Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-28 / 278. szám

8. oldal 1996. november 28., csütörtök Hazai Tükör Karakán volt a jegyző, kiállt a falu mellett Meghiúsult a szilvásváradi árverés (Folytatás az 1. oldalról) Az indok: a szilvásváradi jegyző nem függesztette ki az árverésre hívó hirdetményt, továbbá a földtulajdonosok méltányossági kérelmet nyúj­tottak be a városi bírósághoz. Amíg nincs újabb bírósági végzés, addig nem lehet árve­rezni. A jegyző nem figyelmetlen­ségből nem ragasztotta ki a hirdetményt. Ezt írta a kárren­dezési hivatalnak: „...aföldte­rületek már nem a Magyar Ál­lam tulajdonában és a ME- FAG kezelésében, hanem a kistulajdonosok birtokában vannak”. A címzett jogtalan­nak értékelte a jegyző akció­ját, ezért intézkedést kért el­lene a Heves Megyei Közigaz­gatási Hivataltól. A szilvásváradi Rácz Mik­lósáé részt vett a ’94. márciusi árverésen. Tulajdonát, amit jóhiszeműen szerzett, beje­gyezte a földhivatal. Minden lehetséges törvényes eszközt megragad arra - akárcsak a többi szilvásváradi -, hogy ne orozhassák el földjét. Varró Imre, a földrendező bizottság elnöke elmondta: egy gyöngyösi asszony jelen­tett be kifogást a ’94-es árve­rés ellen a kárrendezési hiva­talnál. Ezt ott elutasították. Ám a bíróság ítéletét még csak meg sem fellebbezte a hivatal.- A legutolsó pillanatban tudtuk meg, hogy mi történik a hátunk mögött, még értesítést sem kaptunk - sorolta Varró Imre. - Ezért feljelentettük a Heves Megyei Kárrendezési Hivatalt. Ugyanis sántít a do­log: kétszer elutasítják a kifo­gást, utána pedig meg sem fel­lebbezik? Később jutott a tu­domásunkra, hogy belső csa­tározás folyik a hivatalban. Száznyolcvan ember nem lát­hatja a kárát ennek. Ez bot­rány! Varró Imre azt is elmesélte, hogy a legelső árverezéskor il­letéktelenek jelentek meg a fa­luban. Ezért összefogtak, s há­rom napon át egyezkedtek a helybeliek, hogy a szilvási föld csak szilvásihoz kerül­hessen. így mentek az embe­rek a '94. márciusi licitálásra.- Igazuk van a szilvásvára- diakhak - jegyezte meg az ár­verést vezető Bányai Sándor -, de igaza van a bírónak is: a jegyzőkönyv valóban hibás. Meg kell vámunk az új ítéle­tet. Amennyiben ez a földren­dező bizottság elnökének ad igazat, úgy nem lesz árverés. Ám ha mégis, úgy visszakap­ják a szilvásiak a kárpótlási jegyeiket, s újra licitálhatnak. Ettől tart Varró Imre,- ugyanis máris megjelentek a faluban az idegen, ,jól fésült egyének”, jegyvásárlási szán­dékkal. Mészáros Zoltán jegyző szerényen hárította a helybe­liek háláját. Ő csak azt tette, amit tehetett. Hogy ezért eljá­rást kezdeményezett ellene a kárrendezési hivatal?-Ez olyan, mint a kisnyúl kalapja... - ironizált a jegyző, huncut fénnyel a szemében. - Ha kifüggesztem a hirdet­ményt, azért; ha nem ragasz­tom ki, azért marasztalhatnak el. Nekem a falu érdekeit kell képviselnem. *** Miért nem fellebbezett a kár- rendezési hivatal? - kérdez­tem Majoros Géza árverési osztályvezetőt.- Nem tudom - válaszolta. - Annál kevésbé sem értem, mert figyelmeztettem a hiva­talvezetőt, hogy véleményem szerint az ítélet bírói tévedé­sen alapul. Értesítettem Varró Imrét is, hogy az érdekükben keresse fel a hivatalvezetőt.- Dr. Magyaifalvi Kriszti­nát hibáztatja a történtekért?- Nem fogalmaznék ilyen sarkosan. Tekintve, hogy a hivatalve­zető nem volt benn tegnap az irodában, Szabóné dr. Bán Jú­lia jogtanácsossal beszélget­tünk az ügyről.- Szabálytalan volt a jegy­zőkönyv, ezért helyes a bíró­sági ítélet - jelentette ki. - Amikor bejött hozzánk Varró Imre, hogy fellebbezzünk, megmondtam neki, nehogy ő adjon nekünk jogi tanácsokat. Álláspontunk szerint ez az íté­let jogszerű. Varró Imre felje­lentett engem az OKKH elnö­kénél, hogy egy primitív, hozzá nem értő vagyok. Úgy­hogy én rágalmazási pert indí­tottam Varró Imre ellen. Az első békítő tárgyalás meg is volt, de én nem. akarok bé- külni, és kértem a megfelelő büntetését.- Amikor a gyöngyösi asz- szony Önökhöz fordult, kifo­gásolva az árverést, kétszer is elutasították. Viszont a bíró­ság ítéletét nem fellebbezték meg. Ha egyetértenek az ítélet­tel, miért várták meg, hogy a felperes a bírósághoz fordul­jon?-Nem mentünk a mélyébe a dolognak. Négyessy Zita Megvan a 19,5 százalékos nyugdíjemelés fedezete Egészségügy: hiány jövőre is 9 Az Országgyűlésben tegnap megkezdődött a vita a társa­dalombiztosítás jövő évi pénzügyi alapjairól. A tervezetet ezút­tal időben nyújtotta be a kormány, így a tb-önkormányzatok történetében először a társadalombiztosítás várhatóan elfoga­dott költségvetéssel kezdheti az új évet. Hátránya is van azonban a gyors munkának. Az októberi benyújtás óta ugyanis a pénz­ügyi feltételekben sok minden megváltozott. Akar László pénzügyi államtitkár is elis­merte, hogy sok módosítást igényel a javaslat, de ha a kor­mány most visszakérné a szö­veget átdolgozásra, megint ki­csúsznának az időből. A leírtak szerint minden­esetre a társadalombiztosítás bevétele fillérre ugyanannyi lesz, mint a kiadása. A nyugdíj-biztosítási alapról minden felszólaló megállapí­totta: megvan a fedezete a ter­vezett 19,5 százalékos emelés­nek. Az Állami Számvevőszék szerint a gyógyító-megelőző el­látásra szánt pénz nem bizto­sítja a bérjellegű kiadások 17 százalékos és a dologi kiadások 22 százalékos tervezett növelé­sét. Az idei gondok ismétlődé­sére kell számítani. Ugyanez vonatkozik az ÁSZ szerint a gyógyszerkiadásokra és a táp­pénzre is. A számvevőszék vé­leményéhez csatlakoztak az el­lenzéki képviselők, hangsú­lyozva, hogy a tervezet kulcsz- számai megalapozatlanok. Pusztai Erzsébet (MDNP) megállapította, hogy hiány fog keletkezni az ellátásban, mert az ágyszámcsökkentésekkel nem járt együtt a megelőzés, a háziorvosi hálózat, a házi ápo­lás, a járóbeteg-szakrendelés, a rehabilitáció fejlesztése. Csehák Judit (MSZP) és koa­líciós képviselőtársai változta­tást javasoltak az egészségügy finanszírozási rendszerében és hangsúlyozták, hogy a járulé­koknak arányban kell állniuk a nyújtott szolgáltatásokkal. Dávid felperes Góliát alperes ellen Semmilyen hatóság vagy szervezet nem tabu a bíróság eló'tt Szakmai körökben jogtörténeti eseménynek minősítik, hogy az ismert vállalkozó - személyiségi jogainak, illetve üzleti titkai­nak megsértése miatt - keresetet adott be az Országos Rendőr- Főkapitányság ellen, s a pert első fokon meg is nyerte. Az eset kapcsán jogászokat kérdeztünk meg: ha a „gyalogos” állam­polgár orvoslást keres sérelmére, bármilyen hatóságot, intéz­ményt, főhatóságot a vádlottak padjára ültethet-e? Ha a per alanya természetes vagy jogi személy, s ha a per­irat megfelel a formai követel­ményeknek, akkor semmi aka­dálya, hogy igazunkat keressük- mondja dr. Simics Iván, a személyiségi jogok szakértője.- A bűnüldöző szervek - közöt­tük az ORFK - ugyanúgy nem számítanak „tabunak”, mint mondjuk az egyes minisztériu­mok, vagy akár maga az Or­szággyűlés.-Igaz, például a kormány döntései ellen „csak” az Al­kotmánybíróságnál lehet pa­naszt tenni, de például a kor­mányfő vagy a miniszterek, mint természetes személyek közvetlenül is perbe foghatók.- Persze a gyakorlat ezt még nem tükrözi: magánszemély igen ritkán citálja bíróság elé a „hatalmasságokat”. Aránylag még a rendőrséget vagy a hon­védséget ültetik gyakrabban a vádlottak padjára, rendszerint valamilyen sérelem, károkozás miatt kártérítést követelve. Dr. Strasszer Tibor konkrét példával illusztrálja, hogy a legfőbb államhatalmi testület ellen is indítható per. A még le nem zárt ügy felperese azért kéri a bíróságtól az Országgyű­lés jogi elmarasztalását, mert egy kulcsfontosságúnak ítélt parlamenti jegyzőkönyv kiadá­sát megtagadta. A Házat a bíró­ság előtt ilyenkor egy, a házel­nök által megbízott személynek kell képviselnie. Annak sincs akadálya, hogy az emberi jogaiban megsértett állampolgár egyenesen a Stras- bourgban székelő Nemzetközi Bírósághoz forduljon. Jelenleg 15 ilyen magyar ügy vár dön­tésre, közülük az egyiket már napirendjére is vette a testület: foglyok tettek panaszt leveleik visszatartása és cenzúrázása miatt. T. M. A nagy PHILIPS f meglepetés 1 ** ' •• •Si: ­• ; 'vît# ti * ** *-K * ’v* / /.* - ** * » \ vf‘ Megérkezett az első ^r. PHILIPS mobiltelefon Magyarországra. Lepje _jS[/ meg magát vagy azt, aki Wp/ fontos Önnek! Az új PHILIPS JPff mobiltelefon - új WESTEL 900 ^ előfizetéssel együtt - csak nettó 29.900 Ft. A többit 12 lepkesúlyú, nettó 1.599 forintos részletben is ki­fizetheti. Westel 900 akció decem­ber 14-ig, vagy amíg a készlet tart. WESTEL 900 mintabolt: Eger, Bajcsy Zs. u. 3. Tel: 06-36/411-900, 06-30/433-900 Ofotért: Gyöngyös, Fő tér-2. Tel: 06-37/311-776 http://www.westel900.hu Információ: 06-1/265-9090 06-30/30-30-30, 06-30/800-900

Next

/
Thumbnails
Contents