Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-04 / 232. szám

megyei Lapunk az Interneten EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1996. OKTÓBER 4., PÉNTEK LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 232. SZÁM ÁRA: 29 FORINT Partnerünk az Agriacomputer Kft. Október 6-án kezdődik a főegyházmegyei zsinat Nemcsak a papok, a hívók közössége is A Bazilikában tartják a plenáris üléseket fotó: perl Márton Változó korban élünk, bajokkal terhes időszakban, amikor gon­dok regimentje gyötri az embe­reket, amikor valamiféle segít­ségre, mentőövre várnak. Ebben a nehezen elviselhető légkörben nem mindegy, mi­lyen szerepet töltenek be a val­lások. Mindegyikük rájött arra, hogy - a szó nemesebb értel­mében véve - olyan taktikát, stratégiát kell kialakítania, amely révén az eddiginél jóval közelebb kerül a polgárokhoz. Nyilvánvalóan e szándék vezé­relte a katolikusokat, amikor úgy határoztak, hogy megtart­ják az egyes helyi zsinatokat. Eddig már rendeztek ilyet az esztergomi, a szegedi, a váci, a veszprémi régiókban, s ilyenre kerül sor majd Kalocsán és Kecskeméten is. Egerben októ­ber 6—11. között tanácskoznal az érintettek, az ide invitáltak. Az előkészületekről, illetve az eddig végzett ilyen jellegű munkáról, s a megoldásra váró feladatokról beszélgettünk Ju­hász Ferenc címzetes kanonok­kal, pápai káplánnal, a zsinati iroda vezetőjével. Először gondolatilag közelí­tettük meg a kérdéskört, a prog­ramsorozat főbb céljait.- Azért hívtuk össze ezt a ta­nácskozást, hogy területi egy­házunk megoldja az önmegha­tározás korántsem könnyű fel­adatát. Arra kell választ ad­nunk, hogy a mai vesződséges körülmények között miként fo­galmazzuk meg az örök érvé­nyű krisztusi tanításokból fa­kadó hétköznapi teendőket. (Folytatás a 2. oldalon) Csak a HEVESTHÍRUP IM olvasóinak A vadőrök szinte tehetetlenek A kilőtt állomány 35 százaléka kerül „feketén” terítékre Sziréna Víkendház-sirató Mátrafüred környékén öt családnak okoztak bosszús napokat ismeretlen tettesek. Öt víkendházat látogattak meg a hívatlan vendégek, és órákat, rádiós magnókat, konyhafelszerelést vittek magukkal. Önakasztottrói tett jelen­tést a markazi körzeti orrns. Tegnap délután családi há­zában találtak rá a már élet­telenül lógó negyvenhét éves asszonyra. Még vizsgálja a rendőrség az M. Zs. balatoni általános iskolai tanuló által a helyi áfész-boltban vásárolt 1 da­rab zsemlében talált három rózsaszínű tabletta eredetét. A többi péksütemény nem tartalmazott idegen eredetű anyagot. Gépkocsit törtek fel az egri Iskola úton. A tulajdonos rádiós magnóval, fordulat- számmérővel és plédekkel lett szegényebb. Díszfegyverek tetszettek meg annak a rablónak, aki Ostoros határában tört fel egy víkendházat. A két ló­szerszám értéke 8 ezer fo­rint. Az elharapózott orvvadászat­nak a hivatásos vadőrök és fel­ügyelők szinte képtelenek útját állni - utal a közelmúlt tragédi­ával végződött vadőr-orvva- dász konfliktusára Prezenszky János megyei fővadász.- Heves megyébén az elmúlt időszakban szerencsére nem volt példa ilyen súlyos szeren­csétlenségre, ám a konfliktus okai, a feltételek területünkön is adottak ehhez - állítja a szak­A Nemzeti Alaptanterv két év múlva minden iskola számára kötelező bevezetése nem kis gondot okoz az intézmények igazgatóinak, pedagógusainak. Rájuk vár a nagy feladat, hogy kidolgozzák a helyi, csak annak az iskolának a lehetőségeit, sa­játosságait figyelembe vevő tantervűket, melynek azonban ötven százalékban tartalmaznia kell a közös nemzeti követelmé­nyeket. E központi reform egy­ben a demokratizálódás okta­ember. - Megfelelő törvényi szabályozás híján egyszerű szabálysértés a vadorzás, s a tények bizonyítása is igen kö­rülményes. Az egyik kollé­gámmal esett meg a következő szemléletes történet: szépen megfigyelte, amint a vadorzó elfoglalja leshelyét, kilövi a süldőt és nekikezd a vaddisznó zsigerelésének. Ezután odalé­pett hozzá és közölte vele, hogy feljelenti. Mire a tilosban járó tási programja, annak a lehető­ségnek a megteremtése, hogy hazánk iskolái átjárhatók le­gyenek. A NAT fokozatos be­vezetésének három évre terve­zett folyamata közül az idei másodikról, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet feladatairól Horváth Tamás igazgatóval be­szélgettünk.-Tavaly fogadta el a kor­mány a tantervet, amit három nap alatt előadók közreműkö­désével megismertettünk a me­egyszerűen azt felelte moso­lyogva, hogy most találta a dö­göt, éppen indult volna bejelen­teni. Hát, ezért nehéz - akár tet­ten érés esetén is - rendezett törvényi keretek, szigor híján cselekedni. Nincs visszatartó erő, a pénzbírság lehetősége semmiképpen nem az. Rendőrt mégsem lehet kirendelni mellé, hisz a hatóság a saját gondjai­val is nehezen birkózik. (Folytatás a 3. oldalon) gye pedagógusaival. Tájékoz­tattuk őket arról, hogy a 10 mű­veltségi terület (anyanyelv és irodalom, élő idegen nyelv, ma­tematika, ember és társadalom, ember és természet, Földünk és környezetünk, művészetek, in­formatika, életvitel, testneve­lés) 22 leágazását hogyan 'lehet átültetni saját iskolájuk tantár­gyaira. Foglalkoztunk a kisis­kolák problémáival és a cigány- gyerekek kérdésével is. (Folytatás a 2. oldalon) NAT-adatbank a pedagógiai intézetben ,Átvilágítják” a megyei kórházat A Népjóléti Minisztérium ren­deleté alapján folyamatosan történik az egészségügyi in­tézmények „átvilágítása”. A Heves Megyei ANTSZ szakemberei jelenleg a megyei kórházat szemlézik, miként tel­jesíti a megadott minimum-kö­vetelményeket az intézmény. Ugyanis december 1-je, az ide­iglenes működési engedély le­járta után ezen felmérés alapján születik meg a végleges szerző­dés az Országos Egészségügyi Pénztárral a szolgáltatásokról. A tények összegzése alapján az intézmény határidőt kaphat a hiányosságok pótlására. Ez a tárgyi feltételek esetében egy év, a szakképzési elmaradások­nál kettő. A hiányzó építészeti elemek megvalósítására a kór­házaknak — a források szűkös­sége miatt - 2007-ig áll idő a rendelkezésükre. (kj) Nem hoztak ítéletet a kiskörei jegyző ügyében Felülbírálják a testület döntését Kisköre önkormányzata tavaly novemberben határozott: meg­válik a jegyzőjétől. Barkóczi Krisztinától. A munkaügyi bíróság újabb tárgyalást tartott az ügyben. Járdán József polgármester elmondta: kellemetlen az a köz­ségnek, hogy Besenyőtelekről kell kérni helyettesítést a tárgya­lás elhúzódása miatt. A tavalyi testületi döntés után a jegyző a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a második tárgyalás után sem tett pontot az ügy végére. A település első embere reméli: talán novemberben kitűzik az újabb tárgyalást - már a harma­dikat -, s eldől végre: új jegyzőt kell-e keresni, vagy Barkóczi Krisztina marad. (-romi) Beszolgáltatás megtagadásáért nem jár emlékérem Elbírálás alatt az ’56-os érdemek Az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő 40. évfordu­lója nemcsak az ünnepi megemlékezést, hanem többeknek egykori érdemeik elismerését is meghozza. Kitüntetésre a me­gyében 7-14-en számíthatnak. Végső döntés még nincs. Az Ötvenhatos Szövetség Egri Regionális Szervezete ebbéli előkészítő tevékenységéről Oroszy László mondta a követ­kezőket:- Kitüntetésre négy tagunkat terjesztettük fel, az ’56-os em­lékéremre illetve emléklapra mintegy tízen számíthatnak. Azt, hogy kiket méltányoltunk, háromtagú vezetőségünk dön­tötte el. Ennek tagja szerveze­tünk elnöke, dr. Tóth Ferenc, Jobb László ny. ezredes és jó­magam. (Folytatás a 2. oldalon) Zárt(!) falugyűlés Feldebrőn Feldebrőn azért tartottak tegnap este falugyűlést, hogy a lakos­ság széles rétegeit tájékoztas­sák arról a tervről, mely szerint az Egri Ifjúsági és Gyermekott­honból 12 gyerek 5 nevelővel kiköltözne egy feldebrői házba, melyet a megyei önkormányzat vásárolna meg. Kelemen József polgármester bemutatta Kocsa Erikát, az otthon vezetőjét és Rubóczky Bélát, a megyei ön- kormányzat főorvosát, akik a feldebrőiek kérdéseire válaszol­tak. Hogy mik voltak a kérdé­sek, illetve a feleletek, nem tudhatjuk, hisz a teremben ülők egyike azt javasolta, hogy a tv- seket ne engedjék forgatni. Majd az egyik képviselő asz- szony szólt, aki az írott sajtó képviselőinek jelenléte ellen élt kifogással. A többség hasonló­képp vélekedett. Hogy mitől féltek? Az igazat úgysem lehet bezárni. R. K. Hevesi önkormányzati delegáció a Zagyva-parti városban ,»Kérdezni jöttünk Hatvanba” Viszonozva a korábbi látoga­tást, 33 tagú - képviselőkből és az intézmények munkatár­saiból álló - hevesi delegáció érkezett tegnap Hatvanba.- Kérdezni jöttünk, nem ki­rándulni -jelentette ki Kontra Gyula polgármester, a kül­döttség vezetője, majd hozzá­tette: olyan munkakapcsolat­ról van szó, amelyből mindkét fél sokat profitálhat. Az elsődleges cél a tapasz­talatcsere volt; az ágazatok il­letékesei szekciókban vizsgál­ták a vendéglátók hasonló te­rületen dolgozó munkatársai­nak tevékenységét. Különö­sen a két város azonos prob­lémái - a kisebbségi kérdés, az önkormányzati vagyon helyzete, az intézmények mű­ködése - érdekelték a hevesi­eket, de felszínre kerültek a térségi gondok is. Kontra Gyula egyetértett vendéglátó­jával, Szinyei András polgár- mesterrel abban, hogy telepü­léseiknek az adott körzetben nem szabad hegemóniára tö­rekedniük, de akadnak olyan feladatok, amelyeket senki nem vállal helyettük. A kapcsolat folytatását ille­tően elhangzott: a hatvani expó és a hevesi dinnyefeszti­vál is kitűnő lehetőséget biz­tosít az együttműködésre. Délután a vendégek felke­resték a múzeumot és a galé­riát, a belvárosi templomban pedig Pálos Frigyes prépost tartott helytörténeti előadást. (tari) Új név egy régi iskolának - Beruházáskor keletkezett gondokat tárt fel a kórházi célvizsgálat A vesebetegekért - Gyöngyösön A gyöngyösi képviselők csütör­töki ülésükön - interpellációkat követően - meglepő módon nem annyira a főbb napirendi pontoknál, mint inkább az egyebeknél - éspedig a külön­féle indítványoknál - időztek hosszabban. Pedig valójában az előbbiek is fontosak voltak. Hiszen ezek közé sorolták a távhőszolgálta­tások legmagasabb hatósági dí­járól szóló önkormányzati ren­delet módosítását, az intézmé­nyi térítések és tandíjak sza­bályzatának változtatását, to­vábbá a fejlettség szerinti beis­kolázás tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Nem utolsósorban október 23. méltó megünneplé­sének szervezett programját, amiket egyébként többségi sza­vazattal a városi képviselők el­fogadtak. A régi kórházi épület hasz­nosítására tett javaslatok tár­gyalásánál ellenvetés nélkül szavaztak a HOSPA-DIAMED Kft. által felajánlott új művese- állomás befogadására, egyben pedig a felszabadult egészség- ügyi objektum további haszno­sítási lehetőségeinek feltárásá­ról határoztak, s az igénybevé­telre pályázat kiírását indítvá­nyozták. A kórház sorsával később is foglalkozva, az intézménynél végzett pénzügyi revízió meg­állapításait elemezve, az írásos előterjesztésen túl is felvetettek megállapításokat, véleményt formáltak a működésről. A megváltozott társadalombizto­sítási finanszírozások által ke­letkezett gondoknál egyrészt ki­fogásolták a résztvevők a gaz­dálkodás kevésbé látható meg­nyilvánulásait, kevesellték a tö­rekvést a takarékosságra. Más­részt példákkal cáfolták a hiá­nyolt aktivitást. Elhangzott az is, hogy a mai gondok nemcsak a szerényebb finanszírozásból adódnak, hanem már a kelleté­nél kisebb alapossággal történt beruházásnál elindultak. S foly­tatódtak azzal is, hogy több tönkrement kivitelező a garan­ciális kötelezettségével együtt elsüllyedt időközben. A vita után azonban elfogadták a kép­viselők a célvizsgálatról szóló jelentést, s ugyanekkor, adott szempontok alapján, 15 napon belül átfogó értékelést kértek a kórház valós belső helyzetéről. A továbbiakban intézmények alapszabályait módosították, s ezek során például a 7. számú intézet neve Kálvária-parti Ál­talános Iskolára változott. Szo­ciális célú pénzbeli ellátások­hoz szavaztak meg pótelő­irányzatot, hozzájárultak ah­hoz, hogy a városban dolgozó legrégebbi nyomdaüzem új cégjelzésében a továbbiakban Gyöngyös nevét is használ­hassa. Végül - zárt ülésen - másod­fokú hatósági ügyekről tárgyal­tak a gyöngyösi városatyák. Gy. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents