Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
4. oldal Horizont 1996. október 1., kedd 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890,429-891 - Telefax: (36)429-800 Parlament előtt a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat A Magyar Köztársaság Országgyűlése az 1996. évi őszi ülésszak szeptember 17-i ülésnapján megkezdte a vitát a törvényjavaslatról. Kiss Péter munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója expozéjában stratégiai feladatként jelölte meg a szakképzési rendszer mélyreható átalakítását, amelyben kulcskérdés az állam és a gazdaság közötti munka- megosztást kifejező finanszírozás korszerűsítése. A vitában felszólalt Pálfy István országgyűlési képviselő, a Heves Megyei Kézműves Kamara képzési igazgatója is. A képviselő az alábbiakban foglalta össze a vitában elhangzottakat: A Parlament egy olyan törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg, amelynek gyökerei 1972- ig nyúlnak vissza. Ekkor minisztériumi rendelet hozta létre a Szakképzési Alapot. Ez az alap segítette 1988-ig a szakképzés fejlesztését, amikor már az 1988. évi XXIII. törvénnyel törvényi szabályozásra is sor került. E törvény lényegében azt határozta meg, hogy aki kvalifikált munkaerőhöz szeretne jutni, annak a képzés költségeihez hozzá kell járulnia, mégpedig úgy, hogy vagy közvetlenül részt vállal a gyakorlati képzésben, vagy ahhoz pénzeszközökkel járul hozzá. Nagyon fontos megemlíteni Kőrösfői László képviselő úr hozzászólását, amelyben rámutatott, hogy a volt szocialista országok között egyedül hazánkban ismerték fel a kérdés fontosságát, jelentőségét. Ez teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a rendszerváltást követő nagy gazdasági átalakulások közepette a magyar szakképzés működőképes maradt. A jelzett törvény az elmúlt években több módosításon is keresztülment, a közben megszületett törvényekkel való harmonizációt biztosítva. A most vitára került törvény azt célozza, hogy hosszabb távra biztosítsa a szakképzési hozzájárulás rendszerének korszerű formáját. A törvény két részből áll, az első a szakképzési hozzájárulásról. míg a második a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szól. Új elem a törvény - javaslatban, hogy a hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulás alapjának 0,2 százalékáig csökkentheti kötelezettségét abban az esetben, ha ezzel saját munkavállalói számára az állam által elismert szakképesítés megszerzése érdekében saját képzést szervez, vagy ahhoz hozzájárul. Fontos dolog az is, hogy az agrárszféra hozzájárulási kötelezettsége is megjelenik, és mértéke öt év alatt éri el az egyéb hozzájárulásra kötelezetteket. A törvényjavaslat szerint a szakképzési alaprészből - itt jegyzem meg, hogy a születendő új törvényben a munkaerő-piaci alap egy részeként jelenik meg a szakképzési alap - támogatásban részesülhetnek a gazdasági kamarák is. Hozzászólásomban ezt a kérdéskört említettem akkor, amikor utaltam arra, hogy a Munkaügyi Minisztérium élenjár a kamarai törvény végrehajtásában, és folyamatosan törekszik e törvény által előírt feladatok kamaráknak történő átadására. A törvényjavaslat azt a szándékot is bemutatja, hogy az említett tárca a forrásoldal megteremtésére is gondol, hiszen a szakképzési alaprészből a kamarák támogatását is javasolja. Véleményem szerint ez így természetes, hiszen ez az alaprész a kamarák tagjainak, a gazdasági szervezeteknek-, vállalkozóknak a befizetéseiből keletkezik. Úgy gondolom tehát, hogy ennek visszaforgatása és a gyakorlati képzés megfelelő szakmai színvonalú ellenőrzésének biztosítása fontos tényező a szakképzés fejlesztésében. A törvényjavaslat általános vitája folytatódik, megjegyzem, hogy dr. Rozgonyi József képviselőtársammal több módosító javaslat benyújtását tervezzük, e javaslatok a törvény lényegét alapvetően nem érintik, de több olyan pontosítást céloznak meg, amelyek vállalkozói, illetve kamarai érdekeket is képviselve járulhatnak hozzá a szakképzés fejlesztéséhez. Kézműves-kamarai felhívás A Heves Megyei Kézműves Kht. kezdő vállalkozói tanfolyamot hirdet 40 órában „Alapvető vállalkozási ismeretek oktatása kezdő kisvállalkozóknak” címmel. Tematikája: jogi ismeretek (6 óra), pénzügyi ismeretek (13 óra), számviteli alapismeretek (11 óra), társadalombiztosítási alapismeretek (5 óra), számítástechnikai alapismeretek (5 óra). A tanfolyamdíj 8 ezer forint. Jelentkezési határidő: 1996. október 10., személyesen vagy telefonon: Heves Megyei Kézműves Kamara 3300 Eger, Hadnagy u. 6. Tel./fax: 36/429-890. Mestervizsga-előkészítő tanfolyam A hevesi Eötvös József Középiskola a Heves Megyei Kézműves Kamara megbízásából mestervizsga-előkészítő tanfolyamot szervez kőműves szakmában. A tanfolyam várhatóan október végén indul, és a jelentkezők tavasszal szerezhetnek mesterlevelet a kamara mestervizsga-bizottsága előtt tett sikeres vizsgával. A vizsgáról és a tanfolyamról részletes információ kapható a középiskola igazgatóhelyettesétől, Fodor Endrétől, (36/346-118), illetve Szabó Ildikótól, a Kézműves Kamara munkatársától (36/429-891). Vállalkozó kedvű ki: Itt a lehetőség, hogy németországi tanfolyamokon megismerkedhessenek a legkorszerűbb technikával, amellyel szakmai fejlődésüket segíthetik elő. A Győr-Sopron-Moson Megyei Kézműves Kamara és a Heves Megyei Kézműves Kamara tanfolyamokat hirdet, melyek egy részét ingyen kínáljuk, másik része azonban önköltséges. I. Ingyenes tanfolyamok (a résztvevőket csak az útiköltség és a tolmács honoráriuma terheli): 1. Rádió- és televízió-technikusi alapképzés (1996. november 10-23.). Részvételi feltétel: rádió- és televízió-technikusi végzettség, kézműves kamarai tagság. 2. CNC alap- és továbbképző tanfolyam (1996. november 3-16.). Részvételi feltétel: CNC- alapismeretek, kézműves kamarai tagság. II. Önköltséges tanfolyamok: 1. Lézertechnika alkalmazása a kézműiparban, lézervédelmi előadók képzése (1996. október 10-13., vagy 8 fó esetén további tetőpontok). Részvételi költségek: tanfolyam 480 DM. Szállás: 18,5 - 25 DM/éj (kollégiumban). 2. Hegesztő-tanfolyam (1996. október 27.- november 1., november 24-30.). Részvételi költség: Tanfolyam: 740 DM. Vizsga: 460 DM. Szállás: 80-120 DM/éj (hotelben), 25 DM/éj (kollégiumban). Az önköltséges tanfolyamok feltétele a német nyelvtudás vagy tolmács biztosítása. Bővebb információ: Heves Megyei Kézműves Kamara (Eger, Hadnagy u. 6.). Anyai buzdításra ütöttek a gyerekek A Heves Megyei Főügyészség vádirata szerint 1994. augusztus 20-án az akkor 16 esztendős, azaz fiatalkorú Sz. A. apé- tervásárai nevelőotthonból néhány társával Istenmezejére indult, hogy felkeresse édesanyját. A vádlott már az utcán összetalálkozott a testvérével és az édesanyjával, akik közösen panaszkodtak neki, hogy B. J., az anya élettársa nagyon rosszul bánik velük. Sz. A. öccse még azt is elmondta, hogy B. J. kizavarta őt a lakásból. Ennek okán arra próbálták meg rávenni a vádlottat, hogy verje meg B.-t. Ilyen előzmények után értek haza, s a lakásban Sz. A.- né, azaz a vádlott édesanyja és B. J. veszekedni kezdtek. Ekkor Sz. A. kérte B.-t, hogy adjon neki néhány magnókazettát. Be is mentek a szobába, s amikor B. J. nyúlt volna a polc felé a kazettáért, Sz. A. hátulról ellökte őt, majd többször megütötte. Közben a vádlott öccse is csatlakozott hozzájuk, aki B. J.-t többször fejbe rúgta. Sz. A. is folytatta a férfi bántalmazását: néhányszor ököllel az oldalába vágott, aztán felemelte a sértettet, s ismét földhöz vágta. Mindezek következtében B. J. nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. így eltört néhány bal oldali bordája, ennek „eredményeként” pedig minimális mennyiségű mellűri levegő- és folyadékgyülem is keletkezett. Az orvos szakértő véleménye szerint csupán a véletlenen múlott, hogy a bordatörésekhez nem társult nagyobb levegő- és folyadékgyülem. Amennyiben utóbbi következik be, úgy életveszélyes sérülésekről beszélhetnénk. Az elmeorvos szakértő szerint a vádlott a cselekmény elkövetésének idején beszűkült tudatállapotban volt, amely részleges emlékezetzavarral is járt. Kóros tudatállapota miatt Sz. A. közepes mértékben korlátozott volt tette társadalomra veszélyességének felismerésében, illetve az ennek megfelelő cselekvésben. A tegnapi tárgyaláson Sz. A. - aki különben bűnösnek vallotta magát - elmondta, hogy a kérdéses napon nevelőotthoni társaival Istenmezejére mentek. A fiú szerint édesanyja és testvérei buzdították öt B. J. megverésére, mondván, az agresszív velük szemben, fejszével kergeti őket ki a lakásból, nem is szólva arról, hogy már a vádlott húgának is ajánlatot tett. Sz. A. szerint B.-t egy magnó- kazetta kölcsönzése ürügyén hívták haza a kocsmából, s amikor a férfi a szobában éppen a kazettát akarta levenni a polcról, akkor a vádlott lerántotta öt a földre. A megtámadott férfi - legalábbis Sz. vallomása alapján - az ágy alatt lévő fejszéért nyúlt, mire a vádlott ököllel vállon csapta, öccse, Sz. J. pedig a fejébe rúgott. Sz. A. úgy emlékezett, néhány pofont adott B. J.-nek, s egyszer ököllel a mellkasa táján is megütötte. Rúgásra nem emlékszik - tette hozzá -, de ezt sem lehet kizárni. Mint elmesélte, erős indulati állapotban volt, hiszen felháborította mindaz, amit a sértett korábban a testvéreivel művelt. A tanúként megidézett nevelők véleménye egyöntetű volt arra nézvést, hogy Sz. A. rendkívül béketűrő fiú, s - jó értelemben véve - afféle vezéregyéniségnek számít az otthonban, akire a többiek felnéznek. Emellett tanulmányi eredményei is kiválóak: a 7. és 8. osztályt kitűnő eredménnyel végezte el, jelenleg pedig szobafestőnek tanul. A sértett, azaz B. J. a bíróságon elmondta: már nem haragszik a vádlottra, azóta „már kiegyeztek”. Az eset előzményeit hasonlóan ismertette, mint a vádlott, ám szerinte a jelenlévők valamennyien (tehát Sz. nevelőotthoni társai is) bántalmazták öt. Mint kiderült, mindezt csak feltételezi, ráadásul a későbbi tanúvallomások ebbéli állítását nem támasztották alá. B. J. úgy vélte, az összes sérülése - azaz a bordatörések is - ekkor keletkezett. Tény - mondta -, hogy vagy két-három héttel korábban valóban leesett a padlásra a háztetőről, de csupán a hasát ütötte meg, s másnap már tovább dolgozott. Tagadta, hogy a megverésekor a baltáért nyúlt volna, bár az is igaz, hogy azt az ágy alatt tartotta. Nem ismerte el továbbá, hogy ő fejszével valamikor is kikergette volna a házból a vádlott családját, miként azt sem, hogy annak öccsét, Sz. J.-t rendszeresen bántotta, ám annyit megjegyzett: Sz. J. sokszor „elkoncsorgott”, ezért sokszor veszekedett vele. A tanúként meghallgatott fiatalok (így a vádlott testvérei és a bűncselekménynél szintúgy ott lévő nevelőotthoni társai) vallomásai megegyeztek abban, hogy Sz. A.-t az édesanyja biztatta B. J. megverésére, továbbá abban is, hogy a férfi az eseményekkor egy fejszét akart előhúzni az ágy alól. (Érdekes körülmény ugyanakkor, hogy a nyomozati vallomásaikban szinte egy szó sem esett erről.) Sajátságos momentum még, hogy a bántalmazás mikéntjét is másként adták elő, mint korábban (hányat és hogyan ütött a vádlott, rúgott és taposott-e, stb.), s a jó néhány ellentmondás okát firtató kérdésekre többnyire „már nem emlékszeip”, „ha akkor azt mondtam, biztosan úgy is volt”-szerű válaszokat adtak, s a gyakori szembesítések sem vezettek eredményre. R. J.-né, a sértett testvére ugyan plasztikusan elmesélte, hogy miként ütötték-vágták- rúgták B. J.-t, csakhogy a korábbi tanúvallomások abban megegyeztek: ő aligha láthatott valamit is, hiszen a konyhában ült, s a szobában zajló eseményeket eltakarták előle az ajtóban állók. A tárgyalás jelen szakaszában még nem sikerült kideríteni, B. J. vajon mikor is esett le a háztetőről, s hogy bordatörései keletkezhettek-e ettől, a balesettől. Mindennek tisztázása érdekében a következő tárgyalási napon a bíróság meghallgatja majd az orvos szakértőt, s - az ügyész által előterjesztett bizonyítási indítványnak megfelelően - újabb dokumentumok beszerzésére, illetve tanúk kihallgatására is sor kerül majd. (stanga) Ünnepeltek a Vak Bottyánban Pontosan 1709. szeptember 26- án halt meg Tarnaörsön Vak Bottyán János kuruc generális. Saját kérésére Gyöngyösön temették el a Ferencesek templomában. A nevét viselő műszaki és közgazdasági szakközépiskola történelmi munkaközösségének szervezésében minden évben megemlékeznek halálának évfordulójáról. A hagyományos ünnepségen fogadják „bottyá- nosokká” az alma mater elsős diákjait. Erre a hét végén került sor.- Az új tanévben 180 elsős kezdte meg tanulmányait, akiknek több mint a fele vidékről jár be - tájékoztat Csizmadia Petemé, aki a történelem-filozófia munkaközösség vezetője. A meghitt esemény az iskolában kezdődött, ahol a tanulók kuruc énekekkel és versekkel felidézték a generális emlékét, majd a negyedikesek szóltak társaikhoz: „Fogadjátok szeretettel és ti is adjátok tovább ezt a szép hagyományt a majdani bottyánosoknak!" Ezután dr. Sereg József nyugalmazott igazgató mondott köszöntőt. A Ferencesek templomában folytatódott a program, ahol elolvasták az emléktábla szövegét és koszorút helyeztek el. Ezután P. Szita Teofil ferences plébános beszélt a fiatalokhoz, s kérte őket, legyenek hű hazafiak és jó családanyák, apák. Megszólaltattunk két elsős diákot, akik szívesen válaszoltak a Hírlap kérdéseire. Molnár Boglárka Mátrafü- redröl jár az iskolába, s abban az osztályban tanul, amely vi- lágbánki tanterv szerint biztosítja a képzést. Elmondta: „Szorongva jöttem új iskolámba. Az ünnep nagyon megható volt, s szép hagyomány. Olyan jó itt lenni, a tanárok is aranyosak. Az érettségi után banki vagy jogi pályára szeretnék menni.” Molnár Emese Gyöngyös- solymosról érkezett, s a következőket mondta: „Több ismerősömtől hallottam, hogy ez jó iskola, ezért jelentkeztem ide. Nem bántam meg, mert jó a társaság és a tanárok is. Különösen kedvelem az angol- és a kémiaórákat. Pénzügyi és számviteli főiskolán vagy köz- gazdasági egyetemen szeretnék továbbtanulni. Megtudtuk még, hogy az új tanévtől banki szakemberek is oktatnak a város közismert iskolájában. Fáczán Attila MEZŐBANK MEZŐBANK MEZŐBANK MEZŐBANK MEZŐBANK MEZŐBANK MEZŐBANK MEZŐBANK MEZŐBANK DENAR KAMATOZOJEGY DÉNÁR KAMATOZÓIG*' ■ i'W ■ • Pénz ma, holnap Névre és bemutatóra szóló betét Sávos kamatozás 270 napos futamidő Legkisebb betét: 5000 Ft Ók Ajánljuk mindenkinek, aki nem tudja, pénzére mikor lesz szükség, mégis magasabb kamatot vár 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 13/a Telefon: (36) 410-523 Fax: (36) 412-305 Névre és bemutatóra szóló betét 30,60,90,180,270 nap, 12 hónap* 1 napos lejárat Automatikus újralekötés Legkisebb betét: 5000 Ft Ók Ajánljuk mindenkinek, aki a kényelmet és a biztonságot szereti GARAS BETÉTJEGY Kényelmes, előnyös BANKPAPÍROK bankpapírok bankpapírok
