Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-04 / 257. szám

1996. november 4., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Szégyenpír Nyolcvanon túli öreg bácsi áll kétségbeesetten. Kalapja fakó, inge kopott, habár elég lényén látszik a tisztaság, a hajdani igényesség nyoma. Szemében nagy kövér könnycseppek csil­lognak. Reszkető kezében a kórházi zárójelentését gyürögeti. Botjára támaszkodik, s látni: nincs jól.- Nem tudok hazautazni - mondja, miközben lesüti szemét. - Látszik, szégyelli kimondani a szót: kellene száz forint az uta­záshoz. De nincs. Az öreg bácsi koldul. Behozták, s most itt hagyták. Talán soha életében nem kért. Arca elvörösödik, szemeiből kibuggyan a könny. Nézem a ráncos ujjakat, az idegességtől hamarosan ronggyá gyűrt papírt. Az öregembertől talán csak én szégyellem jobban magam. Azok helyett, akik ide juttatták őt... (szuromi) Az ÁNTSZ november 11 -re elrendelte Gyöngyösön: Nagytakarítás a piacon A gyöngyösi Köztársaság téri piacot a PATINA Közszolgál­tató- és Vagyonkezelő Rt. Mint a társaság illetékeseitől kaptuk az információt: a helyszíni be­járások alkalmával megállapí­tották, hogy a korábbi, szóbeli felszólítások ellenére az árusok az előírt kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Többek között gondoskod­niuk kellene a saját pavilonjuk­ban keletkezett hulladék össze­gyűjtéséről és elszállításáról. A rendelet előírja továbbá, hogy zárás után a piac területéről el kell távolítani az el nem adott árut, kivéve a nagyobb mennyi­ségű és terjedelmű árufélesége­ket, melyekre az üzemeltető írásbeli, területfoglalási enge­délyt adott ki. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat elren­delte a piac egész területének és árusító asztalainak fertőtlenítő mosatását, melyre november 11-én kerül sor. Ezen a napon a piaci árusítás egész nap szünetel és erre az időre minden árut és göngyöle­get el kell szállítani az érintett helyről. Akik nem tesznek ele­get a felhívásnak, azok terhére hatósági intézkedésre kerül sor. A saját pavilonnal rendelke­zőknek is ezen a napon kell el­végezniük a nagytakarítást és a fertőtlenítést. A részletes akciótervet no­vember 4-én 14 órakor ismerte­tik az érintettekkel a piac mér­legházában. (f. a.). Nyílt hét az egri Neuman Janos Gimnáziumban „Bejárat” a Lilába Az egri Neumann János Köz- gazdasági Szakkközépiskola és Gimnázium november 4. és 8. között nyílt hetet rendez a vég-^ zős általános iskolások szá­mára. Az intézményben a tanárok és a diákok a nyolcadikosoknak bemutatják az ott folyó munkát, a képzési rendszert, s tájékozta­tást adnak a tanulási, illetve to­vábbtanulási lehetőségekről, megismertetik őket a diákélet egyes mozzanataival. Mmegte­kinthetik továbbá a tanulók az informatikai és nyelvi képzést szolgáló termeket és eszközö­ket is. A hét folyamán megismer­kedhetnek a kisdiákok a hu­mán, a természettudományos és a közgazdasági tantárgyak ok­tatásával. Ezekben a napokban reggel 8 és délután 4 óra között várják a lila iskolába a nyolca­dik osztályos diákokat, szülei­ket, tanáraikat, akik egyénileg vagy csoportosan szervezetten vagy spontánul, bejelentkezés alapján, vagy bejelentkezés nélkül egyaránt részt vehetnek a rendezvényeken. Művészeti EDE-pályázat Egerről Az Egri Diákok Egyesülete és az Egri Ifjúsági Alapítvány pá­lyázatot hirdet középiskolások számára, Az én városom, Eger címmel. A pályaműveket há­rom kategóriában lehet bene­vezni: irodalmi írások (próza és vers), képzőművészeti alkotá­sok (festmény, rajz, rézkarc, fotó - maximum öt darab -, szobor és modell), valamint ze­nei művek. Olyan pályamunká­kat várnak, amelyek megmutat­ják, hogy a fiatal korosztály mi­lyennek látja városunkat. Az elkészített műveket no­vember 10-ig személyesen az EDE-irodában (Eger, Tele- kessy u. 2.) lehet beadni. Díjki­osztás: november 16-án. A kísértés ördögének a szemébe nézni Beszélgetéstöredék Kincses Elemérrel, a Júlia kisasszony rendezőjével Kincses Elemér, a Marosvá­sárhelyi Nemzeti Színház Magyar Társulatának veze­tője újra az egri színházban rendez. A napokban kezdte August Strindberg Júlia kis­asszony című naturalista tra­gédiájának próbáit. A szü­netben színházáról, külföldi rendezéseiről kérdeztük a művészt.- A miénk volt az egyetlen ro­mániai magyar színház, amely megünnepelte a millecentená- riumot. Sík Sándor István, a ki­rály című darabját mutattuk be. Most Székelyföldön turnézik vele a társulat, s mondják, any- nyi a néző, hogy egy szöget sem lehet leejteni. Ez egy tünet. Bármilyen szöveg, amiben léte­zésünk alapkérdései vetődnek fel, rengeteg embert vonz. A Sík-darab - ha akarom katarti- kus, ha akarom hazafias üzenete- sokkal inkább megérinti a kézdivásárhelyi parasztembert, mint a marosvásárhelyi orvos- professzort.-Az István után rögtön új darab próbáit kezdték...- Más közönségréteget érin­tett a múlt havi premierünk, Bertolt Brecht Koldusoperája. Jellemző az otthoni körülmé­nyekre, hogy saját, és egymás civil ruhájában játszunk. A ke­vés állami támogatáson a ro­mán tagozattal kell osztoz­kodni, a szponzortörvény pedig nem teszi lehetővé, hogy a vál­Kincses Elemér: „Nehezen létezünk...” lalkozók adományaikat leírják adójukból. Nehezen létezünk.-Köztudott, '89-ben kezdő­dött a kivándorlási hullám, a hat romániai magyar teátrum közül szinte egy társulatnyi magyar művész elhagyta szín­házát.-Lelassult már valamelyest ez hullám. Európának ezen a részén tengődnek a színházak, nincs felvázolva a hatalom és a kultúra viszonya. Én, mint tár­sulatvezető a 90. rendezésem felé közeledem. Hét-nyolc ren­dezői díj van a hátam mögött, a fizetésem mégis annyi, mint egy egri gyakorlatos színészé.-Mégis dolgozik. A magyar államtól Pro Cultura Hunga- rica díjat kapott. A napokban rendezői díjat nyert a brassói Kortárs Dráma Fesztiválján Dürrenmatt: Az öreg hölgy lá­togatása című drámájával.- Azért dolgozom többed- magammal ezen a pályán, hogy megfeleljek ezeknek a díjaknak a naponta nehezedő körülmé­nyek között... A bécsi Pygma­lion Theaterben Georg Kreis­ler: Ma este Lola Blau című monodrámáját mutattuk be Do­nna Plascuval. Bár húsz elő­adást terveztek belőle, de a nagy siker miatt novemberben újabb húszas repríz következik.- Drámaíróként is ismert. Min dolgozik most?-Az otthon történtek egyik legtragikusabb eseményét dol­gozom fel Csatorna című drá­mámban. Annak idején, 1949- ben az akkori hatalom az arisz­tokrácia tagjait a Duna-deltá- ban embertelen körülmények között dolgoztatta. A kutatók­nak, tudósoknak, orvosoknak egyetlen menekvési lehetősé­gük volt, a felhalmozott tudás, amit egymástól szereztek.-A Júlia kisasszonnyal mit mond a közönségnek?- Ez a történet alkalom arra, hogy a mindnyájunkban lakozó „sátánnak", a kísértés ördögé­nek, a mindenáron felfelé tö­rekvés, az elhibázott életekkel való érdektelenség ördögének a szemébe nézzünk. Császi Erzsébet Tizenkét dühös fedémesi ember (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Bárdos Rezsőt, az FM me­gyei hivatalának jogászát ez­után arról kérdeztük: miért nem kapott legalább választ a tizenkét levélíró a panaszára. Mint kiderült, igencsak prózai oka volt: elfelejtették közölni a lakcímüket, így nem volt hová küldeni az értesítést.- Tehát azt tettük, amit eb­ben az esetben egyedül tehet­tünk - tájékoztatott a szakem­ber. - A panaszt továbbítottuk a helyi (tamaleleszi) földkiadó bizottsághoz. Kértük, hogy vizsgálják meg a kérdést, s ad­janak tájékoztatást egyrészt a hivatalnak, másrészt a panasz­tevőknek. Hiszen ők ismerik az ottani viszonyokat, s vélhe­tően a panaszosokat is. Nemsokára meg is kaptuk a választ, melyben leírták, hogy a munkacsoportoknak előké­szítő jogkörük van, a döntése­ket azonban a bizottság hozza meg. Ez pedig megfelel a tör­vénynek, így az ügyet ré­szünkről lezártnak tekintettük. Igaz, az nem tűnt ki a bizott­sági tájékoztatásból, hogy a panaszt tevőket értesítették-e vagy sem. A továbbiakban kitűnt még, hogy az FM hivatal törvényes­ségi felülvizsgálati jogkörrel nem rendelkezik a társadalmi szervezetként működő földki­adó bizottságok felett. Ha azonban a bizottság döntését az érintettek nem fogadják el, akkor fellebbezései élhetnek, ezt az FM megyei hivatalához kell eljuttatni 15 napon belül. A jogász arra is kitért, hogy igen bonyolult a földkiadás menete, s ezen legfeljebb az segíthet, ha az érintettek egyezségre jutnak az olyan esetekben, amikor - mint Fe- démesen is - több jelentkező akad ugyanarra a területre. Molnár István, a munka­csoport vezetője azzal fogad: tudja jól, hogy miért keresem, de nincs mit hozzátennie a dolgokhoz. Azért, mert néhá- nyan sértődöttek, nem kíván beszállni a sárdobálásba. Kije­lentté: soha semmit nem tett mások ellen, mint ahogy a tör­vényt is betartotta munkája során. Ezt dokumentumokkal is igazolni túdja. * A kör - úgy tűnik - bezárult. Tény azonban, hogy a faluban hatalmas indulatok feszülnek. Egyes vélemények szerint a dolgok hátterében csupán az irigység áll hiszen a dombor­zati viszonyok miatt sok a gépppel nem művelhető terü­let, ezeket a szövetkezet nem is hasznosította szántóként így most sokkal kevesebb az ebbe a művelési ágba tartozó föld, mint a szövetkezet előtt volt. Mások - így a tizenkettek, akik között a munkacsoport néhány tagja is szerepel - állít­ják: igenis a maga hasznára ténykedik a 74 esztendős el­nök. Azt is kifejtették: nem hagyják az igazukat, ha kell, a miniszterig is elmennek. Mert az alig hétszáz lelkes köz(ös)séget ugyancsak szét­zilálta az ügy. Hiszen egy zsákfaluban hatalmas becsü­lete van a termőföldnek. Suha Péter Borotvaélen A pedagógus-házaspárt felke­reste a menedzserré csepere­dett, hajdani tanítvány, mond­ván: alkalmi vételt kínál a köz­tudottan erős arcszőrzetű néhai oktatójának.- Megállapodtunk, hogy nem ver át - meséli a családfő, aki mellesleg intézményvezető -, így aztán megkérdeztem a fele­ségem: van-e háromezer forin­tunk. .. Mint kiderült, annyi még volt a „kasszában”, sőt kenyérre is maradt fizetésig. Úgyhogy, lett borotva. Mégsem hiába dolgoz­tak ketten majd' 80 évig... (s. p.) Rakovszky Zsuzsa az irodalmi kávéházban Ma este 7 órától az egri Eszter- házy Károly Tanárképző Főis­kolán működő irodalmi kávé­ház vendége lesz Rakovszky Zsuzsa költő, műfordító, aki a Líceum földszinti 1. előadóban várja az irodalombarátokat. A városépítészet új kihívásairól A Magyar Urbanisztikai Társa­ság Borsod-Heves megyei szervezetének rendezésében holnap délután fél 3-kor az egri Bródy Sándor Könyvtárban Lukovics Tamás, a társaság igazgatója tart előadást Új kihí­vások a városépítészetben címmel. A vetítettképes előadás után konzultációra is lehetősé­gük nyílik az érdeklődőknek. Segítsétek a királyt Gyöngyösön, kedden Az egri Gárdonyi Géza Színház művészei holnap délelőtt 10 és délután két órakor Gyöngyösön vendégszerepeinek, Micimackó történetével. November 19-én pedig - este 7 órától - a Segítsé­tek a királyt! című színdarabot adják elő a Mátra fővárosában. Kishaj óvezetök: lejár a jogosítvány A korábban kiadott kishajó-, il­letve vitorláshajó-vezetői en­gedélyek érvényessége decem­ber 31-én lejár. Az igazolvá­nyok cseréjével kapcsolatos in­formációkkal a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet szol­gál, (Eger, Széchényi u. 47., Tel.: 36/311-548), s ugyanitt szerezhetők be az új jogosítvá­nyok megszerzéséhez szüksé­ges nyomtatványok is. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület, Gyöngyös belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belterü­let. Az AgriaComputer Kft. és a Heves Megyei Hírlap közös játéka Egyszerű, mégis igen gyakran használt szolgáltatás, még ha a ma használatos kezelőprogra­mok el is rejtik előlünk. Számí­tógépeken tárolt adatállomá­nyok, fájlok átvitelét végzi. (A Navigátorban megtalálható.) Jelentése: File Transfer Proto­col. Segítségével idegen hostok tárolóin keresgélhetünk, arról fájlokat tölthetünk le, vagy arra feltölthetünk. Ezt a keresgélést a host-gépek gazdái természe­tesen korlátok között igyekez­nek tartani, hiszen ha nem ten­nék, bárki beavatkozhatna a host működésébe. A gépeken általában vannak nyilvános te­rületek (pub) és vannak, me­lyekre csak felhasználó név és jelszó birtokában hatolhatunk be. Mit találhatunk itt? Doku­mentumokat, teljes könyveket, FTP: a kincsesbánya (7.) programokat, programleíráso­kat, újonnan kiadott karakter- készleteket, digitalizált képeket, vagyis mindent amit egyáltalán egy számítógépre föl lehet vinni. Az FTP-területekre a hostok Internet-címe alapján hivatkozhatunk, megkeresé­sükre viszont nincs univerzális módszer. Próbálkozhatunk ke­resőprogramokkal, de érdekes területekről kaphatunk hírt a levelezési listák, a Usenet és az IRC segítségével is. Sok FTP- terület van a legújabb szolgálta­tás, a WWW oldalaira is beé­pítve (később ismertetjük). Az Internet gépfüggetlen há­lózatként ismert. A kapcsolódó gép típusa a hálózat működése szempontjából lényegtelen, ha a hálózatba kapcsolódáshoz szükséges programok az illető gépen léteznek. A kapcsolódás módját az u.n. TCP/IP (Trans­fer Control Protocol/Intemet Protocol) szabályozza, emellett viszont a szállított adatokat is valamilyen egységes módszer­rel kell számítógépre vinni. Ha ezek a feltételek teljesülnek, mindegy, hogy egy képet Amiga, Apple vagy Sun számí­tógép küldött, meg tudjuk nézni PC-n. Itt viszont a gépfügget­lenség véget érhet, a letöltött ál­lományokkal nem tudunk mit kezdeni, ha nem tudjuk dekódo­lásuk, felhasználásuk módját, vagy gépünk eszközei erre nem elegendőek. Ez történik olyan programok esetében is, melyek nem a mi gépünkre készültek: hiába töltünk le egy Amiga raj­zolóprogramot PC-re, azon nem fog futni. Magánszektorban a hevesi gyermek-közmüvelődés Immár a fiatalok szabadidős központjává formálódott a hevesi Gyermekház. Az idei évadot már vállalkozói rend­szerben kezdi. A gyermek­művelődésnek e szokatlan gyakorlati megoldásairól kér­deztük Jurányi Istvánt.- Eddigi munkánk során döbbentünk rá - mondja az igazgató -, hogy az egyre apadó központi támogatás mellett, a már jól bevált prog­ramjainkkal csak úgy tudjuk megtartani ifjú közönségün­ket, ha nemcsak költői, hanem termelői is leszünk a pénznek. Az is ötletadó volt, hogy a támogatást régebben is sza­badabban használhattuk fel a fiatalok művelődésére. A szerződés alapján a munkánk - a csökkenő támogatás elle­nére - egy jottányit sem kar­csúsodig-Mit kínál ifjú látogatói­nak ezután a ház?- Működnek szakköreink, de közkívánatra lesz sakk- és turisztikai foglalkozás is. Kéthetenként diszkót rende­zünk, s a színházlátogatás mellett a térmészetnek is hó­dolunk majd... Mindenképpen azon le­szünk, hogy minél kisebb költséggel vonzó programo­kat biztosítsunk, de bővíteni kell a vendéglátás lehetősé­gét, s az egyéb bevételi forrá­sokat.- cseh ­A HEVESTHÍRIAP g: cm ofrcrte KW PVR rtnuwr fJLj Ifel rtrmUoi 'Jogn ti rtmrti nmurn g: ÜGYELETE: Újságíró: RADA KATALIN Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 * Hirdetésfelvevő: AMBRUS HENRIETT Telefon -(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: GAZSÓ LÁSZLÓNÉ Telefon - (36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents