Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám

1996. november 19., kedd 7. oldal KÖRKÉP Románia új elnöke: Emil Constantinescu A győztes fotó: feb/reuter Nemcsak Bukarestben, ha­nem Románia számos nagy­városában is tömegek vonul­tak az utcákra, hogy megün­nepeljék Emil Constantinescu győzelmét. A hétfőn közzétett részeredmények szerint a Konvenció jelöltje a szavaza­tok 55 százalékát kapta. A szavazatok 80 százalékának összeszámlálása után Emil Constantinescura a voksok 55, Ion Iliescura 45 százaléka ju­tott. Az érintett körzetekben a választásra jogosultak nem egészen 76 százaléka élt szava­zati jogával. Constantinescu győzelmével nemcsak a képviselői mandá­tumok többsége, hanem az ál­lamfői poszt is a korábbi ellen­zéké lett. Az elnökválasztás két héttel ezelőtti, első fordulójával egy időben megtartott parla­menti voksoláson a Demokrati­kus Konvenció végzett az első helyen, s a szavazást követően szövetséget kötött a Petre Ro­man vezette szociáldemokrata párttal. Radu Vasile, a választásokon győztes Konvenció főtitkára hétfői sajtóértekezletén kijelen­tette: „Az Emil Constantines­cura adott szavazatok 9 száza­léka az RMDSZ választóitól eredt, ami megnyitja az utat az RMDSZ esetleges kormányzati részvételéhez.” Vasile megje­gyezte, hogy az RMDSZ eset­leges kormányzati részvétele esetén a magyar érdekképvise­letnek gazdasági posztokat ajánlanának fel, és nem prefek­tusi tisztségeket. A magyar-román kapcsola­tok további bővülése és a ki­sebbségek szempontjából bizta­tónak ítélte meg a romániai el­nökválasztás eredményét Ko­vács László. „Meggyőződésem, hogy Constantinescu elnöksége idején bővülni fognak a ma­gyar-román kapcsolatok, érvé­nyesülnek majd a magyar ki­sebbség jogai és új lendületet kap Románia euroatlanti orien­tációja” - fejtette ki a magyar külügyminiszter. A professzor és pártvezér portréja Aligha kaphatott volna szebb ajándékot a sorstól Emil Constan­tinescu. mint a vasárnapi második fordulóban aratott, ám annál magabiztosabb elnökválasztási sikert. Az évtizedeken át sokkal inkább tudományos tevékenységéről, semmint párt- vagy kor­mányzati ambícióiról ismert politikus ugyanis éppen ma ünnepli 57. születésnapját - az Iliescu fölött aratott győzelem révén im­már Románia államfőiéként. Constantinescu valóban sokáig távol tartotta magát a belpoli­tikai kötélhúzásoktól. Bár jogon kezdett, tanácsosabbnak látta átnyergelni a geológiára, s tanulmányait irodalmi és filozófiai tárgyakkal egészítette ki. Bejárta az országot, széles körű publi­kációs tevékenységgel dicsekedhet, előadó, tanár, majd végül rektor a bukaresti egyetemen. Tipikus értelmiségi karriert fut tehát be, s csak az 1989. évi, Ceausescut megdöntő változások heve sodorta közelebb a nagypolitikához. (A fáma szerint igazi fordulópontot, katartikus élményt az jelentett életében: amikor 1990-ben az egyetem erkélyére engedte az Iliescu ellen tüntető diákok szónokait.) Sürgeti az igazi rendszerváltást, mind szoro­sabban kötődik a civil társadalmat szorgalmazó áramlatokhoz, az Iliescuval szemben fölsorakozó sokszínű ellenzéki erőkhöz. 1992-ben egyszer már harcba indul az államfői posztért, de tisz­tes helytállása ellenére akkor alulmarad. Idén azonban a saját, eleve számos csoportot tömörítő Demokratikus Konvencióján kívül (a szervezetnek 1992 óta elnöke) több más párt segítségére is számíthat, s az első forduló szoros eredménye után e közös támogatás bőven elegendőnek bizonyul Iliescu megelőzésére. Az elmúlt esztendők újfajta tudással vértezték fel tehát az egy­kori rektort. A kampánycsatákban tapasztalt politikussá edző­dött, aki meggyőződéssel vallja a nemzeti megbékélés, a szociá­lis szempontokat sem nélkülöző gazdasági reformok, a pozitív szomszédságpolitika, a korrupció elleni harc és a demokrácia erősítésének szükségességét. Mi több, programjában tételesen is szerepel: ha 200 napon belül nem tud sikert felmutatni az adó- csökkentés, az iparfejlesztés és az életszínvonal-javítás terén, lemond. Szondy Gábor Egészségügy: 14 milliárdos eltérés az álláspontokban A létszám egyharmada hiányzik A szociális intézmények létszámhiányát orvoslandó, a szak­tárca rendeletben kívánja szabályozni az intézményekben foglalkoztatottak számát és a szükséges szakképesítést - hangzott el tegnap a Népjóléti Minisztériumban. A Népjóléti Érdekegyeztető Tanács ülésén kifejtették: a rendelet hatályba lépése ese­tén a szociális intézméhyekre jellemző, átlagosan mintegy 34 százalékos munkaerőhiány 17 százalékosra faragható le. Igaz, közben mintegy 16-17 százalékkal csökkenne a jog­szabály által szükségesnek tar­tott dolgozói létszám. Ugyan­akkor még így is mintegy 6 ezer szakember számára tud­nának munkát adni. Az előterjesztés kiterjed arra is, hogy 2001-ig a szociá­lis intézményben dolgozóknak megfelelő szakképesítéssel kell rendelkezniük. Ma főleg egyetemi, főiskolai végzettsé­gűek hiányoznak. A tárgyalópartnerek a javas­lat céljával egyetértettek, ám hangsúlyozták: amennyiben nem emelkedik az ágazatban dolgozók bére, nem lehet arra számítani, hogy megszűnnek az ezzel kapcsolatos gondok. Érzékeltetésül: jelenleg bruttó 25 400 forint a szociális in­tézményben dolgozók átlag­bére. Az egészségügyi létesítmé­nyek finanszírozási rendjének módosításáról az ülésen egy­előre nem született megálla­podás. A tárca jelezte: a mi­nisztérium és az egészségbiz­tosító között további egyezte­tésekre van szükség. A munkavállalók képviselői leszögezték: a finanszírozás módjáról csak azután tudnak tárgyalni, ha eldőlt, mennyi pénz van jövőre az egészség­ügyre. Az álláspontok között' egyelőre nagy az eltérés. Amíg ugyanis a szaktárca 258 milliárd forintot szán jövőre gyógyító-megelőző ellátá­sokra, a szakszervezetek 272 milliárdot tartanak szüksé­gesnek. Ha Katalin tocsog, a karácsony kopog A meteorológus szerint a hét közepén leesik az idei első hó A hét második felében végleg búcsút vehetünk a novemberi tavasztól, legalább is az előrejelzések szerint. Ha az ország teljes területén nem is, de foltokban már számíthatunk hó­esésre. Az észak-nyugat felől érkező levegő fagyos, hideg lesz, lehetséges, hogy a csapadék megmarad. Nostredamus nem éppen friss jóslata szerint 1996-bair hosz- szú és kemény tél várható. Szerinte a hó már november elején leesik, áprilisig meg is marad, és Nápolytól Moszk­váig mindenki fázni fog. Mi­vel e hónap elején még kelle­mes tavaszi idő volt, elmond­ható: eddig a jóslat nem vált be, talán reménykedhetünk a folytatásban is. Reményeinket Németh La­jos, a Magyar Meteorológiai Szolgálat munkatársa is erő­síti. A hét közepére várható hóesést 80 százalékban kell komolyan venni. Az is meges­het, állítja a szakember, hogy még várat néhány napot ma­gára a fehér november. Az intézet leghosszabb elő­rejelzése fél évre szól. A „jö­vendölés” szerint átlagos télre számíthatunk. Nem lesz túl hideg, és nem várható annyi csapadék sem, mint tavaly. A szakember szerint meg­szívlelendők ezek a hat hóna­pos előrejelzések, azonban komoly gazdasági döntéseket nem szabad csupán ezekre alapozva meghozni. Biztos, ami biztos, nem árt egy kicsit több tűzifát vásárolni. A népi bölcsesség valószí­nűleg az idén is beválik. Ha Katalin tocsog, a karácsony kopog. A mérsékelt égövben ugyanis rendszerint három­négy hetente „vált” az időjá­rás. Vagyis három hétig tartó hideg idő után még télvíz ide­jén is várható, hogy valamivel feljebb kúszik a hőmérő hi­ganyszála. Könnyű tehát utá­naszámolni a népi bölcsesség helyességének. B. B. Világörökséggé válhat a Hortobágy Amiért köszönettel tartozunk a Varsói Szerződésnek A világörökség-listára javasolják a Hortobágyi Nemzeti Parkot. A természetvédelmi szakemberek nem tartják el­képzelhetetlennek, hogy a puszta már jövőre az UNESCO ál­tal is védett természeti értékek között szerepel. Dr. Tardy János, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára, a Természet- védelmi Hivatal vezetője el­mondta, hogy évtizedekig épí­tészeti, kulturális büszkesége­ink vitték el a pálmát. Míg a Buda vára a budai Duna-part- tal vagy Hollókő évekkel ez­előtt megkapta az elismerést, az Aggteleki-karszt és a szlo­vák karszt barlangrendszer lis­tára kerülését az UNESÇO vi­lágörökség bizottsága csak ta­valy szavazta meg. Jó esély van viszont arra, hogy ez a kör még az idén to­vább bővüljön. Várható, hogy a bizottság decemberi, mexi­kói ülésén a világörökség ré­szének nyilvánítja Pannon­halma építészeti-természeti együttesét. A Hortobágy jelölésének a gondolata évekkel ezelőtt egy­szer már felvetődött. Okkal, hiszen a magyar róna a maga „műfajában” igazi különleges­ség: a füves puszták legnyuga­tibb homogén előfordulása, példásan megvédett élővilág­gal. E védelemben - mi taga­dás - jókora szerepe volt an­nak, hogy egyes részei évtize­dekig a Varsói Szerződés leg­nagyobb közép-európai zuha­nórepülő-gyakorlatainak tere­péül szolgáltak. Van olyan körzete a pusztának, ahová földi halandó negyven évig nem tehette be a lábát. Mint Tardy János elmondta, a közeljövőben várhatóan megalakul az a bizottság, amely áttekinti és rangsorolja a világörökség-javaslatoknál számba vehető magyar érté­keket. Mint hírlik, a Horto­bágy után 1998-ban többen Pécs belvárosát szeretnék „be­futtatni”. Deregán Gábor Szeretet és támogatás. Hóm Gyula miniszterelnök és a ma­gyarországi történelmi egyhá­zak képviselői - a keresztény karácsony és a zsidó hanukka ünnep közeledtével - közös felhívásban kezdeményezik az elesettek és a rászorultak támo­gatását. A „Szeretet és Támoga­tás 1996” néven indított akció mindenkihez szól, aki pénzzel vagy más hasznos adománnyal képes hozzájárulni a kiszolgál­tatottak megsegítéséhez. Energiatakarékosság. A Gaz­dasági Kabinet hétfőn foglal­kozott az önkormányzatok számára kialakítandó hitelprog­rammal, amely kamattámoga­tással az önkormányzatok energiamegtakarító fejlesztéseit segítené. Az első ütemben erre a célra 800 millió forintos kere­tet biztosítanának. Pénzszűke. Kritikus helyzetbe kerültek a közművelődési és közgyűjteményi intézmények, mert az év végére egyszerűen elfogyott a pénzük - állapította meg hétfőn Vadász János, a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke. Szabó Zoltán, kulturális államtitkár közölte, hogy többlettámogatáshoz nin­csenek anyagi források. Komor a kamara. A Magyar Orvosi Kamara tegnapi rendkí­vüli küldöttgyűlésén arra hívta fel a kormányzat figyelmét, hogy az egészségügyi intézmé­nyek átalakítása kapcsán szá­molni kell azzal: csődben levő intézményeket nem lehet gyors és drasztikus változtatásokra kényszeríteni. A kamara ugyanakkor .sürgette, hogy az egészségügy a jelenlegi 3 szá­zaléknál nagyobb arányban ré­szesedjen a nemzeti jövede­lemből. Idősügyi Tanács. Még ebben a hónapban elkészíti a Nyugdíja­sok Országos Képviselete és a Nyugdíjasok Országos Szövet­sége a Miniszterelnöki Hivatal mellett létrehozandó Idősügyi Tanács működési tervezetét. A két nyugdíjasszervezet képvise­lői és Horn Gyula miniszterel­nök ebben a közelmúltban álla­podott meg. Az elgondolások szerint az új tanácsadó szerve­zetben a kormány delegáltjai és a nyugdíjasok képviselői mel­lett helyet kapnak gerontológu­sok, idősekkel foglalkozó házi­orvosok és polgármesterek is. Talárosok főtitkára. Az Al­kotmánybíróság hétfői teljes ülésén Paczolay Pétert, a testü­let eddigi főtanácsadóját, a sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem tanszékvezető docen­sét, dékánhelyettesét válasz­totta főtitkárává. Az új tisztség- viselő a múlt kedden alkot­mánybíróvá megválasztott Holló András helyére került. Karcsúsítás A kormány határozatának megfelelően 1997. július 1- jéig kell befejezni a keres­kedelmi kirendeltségek rendszerének átalakítását. Balás Péter, az IKIM államtitkár-helyettese el­mondta: jelenleg 70 külföldi kereskedelmi képviseleten 260-270 munkatárs dolgo­zik, s az átszervezés során várhatóan jelentős karcsúsí­tásra kerül sor. A kirendeltségek zöme beolvad a diplomáciai kép­viseletek szervezetébe. A követségeken a kereskede­lempolitikai feladatokat a külgazdasági attasék látják majd el. A nagyobb orszá­gokban azonban ezentúl is külön munkatárs foglalko­zik a kereskedelemfejlesz­tési feladatokkal. Életveszélyes baracskai lelet A tűzszerészek szerint a világháború még sok helyütt nem ért véget A szó szoros értelmében bombaként hatott a hír Fejér megyé­ben: Baracskán, a 70-es útnál, az Országút 17. számú ház előtt egy munkagép vízszerelési munkálatok közben csaknem 100 kilogrammnyi robbanóanyagot, úgynevezett útromboló tölte­tet fordított ki a földből. A tűzszerészek megállapították, hogy a robbanószer a második világháborúból származik, így fölte­hetően jó fél évszázadig rejtőzött a talajban. FOTÓ: FEB/KALLUS A veszedelmes lelet napfényre kerülését követően a rendőrség azonnal lezárta a környéket, el­terelte a forgalmat és 500 méte­res körzetben kiürítette a veszé­lyeztetett területet. Mintegy másfél ezer helybelinek kellett elhagynia az otthonát - szeren­csére nem hosszú időre: tegnap kora délután fölnyíltak a kor­donok, megkezdődött a vissza- költözés és helyreállt a Mar- tonvásár-Kápolnásnyék közötti szakaszon a 70-es út forgalma. A Magyar Honvédség Tűz­szerész zászlóalja a délutáni órákra hatástalanította a robba­nószerkezeteket: a helyszínen szétszerelte a tölteteket, s el­szállítás után az arra kijelölt helyszínen valamennyit meg­semmisítette. Láng László alezredes, ve­zető tűzszerész lapunknak el­mondta: az idén 2280 bejelen­tés érkezett a zászlóaljhoz. A szakemberek évente még min­dig átlag 150-200 ezer robba­nószert, 40-50 tonnát kitevő gyalogsági, tüzérségi lőszert, kézigránátot, bombát és akna­gránátot hatástalanítanak.-Több mint fél évszázaddal a II. világháború után is csak annyit állíthatunk - mondja az alezredes -, hogy összefüggő aknamező már nincs hazánk­ban. Sajnos olyan földdarabok szép számban vannak, amelye­ket sem termőterületként, sem építkezésre nem használtak, így átvizsgálásukra sem került sor. Ezeket veszélyzónáknak kell tekinteni — kivált, ha a hajdani nagyobb hadműveletek hely­színén terülnek el.- A rejtőző háborús marad­ványok mennyiségét csak talál­gatni lehet. Esetenként ugyanis még valóságos föld alatti lőszer­Teljes készültség a községben raktárak kerülnek elő. Két évvel ezelőtt például Hegyfalun buk­kantak ötezer robbanószerre. A hetvenes évek közepétől 1990- ig általában 2500 bejelentést re­gisztráltunk. A kilencvenes évek elején jelentősen csökkent a ve­szélyes leletek száma, 93 óta azonban ismét több „alvó” lő­szer kerül napfényre. Hiába hallgatnak tehát régen a világ- háborús fegyverek, lövedékeik még sokáig veszélyt jelen­tenek. Bozsó Bea

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents