Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-08 / 261. szám

4. oldal Eger Körzete 1996. november 8., péntek Balettgála Egerben Ma délután 5 órakor a Stúdió 13 tánctermében ünnepélyes keretek között mutatják be az Egerben dolgozó új orosz ba­lettmestert. Ezt követően a Gárdonyi Géza Színházban folytatódik a program este 7 órától, ahol a Philip Morris Egri Dohánygyár 100 éves év­fordulója alkalmából átadják az idei balettdíjakat, majd gála­műsorral köszöntik a centená­riumi eseményen résztvevőket. Koósék az Oázisban Felsötárkányban az Oázis Ven­dégház ma esti vendége a nép­szerű házaspár, Koós János és Dékány Sarolta. Az érdeklődők este 7 órakor találkozhatnak az előadóval és feleségével. Raj eczky-emléknap Ma délelőtt 10 órakor az egri városháza dísztermében rövid ünnepség keretében emlékez­nek meg az egri születésű nép- zenekutatóról, Rajeczky Ben­jáminról. A délután 4 órakor kezdődő emlékműsorban több ismert egri, illetve pásztói mű­vész és tanár lép fel. Az est há­zigazdája Tóth Sándor költő, aki több versében is felidézi a zenetudós emlékét. Képviselők délelőtti e Holnap délelőtt fél 10-től a me­gyei önkormányzat dísztermé­ben kerekasztal-vitát rendez a Századvég Politikai Főiskola Egri Tagozata országgyűlési képviselők részvételével. A vi­tát Stumpf Péter politológus vezeti. A rendezvény témája: érdekérvényesítési, lobbyzási lehetőség, választói visszacsa­tolás. A vadászatról Noszvajon került sor - az or­szágban elsőként - a vadászte­rületekkel kapcsolatos határok kijelölésével kapcsolatos köz­gyűlésre. A tanácskozáson részt vettek az egri és a felsőtárkányi önkormányzat, valamint a ME- FAG képviselői. Szó esett a tu­lajdoni képviselet formájáról, a határok megállapításáról, va­lamint a vadászati jog gyakor­lásának módjáról. Földjükhöz jutnak végre a gazdák Ha idén nem is, jövőre biztosan Akár szenzációnak is tarthatjuk, hogy hosszas huzavona után végre ítéletet hozott a bíróság a Bükkalja Mgtsz ügyé­ben. Amíg a per tartott, kilenc település hajdanvolt gazdái várták, hogy ismét földhöz juthassanak. Dr. Magyarfalvi Krisztinától, a Heves Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjé­től megtudtuk: kezükben a jogerős végzés, munkához lát­hatnak. Várhatóan két hónap múlva sorra megrendezik Bél­apátfalván és környékén az árveréseket. majd eldöntjük, mi legyen vele. Egyet azonban biztosan tudok. A mikófalvai földet mikófalvaiak használják, ne más. A hekölcei Dorkó Máté bá­csi már csak akkor hiszi el, hogy visszakapják a földet, ha Nagyon örülünk a hírnek - mondja Kormos Imre, Balaton alpolgármestere, aki érintett is a kárpótlásban. - Féltünk, hogy valaki újra fellebbez. Nincs tulajdonjog, a feje tete­jén áll a világ. Sokan befog­tunk egy-egy földterületet, de senki sem lehetett biztos ab­ban, hogy az marad az övé, amit éppen művel.- Hányán vártak az íté­letre?-Csak itt. Balatonban leg­alább száz család.- November lévén, bizo­nyára sokan vetettek ismét a „senki földjébe”. Potyára dolgoztak?- Gondolom, az takarítja majd be a termést, aki vetett. Vagyis aratás után kerülhet új tulajdonosához a föld. ARCHÍV FOTÓ túl lesznek az árverezésen. Túl sokat várt és túl sokat tapasz­talt már az életben ahhoz, hogy derűlátó legyen. (négyessy) Szakközépiskolai oktatás, világbanki támogatással A bevált modell tovább él... Egerben tanácskoztak azoknak a szakközépiskoláknak a kép­viselői - pontosabban fogalmazva szakmacsoport-vezetői -, akik 1991-től világbanki támogatásban részesültek. Ezt úgy érdemelték ki, hogy megfelelő szintű pályázattal igazolták ötle­teik valószerüségét, ígéretes voltát. Ezen a programon tartott elő­adást dr. Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára, akivel a nagyszabású vállalkozás ered­ményeiről, jelenéről és jövőjé­ről beszélgettünk.- Az itt lévők mérleget készí­tettek, olyan számvetést, amelynek pozitív tételeit érde­mes felidézni. Miként össze­gezné ezeket?-Tulajdonképpen egy isko­latípus holnapjaiért szervező­dött ez az egész akció. A ringbe szállók hozzáértéssel, dicsére­tes rutin birtokában rajtoltak. Ráadásul nem hiányzott a vér­beli pedagógusokra jellemző hivatásérzet, elkötelezettség sem. E tényezők együttesen magyarázzák azt, hogy számot­tevő sikerek formálódtak. A ti­zenhárom szakcsoporthoz tar­tozó kollégák maguk dolgozták ki az új típusú tanterveket, az eszközigényeket, vagyis a program tartalmi kérdéseit, il­letve a mellőzhetetlen tárgyi feltételek alapkritériumait. Az utóbbi tervek megvalósítását /könnyítette meg az a kedvező feltételekkel nyújtott világ­banki kölcsön, amelyet a kor­mányzat támogatásként biztosí­tott e nemes cél érdekében szö­vetkezett oktatási intézmények részére. Tekintélyes summáról volt szó, hiszen száz iskola 30 millió dollár értékű apparátus­hoz jutott hozzá. Másképpen fogalmazva: nem volt már aka­dálya annak, hogy lendületes fejlesztés bontakozzék ki.-Mi az, amivel büszkélked­hetnek az érintettek?-Jó érzés elmondani, hogy mindenütt éltek az adottságok­kal. Méghozzá nem is akármi­lyen szinten. Ebből következik az, hogy örvendetes változás tanúi lehettünk. A már említett iskolatípus felülről is „kinyílt”. Ez azt jelenti, hogy az érettségi megszerzése nem a végállomás, hiszen ezt követően fél eszten­dőtől kettőig tart a tulajdon­képpeni gyakorlati jellegű szakmai tájékozottság meg­szerzésének periódusa. Az is nagyon fontos, hogy az ide be­iratkozottak, az innen távozók a gimnáziumokéval azonos ér­tékű műveltséganyagra tehet­nek szert. Nem is szólva arról, hogy egy idegen nyelvet igen precízen el kell sajátítaniuk ah­hoz, hogy boldoguljanak. Ezért nem túlzók akkor, amikor hangsúlyozom, hogy mindezek az értékek az ezredforduló után is magvasak maradnak.- Úgy értesültünk, hogy tár­gyaltak a tapasztalatok széles­körű átadásának esetleges mó­dozatairól is. Mire jutottak e téren?-A kialakult modell tovább él majd. Nemcsak úgy, hogy akadnak majd stafétaváltók a már meglévő körből, hanem akként is, hogy újabb érdeklő­dők kamatoztathatják majd azokat a szellemi kincseket, amelyeket kartársaik produkál­tak. Tévedés ne essék: ők fi­nanciális segítségre nem szá­míthatnak, ám ettől függetlenül is rangos az, amit hasznosíthat­nak. A hajdan új utat választók azonban nem lehetnek egyedül ilyen szempontból sem. Bízom abban, hogy a felkarolás pénz­ügyi bázisa is megteremtődik. Annál is inkább, mert ez az összefogás azért született meg, hogy megkönnyítse a felnö­vekvő nemzedékek tagjainak érvényesülését, ,v hozzájáruljon ahhoz, hogy a fiatalok közül mind kevesebben birkózzanak majd a munkanélküli lét, a kín­keserves pályakezdés nehezen elviselhető problémáival... Pécsi István Ha én polgármester lennék Csatornáznának Szarvaskőn Számtalan „ős-egri” kitelepült már Szarvaskőbe, mert ilyen festői környezetet sehol másutt nem találni. Nehoda Béláné na­ponta ingázik a város és a falu között, hiszen a munkája Egerbe köti. A Markhót Ferenc Megyei Kórházban főnővér. Az asszony szerint a jó le­vegő és a varázslatos táj kárpó­tolja őket azért, hogy ide még nem vezették be a gázt. Az itt élőknek nem is telne erre a költséges beruházásra. Ám ami elengedhetetlen - s ezt ő, mint képzeletbeli polgármester, ki is harcolná -, a szennyvízcsa­torna. Nehodáné nemcsak munkaidejében egészségügyis, Nehoda Béláné magánemberként is az. Mint mondja: úgy óvhatják meg a jö­vőnek ezt a kis falut, ha nem szennyeznék a földet. (n. z.) Autó-zálogház Egerben Kölcsön - a jó hírnévért Hazai viszonylatban is az elsők között nyitott autó-zálogházat az Expressz Hitel Kft. Egerben. A cég egy új lehetőséget kínál az átmeneti pénzzavar gyors megoldásához. Az elmúlt fél év tapasztala­tairól a kft. vezetőjét, Benedek Istvánt kérdeztük. Megtudtuk: az ügyfelek gép­járművük ellenében - kezesek nélkül - egy nap alatt juthatnak kölcsönhöz. Ehhez persze érvé­nyes forgalmival és jó műszaki állapotú személy- vagy teher­gépkocsival kell rendelkezniük. A leadott autó becsült forgalmi értékének felét kaphatják meg, két héttől három hónapig ter­jedő időszakra. A gépjármű ér­tékének meghatározásakor az EUROTAX katalógust veszik alapul. A műszaki állapot fel­mérését egy jó hírű egri autó­szerviz végzi. A futamidő lejártával nem veszíti el az ügyfél automatiku­san a jármüvét. A cég csak két hét türelmi idő leteltével érté­kesíti azt, kereskedőkön keresz­tül vagy hirdetés útján. Az autót a legkedvezőbb árajánlatot tevő szerezheti meg. A szolgáltatást elsősorban a vállalkozók veszik igénybe. Van, aki banki hitelének határ­időben történő rendezésére, adófizetési (áfa, szja) kötele­zettségének teljesítésére, eset­leg árubeszerzésre fordítja az Autó-zálogháztól kapott köl­csönt. Sokszor azért fordul a céghez segítségért a vállalkozó, mert nem szeretné jó hírét csorbítani, nem akar beállni az adósok táborába. Kapható a Kakaó Főiskolásoknak szánják, de azok is olvashatják, akik még (vagy már) nem főiskolások. Természetesen főiskolásokról szól és fő­iskolások írják. Nem is lehet másként, hiszen a Kakaó az Esz- térházy Károly Tanárképző Főiskola hallgatóinak közéleti lapja. Ízelítőnek egy megkurtított aforizma az újságból: „-...aki Egerből ép ésszel kerül vissza szülőföldjére - a legszánalom- raméltóbb teremtménye az Istennek”. Mikofalván tavasz van - legalábbis Kormos Miklós kertjében. A ház tövében - fityiszt mutatva a novembernek - kivirított az ibolya. • Ötvös Imre felvétele Könyvbemutató a Bródy Sándor Könyvtárban Egy ’56-os költő Vancouverből Nem véletlen, hogy többsé­gében az idősebb, a forradal­mat megélt generáció jelent meg a Bródy Sándor Könyv­tár október 29-i könyvbemu­tatóján. Az ’56-os Szövetség dr. Tóth Ferenc vezette helyi szervezete támogatja és fi­gyelmével kíséri azt az emlé­kezéssorozatút, amit a misz- sziós színész, Sziki Károly és barátai tartanak. A fiatal mű­vész által vállalt misszió nem kevesebb, mint hogy felku­tatja, szólásra bírja azokat az élő szemtanúkat, akik ’56 hő­sei voltak. Amerikai, kanadai barangolásai során találkozott Tamási Miklóssal Vancou­verben. Az egykori soproni erdészeti egyetemista, a Ká- rászmegyerről az amerikai kontinens nyugati partjára el­sodródott Tamási sok magyar politikus vendéglátója, ba­rátja lett az elmúlt évtizedek­ben. Versei, prózái arról ta­núskodnak, hogy a messzi idegenben, a 12 ezres vanco- uveri emigráció szószólója­ként is megmaradt magyar embernek. Hazafisága a szó legtisztább értelmében példa­adó. Ezért is szerkesztett írá­saiból kötetet Sziki Károly, társszerkesztőként az irodal­már Bodor Sarolta, a szí­nésznő Pápai Erika, „Virágot sír a fa” címmel. Noha az író két éve halott, sorai értő fülekre találtak ezen a délutánon, ahol az elhang­zott verseket Szabó Viola ze- nésítette meg. (ji) A szüreti hangulat is ajándék... A szüret vidámságát hozta el az egrieknek Atkárról az a nyugdí­jas csoport, amelyet Nagy Jó- zsefné vezetett. Vendégségbe jöttek a Megyei Művelődési Központ mellett működő Eletet az éveknek klubhoz. Nem színpadon léptek fel, de a hangulat és a viharos tapsok hullámai helyettesítették a teát- rális díszletet. Még túl is tettek azon a mátravidéki szüreti mu­latság színes, élettel teli, pergő ritmusban előadott népszokása­inak játékaival, mert úgy érez­ték a nézők, hogy ők is részesei egy rögtönzött szüreti mulat­ságnak. Bár idős asszonyok és férfiak perdültek a szűkre sza­bott előtérre, mégis évszázadok hagyományait élték át újra, fia­talodva az időben. Talán ezért is énekelt velük négy iskolás­lány, hogy majd évek múlva ők vezessék a játékot. A gazdagon hímzett népviselet 100 éves ha­gyományokat őriz, a múltnak egy-egy, jövőbe menekített da­rabja, amire éppúgy vigyázni kell, mint a dalra. A szüreti köszöntő verset, amit elődeitől tanult, Bartók Béla mondta el szép, férfias tar­tással, de felesége is ott szoron­gott az énekesek között, és kö­vetkeztek a szüreti mulatság el­évülhetetlen nótái, tréfás rig­musok hangzottak el. A szüreti hagyományok szo­kásait kimunkált jelenetté for­málták. A szólisták természetes hangon énekeltek, úgy léptek fel, ahogyan otthon, a népi nai- yitás minden hagyományával, hogy egy kicsit mesébe is rin­gassuk magunkat. A bús táro­gató hangja kíséretében fel­csendült a bánatok emléke is, amit csak azért idéznek ilyen­kor, hogy jobban tudjanak ra­gaszkodni az élethez. Megszólaltak a Mátravidék ősi pentaton dalai, de nem fu­karkodtak a tréfás, csipkelődő, dévaj, kétértelműségbe sikamló nótázástól sem. A hagyomány- őrök nemcsak énekeltek, ha­nem táncoltak is, a lélek tánca volt ez az ajándékműsor. Nem csoda, ha erre a hangu­latteremtő kisegyüttesre felfi­gyelt Ráday Mihály, a műem­lékvédő műsorvezető, aki 20 ezer forintot küldött, amiért ez a lelkes csoport felújította az 1937-ben alakult Gyönwös Bokréta együttest 1992-ben. Sikerrel szerepeltek Budapes­ten a Park Színpadon, a Viga­dóban. Lakitelken, Abasáron. Svájcba is küldtek videofelvé­telt, amit 12 ezer forinttal ju­talmaztak. Az együttes szólista tagjai: Bartók Béla, Bartók Bé­láné, Forgács Zoltánné, Zödös Benedekné, Csuzdi Lászlóné, Harmath Béláné, Benei László­éi Horváth János tárogatós. Nagyné Seres Magdolna ta­nárnő a koreográfiában segít. A vendéglátó klub nevében Bessenyeiné Balázs Piroska kö­szönte meg az atkáriak szerep­lését, és a helyi klub műsora tisztelgő gesztus volt, hogy majd ők is vigyenek ajándékba egy szép összeállítást Átkárra. Gál Elemér A mikófal- jk vai Baranyai jáH Andrásáé EiSfli nyomon kö- r~**— veti, mi tör­tonik azzal a •>WWÍBE^‘h| földdel, amit ‘ V, e "■'* , j annak idején L . elvettek az ! édesapjától.-Most In- ‘Sffmlrajr cérna van ET‘.?,’ICI ■ %í -i benne, de «-‘'fed.#* . megteremne Majfii/ »! ott a búza és a krumpli is. Nagyon jó föld az, de nem is tudom, öriiljek-e, hogy visszakaphatjuk. Hetvenéve­sen már nem érzek magamban annyi erőt, hogy műveljem. Nyolcán vagyunk testvérek, Az arathat, aki vetett?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents