Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-16 / 293. szám

1996. december 16., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Rendhagyó összeállításaink Kedves Olvasóink! Ma az utolsó hagyományos, az év közben megszokott te­rületi összeállításunkat tartják kezükben. Arról azonban szó sincs, hogy megszűnnének a kedvelt körzeti oldalak! Az elkövetkező hétfői összeállítások - a közelgő ünnepek miatt - a megszokottól eltérőek lesznek. Rendszeres olvasóink tudják: karácsonyi pályázatunk véget ért, így sor kerülhet a legsikeresebb írások közreadá­sára. A december 23-i a pályázók anyagait tartalmazza majd, míg a december 30-i szilveszteri kiadás lesz. Az új év első összeállításában pedig utánajárunk annak: milyen évet zártak a települések, s mi az, amire számítani lehet. Érdemes tehát ezentúl is figyelni területi oldalunkat, mi­után számos érdekes, tartalmas olvasnivalót kívánunk az ünnepekre! Hevest az idén elkerülték a nagy tűzesetek 1997: gondolkodni kell a gépkocsipark felújításán Az év elején teljes bizonytalan­ságban várták a hevesi tűzoltók a jövőt. Még az is kérdőjeles volt: tudnak-e az év végéig za­vartalanul működni? Hiszen egy átlagostól tüzesebb nyár komoly nehézségeket okozha­tott volna. Hogyan zártak a vá­rosi tűzoltók? - kérdeztük Ko­vács Barna tü. őrnagyot, a he­vesi parancsnokság vezetőjét.- Anyagilag semmi gond nem volt - összegez a parancs­nok -, igaz, fejlesztésre nem telt, de nagyobb tüzek sem vol­tak. Átlagos év volt ez minden szempontból. Talán ennek is köszönhető, hogy zökkenőmen­tesen tudtunk dolgozni.- Mire számítanak jövőre?- Mindenképpen gondol­kodni kell: ho'gyan, miből te­remtjük elő az új gépkocsikra a pénzt. Nyolcéves a vízszállí­tónk, ez már kritikus komák számít. Nem mondom, hogy a jövő év feladata lesz a teljes gépkocsipark cseréje, de min­denképpen azon leszünk, hogy előteremtsük rá a pénzt.-Melyik volt az év legna­gyobb tüze?- A leget talán a tritikálé lángra lobbanása jelentette. A terület mezőgazdasági jellegé­ből következik, hogy inkább a tarlótüzek domináltak. Az épü­letkár jelentéktelen volt. Ez an­nak köszönhető, hogy az embe­rek többsége most már fokozot­tan vigyáz értékeire. Inkább a hátrányos környéken élőknél fordult elő lakástűz.- Hogyan alakult az év má­sodik fele?- Az ősz statisztikáját a kár­esetek rontották. Közúti balese­tekhez, sósavömléshez egy­aránt vonultak az egységek. (-romi) A hevesi Gyermekházban szombaton kará­csonyt tartottak - Az intézményben évek óta megün- neplik e jeles napot. Az intézmény szakköreit, foglalkozá­sait rendszeresen látogató kicsik és nagyok együtt örültek az idei gyertyagyújtásnak. A szeretetet tanulni kell... Karácsonyi gondolatok Menyhárt József plébánostól Közeleg a karácsony. Vallása, hite szerint mindenki ünnepel. Ki a családot, ki a békét, ki pedig Jézus Krisztus születését. Egy azonban biztos: december 24-én mindenki megáll egy percre. Egyesek drága ajándékokkal, mások egy jó szóval fe­jezik ki kívánságaikat. Mit üzen nekünk ez a nap - amely minden megpróbáltatás ellenére is a katolikus egyház ün­nepe maradt - kétezer év távlatából? Erről, s a karácsony je­lentőségéről beszélgettünk Erdőtelek, Tenk, Kömlő plébáno­sával, Menyhárt Józseffel.-A karácsonyt sokféle tarta­lommal ruházták fel az idők során. Nevezték a béke, a csa­lád, a szeretet ünnepének, de a hívő emberek számára mind­végig Krisztus születésének ünnepe maradt. A kátolikus egyház történetében néni a legősibb ünnep. A legkorábban Krisztus fel­támadását ünnepelte meg a hitközösség. (Húsvét jelentő­sége olyan nagy, hogy ma is hetente emlékezünk meg a fel­támadásról, így alakult ki a vasárnap, a heti pihenőnap.) A karácsony ünneplése, azaz Krisztus születéséről való megemlékezés csak később alakult ki. Eredete a római korra, a Krisztus utáni 3-4. századra vezethető vissza, amikor december 25-én a po- gányok a Nap születését kö­szöntötték karneváli vidám­sággal. Ez adta az alkalmat, hogy az akkor még titokban imádkozó keresztények együtt ünnepeljenek a pogányokkal, de természetesen ők nem a Napot köszöntötték, hanem azt, hogy Isten megtestesülése megérkezett ebbe a világba. A betlehemezés szokása az 1200-as évekre vezethető visz- sza. Assisi Szent Ferenc ekkor állított először Betlehemet: élő csecsemővel, élő állatokkal. Később a ferencesek tartották meg és örökítették tovább a szokást. Az őskeresztények életében csak másodlagos volt Jézus születése, bár Lukács és Máté evangélisták már részletesen írnak róla. Az éjszaka, a sötét­ség, a titok már itt is megfi­gyelhető motívum, amit mind a mai napig őriz a keresztény­ség, az éjféli misézés szokásá­val. Az ajándékozás szokása pedig arra vezethető vissza, hogy Isten legnagyobb aján­déka az embereknek: önmaga lejövetele, megtestesülése. Mivel Isten ily módon ajándé­kozta meg az embereket, az emberek is megtartották az adás örömét ezen a napon. Az ajándékozás öröme mára kissé megkopott. Ebben a dologi világban egyre diva­tosabb lett a pénzben kifeje­zett szeretet. Vegyél minél drágább ajándékot, hogy lás­sák, mennyire szeretsz. Ez azonban nem a valódi szeretet kifejezése. A hivalkodó drágaságban önmagunk gazdagságát fejez­zük ki, úgy is mondhatnám: egyfajta önzés, az anyagi jólé­tünk fitogtatása ez. Az igazi ajándék az, amikor a csomag nem a mi gazdagságunkat rejti, hanem az ajándékozott kívánsága, személye jelenül meg benne. Ezek a napok arra is alkal­mat kínálnak, hogy egy percre megálljunk, magunkba néz­zünk, elgondolkozzunk. Az ember mindig keresi az elmé­lyülést, mert igénye van rá. De nem az ünnep célja az elmé­lyülés. Ezt folyamatosan kel­lene gyakorolni, így a lélek tisztasága nem cél lesz, hanem eredmény. Az ember igazi ér­téke ugyanis a lelke. Megér­demli, hogy egész évben tö­rődjünk vele. Embertársait csak az tudja szeretni, értékelni, aki saját magát is ismeri és szereti. Aki magára nem tud időt szakítani, az másban sem fedezi fel soha az értéket. A szeretetet tanulni kell. De nemcsak karácsonykor, ha­nem minden egyes napon, minden percben, amit ma­gunkra fordítunk. Csak az az ember képes ér­tékessé, hasznossá válni, aki magában és másokban is meg­találja a jót. Szuromi Rita Jövőre 30 éves a hevesi művelődési ház Harmadik évtizedébe lép jövőre a hevesi Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház. A hajdani út­törő- és ifjúsági mozgalmak koordinátora, otthona mára szigorú piaci alapokon működő intézmény lett. Hogyan tovább a harmadik év­tizedben? Egyáltalán, milyen perspektíva nyí­lik ma a kultúra háza előtt Hevesen? Erről be­szélgettünk Szőke Emil igazgatóval.- Felesleges lenne ecsetelni, mire elég egy intéz­mény költségvetése. Sikerül talpon maradni?-Úgy szoktam ezt megfogalmazni - mondja az igazgató -, hogy lassan már nem a kultúrára, hanem a kultúra hordozójára (plakátra, szóró­anyagra) kapunk csak pénzt. Ez úgy fest, hogy egy ember kap egy plakátot, de akkor még hol a tartalom? Ezért folyamatosan kísérletezünk. Igyekszünk a közönséget úgy becsalogatni, hogy egy-egy továbbképzésnek is helyet biztosítunk. Ezzel a módszerrel a szponzor, a szervező a mű­velődési ház közvetítésével gyakorlatilag a köz­művelődést támogatja. Jó példák voltak erre a Gárdonyi Géza Színház kihelyezett próbái, vagy a visszaforgatott vállalkozói bérleti díjak. Part­neri kapcsolatokat kell kialakítani, így olcsóbbá tehető a kultúra közvetítése.-A forráshiányos városi költségvetés miatt több intézmény dolgozói létszámát lefaragták, némely vállalkozói formában működik tovább. Miként van ez a művelődési ház életében?- Méreteink, s az épület rezsije miatt a vállal­kozási forma szóba sem jöhet. Sőt, az amortizá­ció veszélye is robbanásszerűen fenyeget ben­nünket. Ráadásul az Intézményellátó Gazdasági Szervezet közbelépése is nehezíti a napi munkát. Minden pénzt ők utalnak, s mi visszautaljuk a bevételt. Ez a napi gördülékenységet fékezte le. Úgy is mondhatnám: bürokratizálódott a szerve­zet, ugyanis egy komoly, piaci követelmények­nek megfelelő intézményben minél rövidebb át­futási idő kellene. Ezt vették el tőlünk az. önálló gazdálkodás megszüntetésével, amit az Intéz­ményellátó Gazdasági Szervezet jelent.- Milyen funkciója lesz a jövőben a művelő­dési háznak?- Ma még sok a bizonytalanság. Várjuk a köz- művelődési törvény megszületését és a költségve­tés alakulását. Az már világosan látszik: egyre inkább igénylik a vidéki népművelők a szakmai koordinációt. Ezért is tartjuk fenn a népművelők klubját, s próbáljuk minél több információval se­gíteni munkájukat. Azt hiszem, szakmai téren a jövőben minden nehézség ellenére a gyorsasá­gon és az értékközvetítésen lesz a hangsúly. (szuromi) Tenki testületi ülés Ma délután 2 órakor ülésezik utoljára az idén Tenk képviselő­testülete. A faluatyák meghall­gatják a bizottságok éves be­számolóját, és a jövő évi mun­katervről döntenek. Ajándék a faluban Tenken a nyugdíjasok az ön- kormányzat jóvoltából kará­csony előtt ezerforintos utal­ványt kapnak kézhez, amit a héten juttatnak el hozzájuk. A gyáva kistigris Kedden délelőtt 10 órakor a he­vesi művelődési házban a mis­kolci Csodamalom bábszínház előadásában A gyáva kistigris című előadást láthatják a gye­rekek. Déli hangverseny December 18-án déli 12 órakor a Filharmónia-sorozatban a hevesi művelődési házban lesz hangverseny. A Pannónia '96 - Magyarország dicsérete c. mű­sort a Kecskés együttes adja elő. Kertbarátoknak A hevesi művelődési házban működő Kertbarátok köre szer­dán 17 órakor évadzáró bált tart az intézményben. Biotakarókból Csütörtökön délután 3 és 5 óra­kor a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Házban biotaka­rókból rendeznek termékbemu­tatót és vásárt. Gyertyás muzsika Szombaton este 7 órakor a he­vesi Móricz Zsigmond Műve­lődési Házban Gyertyás házi­muzsika címmel adnak a zene­iskolások karácsony előtti ün­nepi hangversenyt. Szilveszter Hevesen Még mindig lehet jegyeket kapni a hevesi művelődési ház szilveszter esti vidám évbúcsúz­tatójára. Jegyeket egységesen 1500 forintos áron korlátozott számban még lehet vásárolni az intézményben. Pályázatot hirdet a hevesi városi könyvtár „Verecke híres útján A szemét és az orr Kömlei tanmese- Oda nézz!- A mindenségit!- Amott is!- Hú, ez kibírhatatlan!- Döbbenetes! Autózunk Kömlő felé. Pá­rommal nem győzzük kap­kodni a fejünket, annyi sze­métkupac díszíti az árkot. Itt egy zsáknyi, amott kettő, megint arrébb egy kisteher- autónyi.-Az orrát kellene bele­nyomni annak, aki ide ön­tözi a hulladékot - mondja.-Na de, mégis - méltat­lankodom —, emberek va­gyunk. Két és fél kilométer után nincs több érvem. Nem va­gyunk emberek. Legalábbis nem mindenki az... (sz. r.) A magyar történelem iránt ér­deklődő fiataloknak hirdetett pályázatot a Hevesi Városi Könyvtár Verecke híres útján... címmel. Az általános és közép- iskolások a honfoglalás korá­nak történelméből tíz témakör­ben pályázhatnak február 20- ig­Az első téma: Julianus nyo­mában, a második a Jurtakul­túra. Ez utóbbi a honfoglalás korának lakáskultúráját hivatott bemutatni. A harmadik témakör a Mesterség címet viseli, ám nem kézművességről van szó, hanem a sámánkodás hagyo­mányainak, szokásainak felele­venítéséről. A következő cso­port az Adatok a kunok tegezé­ből címmel került kiírásra. Eh­hez ifjú haditudósítókat várnak, mert az etelközi magyarok 99 ••• hadviselését kell megjeleníteni, természetesen írásban. A hato­dik témakör címe N-Modell, s a pályázóknak a vérszerződés ko­rabeli öltözködési, viseleti kul­túrát kell összefoglalniuk. A he­tedik Össztűz címmel lát napvi­lágot. Ebben az eredetmondák igazságainak nyomába kell eredniük az ifjú történészeknek. A Miért pont turul? témakörben a totemállat jelentőségét és ere­detét kell kifejteni, míg a kö­vetkezőben a kettős honfogla­lás elméletét kell ismertetni. Az utolsó pályázati csoport - Bar­bárok vagy turisták címmel - a kalandozások időszakát öleli fel. A pályaműveket zárt borí­tékban kell elküldeni a Hevesi Városi Könyvtár címére. Figye­lem: a pályaművek jeligések! Tűzzománc-képek Kisköréről Egerbe - December 20-ig látható a Megyei Műve­lődési Központban Illés Mária kiállítása. Gál Sándor szavait idézve: „Gazdag és színes világ tárul a nézők elé, olyan látható mesét ad nekünk ez a tárlat, amelyben otthonosan mozog budapesti és kiskörei ember egyaránt.” ötvös imre felv.

Next

/
Thumbnails
Contents