Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

2. oldal MEGYEI KÖK KÉP 1996. október 8., kedd Pedagógusbérlet Az idén az egri Gárdonyi Géza Színház egy új bérlet­típussal szeretné gazdagí­tani, mélyíteni a teátrum és a közönség - ezúttal a peda­gógusok - kapcsolatát. A vállalkozók bérlete után - mintegy társadalmi igény alapján - beindítja a pedagógusok bérletét, amellyel a tanárok és csa­ládtagjaik vehetnek részt az előadásokon. A bérlet ját­szási napja csütörtök. A bérleti előadást egy- egy jelentős személyiség meghívásával és tisztele­tükre rendezett fogadással szeretné ünnepélyessé tenni az egri teátrum. A péterkei fazekasnak Harmadik hely a céhkancsóért Kecskeméten rendezték meg ebben az esztendőben az ország fazekasainak részvételével az immár hagyományos triennálét. A háromévente sorra kerülő országos szakmai és művészeti versengésbe ezúttal Varga Ká­roly pétervásárai fazekas is be­nevezett, s az ugyancsak hoz­záértő - igen szigorúnak mon­dott - zsűri az előkelő harma­dik díjat ítélte oda a népművé­szet ifjú mesterének. Mint az érintett alkotótól megtudtuk, a mezőtúri motívu­mokkal díszített céhkancsót - természetesen a többi díjazott alkotással együtt - a jövő hét végén az alföldi városban nyíló országos kiállításon tekintheti majd meg a népművészet e sa­játos ága iránt érdeklődő kö­zönség. Lottónyeremények 5/90-es lottó: Telitalálat nem volt. A négye­sekre egyenként 316.089 forin­tot, a hármasokra 4090, a kette­sekre egyenként 271 forintot fi­zetnek. A következő hétre átvitt nettó nyereményösszeg 80 mil­lió forint. 6/45-ös lottó: Telitalálat és 5 plusz 1 találatos szelvény nem akadt. Az 5 talá- latosokra egyenként 150.904 forintot, a négyesekre 2988 fo­rintot, a hármasokra 460 forin­tot fizetnek. A következő hétre átvitt - nettó - nyereményösz- szeg a hat találatra 71 millió, az 5 plusz 1-esekre 6.621.704 fo­rint. Joker: Az első nyerőosztályban nem volt találat, a következő hétre átvitt nyereményösszeg: 30.774.838 forint. „Tisztességtelenebb esetek is történtek” Heves megyei önkormányzatok a Tocsik-ügyróí (Folytatás az 1. oldalról) Szinyei András hatvani polgár- mester elmondta: önkormány­zatuk csak közvetett kapcsolat­ban állt Tocsik Mártával. A vá­ros kevesellte az átadott földte­rületekért az ÁPV Rt. által kí­nált összeget - több tízmillió forintról van szó -, ezért dr. Lukács Tamás egri ügyvédet bízták meg, hogy próbáljon ér­vényt szerezni a különbözet megszerzésére irányuló törek­véseknek. Az ügy végére az ismert eseményekig nem került pont. A város vezetőjétől megtud­tuk azt is: a Vektor Rt. is „beje­lentkezett”, de tárgyalásokra - és ennek megfelelően megbí­zásra nem került sor. * A lőrinci polgármesteri hivatal­ban úgy tájékoztatták lapunkat, hogy semmiféle kapcsolatfelvé­tel nem történt a város, vala­mint Tocsik Márta vagy a Vek­tor Rt. között. *- Gyöngyös városa is kapcso­latban áll a Vektor Rt.-vel - vá­laszolta kérdésünkre dr. Komiéi Károly jegyző. Az rt.-t bízták meg az önkormányzat tulajdo­nában lévő vagyonrészek és ér­tékpapírok kezelésével. Szükség volt egy olyan cégre, amely pi­aci információkkal rendelkezik, s a Vektorban ezt meg is talál­ták. Azt is kérték, hogy kutassa fel azokat a lehetőségeket, me­lyekről az önkormányzatnak nincsen tudomása. Példaként említette a Tigáz-vagyonnal (részvényekkel) kapcsolatos le­hetőségeket. A város jól járt, mert jelentős vagyonrészhez ju­tott. A döntés helyességét a Vektor sikere is igazolja. Az vi­szont, hogy a Vektor milyen úton szerezte be az információ­kat, s hogy az üzleteket miként bonyolította le, nem tartozik az önkormányzatra. A kitört bot­rány nem érintette a várost, a Tocsik nevet - mondta a jegyző - a múlt hétig nem is hallotta. * Habis László, Eger város alpol­gármestere személyesen ugyan nem találkozott Tocsik Mártá­val, viszont többször is beszélt vele telefonon. A hangjából ítélve milyennek gondolja a hölgyet? - erre a kérdésre csak mosolygott az alpolgármester. Azt azonban elmondta, hogy február elején kaptak egy leve­let az ÁPV Rt.-től, amelyben azt olvashatták: a későbbiekben külső szakértővel kell majd tár­gyalniuk. Február végén is érkezett fa­Nem ellenzik már a zaránki-erki hulladéktárolót Százötvenmillió forintos támogatás Heves térségének Számos település várta érdek­lődve, s egyben reménykedve a Heves Megyei Fejlesztési Tanács döntését, amely hatá­rozott a mintegy 470 millió forintnyi területfejlesztési és a kiegyenlítésre szánt összeg elosztásáról. Tegnap a Hevesen megtar­tott kistérségi értekezleten Kontra Gyula városi polgár- mester - a térséget képviselő tanácstag - mindenekelőtt ar­ról szólt, hogy a fejlesztési ta­nács méltányolta a térség többszörösen hátrányos hely­zetét. így területi kiegyenlítés címén 19, beruházásra 78 milliót, területfejlesztési cé­lokra további 10 beruházásra 72 milliót, összesen 150 millió forintot kaptak a dél-hevesi te­lepülések. Kiemelte ugyanakkor: az önkormányzatoknak már most célszerű lenne egyez­tetni arról, hogy melyek a tér­séget érintő feladatok, mert a következő évi támogatások elosztásánál ezek kedvezőbb elbírálást kapnak. Kun Zoltán, a megyei vál­lalkozási és területfejlesztési iroda vezetője - a fentieket megerősítve - arról szólt, hogy a jövőben Eger és Gyöngyös is hasonló esélyek­kel pályázhat fejlesztési pénzre, mint Heves térsége. Javasolta egyben, hogy a he­lyi forrásokból célszerű úgy koncentrálni az önkormány­zatok pénzét, hogy százból ki­lencven egységet a jelenre, tízet pedig a jövőre fordítsa­nak. Csintalan István, Zaránk polgármestere az elmúlt év­ben készült térségi fejlesztési tervben Erk és Zaránk térsé­gében megépítésre tervezett szilárdhulladék-tárolóval kapcsolatban Erk polgármes­terével együtt elmondta: tes- tületeik nem ellenzik a hulla­déktároló megépítését. Bár hozzátették: csak abban az esetben engednek, ha a lakos­sági fórumokon a szakembe­rek meg tudják győzni az em­bereket arról, hogy a beruhá­zásból környezeti hátrány nem származik. H. Budai Sándor xon egy levél, amelyet Such- man Tamás írt alá. Ebből kide­rült: ha felfüggesztik a pereket, az APV Rt. eleget tesz kötele­zettségének. A technikai lebo­nyolítás felelőse: Tocsik Márta. Az egriek - telefonon - azonnal felvették a hölggyel a kapcsolatot, s munkához láttak, három felvonásban. Az első programcsomagból 58 millió forint készpénzhez és részvé­nyekhez jutottak, a második csomagból 18,7 millió ütötte a markukat. Most érkeztek volna a harmadik csomaghoz. Habis László - miként fo­galmazott - tiszta lelkiismeret­tel állíthatja: nekik tetszett ez a megoldás. Többéves huzavona helyett juthattak készpénzhez, amit beruházásokra, felújítá­sokra fordíthat az önkormány­zat. Az alpolgármester úgy véli, tisztességtelenebb ügyek is tör­téntek az ÁPV Rt.-nél. Példa­ként a közműcégek privatizáci­óját említette, továbbá: úgy re­organizáltak cégeket, hogy azok tönkrementek, az önkor­mányzatok pedig egy fillért sem láttak. Ki téríti meg a többmilliós kárunkat? - tette fel csüggedten a költői kérdést beszélgetésünk végén Habis László. Jubileumi kiállítás Egerben szerdán 16 órakor nyí­lik a Megyei Művelődési Köz­pontban Eiben Imréné jubile­umi kiállítása. A 25 éve alkotó népi iparművész a palóc texti­lek hagyományos motívumait dolgozta fel, s a ma emberének lakásdíszévé tette. A díszítéseket megőrző, mégis modem kézimunkák tár­latát dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit néprajzos, muzeológus nyitja meg. A textilek október 20-ig tekinthetők meg. ________Zsinati Vendégkönyv A rektor és a papképzés Az egri Foglár utcai Szeminá­rium, az érseki papnevelde épületében barokk kort idéző béke fogad. Mikolai Vince rektor hig­gadtsága, szívélyessége csak hatványozza ezt az idegsimo­gató nyugalmat. A túlontúl szerény kanonok és címzetes prépost a zsinat papneveléssel és hivatásgon­dozással foglalkozó munka- bizottságának vezetője, vagyis azt a területet gon­dozza, amely hivatásával, el­kötelezettségével függ össze.- Esztergomban jártam gimnáziumba. Innen pályáz­tam Egerbe a teológiára, ahonnan később Budapestre kerültem. 1981-83 között Rómában tanultam filozófiát. 1972-ben szenteltek pappá, káplánként 1979-ig munkál­kodtam, 1978 óta dolgozom itt, ahol három esztendővel ezelőtt rektor lettem. Közben - mivel szükség volt rám - 1986-tól 1993-ig Ostoroson és Novajon foglalkoztam a hívőkkel plébánosi minőség­ben. Hangsúlyozza: a pillanat­nyi helyzet még egyáltalán nem megnyugtató.-Azt is mondhatnám - a Bibliára hivatkozva -, hogy az aratni való sok, a munkás kevés. Felesleges ennek okait feszegetni, hiszen mindenki tisztában van azzal, hogy az utóbbi majd fél évszázad, egészen a rendszerváltás kez­detéig, aligha kedvezett az utánpótlás biztosításának. Ráadásul mostanság se diva­tos a tartós elköteleződés, vagyis az, amit mi vállalunk. Akik mégis így határoztak, nem csalódnak, hiszen ezen a pályán is boldog, sikeres em­berekké válhatnak. Panasz­kodni azért nem kell, hiszen a mélyponton túl vagyunk. A FOTÓ: PERL MÁRTON legkevesebben ugyanis 1981 - ben voltunk, 1990 után azon­ban egészséges fellendülés bontakozott ki. Talán nem tudja mindenki, de tény, hogy az ide vágyako- zók nem elsősorban tételes anyagból vizsgáznak. „Felvé- teliztetőik” ugyanis inkább arra kíváncsiak, hogy miért kötődnek a Teremtőhöz, miért tartanák áldozatosan szép do­lognak a tanácstalan lelkek útbaigazítását. Az is sokat­mondó, hogy a bejutottaknak nem kell tandíjat fizetniük, oktatásuk, nevelésük költsé­geit állja, fedezi az egyház. Tekintete tükrözi, hogy táv­latokban gondolkodik, épp ezért alapvetően bizakodó.- A ma problémái holnap megoldódnak. Különösképp, ha a magunk posztján min­dent megteszünk azért, hogy egyre kevesebb nehézséggel kelljen szembenézniük a most rajtolóknak, a majdani stafé­taváltóknak. Miközben kikísér, ismét áthat az a kellemesen zson- gító légkör, az a csend, amely zűrzavaros világunkban ritka ajándék a riporter számára... Pécsi István Megőrzik az Útalap értékállóságát (Folytatás az 1. oldalról) A jövő évi költségvetést ille­tően minisztériumunk már megvívta csatáját a kormány­nál, így lehetőség lesz arra, hogy az Útalap értékállóságát megőrizzük. Ez azt jelenti, hogy egy liter benzin árából 15 forint körüli érték kerül ’97-ben az Út­alapba. így jövőre is biztosít­ható utak fenntartása és üze­meltetése. Ennek ellenére a Vi­lágbank által támasztott hitel- feltételeknek nem tudunk meg­felelni. Az Útalap ebben az évben 10, jövőre 13 milliárd forint lesz. Új utat nem építünk, de a megkezdett szakaszok felújítá­sát befejezzük. A rendezvény főszervezője, Szabó Lajos, a Heves Megyei Állami Közútkezelő Köz­hasznú Társaság igazgatója la­punknak a következőket mondta:-Az átalakulás nálunk zök­kenőmentesen ment végbe. Összesen egy munkatársunk ment el. A társasági formában történő gazdálkodás új szemlé­letet, feszesebb munkát köve­tel. Még ebben az évben befe­jezzük a 33-as fő közlekedési út Besenyötelek-Tiszafüred kö­zötti 17 kilométeres szakaszá­nak teljes felújítását, amelynek munkálatai 650 millió forintba kerülnek. A megyét érintő legnagyobb állami beruházás az M3-as au­tópálya építésének folytatása Gyöngyös-Füzesabony között, 44 kilométeren. Ennek ünnepé­lyes alapkőletétele és a szerző­dés aláírása holnap délelőtt lesz Gyöngyöshalász mellett, Encs- pusztán. A 24 milliárdos építés kivitelezője a nemzetközi pá­lyázatot nyert M Hármas Kon­zorcium. Az átadásra 1998. jú­liusban kerül sor, ekkortól Bu- dapest-Füzesabony között vár­hatóan kilométerenként 9,50-es útdíjat szednek majd. (inentusz) Tanfolyam a Forrás-központban Sikeres kezdés az orvostovábbképzésben Fül-orr-gégészeti és pszichi­átriai előadásokkal kezdődött az egri Forrás-központban a szakvizsgához szükséges kre- ditpontok megszerzése a há­ziorvosok számára - tájékoz­tatta lapunkat dr. Szemerkényi László főorvos, az Agria Me­dicina Stúdió kuratóriumának elnöke. Az első kétszer két­napos tanfolyamot dr. Marti- novits János főorvos és dr. Lajos Zoltán főorvos nyitó­szavai után osztályaik orvosai tartották.-Rendkívül elégedett va­gyok a kezdéssel - nyilat­kozta dr. Szemerkényi László -, hiszen magas szintű szak­mai előadások hangzottak el. A tanfolyamnak nemcsak az orvostovábbképzésben, ha­nem a társadalmi életben is je­lentősége van. Dr. Lajos Zol­tán külön is kiemelte: hasonló módon, tanfolyamok kereté­ben készítették fel annak ide­jén az angliai háziorvosokat, s az ott elsajátított módsze­reknek köszönhetően az or­szágban az öngyilkosok szá­ma egyharmaddal csökkent. A szervezők szeretnék megismételni a pszichiátriai tanfolyamot, amelyen a köz­ségi orvosok is jelen lenné­nek, mert a testi bajok gyógyí­tásán túl egyre nagyobb teret kap a lelki panaszok kezelése. A tanfolyamok az előzetes programnak megfelelően ezentúl is a csütörtöki és pén­teki napokon folytatódnak. (szuromi) Forr a bor: a must(gáz)ra kell vigyázni! Még mindig a gyertyapróba a legcélszerűbb Szomorú tény, mégis igaz, hogy alig múlik el szőlészeti­borászati idény a megye érintett területein haláleset vagy súlyos mérgezés nélkül. A mustgáz vál­tozatlanul szedi áldozatait. A szomorú történetek isme­retében dr. Kocsis Istvánnét, az egri Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet borászati vezetőjét kérdeztük a tragédiák megelő­zési módjáról.- Az egyik legveszélyesebb időszak a pincészeteknél a must erjedése, mikor forr a bor. A borászkodás egyébként is meg­követel bizonyos ismereteket a munkát végzőtől a gépek, elekt­romos eszközök kezelésében. Az erjedés során keletkezik a szén-dioxid gáz, amely a leve­gőnél nehezebb elem, így. alul­ról fölfelé tölti ki az üregeket, pincéket, kiszorítva ezzel az oxigéndús levegőt. Egy' gyer­tyával - illetve annak pislákolá­sából, kihunyásából vagy nor­mális égéséből - pontosan lehet következtetni arra, hogy milyen a helyiség levegője. Ha a gyer­tya alig világol vagy elalszik, biztosak lehetünk benne, hogy neki az égéshez, nekünk pedig a légzéshez nincs már elegendő oxigénünk odabenn. A szakember felhívta to­vábbá a figyelmet arra, hogy ezt az eljárást a veszélyes idő­szakban minden esetben cél­szerű alkalmazni a tárolóhelye­ken, ugyanis a mustgáznak nincs jellegzetes illata vagy színe, melyről jelenlétére kö­vetkeztetni lehetne. Az eszmé­letvesztés nagyon hamar, szinte észrevétlenül bekövetkezik be, az ájulás nyomán pedig gyak- tanfulladásos halál következik be. Kár tehát abban bízni, hogy csupán egy pillanatra lépünk be a pincébe, mert ez a néhány perc is éppen elég veszélyes le­het. Olykor még az óvatlan se­gítők vagy a mentést végzők is belekerülhetnek ugyanebbe a csapdába. A körülményeket nem mérlegelő figyelmetlen­ségnek hatalmas ára van. Az alapos szellőztetés vagy nagyobb üzemeknél a levegő kiszivattyúzása megoldást je­lenthet ugyan, ám ilyenkor sem árt szem előtt tartani: a gyertya mégiscsak olcsóbb, mint az em­beri élet. (kj) Egri várprogrammal Védelem ’96 Mi a teendő árvíz, nukleáris baleset, földrengés, esetleg szükségállapot vagy rendkí­vüli állapot bevezetésekor? - nos, a ma Egerben is foly­tatódó közigazgatási vé­delmi gyakorlat ezekre a ve­szélyhelyzetekre való felké­szülést szolgálja. Az illeté­kes szervezeteknek a fel­adatmegoldás gyakorlása a célja. À Védelem ’96 gyakorlat eseményei miatt némiképp módosul az egri vár látoga­tásának szokásos rendje. Délelőtt 9-12 óra között nem látogatható a gótikus palota földszintjén látható időszaki kiállítás. A kaza­matában pedig az idegenve­zetés útvonala változik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents