Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-13 / 291. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. december 13., péntek A PHARE ötszázmilliós támogatásával: vezetőképzés Diplomaátadási ünnepség Egerben Ha Luca napja, akkor... Luca napján még mindig sok lány ír fiúneveket cédulákra, hogy - mindennap elégetve egyet - karácsonyra megtudja jövendőbelije nevét... Egyike ez a mindmáig fennmaradt kevéske, já­tékos babonának, egy csipetnyi mese, ezért megérdemli, hogy közelebbről is megismerjük, mert kevesen tudják, ki is valójában Luca. A boszorkányos-bájos Luca asszony nem ki­zárólag a magyar néphitben él: hagyománya van cseh-morva, szlovák, szlovén, horvát terü­leteken, sőt Ausztria keleti részén is. A Luca- boszorkány azonban nálunk sokkal kedélye­sebb figura, mint szomszédainknál. Alakosko­dásnál jó szándékú, fehér leples kísértetlény- ként jelenik meg, aki a lányokat vizsgáztatja házimunkából, a kicsikkel pedig a betanult imákat mondatja fel. Napján - december 13-án - kezdik faragni a híres Luca-széket, s ilyenkor szokták megpisz- - kálni a védelmében álló baromfiakat, hogy jól tojjanak. Nem véletlen, hogy ezen a napon a boszorkányok hatalma különösen nagy, hiszen a naptárreform előtt ez volt a leghosszabb éj és a legrövidebb nappal ideje... Luca ugyanakkor a katolikus egyház apokrif szentje is. Szent Lu­ciát, december 13. védőszentjét a szembetegsé­gek gyógyítójának tartják. íme, néhány ritkábban gyakorolt Luca-napi babonaság. Tizenkét hagymarészbe egy-egy csipet sót kell tenni. Abból, hogy nedves vagy száraz lesz-e a só, következtetni lehet a rá következő év hónapjainak esős,'illetve száraz időjárására. Akiket az érdekelt, meghal-e valaki a követ­kező évben a családból, Luca-napkor pogácsát sütöttek, ezekbe tollat szúrtak. Minden család­tagnak saját pogácsája volt: akinek a tolla sü­téskor megégett, felkészülhetett a közeli ha­lálra. Luca napján nem szabad varrni, mert ez megköti a baromfit, és nem tojik - tartja a nép­hit... A Luca-nap estéjén keresetlenül talált kő állítólag minden sebet begyógyít. Végül még egy „biztos” mód a sok közül, melynek segítségével a kíváncsi lányok meg­tudhatják majdani párjuk nevét. Luca napján a lány beleharap egy almába, mindennap eszik belőle egy keveset karácsonyig. Akkor este ki­áll a kapuba, megeszi a maradékot, és amilyen nevű férfi először megy el mellette, olyan nevű lesz a férje. De ha mégsem, úgy legalább gyorsan eltelik az idő a várva várt karácsonyig... J:Á. Ha minden igaz, 1997. január 20-án ítélet születik Morvái Ferenc pere: ismét elnapolva Az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium ta­valy ősszel indította el azt az eddigi legnagyobb szabású ve­zetőképző programot, amelyet az Európai Unió PHARE-prog- ramja közép-európai ország számára valaha is biztosított. A konzultációkra a vállalatok mintegy ezer középvezetőjének nyílik lehetősége. Erre a célra 2,7 millió ECU áll rendelke­zésre, amely forintra átszá­molva több mint 537 millió. A képzéssel segítséget adnak a szakembereknek, hogy meg­birkózzanak napjaink radikális változásaival, illetve a cégek átalakításában rájuk háruló fel­adatokkal. A középvezetők - a A felsőtárkányi önkormányzat évzáró ülésén elsőként a jövő évi munkatervről szavaztak a képviselők. A testületi ülések idő- és napirendi témái mellett kitűzték a falugyűlés és a köz­meghallgatás időpontját is feb­ruár 7-re: kiemelt témaként a lakosság véleményét kérik a Tagos-dűlői építési telek ügyé­ben, mivel ezzel a tervek sze­rint legalább 500 fővel növe­kedne a település lélekszáma. Az ÖGLT-tulajdonú gáz- közművagyon értékesítése ügyében Bakondi Simon pol­gármester előterjesztésére igennel voksolt a testület, így ebből mintegy 24 millió forin­tos bevétele lehet a községnek. Második fordulóban tárgyal­létszámleépítések miatt - mind­inkább döntéshozóvá válnak, ezért meg kell ismerniük más típusú vezetői kvalitásokat is. A képzés első szakasza a dip­lomák átadásával zárult. A nyá­ron Mátrafüreden 86 középve­zető vehette át a tanfolyam el­végzését tanúsító okiratot. Teg­nap este pedig az egri Flóra Szállóban csaknem százan kap­ták meg diplomájukat. Mint azt Piskóti Attila, a Hill & Kmowlton tanácsadója el­mondta: lényeges eleme a programnak, hogy kimondottan a magyar gazdasági viszonyok­hoz igazodik. A csoportok konkrét vállalati kérdéseket elemeztek, s olyan módszereket ták a víz- és a szemétdíj mérté­két: január 1-jétöl a vízért 97, a csatornahasználatért 67, össze­sen bruttó 164 forintot kell fi­zetni köbméterenként. A sze­métdíjaknál a differenciált, kismértékű emelést fogadták el. Herkules Ferencné jegyző tá­jékoztatása szerint a két új fel­nőtt orvosi körzet kialakítása ellenére még több mint 130-an nem választottak maguknak háziorvost. Kérik az érintett la­kosokat, hogy december 31-ig keressék fel az orvosi rendelőt, és adják le tb-kártyáikat a dön­tésük alapján dr. Somogyi Éva vagy dr. Szőke Attila háziorvo­soknak. A gyermekkártyákat dr. Chikán Gábor gyermekor­vos érvényesíti. (-zát) dolgoztak ki, amelyek a saját gazdasági egységük működésé­vel függnek össze. Megtudtuk továbbá, hogy minden csoport­ból egy-egy vezető lehetőséget kap egy tanulmányútra az Eu­rópai Közösség valamelyik or­szágába. Az oklevél megszer­zéséhez a résztvevőknek az IKIM és a PHARE képzési veze­tői előtt kellett reprezentálniuk akcióterveiket. Magyarország keleti és kö­zépső régióiban a SZAMALK Open Business School által ve­zetett konzorcium biztosítja a képzést, melynek tagja a német Consultatio Augsburg és a Ma­nagement Akademie München. (fáczán) A sajtó érzékeny? „A csütörtökön megjelent köz­leményükre a válaszomat ké­rem, a pénteki újságban szíves­kedjenek megjelentetni. Remé­lem, van rá esély! Kedves Kühne Úr! Milyen érzékeny a sajtó, pe­dig csak azt jegyeztem meg, hogy a sajtótájékoztatás pon­gyola. Nem jutott eszébe, hogy azokra gondoltam, akiknek a sajtót tájékoztatniuk kellene? Köszönöm, hogy azonnal ágyúval lőtt rám, kioktatott. Az ember szívesen tanul ilyen korrekt, nagy tanítómes­tertől! Várkonyi György" Játék a rádióban Ma - mint köztudott - péntek 13-a, Luca napja van. Ennek jegyében invitálja játékra hall­gatóit a Rádió Eger stábja. A résztvevők értékes nyere­ményekért versenghetnek az elkövetkező órák során. Egy-- előre a részletek nem ismerete­sek:, ám akik figyelik a 101.3 MHz-es frekvenciát, mindent időben megtudhatnak. Az Egri Városi Bíróságon elő­ször egy tanú tett vallomást. Mint kiderült, csupán annyit lá­tott, hogy egy közlekedési lám­pánál Morvái megelőzte az ő kocsiját, utóbb pedig azt ész­lelte, hogy az ügy sértettje, M. I. odamegy egy vélétlenül arra járó rendőrautóhoz, majd az egyenruhások Morvái Merce­desé után eredtek. A tanú azt is előadta, hogy M. I. - látván, hogy a képviselő nekitolat a gépkocsijának - erőteljesen ve­regeti Morvái autójának olda­lát, s azt kérdezi: „Morvái úr, mi a kutyaszentségit csinál?” A bíró kérdései nyomán azonban világossá vált: a tanú sem az ütközést, sem pedig az imént vázolt kis jelenetet nem látta, hanem mindezt M. I. el­beszélése nyomán ismeri. Morvái védője azt fesze­gette: vajon miként lehetséges, hogy a tanú - ellentétben az ilyenkor megfigyelhető, tapasz­talható feledéssel - az idő mú­lásával nem egyre kevésbé, ha­nem egyre tisztábban emlék­szik az eseményekre? Az érin­tett és az ügyvéd között ennek okán szócsata bontakozott ki (Morvái még azt is kilátásba helyezte, hogy hamis tanúzásért bepereli az illetőt), amelynek igen erőteljes bírói figyelmezte­tés vetett véget. Ezt követően a szakértőkre (a tárgyalóteremben mindjárt három foglalt helyet) várt né­hány kérdés megválaszolása. A legfontosabb ezek közül az lett volna, hogy vajon orvosszakér­tői szempontból kizárható-e, ami Morvái védekezésében sze­repel, nevezetesen, hogy ő csu­pán röviddel a koccanás után ivott, de akkor „magyarosan”: 3-4 decinyi Napóleon konya­kot. Nos, a szakértők egybe­hangzó válasza szerint mindez nem zárható ki. Az más kérdés - tették hozzá -, hogy a tényál­lás megállapítása különben sem szakértői feladat. Ami bizonyos: Morváitól a baleset bekövetkezte után két­szer (17 óra 8 perckor és 18 óra 15-kor vettek vért, s ezek alko­hol-koncentrációja 1,8, vala­mint 1,61 ezrelék volt. A „témakör” alapos megvita­tását követően Morvái Ferenc intézett még néhány kérdést a szakértőkhöz, majd a bíró a tár­gyalást 1997. január 20-ra el­napolta. (stanga) Hatvanban és Lőrinciben A térség fiataljai találkoztak A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány megyei régiójá­nak képviseletei, valamint az If­júsági Kerekasztal a korcsopor­tot érintő érdekegyeztető fóru­mokat rendezett tegnap Lőrin­ciben és Hatvanban. Megyénk legfiatalabb váro­sában a Közösségi Házban, a nagyobbik Zagyva-parti telepü­lésen pedig az Ady Endre Könyvtárban találkoztak a von­záskörzetek ifjúsági szervezete­inek képviselői, hogy megvi­tassák aktuális problémáikat. Nem feledjük a vért, a sikolyokat Ném a koszorúzók és nem a vers, a gyászzene, az ünnepi beszéd - legyen az bármily szívhez szóló - rendíti meg azokat, akik ’56-ban még nem is éltek, csak elbeszélésből tudják, mi tör­tént 40 éve Egerben, a Széchenyi és Csiky Sán­dor utca sarkán. Inkább az az öregember, aki magányosan állt, s a kezében tartott gyertya fé­nyénél megpillanthattuk könnyeit. Ő itt lehetett akkor, és láthatta a sortüzet, vagy itt lehetett valakije, akit szeretett. Neki többet mondhattak dr. Tóth Ferenc, az ’56-os Szövetség elnökének szavai: „Soha nem feled­jük a vért, a sikolyokat, a sebek nem gyógyul­nak, csak az élet elmúltával szűnnek. Nincs bennünk bosszúvágy, de a történelem ítélőszé­két nem kerülhetik el a bűnösök. A lelkiismere­tükkel kell elszámolniuk azoknak, akikben nincs annyi bátorság, hogy bocsánatot kérjenek.” A gyertyás öregember együtt imádkozott Molnár Sándor református lelkésszel, aki János evangéliumából idézett: „Nincs senkiben na­gyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért”. És együtt fohászkodott Istenhez Czakó István kanonokkal: „Add meg nekünk a kegyelmet, hogy emlékezzünk, és soha ne bánt­sunk ártatlan embereket”. Ha nem is enyhíthette az öregember fájdal­mát, de bizonyára jólesett látnia: számtalan szervezet tette le koszorúját az emlékmű előtt. (n. z.) Hatékonyabb összefogást (Folytatás az 1.’oldalról) Hiesz György (MSZP) kije­lentette: felelőtlenség és de­moralizáló puszta járulékbe­szedő szerepre kárhoztatni a szervezeteket. Dr. Nagy La­jos, az Agrárkamara elnöke az agrártámogatás hiányossá­gait, az alapok felhasználásá­nak ellentmondásait fesze­gette, majd elmondta: szüksé­ges például a kamarai és a hegyközségi szerep össze­hangolása, szabályozása. Dr. Farkas Gabriella (MDNP) szerint a kamarai törvény módosításával és a feladatok fokozatos átengedé­sével - például a vállalkozói igazolvány kiállítása - min­denképpen nagyobb figyel­met kell szentelnie a kor­mányzatnak a kamarai javas­latoknak, mert az adott terüle­ten ők ismerik legjobban a problémákat. Pálfy István (MSZP) a szakképzés megújí­tását - erre a szaktárca várja a javaslatokat - és a hitelezés gondjait enyhítő elképzelése­ket emelte ki. Gyetvai József, a Kereske­delmi és Iparkamara elnöké­nek az ingatlanok kedvezmé­nyezett hozzájutásáról, a fiók­telepek díjfizetéséről, az ál­lami pénzalapokhoz történő kapcsolódásról vagy a vállal­kozói igazolvány kiadásáról elhangzott felvetéseit dr. Puha Sándor (SZDSZ) támo­gatandónak ítélte. Herman István, a Kézmű­ves Kamara elnöke utalt arra, hogy a helyi kamarák között már kialakult a jó együttmű­ködés, most arra lenne szük­ség, hogy az általuk képviselt szakmai álláspontokat, a helyi információkat kormányzati szinten is figyelembe vegyék. (kj) Felsőtárkányban 24 milliós bevételt várnak Gázvagyon eladásáról döntöttek Óvodát alapított, múzeumról álmodik Erzsiké néni - nem szívesen írom így a nevét, hiszen idő­sebb vagyok nála, de az óvodá­sai így emlegetik - nyugdíjba ment hivatalosan is a héten. Valójában már a nyár óta csak vendég régi munkahelyén, amikor középső unokáját viszi, vagy máskor is ide húzza szíve. Csontos Agostonné ugyanis az alapításától vezette a kezére bízott egri, Nagyvá­radi úti - jubileumi - intéz­ményt. Még a felvonulási ba­rakkbán ült asztalához, az épí­tésvezető mellé. S nemcsak be­leszólt a kivitelezésbe, hanem igen tevékenyen dolgozott is a kialakításon, berendezésén. Miskolcon indult kedves, szép, de fáradságos pályájára, s Egercsehiben lépett először ok­levelével a kicsinyek közé. Az­tán 11 esztendeig itt ragadt, csak ezt követően került haza szülővárosába, jobbára helyet­tesítő óvónőnek. Megfordult sok helyen, hosszabb-rövidebb ideig maradt itt is, ott is, míg­nem a Brassói utcai szülői ház közelében megállapodott, s a Nagyváradi útra kinevezték'. Nemcsak lakásának közel­sége, hanem óvodájának szüle­tése, fejlődése, mindennapi éle­tének számtalan epizódja miatt is máig kedves a hely számára. Az 1974-ben készült épületet példátlan társadalmi összefo­gás, igazán önzetlen brigád­munka keltette életre. Immár nyugdíjasán is felejthetetlen számára a sok segítő kéz, a se­regnyi üzem, ahonnan annyian tenni akartak és tettek is az avatásért. Meg sem próbálja felsorolni a résztvevőket, ne­hogy valakit kihagyjon, s aka­ratlanul is megbántson. Csupán érdekességként em­líti, hogy például az öntöde asztalokat is adott, méghozzá olyanokat, amelyeket ma is használhatnak. A fmomme- chanikások udvari lubickolóval is megörvendeztették a kicsi­nyeket a sok szabadtéri játék mellett. A volánosok évekig küldték a Mikulásokat. Szólni sem kellett, ha az épületben később valami hiba történt - az iparosok maguktól észrevették, kijavították. Öröm az is, hogy a gyerekek sem maradtak le a felnőttek mögött, megtanulták szeretni, kímélni, őrizni azt, amit kaptak. Amikor pedig maguk is szülők, nagyszülők lettek, ugyanide hozták apróságaikat, akár a vá­ros túlsó'részéből, vagy éppen a közeli falvakból. Nem csoda, ha szívesen idő­zött itt, s boldogan visszajár a régi csapathoz - amiből sajnos már többen meg is haltak. Csontosáé Bíró Erzsébetet szép emlékein túl a segítségé­vel felkutatott, összeállított egri óvodatörténeti gyűjtemény is vissza-visszacsalja. Az eg­riek 150 éves jubileumi ünnep­ségén maradt itt az anyag, amit barátnőjének, Szabóné Balogi Saroltának a biztatására, s vele együtt próbál tovább gyarapí­tani. Alma egy komolyabb bemutató, esetleg egy olyan kis múzeum, ahol dokumentumai­kat netán a városi játékgyűjte­ményhez kapcsolhatnák. Sokáig volt városszépítő népfront-aktivista, s vöröske­resztes titkár is körzetében - de mindig óvónő iparkodott lenni. S az próbál maradni - noha nyugdíjasán kisebb kereske­désbe is fogott, bazárt nyitott a közelben. A debreceni egyetemen, s másutt is folytatott tanulmá­nyai, nagy gyakorlata alapján felkerüli az országos szakértői listára, harmadmagával a me­gyéből. Ez a híd visszafelé - tartja. Úgy tölti további életét, hogy nem szakítja szét, ami eddigi munkájához kötötte, Legyen jó egészsége hozzá, sokáig! Gyóni Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents