Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

4. oldal Horizont 1996. december 17., kedd Középiskolába - minél előbb? Kisebbfajta felbolydulást éltek át a közelmúltban Eger város középiskolái. Sok-sok általános iskolás fordult meg a falaik kö­zött, s jóllehet, messze még a tanév vége, sokan már bebiztosí­tották a helyüket, s még általánosba járnak, de már elmond­hatják magukról, hogy középiskolások. Erről a helyzetről kérdeztük az egri Neumann János Közgaz­dasági Szakközépiskola és Gimnázium igazgatóját, dr. Sí­pos Mihályt.- Sajnos, a középiskolák kényszerpályán mozognak. A rendelkezések értelmében nem tarthattak felvételi vizsgát, ugyanakkor a tanulók megmé­rettetése elengedhetetlenül fon­tos, mivel nem lenne igazságos, ha csak az általános iskolai eredmények alapján kerülnének be új iskolájukba. Ehhez jön még egy másik tény: mivel egyre kisebb lét­számú korosztályok hagyják el az általános iskola padjait, ezért versengés folyik a gyerekekért, így már ősszel vizsgákat, ver­senyeket szerveznek, már ilyenkor megpróbálják a közép­iskolák bebiztosítani magukat.-Tulajdonképpen szabályta­lanul...- Nem egészen. Ugyanis ta­valy egy miniszteri rendelet legalizálta ezt a gyakorlatot. November 15. és december 15. között lehetőség van előzetes felvételi megtartására.- Mit takar ez a kifejezés?-Eredetileg arról volt szó, hogy különböző tantárgyi ver­senyeken a tehetséges tanulókat az iskolák megpróbálták ma­gukhoz vonzani. Az idén azon­ban elszabadult a pokol. Mára elmondható, hogy a középisko­lák jelentős része jórészt felvett annyi tanulót, amennyit a ke­retszáma lehetővé tett. Mi a Neumannban nem így jártunk el. Az idén is tehetség­kutató versenyt rendeztünk, és a felvehető létszám mintegy egyötödének ajánlottuk fel, hogy legyen az iskola tanulója. Nálunk még mintegy százhúsz tanuló számára van hely, akiket majd februárban, a szokásos felvételi eljárás keretében ve­szünk fel.- Ha jól értem, a gyerekekért folytatott versenyben - esetleg harcnak is nevezhetném - a lila iskola most lépéshátrányba ke­rült.- Nem jól érti. Hozzánk álta­lában azok a tanulók jelentkez­nek, akik tudják, hogy ide akarnak jönni, és őket nem csá­bítja el más lehetőség. Ha el­csábítja vagy elcsábította, ak­kor valami már eleve hiányzott belőle ahhoz, hogy neumannos legyen. Másrészt a hozzánk je­lentkező tanulók között minden felvételi nélkül is működik egy önszelekció, ugyanis, ismerve az iskolánkat, eleve csak azok jelentkeznek, akik a jó általános iskolai eredményük alapján esélyt adnak önmaguknak a si­kerre. Ugyanakkor meggyőző­désem, hogy a tehetséges tanu­lók mindig bekerültek az isko­lába, s várhatóan így lesz ez most is.- Igen, de közülük sokan már más iskolában elkötelezték ma­gukat.- Tiszteletben tartjuk min­den iskola munkáját, az ott fo­lyó oktatás színvonalát éppúgy, mint azt, hogy a felvételi eljárá­suk minden igénynek megfelel. Ezért egyáltalán nem tartom el­képzelhetetlennek, hogy valaki a máshol elért kiváló felvételi vagy versenyeredményére hi­vatkozva megjelenik nálunk, s kéri a felvételét. Ilyen esetben - a tanuló és az iskola érdekeit szem előtt tartva - megpróbál­juk a legjobb megoldást megke­resni. Gondolom, minden is­kola hasonlóképpen járna el.- Úgy tudom, hogy valami hasonló'már történt is.- Valóban: a 4. számú álta­lános iskola kisgimnazistái kö­zül sokan nálunk akarják foly­tatni a tanulmányaikat. Ismerve a 4. számú iskolában folyó munkát, s megismerve a tanu­lókat, úgy döntöttünk, hogy akik hozzánk akarnak jönni, felvételi nélkül jöhetnek. Egyébként közülük az elmúlt napok versenyein sokan igen kiválóan szerepeltek, ami azt mutatja, hogy jól döntöttünk. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy hozzájuk hasonlóan má­sok fejében is megfordul az ilyen iskolaváltás lehetősége. Mi erre is nyitottak vagyunk, ahogy azt is természetesnek tartjuk, hogy tanulóink közül néhányan - például terveik, igényeik megváltozása miatt — másik iskolában kívánják a ta­nulmányaikat folytatni.- A gyerekek többsége mégis a rendes felvételi vizsgák nyo­mán került be az iskolába eddig is, s az említett adatok azt. mu­tatják, hogy ebben a tanévben is így lesz. Szigorú vizsgálatról van itt szó?- Inkább azt mondanám, hogy sokoldalúról. Az említett versenyeken inkább arra ügye­lünk, hogy kiválogassuk a ki­magasló tehetségeket. S bár ez bizonyos fajta egyoldalúságra enged következtetni, elmond­hatom, hogy jók a tapasztalata­ink, az így felvett tanulóink megállják a helyüket. A kér­désben említett felvételi vizsgá­lat egyértelműen az általános iskolában megszerezhető isme­retekre és készségekre irányul, és azt nézzük meg, hogy az is­kolánk által nyújtott sokrétű képzésben miképpen tud a ta­nuló elhelyezkedni.- Úgy tűnik, hogy ez egy kép­telen helyzet...- Ha a novemberi felvételire gondol, akkor igen. Főleg a gyerekek szempontjából. Hi­szen egy év, mégpedig fejlődé­sük szempontjából egy nagyon fontos év kimarad az életükből. Arra gondolok, hogy egy ilyen korán bebiztosított felvételi arra csábítja őket, hogy kicsit lazábban vegyék a munkát. Ez­zel egyébként az általános isko­lában dolgozó tanár kollégák helyzetét is megnehezítjük. Mi ezért is maradtunk a februári döntés mellett. Egy félévi bizo­nyítvány nyolcadik osztályban sokszor többet mond, mint az összes előbbi. X Támogatás az ésszerű átalakuláshoz A kultúra nem lesz mostohagyermek Inkei Péterrel, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ál­lamtitkár-helyettesével azon az egri rendezvényen találkoz­tam, amelyen az államilag finanszírozott közművelődési in­tézmények vezetői, illetve gazdasági igazgatói vettek részt. Érdemes volt elmenni, mert ebben a sajátos légkörben oly­kor pezsgő, mindkét fél szá­mára ötleteket adó vita formá­lódott. Az ottlévőket a nem is olyan távoli hónapok érdekel­ték. Elsősorban az, hogy mire számíthatnak az 1997-es esz­tendőben. Gyakorlatilag erről szólt ő is, érthető, hogy be­szélgetésünk témájául sem vá­lasztottunk mást. Mindjárt kiderült, hogy tisz­tában van a nehézségekkel, azok okaival is, másként fo­galmazva: nem hipózott in­formációkkal dolgozik.- A ’90-es évek elejétől fo­kozatosan csökken a kultúrára fordítható összeg. Ez a ten­dencia rögvest érzékelhető volt. A bajokat csak fokozta az, hogy lényegesen kevesebb lett mindenütt a jegyekből származó árbevétel. Ez egy­előre nem is változik. Mégsem kell elkeserednünk, hiszen a kormányzat érzékeli a konflik­tusokat, s arra is elszánta ma­gát, hogy - a lehetőségekhez mérten - kezelje, orvosolja, feloldja azokat. Nem köt ki az általánossá­goknál, hanem konkrétumok­kal érvel:- Pillanatnyilag a huszonki- lencek klubja jött össze. Ez a csapat jövőre 18-20 tagúvá kisebbedik. Ez azt jelenti: ja­vasoljuk, támogatjuk azt, hogy aki csak teheti, mielőbb hajt­son végre szervezeti átalaku­lást. Ez nemcsak azzal jár, hogy közhasznú társasággá alakul valamelyikük, ugyanis számos módozat adódik, ame­lyeket érdemes mérlegelni. Tőképp azoknak, akik köny- nyedén igazodnak a jelen kö-. vetelményeihez. A továbbiakban azt is jelzi a szakember, hogy 1997-ben prioritást kaphatnak a nemzeti kulturális intézményekben.-A privatizációs összegek kamataiból 1,5 milliárd forint jut nekünk. Ez bizony szép summa. Kétharmadára a fel­sőoktatás számíthat, a mara­dék rész pedig az Operáé le­het. Már gondolunk a koroná­zás majdani jubileumi ünnep­ségeire, ezek távolinak tűn­nek, mégis időben kell rajtol­tatni a cselekvést, hogy mel­lőzzük a felesleges, az ideg­borzoló kapkodást. P. I. A Lajtha László Néptáncegyüttes húszesztendős jubileumi estje A tánc: a legközvetlenebb beszéd Vasárnap este az MMK-ban zsúfolt ház előtt tartotta az egri Lajtha László Néptánc­együttes 20. születésnapját. Sebestyén János igazgató ok­levelet, valamint 60 ezer forint támogatást adott át a csoport­nak. A „régi” táncosok sok év kihagyás- ellenére is nagy energiával próbáltak az estére. Azért „régiek”, mert kinek hi­vatása, kinek családi kötöttsé­gei nem engedték a folyama­tos munkát: iskolaigazgató és polgármester, pedagógus és vállalkozó egy szempillantás alatt lényegült át a táncbap. Kovács Tibor, Varga Zoltán, Bódi József, Ágoston László az együttes egykori, és Énekes István, a jelenlegi művészeti vezető koreográfiáit láthattuk az első részben. Az úgynevezett ösugrós, az első sikerek forrása volt a kezdő szám. Ezután jött Gál Attila-Pipis Katalin dél-al­földi kettőse Játék címmel. A mozgás, a tekintet érintkezése valóban meggyőzte a publi­kumot: a tánc olyan beszéd, amely képes a szavakon túli érzéseket továbbítani. A méh­keréki, a mezőségi táncok fer­geteges sikere után Tímár Sándor Tardonai karikázójá- val jelentkeztek a lányok, s ka­lotaszegi legényessel a fiúk, melyet - a tánc összetartó ere­jét is megmutatva - fiatalon meghalt társuk, Tábori József emlékének szenteltek. József Attila versére. Sebő Ferenc zenéjére a Varga Zol­tán készítette „Skandálás” mit sem vesztett erejéből, tisztasá­gából, impulzivitásából. Az est egyik legnagyobb sikere volt ma is, csakúgy mint egy­kor, Németh Erzsébet és Gál Attila cigánytánca. A Rúgjuk a port című blokkot fergeteges nyírségivel zárták. Mindezt az egri Gajdos népzenei együttes remek muzsikájára. A két rész között a gyön­gyösi Ordögszekér fiatal tán­cosai remekeltek. Play Back Katarktikus Folkszörnyeteg címmel tánc- színházi műsorral jelentkeztek a maiak. Mint Énekes István bevezetőjében elmondta: ez a próbálkozás egy másfajta táncnyelv irányába mutat. A közönség jól fogadta ezeket a táncban megfogalmazott gondolatokat, de ezúttal mintha erőben, összefogott­ságban megelőzték volna a régiek a mai együttest. Kétség­telen: ízlés dolga is, hogy va­laki elfogadja-e a folkszömye- teget, azaz a tánc néphagyo­mányon túli alkalmazását. Énekes csapatával egyre job­ban és többet bizonyítja: van ennek jogosultsága, s van kö­zönsége is. (jámbor) Átadták az Ev könyve-díjakat A Szerzői Jogvédő Hivatal által 1985-ben alapí­tott Év könyve-díjat ettől az évtől a Magyar író- szövetség Arany János Alapítvány kuratóriuma gondozza. Az élő magyar irodalom kiemelkedő alkotásait és írói értékeit elismerő díjat Jókai Anna, a kuratórium elnöke nyújtotta át hétfőn. Vers kategóriában Tőzsér Árpád Mittelszolip- szizmus című kötete (Széphalom Könyvműhely); kispróza kategóriában Lázár Ervin Csillagmajor című műve (Osiris Kiadó); regény kategóriában Sándor Iván Tengerikavics című alkotása (Jelen­kor Kiadó); memoár kategóriában (dráma kate­gória helyett) Hubay Miklós Végtelen napjaim című kötete (Ferenczy Kiadó); kritika kategóriá­ban Jánosi Zoltán Nagy László mitologikus köl­tői világa című írása (Felső-Magyarország Ki­adó); szociográfia kategóriában Kőbányai János Szarajevói jelentés című munkája (Pelikán Ki­adó); műfordítás kategóriában Hárs Ernő Tor­quato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem (Orp­heusz Kiadó Kft.) és Bratka László Viktor Jerofe- jev: Az orosz széplány című fordítása (Európa Könyvkiadó) érdemelte ki az elismerést. Az ez évi Arany János (Artisjus) irodalmi ösz­töndíjakat Kalász Mártonnak és Tóth Lászlónak ítélték. ®*§i ITT J\. WESTER 901 IUAG V MEGLEPETESE! Vegyen PHILIPS mobiltelefont Westel 900 előfizetéssel és NYERHET Af/tPOAfXA' •isilet/ AKCIÓNKBAN 40.000 Ft-ot TAKARÍTHAT meg ! „ WESTEL 900 Telemarketing: 06-1/26S-9090. 06-30/30-30-30. 06-30/800-000 M A további részleteket megtudhatja az értékesítési helyeken. , •Szállító az OPEL GOMBOS Kft. 2 5

Next

/
Thumbnails
Contents