Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1996. NOVEMBER 13., SZERDA HÍRLAP LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 265. SZÁM ÁRA: 29 FORINT AP-ot telefonon is megrendelheti! W Hívja a 36/412-646-OS telefonszámot! ^“"Kézbesítőnk lelke ■HMMMMHMI Sok embernek biztosít munkát, megélhetést a kompresszorgyártás fotó: perl Márton A10 milliomodik bervai kompresszor Amikor az 1960-as évek elején érezhető jelei mutatkoztak a hidegháborús időszak enyhülésének, az Egri Finomszerel- vénygyárban, mai nevén a Berva Rt.-ben is napirendre ke­rült új, polgári gyártmány bevezetése. A KGST-piac törvé­nyei következtében megszűnt a mopedek és a robogók előál­lítása, így a mosonmagyaróvári profiltisztítás nyomán került Egerbe a hűtőkompresszorok gyártása. Ennek 32 esztendeje. Gyáron belül a J/-es számú üzemi épületből szorította ki a hadi sorozatgyártást 7964-ben a kompresszor, persze, azóta már tovább bővültek a terme­lés keretei. Az akkori viszonyok között sem volt idegen a bervai dol­gozók számára a nagy méret- pontosság és a felületi finom­ság, így aztán olyan emberek kezébe került az igényes gyártmány, akik képesek vol­tak piacképes terméket előállí­tani, sőt azt napjainkig fejlesz­teni. (Folytatás* a 2. oldalon) Tegnap reggel mindenesetre kinyitottak Születik-e megegyezés a gyöngyösi piac ügyében? Sziréna Romantikus tolvaj? Bélapátfalván tegnap feltehe­tően egy romantikus tolvaj ha­tolt be az egyik virágüzletbe, ahonnan virágokat és némi ap­rópénzt tulajdonított el 5-6 ezer forint értékben. Egerben egy Katona téri ele­gáns illatszerüzletben füleltek le egy férfit, aki kozmetikumo­kat szeretett volna magához venni, ám fizetni már elfelej­tett. Mivel a tettenéréskor nem volt hajlandó igazolni magát, a rend őreit hívták segítségül. Mátraderecskén egy Trabant tulajdonosa meglepetten ta­pasztalta, hogy az éj leple alatt az akkumulátort elemelték a kocsiból ismeretlen tettesek, s így nem tudott útra kelni. (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap kora hajnalban még zárt kapuk és hatósági biztosí­tás várta a kereskedőket a gyöngyösi Köztársaság téri pi­acon. A hétfői nagytakarítás után már nem mindenkit enged­tek vissza. Radies Géza, a Zöldségesek Érdekvédelmi Szövetségének titkára a következőket nyilat­kozta lapunknak: „A megszo­kott módon nem tudtuk elfog­lalni a helyeinket, ezért meg­próbáltunk egyezségre jutni a Patina Rt. vezetőivel. Mivel adósságok rendezéséről esett szó, kérte az rt. a tisztázást. A megbeszélés eredményeként kinyitották a kapukat, ám a zöldségesek egyharmada még így sem pakolhatott ki. A szö­vetség erejét összpontosította, és kereste a kompromisszumos megoldás lehetőségét. Jártunk egyeztetés céljából a városhá­zán is, de jelentős előrelépés még nem történt. Folyamatosan kívánunk megegyezésre jutni az üzemeltetővel. Vélemé­nyünk szerint a takarítási ma­nőver ürügy volt, s mi erre számítottunk is. Kértünk azon­ban egy hónap türelmi időt. Természetesen nem zárkózunk el a fizetés elöl, és törekszünk a mindenki részéről elfogadható megoldásra.” (Folytatás a 2. oldalon) A vád: folytatólagos adócsalás, csempészet és számviteli fegyelem megsértése Bíróság előtt az egri olajvállalkozó Szabó István: „Ha hagynak dolgozni, sok pénzt tudok csinálni” Az eljárás megkezdésétől számítva három év és két hónap eltelte után kellett a vádlottak padjára ülnie Szabó István András egri vállal­kozónak, aki elsősorban az olajipari munkál­kodása során tapasztalt anomáliák miatt ke­rült - úgymond - a hatóságok látókörébe. Amint az, üggyel kapcsolatos újabb és újabb fejleményekről lapunkban már többször ol­vashattak, az idén éppen 51 esztendős férfi el­len még 1993. szeptember 15-én indult bünte­tőeljárás. Ennek során végül a Heves Megyei Főügyészség folytatólagosan elkövetett adócsa­lás és számviteli fegyelem megsértése, valamint ugyancsak folytatólagosan megvalósított csem­pészet miatt emelt vádat ellene. Az Egri Városi Bíróságon tegnap tartott élső tárgyalási napon tulajdonképpen csak a vádpontok ismertetésére és az elsőrendű vád­lott, Szabó István András meghallgatására ju­tott idő. Igaz, ez is belekerült több mint másfél órába. (A részletek a 6. oldalon olvashatók) Csak a HEVES^"HÍRIAPolvasomak „Lőrincivel szemben erkölcstelen a petőfibányaiak területi igénye”(?) Könnyen elképzelhető', hogy népszavazást rendeznek a kérdésről Lőrinciben közmeghallgatásokon fejtették ki álláspontjukat a lokálpatrióták a Petőfibányával évek óta fennálló külterületi vita újabb fordulójában. Az érzelmileg túlfűtött hozzászólások sommázata: a helybéliek aligha mondanak le önként akár egy négyzetcentiről is. S mindezt népszavazáson is megerősíthetik.- Nem igaz, hogy Petőfibánya az egyetlen település az or­szágban, amely nem rendelke­zik külterületekkel. Rajtuk kívül legalább három másik ilyen van még - alapozta meg a hangula­tot Varga Antal, a kisváros pol­gármestere. - Ám hogy Lőrinci nyitott a kompromisszumokra, az is bizonyítja: hajlandók va­gyunk tárgyalni a szomszédos község által legutóbb kért ré­szek egynegyedéről. Az idő haladtával - és a hoz­zászólások szenvedélyesebbé válásával - az első ember állás- foglalása is árnyaltabbá vált. Olyannyira, hogy az esemény végén, amikor szinte minden megjelent a népszavazás mel­lett tört lándzsát, már Varga Antal is arra kérte hallgatósá­gát: minél többen éljenek joga­ikkal, és szavazzanak nemmel. Az előzményekről - amit bő­ségesen tárgyalt a megyei és az országos sajtó is - tudni kell, hogy a polémia 1988-ban kez­dődött: a néhány évtizede fel­épített és megerősödött Petőfi­bánya népszavazást kezdemé­nyezett arról: Lőrinciről le­válva, önálló településként próbáljanak-e boldogulni? A tanácselnök, Varga Antal ugyan figyelmeztette őket: szu­verenitásuk nem jár együtt kül­területekhez jutással, ám akkor erre nemigen figyeltek. Később mégis úgy vélték: jó lenne pár száz hektárhoz jutni. Időközben született egy tör­vény is, amely rendelkezik a te­rületmegosztás elvéről, csak­hogy ennek visszamenőleges hatálya nincs. Petőfibánya po­zícióit az is gyengítette, hogy nem találtak olyan fórumot, amely vállalta volna a döntés ódiumát. (Folytatás a 3. oldalon) Egerben napirend előtt került terítékre a mezőgazdasági, Lakatos és dr. Gábor Csak négy helyen legális a falfirka Szokatlanul élénk érdeklődés kísérte Eger város tegnapi köz­gyűlését, s mint kiderült, nem is véletlenül. Napirend előtt há­rom témában is szót kértek a képviselők, így a Lakatos Oszkár- féle iigy mellett a mezőgazdaság szakközépiskolában történtek, il­letve a városi televízió vezetője által a közelmúltban publikált és nagy vihart kavart írás is terítékre került. A felszólalásokat dr. Szigethy Anna tanácsnoknő (MSZP) kezdte, aki a kisebbségi képvi­selő Lakatos Oszkár állítólagos „sikerdíjának” ügyével össze­függésben tett javaslatot egy etikai vizsgálat megindítására. Emellett még megjegyezte: sajnálatos, hogy Lakatos az új­ságban megjelent kijelenté­sekre ragadtatta magát. A köz­vélemény figyelmét - tette hozzá - nem ilyesmivel kellene felhívni. A megszólított város­atya minderre csupán annyit jegyzett meg, hogy bizonyítékai vannak Varga István ellen, és a szükséges lépéseket már meg is tette. Merczel József tanácsnok (MSZP) az egri VTV vezetője, dr. Gábor László tollából a kö­zelmúltban megjelentetett írá­sára hívta fel a figyelmet. (Folytatás a 6. oldalon) A polgármester a Hírlapnak is köszöni Abasári példa a Parlamentben Az Országgyűlés tegnap is na­pirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét. Csépe Béla (KDNP) a Honvédelmi Minisz­térium kezelésében lévő, hosz- szú ideje kihasználatlan állami tulajdonú ingatlanok ügyében emelt szót. Utalt arra, hogy ezen ingatlanok lepusztult álla­potban vannak, s hasznosítá­sukra mihamarabb megoldást kellene találni. A képviselő sze­rint jogos lenne, ha ezeket az ingatlanokat visszakapnák az önkormányzatok, hiszen azokat egykor tőlük sajátították ki. Példaként említette Abasárt, ahol 18 fiatal házaspár lakás­bérlete szűnik meg, s az érintet­tek felhívást kaptak a honvéd­ségtől a lakások kiürítésére. A képviselő javasolta: hosszab­bítsák meg bérletüket, vagy te­gyék lehetővé számukra a laká­sok megvásárlását. Felvetette: célszerű lenne, ha törvényjavas­latot, terjesztenének elő az in­gatlanok hasznosítására. Fodor István honvédelmi ál­lamtitkár válaszában elmondta: a cél az, hogy a honvédségnek bevétele legyen. Abasárt ille­tően hangoztatta: a honvédség­nek szüksége van a lakásokra. Ha sikerül ezen igényekre más megoldást találni, akkor értéke­sítik az eddigi bérlők számára a lakásokat. Tegnap felhívta lapunkat Ju­hász Béla, Abasár polgármes­tere, aki a hír hallatán a Hírlap­nak is köszönetét fejezte ki, mondván: a nyilvánosságnak komoly szerepe volt abban, hogy az ügy elmozdult a holt­pontról. Kál: putri helyett négyszobás házak Már van, amelyikre a tetőt ácsolják. Az időjárás kegyé­ből tudnak vakolni is. Leg­alább harmincán serény­kednek, hogy mihamarabb beköltözhető legyen a kilenc ház. Egymás mellett sorjáz­nak, cigányok építik cigá­nyoknak. S a nagycsaládo­soknak számít minden nap.- Albérletben lakunk a fele­ségemmel meg a hat gyerek­kel, de itt lesz majd négy szoba! Szeretnénk kará­csonyra beköltözni - süt át a remény Aszódi Dezső borostás arcán. Hogyan és miből? Az idegenek látható meg­hökkenésére az útbaigazítók egyfelé mutatnak:- Ott a Suha Mátyás! (Folytatás az 5. oldalon) Az építkezéssel kilenc család érkezik sorsfordulóhoz Munkanélküliek, jövedelempótlósok Az októberi mutatók szerint megyénkben 17.980 munka- nélküli található. Az állásta­lanok száma 544 fővel csök­kent, s a munkanélküliségi ráta is 13,3 százalékra esett. A régiók közül a hatvaniban a legjelentősebb a változás. A helyzet javult, de az orszá­gos átlagnál így is két és fél százalékkal kedvezőtlenebb. Az egy hónappal korábbinál több mint félezerrel kevesebb megyénkben a nyilvántartott munkanélküli.- Mérséklődött a pályakezdő munkanélküliek száma is csak­nem háromszázzal, s a jövede­lempótló támogatásban része­sülők köre is csökkent. A re­gisztrációból Hatvanban kerül­tek ki a legtöbben, 255-en. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents