Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

1996. december 3., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Eladó a bükkszéki bányászüdülő Tökéletes megoldás nincs Megdobbannak a szülői szívek - Ünnepelnek az állami gondozottak Egyharmachik otthonról hazamehet A tanuló tágasabb, mint a lakószobák Közeleg karácsony, az ünne­peket mindenki igyekszik sze­rettei, családja körében tölteni. Sokan vannak azonban, akik­nek ez csak vágy marad. Hogy ők miként ünnepelnek, erről a megyei önkormányzat péter- vásárai nevelőotthonának ve­zetőjével beszélgettünk. Elő­ször azonban - mivel a város­ban, mondhatni, „vegyes” megítélés övezi az intézetet - néhány fontos tudnivalóra hívta fel a figyelmemet Erdősi Gyuláné.- Úgynevezett széles korha­tárú intézményként műkö­dünk, ami azt jelenti, hogy óvodásoktól 18 évnél időseb­bekig minden korosztály meg­található itt. Ennek köszönhe­tően sok közöttük a testvér, s ez talán valamit pótol abból. ami nekik nem adatott meg: a családból. Mint megtudtam, az ott­honban 52 - állami gondosko­dás alatt álló — gyermek, il­letve fiatalkorú talált valóban otthonra. Mint az igazgatónő elmondta, most kissé zsúfolt a ház, miután összesan 55 férő­helyük van, s ebből most 14 „kiesett”, mert egy új forma, a lakásotthonos elhelyezés be­vezetését tervezik, s emiatt az egyik épület átalakítása zajlik. Jelenleg a 14 négyzetméteres szobákban hét gyermeket he­lyeztek el.- Karácsony táján kényel­mesebben lesznek a gyerekek?- Lényegesen nem, miután alig harminc százalékuk tartja a kapcsolatot a szüleivel. Ok a szerencsésebbek, hiszen ha FOTÓ: SUHA PÉTER rövid időt is, de mégiscsak a családjukkal tölthetik az ün­nepet. Ez főként karácsony tá­jékán igaz, mert ha máskor nem is, ilyenkor azért meg­dobban a szülők szíve. — Gondolom, azért az inté­zetben maradók is kapnak ajándékokat.-Tavaly még ötszáz forin­tot tudtunk fordítani minden gyerekünk karácsonyi ajándé­kozására, az idén fogalmam sincs, miként alakul majd ez. Egyelőre ugyanis az elmaradt számláink rendezésével va­gyunk kénytelenek foglal­kozni. Bízunk azonban abban, hogy az elmúlt évekhez hason­lóan lesznek majd olyanok, akik segítenek az ünnep szebbé tételében. Suha Péter Módosított költségvetés Sírokban Jövőre önállósul a fogorvos Az utóbbi hetekben ismét talál­gatások tárgya volt a bükkszéki bányászüdülő további sorsa. Egyesek ugyanis tudni vélték, hogy a valaha szebb napokat lá­tott intézmény új kezekbe ke­rült, s ettől gyors felvirágzását remélték. Dr. Dósa Zoltántól, a Minin- vest Rt. munkatársától - aki a Nógrádi Szénbányák felszámo­lója - megtudtuk: sajnos, nincs alapja az optimizmusnak. — Az igaz - tájékoztatott a szakember -, hogy újabb kísér­letet tettünk egy minden érintet­tet kielégítő megoldásra, azon­ban nem sikerült a dolog. Egyezséget javasoltunk arra, hogy a társadalombiztosítás - követelései fejében - vegye át a létesítményt, azonban ez meg­Vitathatatlanul itt a báli szezon, így nem meglepő, hogy több helyen is bált rendeztek a Kata­linok tiszteletére, s ezek a ren­dezvények szinte kivétel nélkül valamilyen jótékonysági célt is szolgáltak. Bükkszéken az álta­lános iskoláért alapítvány ja­vára ajánlották fel a bál bevéte­lét - tudtuk meg dr. Gyula Zol­tántól, a kuratórium elnökétől. A jó hangulatról az iskolás gye­rekek vidám műsora, valamint a helyi asszonykórus gondos­kodott. Párádon a szanatórium ét­termében köszöntötték a Kata­linokat, de a más keresztnevűek is jól érezhették magukat a ren­dezvényen, amelyet négy év szünet után szerveztek meg is­mét, hagyomány(újra)teremtő céllal. A bevétel a kórház gyógyturisztíkai részlegének fejlesztését szolgálja majd, bár a tombola főnyereményének ­hiúsult. így tehát Bükkszéken a helyzet - sajnos - változatlan. Dr. Dósa Zoltán arra is kitért: szeretnék, ha mihamarabb ren­deződne az üdülő ügye, még­pedig úgy, hogy ismét működ­hessen a létesítmény. Ennek - mivel a Nógrádi Szénbányák vagyonának része - a cég fel­számolása keretében kell meg­történnie. Ez azt jelenti - tudtuk meg végül —, hogy eladják az üdülőt, s a bevételt a hitelezők kielégítésére fordítják. Elképzelhető azonban, hogy ez nem a legjobb változat min­den érintett számára, azonban a felszámolóbiztos szerint bebi­zonyosodott, hogy a számos érdeket maximálisan szem előtt tartó elgondolások sorra ku­darcot vallanak. egy 2 személyes „menedzser­hétvégének” - a nyertese bizo­nyára a már elérhető szolgálta­tásokkal is elégedett lesz. Recsken a diákönkormány­zat számláját gyarapítja majd a szombat esti bál bevétele. A mulatságot az idén a tornate­remben rendezték meg, mivel oly sok vendég érkezett, hogy az iskola éttermében nem fértek volna el. így azonban mindenki megtalálta a helyét a kifüggesz­tett „ züllésrendnek” megfele­lően, de akinek a bőséges és nagyon finom vacsora után még maradt ereje, az inkább a táncot választotta az ücsörgés helyett. Pétervásárán a Nyugdíjasok Baráti Köre rendezett mulatsá­got, melyen a mintegy nyolc­van „fiatal nyugdíjas” szóra­koztatásáról a helyi asszonykó- rus gondoskodott. (suha) Rossz vicc, virághdyett A viccek gyakran használt esz­köze a fokozás. Három barát beszélget, az egyik mond vala­mit, mire a másik: ez semmi, bezzeg az én anyósom... Azt mondja a népművelő: az ő dolga nehezebb, mint a peda­gógusé, mert a gyereket be kell csalogatni a házba, ott kell tar­tani, és a szülőt is rá kell bírni a pénztárca nyitogatásra. Kérdi reggel az újságíró — szerénységem —, ma ugye 28-a van? Igen, vágja rá kedvese. Nagy nap, így a tollnok, tárgya­lás lesz, komoly ügy, bizony. Este a kedves morcosán kérdi: hányadika is van ma? „X” vágja rá a felkészült firkász. Ja, képzeld, elmaradt a tárgyalás. A szülinapom viszont nem — jegyzi meg a kedves. S hogy mi a poén? Ez nem vicc. (s. p.) — Az idei háromnegyed éves bevételeink és kiadásaink egy­aránt magasabbak voltak az időarányosan várhatótól, ezért kellett a költségvetési rendele- tünket módosítani, azonban a működési lehetőségeinket mindez nem befolyásolja, to­vábbra is adottak a település üzemeltetésének feltételei - tá­jékoztatott a siroki önkormány­zat legutóbbi üléséről Lakatos István polgármester. Másik témaként a fogszak­orvos jövőbeni ténykedését vi­tatták meg a faluatyák. A szak­ember jövőre önállóan kívánja végezni a munkáját, vagyis nem az önkormányzattal, ha­nem közvetlenül a társadalom- biztosítással köt szerződést az ellátás finanszírozására. Ezt a képviselők elfogadták, mint ahogy az érintett másik három település — Bükkszék, Szajla és Terpes - önkormányzatai is tá­mogatták az elképzelést. Ezt követően a hulladékszál­lításra kiírt pályázatra beérke­zett ■ ajánlatokról döntöttek. Jövő év elsejétől a szilárd tele­pülési hulladékot a pétervásárai Pevik Kft. és a helyi Szép Bt. szállítja el a siroki portákról. A szennyvízszállításról a recski Magda Gyula gondoskodik. Végezetül azt is megtudtuk a falu első emberétől, hogy ha­marosan megkezdődik a duplá­jára növelt kapacitású szenny­víztelep próbaüzeme, s ennek sikere után - remélhetőleg rö­videsen — sor kerülhet a léte­sítmény átadására is. Elkészültek a freskók Szentdomonkoson Befejeződtek a belső felújítási munkák a szentdomonkosi ró­mai katolikus templomban, s a hívek már „birtokba” is vették a megszépült barokk templomot. Mező Tamás egri vállalkozó jó­voltából freskók is díszítik a szentélyt és a hajót. A felújítás mintegy félmillió forintos költ­ségének nagy részét az egyház- község vállalta magára, s az önkormányzat is támogatta a hívek örömére szolgáló kezde­ményezést. Kézműves-Mikulás pénteken, Péterkén A Heves Megyei Kézműves Kamara december 6-án, dél­előtt tíz órától a pétervásárai polgármesteri hivatalban talál­kozót szervez a térség polgár- mestereivel és jegyzőivel. Bár az esemény Mikulás napjára esik, a téma sokkal komolyabb lesz: a térség gazdasági lehető­ségeinek minél jobb kiaknázása érdekében próbálnak együtt­működési lehetőségeket kiala­kítani a szakemberek, illetve a meghívottak, köztük Csomós László országgyűlési képviselő is. Bállá jól sáfárkodott a költségvetésével Az önkormányzat legutóbbi ülésén a ballai képviselők elfo­gadták az első háromnegyed évről szóló pénzügyi beszámo­lót. Eszerint a 30 millió forintos költségvetés kiadásai 75, a be­vételek 68 százalékos szinten teljesültek. Szót váltottak a jövő évi gazdálkodási koncep­cióról is, azonban a konkrét tervezés csak a költségvetési törvény elfogadása után kez­dődhet meg. Adóügyintézés Pétervásárán Az APEH Heves Megyei Igaz­gatóságának munkatársai ideig­lenes jelleggel minden szerdán délelőtt a pétervásárai polgár- mesteri hivatalban ügyfélfoga­dást tartanak. Az adózók eze­ken a napokon kizárólag az új adókártyákkal kapcsolatos dol­gaikkal kereshetik fel a szak­embereket. A betegekre hárítják a gyógykezelés költségeit? Drágábban fürdőzhetünk Híres-neves fürdőhelyek kép­viselői alkotják a Magyar Fürdővárosok Szövetségét, s immár megyei, sőt Pétervá- sára-körzeti vonatkozása is van a társulat munkájának. A budapesti Gellért Szálló­ban tartott összejövetelen ugyanis Iám Ferenc, Mátra- derecske polgármestere meg­ismertette a szárazfürdő, vagyis a mofetta tapasztalata­ival a szakembereket, vala­mint a sajtó képviselőit. Mint az érintettől megtud­tuk, az előadást komoly ér­deklődés kísérte, hiszen Ma­gyarország egyetlen termé­szetes széndioxid-fürdőjéről van szó. A mátraderecskei polgár- mester sajnos rossz hírekkel tért haza, mert - mint a ta­nácskozáson elhangzott - egyben állásfoglalás is szüle­tett a minisztériumi döntés el­len: jövőre a társadalombiz­tosítás a gyógyfürdők költsé­geit csupán 50 százalékban kívánja finanszírozni, a másik felét a szolgáltatást igénybe vevőkre, vagyis a betegekre hárítja át. Ez pedig - a plusz­terhek mellett - egyértelműen a természetes gyógymódokat háttérbe szoríthatja. Bükkszéki bál, parádi parádé, recski remeklés Katalin-napi jótékonyság „Azt hiszem, kicsit hiányozni fog a törvénytár” — Tulajdonképpen véletlen, hogy jogász lettem, sőt ifjúko­romban még úgy állt a dolog: bármit szívesebben csinálnék, mint hogy a paragrafusok bi­rodalmában ténykedjek - e meglepő kijelentéssel kezdte beszélgetésünket dr. Gyula Zoltán, Pétervására jegyzője, amikor utolsó munkanapjai egyikén felkerestem hivatalá­ban. Azzal a nem titkolt céllal, hogy a közigazgatásban vég­zett több évtizedes munkájáról kérdezzem. A dolog azonban más irányt vett, szinte kérdezni sem kel­lett, hiszen számos mesélni való élmény összegyűlt az év­tizedek alatt. — Anyai ágon több jogász is volt a családban, apai ágon a vasutasság öröklődött. Vala­hogy idegennek éreztem a jo­gászi pályát, így aztán magam is a vágányok mentén indultam neki az életnek — mondja moso­lyogva dr. Gyula Zoltán. - Forgalomirányító tisztként dolgoztam Füzesabonyban hat esztendeig, majd 1962-ben egy képzéssel foglalkozó tiszt asz- szisztense lettem. Ekkor lehe­tőségem nyüt volna a műszaki egyetemre jelentkezni, azon­ban - mivel a matematika számomra az egyszeregy kör­nyékén „megállt” — az ELTE előkészítőjére jelentkeztem, magyar-történelem szakra. Ezt befejezve csak a jogi szak ma­radt lehetőségként, ahová fel is vettek. Hát így kezdődött. Az egyetemet levelezőn vé­gezte, majd a vasúmái dolgo­zott, ahol azonban igazi jogi munkára nem adódott lehető­ség. Az pedig nem elégítette ki, hogy fegyelmi eljárások so­rán - mint mondta - részeg pá­lyamunkásokat faggasson ar­ról, hogy miért verték meg a felettesüket. Amikor tehát le­hetőség adódott a váltásra, élt is vele, így került a recski kő­bányához jogtanácsosnak. In­nen három évi munka után - ez a cég aranykorával esett egybe - az egri városi tanács igazga­tási osztályvezető-helyettese, majd osztályvezetője lett, ’83- tól a vb-titkári teendőket is el­látta. Láthatóan szívesen emlé­kezik azokra az időkre, bár mint mondja, ennek korántsem politikai okai vannak. — Ügy érzem, olyan ered­ményeket értünk el, amelyek az országban is példaértékűnek számítottak — idézi az „átkos” éveket —, hiszen például a vi­déki városok közül az elsők között Egerben csempésztük be a számítógépeket a hivatalba. Akkoriban ez komoly dolog­nak számított, hiszen egy belső vizsgálat szerint a magasan kvalifikált szakemberek mun­kaidejének is egyharmadát az adminisztrációs feladatok kö­tötték le. De ugyanígy büszkék lehetünk a noszvaji képzé­sekre. Egy nagyon jó csapat alakult ki, s úgy tudtunk dol­gozni, hogy mindig sikerült ki­védeni a „pártdiktátumokat”. A rendszerváltáskor aztán ko­moly válaszút elé kerültem, hi­szen a vb-titkárság, valamint a városi népfront alelnöksége miatt tudtam, milyen szem­üvegen keresztül ítélnek meg, s hogy nem remélhetek politikai tiszta lapot. így az egri „he­lyett” a pétervásárai jegyzői állást pályáztam meg, sikerrel. A városban töltött évek alatt elért - mint mondja - hatalmas eredményekről nem adhat számot. Az viszont tény, hogy egy nagyon jó apparátust sike­rült felépíteni: olyat, amelyik önálló munkára is képes. A jegyzői munka mellett dr. Gyula Zoltán számos egyéb feladatot is vállalt. Életre hívta a jegyzőklubot, a Magyar Köz- igazgatási Kar megyei tagoza­tát vezette, emellett főiskolán, egyetemen óraadóként tanított. Talán sablonosnak tűnő, de mégis indokolt a kérdés: mi­ként képzeli el a nyugdíjaséve­ket? — Nem akarok elszakadni a szakmától, bár a mai, gyorsan változó jogszabályokat a Ma­gyar Közlöny és a Törvénytár rendszeres figyelése nélkül nem tudom, miként leszek ké­pes követni. De unatkozni nem fogok, hiszen hatalmas kertem van Bükkszéken, ahová nemré­giben költöztünk, s a falu köz­életéből is szeretném kivenni a részem. Örömmel vállaltam el az általános iskoláért dolgozó alapítvány kuratóriumi elnöki tisztét, mert meggyőződésem, hogy jó célokért az emberek igenis mozgósíthatók. S.P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents