Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

1996. december 11., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Vasárnap választ Tófalu Biztosíték másokért, Kompolton A szavazólapok már készülnek a kompolti nyomdában, így minden kelléke adott lesz a hét végi voksolásnak Tófaluban. Mint ismere­tes, új polgármester személyére szavaz a kis település az időközi választáson. A kampánycsend szombaton 0 órától lép életbe. Kerek József alpolgármester függetlenként, Halasi Imre pedig a helyi gazdakör jelöltjeként kerül fel a szavazólapra. December 15- én, vasárnap reggel 6 órától este 7-ig járulhatnak az urnákhoz az idősek klubjában a polgárok. A választói névjegyzékben 559-en szerepelnek. A polgármester-választással együtt népszavazás keretében is vé­leményt nyilváníthat a falu. A válaszra feleletet váró kérdéseket már korábban közöltük. A leadott igen és nem szavazatoktól függ majd az idősek klubjának, illetve a szintén az önkormányzathoz tar­tozó ellátó szervezetnek a további működése. Egyenesbe jöttek, de. Ajándékozás Mezőszemerén- Mezőszemere önkormányzata gazdaságilag az év végére egyenesbe jött - mondja nem titkolt örömmel Bukta Ferenc polgármester. - Reméljük azonban, a jövő évben valami­vel jobb lesz. Mert ilyen vesz- szőfutásos esztendő a pénzek­kel - senkinek sem hiányzik. Igaz, ehhez az kellene, hogy a finanszírozás menetében válto­zások történjenek. Mire gondo­lok? Például a jövedelempótló­sok, a közhasznú foglalkoztatás finanszírozására. Érdekes, Bu­dapest egyes kerületeiben meg lehetett oldani, hogy az önkor­mányzat az erre szánt pénzeket a kifizetés idejére megkapja. Nálunk hónapok telnek el, amíg megjelenik a számlánkon az, amit erre kifizettünk. Előlege­zünk az államnak. S ha nincs szerencsénk, még hitelt is fel­vehetünk - kamatra -, hogy jó­tékonykodhassunk. .. Nem tartja helyesnek az ellá­tási rendszer jelenlegi formáját Bukta Ferenc.- Voltak, akik igyekeztek becsületesen ledolgozni az elő­írt kilencven napot, hogy jogo­sultak legyenek a jövedelem- pótlóra. Voltak, akik kivonták magukat alóla, s röhöghetnek a markukba, hisz ezután is - ettől függetlenül - ellátásban kell ré­szesülniük. Minden jó, ha a vége jó. Me­zőszemerén pedig ez most így van. Jól sáfárkodtak a pénzek­kel, még ajándékozásra is futja a faluban. Az önkormányzat az iskolásoknak 70, az óvodások számára 40, a nyugdíjasklub­nak 20 ezer forintot utalt ki ka­rácsonyra. S ajándékot kap minden 60 éven felüli lakos. Országos a probléma: a cigány kisebbséget sújtja legjobban a munkanélküliség. Alacsony is­kolázottságuk miatt eleve keve­sebb a lehetőségük, s amit el tudnának végezni, azt nem mindig ők kapják. Lakatos László, aki maga is cigányember, ismeri népe helyzetét, tudja, milyen gondok­kal kell szembesülniük naponta. Ő a Kompolti Cigányszervezet el­nöke, s választott tagja a helyi községi önkor­mányzat képviselő-tes­tületének. Ismerik, be­fogadják cigányok és magyarok egyaránt. Személyének és tettei­nek köszönheti a közös­ség megbecsülését. A településen ő a ci­gányok munkavállalá­sának kezdeményezője, szervezője. Úgy gon­dolta, hogy a Káli Csemete­kertben akadna olyan munka, amelyet képesek lennének el­végezni. Az az ötlete támadt, hogy másodállásban mezőgaz­dasági vállalkozó lesz, s ő áll majd kapcsolatban a vezetővel, felel az emberek munkájáért. Pogrányi Kálmán csemetekert- vezető segítőkészségét bizo­nyítja, hogy a fenti ajánlatot el­fogadta. így 1995 októberétől folyamatosan dolgoznak, ki­véve a téli hónapokat. Vetés, fóliasátor-készítés, gyomlálás, kapálás, csemetekitermelés, vá­logatás, téli vermelés, mag­űsztatás, bemutatóanyag készí­tése, amiket Észak-Magyaror- szág legnagyobb faiskolájában el kell végezni - csinálják. Mi a véleményük a védnöki Tiszafaültetés Akik a Hírlapot hozzák... A családi páros... Az édesanya a „főnök”.- Én már hajnali fél 3-kor kelek, átveszem az újságokat,'táskába pakolom, ellenőrzőm a ke­rékpárt, majd 4 órakor ébresztem Andikát - meséli egy átlagos hétköznapját a makiári Bán Lászlóné. A családi páros ezután a kiszámított útvonalon visz 352 otthonba friss híreket Nagy- tályán és Makiáron.-Együtt járunk. Én az utca egyik oldalán dobom be a lapot, a lányom a másikon - avat munkamódszerükbe Erzsébet asszony. - S hogy mi meg nem történik velük egy ködös hajnalon?- Most volt. hogy a szembe-szomszéd alapo­san rám kiáltott: „Kire vársz ott?” - idézi im­már nevetve a sztorit Andrea, aki tudja anyu­kája „megfejtését”: - Biztos betörőnek nézték... A „De jó, hogy jött!" fogadtatás azonban sokkal gyakoribb. Az elvégzendő munka miatt még a kávéivásra szóló invitálást is elhárítják, pedig akiktől apróhirdetést vesznek fel - mint mondják -, ültetnék őket. Az előfizetők véle­ményét menet közben is megismerik:- A müsormelléklet kapott többször kritikát. Hiányolták szezon idején a mezőgazdasági té­mákat, viszont a főzési receptek újbóli közlése általános megelégedést hozott - mond tapaszta­lataiból néhányat Bánné, aki két és fél éve Erzsébet asszony és Andi - Makiár és Nagytálya utcáit járják ötvös felv. szorgos terjesztője a Hírlapnak. Nagy lányáról - merthogy egy kisebb a reggeli iskolába indu­lás előtt még hazavárja - annyit jegyez meg: -Végzettségéhez való kereskedelmi állást nem kapott, így viszont mellettem van. Erre mosolyogva néznek össze. (b. s.) munkáról a dolgozóknak? Oláh József, 22 éves:- Korábban alkalmi mun­kákból éltem, de ez nem mindig akadt. Nagyon örülök ennek a lehetőségnek, s elégedett va­gyok a fizetéssel is, havonta 19-20 ezer forintot kapok. Bár elvégeztem egy cipőjavító tan­folyamot, ezzel nem tudtam el­helyezkedni. Itt a környéken szükség lenne ugyan cipészre, s kedvem is lenne hozzá, egy ilyen vállalkozás beindításához azonban nincs pénzem. Péter Péter, 21 éves: -Tavasszal és ősszel dolgo­zom itt, nyáron a dohányosok­nál vagyok. Az asszony a var­rodába jár, s havonta kap fize­tést, én pedig ott nyáron na­ponta. Lakatos László sze­rint nagy eredmény, hogy rendszeresen dol­gozhatnak, s ez bejelen­tett munkaviszonynak számít, célja ezzel a fe­ketemunka visszaszorí­tása is. Kissé szomo­rúan jegyzi meg, hogy azért az csalódást oko­zott neki, amikor ta­pasztalta: van olyan ci­gány is, aki visszauta­sítja a lehetőséget, vagyis nem akar dol­gozni. De - mint mondja - a többség nem ilyen, s akiben van akarat, azt nem szabad magára hagyni.- Nagy segítséget je­lentett - folytatja Laka­tos László - a kompolti önkor­mányzat, s Farkas Pál polgár- mester pozitív hozzáállása, aki megadta számomra azt a lehe­tőséget, hogy mint cigány ügy­intézőt foglalkoztat az önkor­mányzatnál. Felismerték azt, hogy a cigányság ügyeivel fog­lalkozni kell, s ha gondjaikra megoldást találunk, az az egész községnek hasznára válik. Nagy Gábor, aki a kompolti kisebbségi önkormányzat el­nöke, szintén látja a teendőket, így a két „ vezető” összefogása segíti a támogatásra szorulókat. V. V. Éva Az újságíró noteszából Megpofoznám magam...! A javítás alatt álló 33-as úton a közlekedés inkább araszolás volt. Előttem is sokan döcögtek, mögöttem is jött jó néhány autó. Egy gyönyörű piros kocsi kerülgeti jó sunggal a többit. A piros jelzésre neki is meg kellett állnia. Mi van, fiú, nem lát­tad a táblát, hogy piros autó feketét itt nem előzhet? - humori­zálok magamnak, s ámulattal nézem a csodálatos Pontiacot. Vezetője lezseren oldalra néz, nyúl a mobiltelefonért. Fiatal ember, alig valamivel több, mint huszonöt éves. Nem tudom, miért, de hirtelen az összes fronthatást a fe­jemben éreztem. Béna vagy - szólok magamhoz. Huszonkét éve, ahogy egy reggel elindultál munkába, azóta mindennap mégy. Mire haladtál? Ülsz egy, csak számodra új, nyolcéves Ladában! Lám, előtted az úriember még dolgozni sem érke­zett... Zöldre váltott a lámpa. Végre. Talán még meg is pofozom magam. Rég nem látom már az autót, bosszankodásom azon­ban nem szűnt. Az útba eső első önkormányzatnál megálltam. Ki kell szállnom az autóból, s a témámból... A folyosón tumul­tus. Segélyosztó nap van... Lesütött szemű emberek. Most ér­demelném igazán a pofont... Sajnálom, hogy mások szegény­sége billentette helyre a „gazdasági sóvárgásom” okozta lelki egyensúlyom. Nem vigasztal az ily vigasz... Még keserűbb let­tem. Ugye, önök is jártak már így?!-rada ­A szeretet jegyében: műsor Feldebrőn... Ma délután a kultúrházban a falu nyugdíjasai szeretetnapi műsort láthatnak, amelyben fel­lép a Mátrai Egyesült Pávakör, Suszter Istvánná és a helyi Sári­virág néptáncegyüttes. Sarudi véradók év végi jutalmazása A Vöröskereszt helyi szerve­zete ezúttal is vendégül látta az év önkéntes donorait, akik ösz- szesen 14 liter vérrel járultak az egészségügy gyógyítómunká­jához. A 32 sokszoros véradó­ból kilencet jutalmaztak a Bo­róka patika támogatásával. Az emberek önzetlenségét Sebes­tyén Béláné vöröskeresztes tit­kár és dr. Tőgyi Sándor alpol­gármester is megköszönte. Tető alatt vannak a káli cigányházak A szocpol-támogatás révén la­kásépítésbe kezdett káli cigá­nyok Suha Mátyás irányításával eljutottak nyolc ház tető alá ho­zásáig. A nyílászárók is he­lyükre kerültek, a hullámpala borítású épületek külső vako­lása is elkészült. A téliesítés után a brigádok tovább dolgoz­hatnak. Aldebrői ülés - beszámoló felelősök Az aldebrői önkormányzat pén­teken 9 órától tartja legköze­lebbi ülését. Ezen a képviselők meghallgatják Farkas László polgármester, valamint a ta­nácsnokok beszámolóját szak­területük feladatairól. Ezt köve­tően szociális ügyeket tárgyal a testület. A közbiztonság is terítékre kerül A sarudi képviselő-testület idei utolsó ülésén öt téma szerepel. Csütörtökön többek között el­fogadják az 1997. évi munka­tervet is. Értékelésre kerül nemcsak a testület idei mun­kája, hanem Sarud község köz­rendjének és közbiztonságának jelenlegi helyzete is. Megtár­gyalják továbbá a helyi tévé­adó beruházásával kapcsolatos teendőket. Hivatásos Mikulás és véradó Poroszló ut­cáin mindenki találkozhatott a Mikulással. A kicsik sza­loncukrot kaptak egy- egy kis versi- kéért. Nagy György nem először ölti magára a jó­ságos Miku­lás ruháját. Mint ahogy nem először ad vért. Vélet­lenül a két hi­vatás gyakor­lása most egy napra esett. Jött hát a Mi­kulás ' vért adni... Nagy György Poroszlón Feldebrői támogatás az életút megtervezéséhez FEFE - segítőkkel „felrázódni” Több mint két éve, hogy az amerikai testvérkapcsolatok­nak köszönhetően megjelenhe­tett Feldebrőn a Berki Éva által szervezett budapesti Közös­ség- és Onerőfejlesztő Szolgá­lat (KOSZI) azért, hogy a helyi és környékbeli fiatalokat fel­karolja, összefogja, s nem utolsósorban felrázza. A helyi pedagógusokkal és néhány támogató felnőttel a fiatalok létrehozták a Feldeb­rői Fiatalok Egyesületét, amit FEFE néven már kezdenek megismerni. Elsősorban arról, hogy rendszeresek a klubren­dezvények, évente sor kerül a a feldebrői ifjúsági napokra. A háttérben persze mindig ott van a KOSZI: a folyamatos önismeret, a problémamegol­dás a közösség fejlesztésével. Jó, jó - mondhatják sokan -, manapság azonban mindenhez pénz kell. Az értékes dolgok­hoz - tapasztalat?! - rendsze­rint kerül valahogy pénz is. Egy-egy pályázat elbírálásánál szerencsére mindig vannak olyanok, akik a szellemi érté­kekre, a felnövekvő nemzedék helykeresésére, támogatására felemelik a kezüket. A feldebrőiek is így jutottak anyagiakhoz a megyei terület­fejlesztési tanács jóvoltából. A helyi társadalom önszervező­dését segítő programjuk 800 ezer forintot jelent, s az Euró­pai Unió által létrehozott Phare Demokrácia-program értékelőbizottsága is jónak látta a hozzá benyújtott 368 pá­lyázatból kiemelni és támo­gatni a FEFE terveit. Csaknem másfél millió jön így össze. Mire fordítják? Mint mindenki manapság, a fiatalok sem látnak jövőképet. Ered ez abból is, hogy talán iskolai éveik során nem sikerült ki­alakulnia bennük az önisme­retnek, nem tudják, mire képe­sek. Kudarcérzéssel indulnak munkahelyet keresni. A fásulónak tűnő társada­lomban a kultúra, a sport iránti igényük is megcsappan. Mesz- sze nem tartunk ott, hogy va­laki szakemberhez forduljon, minden szégyenérzet nélkül, hogy énjét felszínre hozza. Ta­lán csoportosan, de egyéni be­szélgetéseken is a helyi és környékbeli fiataloknak sike­rül megtalálniuk önmagukat. Ezért tartanak majd személyi­ség- és képességfejlesztő fog­lalkozásokat. Választ lehet majd kapni olyan kérdésekre: mi a helyes álláskereső tech­nika, hogyan kell viselkednie annak, aki rendelkezik szakké­pesítéssel, dolgozni is tudna, de hogyan bizonyítsa ezt be. A programokban való rész­vétel, a szakmai képzések és tanfolyamok a fiatalok szá­mára ingyenesek. Olyasmit kaphatnak, ami nem válasz­úira, hanem megtervezett élet- útra állítja őket.- kelemen -

Next

/
Thumbnails
Contents