pedig külföldi segélyből teremtették elő. Természetesen a hívők is segítettek: adományaikkal és kezük munkájával járultak hozzá a templom szépítéséhez. Atányi ajándék a reformátusoktól Advent utolsó vasárnapján, de­cember 22-én délután fél 3-tól az átányi református egyház a községben élő gyermekek ré­szére istentisztelettel egybekö­tött ajándékozást tart a temp­lomban. A Tímár család jóvol­tából minden gyermek édes­ségcsomagot kap. Az ünnep­ségre Sárospatakról is érkezik egy legátus. Ma Lőrinciben: tanári hangverseny Ma 17 órakor ünnepi hangver­senyen vehetnek részt a szép muzsika szerelmesei a lőrinci római katolikus templomban. Közreműködnek a helyi zeneis­kola művésztanárai. Továbbra is várjuk leveleiket, ötleteiket Köszönjük olvasóink eddigi észrevételeit, amelyeket az ol­dal szerkesztéséhez adtak. Vár­juk további javaslataikat. elvezetni Istenhez. Imádkozott értük és példát mutatott. Ha az emberben megvan a készség, s komolyan gondolja, az már el­kötelezettséget jelent, amely az életében megmutatkozik. Amit hisz, azt meg is teszi, s amit megtesz, azt az Isten dicsősé­gére teszi. Fáczán Attila

Next

/
Thumbnails
Contents