Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-29 / 252. szám

1996. október 29., kedd Hazai Tükör 7. oldal Ha ősz, akkor költségvetés Négy párt elhatárolódott a tüntetéstől A jövő évi költségvetés álta­lános vitája szolgáltatja a fő témát az Országgyűlés e heti négynapos plenárisülés-soro- zatán. A pénzügyminiszter múlt heti expozéját követően tegnap a bizottsági előadók mondták el véleményüket, majd az adótörvények vitáját folytatta a Ház. Napirend előtt Horn Gábor (SZDSZ) pártja nevében elha­tárolódott Csurka István MIÉP- elnök elvbarátjától, Le Pen francia szélsőséges pártvezér­től, és a kettőjük nevével fém­jelzett tüntetéstől. Felszólította a parlamenti pártokat, hogy te­gyék meg ugyanezt. Az MSZP, a Fidesz és a KDNP eleget tett a kérésnek, az MDF és az MDNP részéről senki nem szólalt fel, Torgyán József (FKGP) pedig „érdemben nem kívánt állást foglalni”. Ismét szóba kerültek a gaz­dasági élet visszásságai. Szabó Iván (MDNP) kifogásolta, hogy a PM és a BM egy-egy főosz­tályvezetője olyan gazdasági társaságban érdekeltek, amely adóelkerülésre ad jó tanácsokat, 12 százalékos sikerdíjért. Balsai István (MDF) Csiha Juditot, a privatizációs tárca vá­rományosát támadta amiatt, hogy a fővárosi közgyűlés frakcióvezetőjeként szerepet játszott a főváros és az 1000-es ügyvédi iroda most vitatott kapcsolatában. Csiha vissza­utasította a „rágalmazásnak is felérő” vádat. S. Á. Közalkalmazotti megállapodáshoz garanciákat Bérkételyek a KIÉT-ülésen Húszszázalékos béremelést szorgalmaztak jövőre a Költ­ségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának tegnapi ülésén. A tanácskozás középpontjában a bérkérdés állt. A KIÉT szak- szervezeti oldalán helyet fogla­lók egyöntetűen jelentették ki: 1997-ben a közalkalmazottak illetményének éves szinten 20 százalékkal kell emelkednie. A béremelés időpontjául a szakszervezetek január 1-jét gondolják - hangoztatta Szabó Endre, az oldal szóvivője. El­engedhetetlen feltételként szólt arról, hogy a bérmegállapodás­ban - az ideinél hangsúlyosab­ban - szerepeljenek az emelés garanciái, valamint az, hogy a bérmegtakarításból származó összegeket csak béremelésre lehessen felhasználni. Nem vé­letlenül említette külön ezeket a feltételeket. Az idei esztendőre szóló megállapodásban ugyanis némiképp elsiklottak fölöttük, amiből mindmáig meglévő gondok adódtak. Wágner And­rás, az önkormányzati oldal szóvivője a január 1-jei bér­emelést technikailag nehezen kivitelezhetőnek vélte. A mun­kaadók a tervezett társadalom- biztosítási járulékalap-szélesí­tésre hívták fel a figyelmet. Törvénymódosítással vagy önként Jövőre a kincstárhoz kerülnek a tb-alapok A Gazdasági Kabinet (GK) támogatja azt az elképzelést, hogy jövő év elejétől a társa­dalombiztosítási alapok fi­nanszírozását is bevonják a kincstári rendszerbe. Akar László és Draskovics Ti­bor, a Pénzügyminisztérium ál­lamtitkárai a tegnapi ülést kö­vetően elmondták: vita arról bontakozott ki, hogy törvény- módosítással mondják-e ki a tb- alapok kincstárhoz tartozását, vagy a társadalombiztosítási önkormányzatok „önkéntesen” integrálódjanak az egyébként elismerésre méltó kincstári rendszerbe. A GK tagjai egyetértettek abban, hogy a tb-alapok gaz­dálkodásának is a kincstári rendszer logikáját kellene kö­vetni, abból a célból, hogy a két társadalombiztosítási alap gaz­dálkodása a jelenleginél átlát­hatóbb legyen, a pénzmozgások szigorúbb keretek között foly­janak. Astra Light 10.406 Ft/hó 65% első befizetéssel 60 hónapos futamidőre Kedvezményes CASCO 1 évig! Ingyenes kötelező biztosítás 1997. március 31-ig­*Az 1996. dec. 31-ig átvett ASTRA LIGHT gépkocsikra! OPEL TÓBI 3000 HATVAN, BUGÁT P. 15. M3 AUTÓPÁLYA MELLETT. TEL.: 37-342-663, 344-654. Filmes ünnep. Külföldön élő magyar származású művészeket tüntetett ki tegnap a Par­lamentben a Magyar Fümesek Világtalálkozója alkalmából Horn Gyula miniszterelnök. A ki­tüntetettek között ott volt Tony Curtis is, akit Törőcsik Mari is köszöntött, fotó: feb/diúsi imre A politikai közízlés lehet a fegyver a szélsőséges nézetek ellen Auschwitz túl van a jogi határokon Az elmúlt napokban jó néhány olyan politikai demonstráció zajlott le, amelyen szélsőséges megnyilatkozások, vallási, faji előítéleteket tükröző vélemények, jelszavak hangzottak el. A magyar jogrend szerint hol a határa a szabad véleménynyil­vánításnak - kérdeztük dr. Margitán Évát, az ELTE Bünte­tőjogi Tanszékének adjunktusát.-Nehéz választóvonalat húz­ni, mert az a jogi alapprob­léma, hogy az alkotmányban biztosított szólásszabadság és véleménynyilvánítási jog mi­ként egyeztethető össze bizo­nyos embercsoportok testi, il­letve lelki bántalmazásának tiltásával. Azzal, amit a Btk. 269. paragrafusa közösség el­leni izgatásként, vagy nyilvá­nosság előtti gyűlöletre uszí­tásként említ.-Mit tekint a jog uszítás­nak?-A felbujtásnak azt a for­máját, amikor mások gondol­kodásmódját valaki úgy kí­vánja befolyásolni, hogy más személyek, csoportok ellen - rendszerint erőszaktól sem mentesen - lépjenek föl. Ezt, de magában a gyűlöletélesz- tést is bűncselekménynek te­kinti a Btk. Ha mondjuk, ugyanakkor elhangzik, hogy a zsidóság menjen Izraelbe, az önmagá­ban nem uszítás, s nem is bűn- cselekmény. De ha ehhez pél­dálózva hozzáteszik, hogy a 40-es években hogyan „oldot­ták meg” a nácik a zsidókér­dést, az törvénybe ütközik.- Sokak szerint a „langyos” jogi megítélés is közrejátszik a szélsőjobbos nézetek föléledé­sében.-Azt hiszem, széles réte­gekben nincs tényleges talaja az ilyen nézeteknek. Nyugaton sem a jogrend szab határt ter­jedésüknek, hanem a politikai közízlés. Ez az, ami nálunk manapság válságban van. Szalóky Eszter Hazánkban a láma. Remélhető, hogy még ebben az évezredben lehetővé válik Kína és Tibet megegyezése, mondta tegnap budapesti sajtótájékoztatóján Tenzin Gyatso, a XIV. da­lai láma, aki találkozott Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével is. fotó: feb/diósi imre Öt-hat év. Az Európai Unió bővítése visszafordíthatatlan folyamat, amelynek van már menetrendje, átfogó kritérium- rendszere, és van beilleszkedési stratégiája a legtöbb csatla­kozni kívánó országnak. Erről Hóm Gyula beszélt tegnapi megnyitójában az Európai Új­ságírók Szövetségének XXXIV. nemzetközi kongresz- szusán. A miniszterelnök sze­rint jó esetben öt-hat év múlva várható hazánk EU-felvétele. Az európai film jövője. Ma­gyar Bálint kultuszminiszter nyitotta meg hétfőn az európai kulturális miniszterek nyolca­dik konferenciáját. Az „Európai film: közös jövő” jelmondat szellemében szervezett kétna­pos tanácskozáson áttekintik az európai filmművészet helyze­tét, elemzik a kontinens lehető­ségeit a filmkészítés és a ter­jesztés fellendítésére. Méltó megemlékezés. Az idei, protokolltól mentes októ­ber 23-i megemlékezés prog­ramját ezúttal végre az összes ’56-os szervezettel összhang­ban sikerült lebonyolítani. A rendezvényeket alapvetően si­keresnek, az ünnephez méltó­nak nevezte Világosi Gábor, a BM politikai államtitkára. Az ünnepségsorozat zárásaként november 4-én 9 órakor a köz- társasági elnök részvételével eloltják a Kossuth téren a For­radalom lángját. Egyeztetések. Az SZDSZ el­nöke és az MSZP ügyvezető al- elnöke az elmúlt két hétben több ízben is találkozott és megbeszélést folytatott a koalí­ció működésével és a kor­mánypártok vezető testületéi­nek kapcsolattartásával kapcso­latos kérdésekről - közölte Pető Iván pártelnök. Az SZDSZ-po- litikus a tárgyalások részleteiről nem kívánt nyilatkozni, de el­mondta, hogy további egyezte­tések várhatók. A kör négyszögesítése. Egészségügyi kerekasztal ösz- szehívását kezdeményezi Veér András, a mentálhigiéné mi­niszteri biztosa. A pszichiáter szerint az egészségügyi, a szo­ciális és a tb-ellátórendszer át­alakítása csak úgy folytatható, ha a politikai élet meghatározó szereplőinek véleménye leg­alább az alapkérdésekben meg­egyezik. Szervezett állástalanok. In­tézményesített napi kapcsolatot szorgalmazott az MSZOSZ és a munkanélküliek érdekvédelmi szervezetei között Sándor László, a szövetség elnöke a munkanélküliséggel foglalkozó tegnapi konferencián. Az elnök szerint a szövetség sokat segít­hetne e szervezeteknek az állás­talanok érdekvédelmi tevé­kenységében. f : ------:-----------:---------------------------­h irdetésfelvétel, lapterjesztés! Kézigránáttal üzen az alvilág? A robbantási mérkőzés állása Budapest-Vidék: 15:14 Hangos volt a víkend Budapesten: vasárnapra virradóan a Belvárosban egy luxuskocsi talpa alatt, hétfőre virradóan pedig a III. kerületben a Komjáti uszodánál, egy pizzéria és egy autószalon előtt robbant valami - föltehetően kézigránát. S bár a hónapnak nincs vége, máris októberé a kétes dicső­ség: összesen hat robbantásos bűncselekmény történt, több mint egy hónap alatt bármikor. Nem csupán az év tizedik hó­napja, hanem 1996 egésze is rekorderként kerül be a me­rényletek hazai krónikájába. A rendőrség statisztikája szerint január elseje óta 29 detonáció okozta „eseményhez” kellett kivonulniuk a tűzszerészeknek - 15-ször a fővárosban, 14- szer pedig vidéken. Az esetek csaknem felében kézigránátot használtak az elkövetők. Gáspár József ezredes, a honvédségi központi szerveze­tek műszaki főnöke szerint a bűnözésnek ez a félelmetes új módja a szokványos eszkö­zökkel aligha szorítható visz- sza.- Nyugaton is, nálunk is egyre több, bárki által besze­rezhető kiadvány ismerteti a robbanószerek és -szerkezetek előállításának mikéntjét - mondja. - Ezért számolnunk kell azzal, hogy a robbantásos bűncselekmények száma nem csökkenni, hanem valószínű­leg emelkedni fog. Garamvölgyi László, az ORFK sajtószóvivője lapunk kérdésére elmondta: szinte bi­zonyos, hogy a mostani rob­bantássorozat hátterében a szervezett alvilág áll. A kü­lönböző csoportok között a pi­acok újrafelosztásáért folyik a harc, s a csatározás sajátos formája a robbantásos üzenet. Az eszközöket - akár kézi­gránátokat is - aránylag köny- nyű áthozni a határon. A meg­előzés érdekében pedig a rendőrség jószerével semmit nem tud tenni, hiszen egy-egy felderítő eszköz több millió forintba kerülne. (eszi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents