Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-24 / 248. szám
1996. október 24., csütörtök 5. oldal Hatvan És Lőrinci Körzete A Selypi Kinizsi 1 §• •• közönsége Balra: Tari Ottó, jobbra: Szigeti Tamás felvételei Egy Perc Fekete Lászlóval, Petőfibánya polgármesterével Az elmúlt hétfőn rendkívüli testületi ülést tartottak Petőfibá- nyán. Fekete László polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet az október 4-i - Belügyminisztériumban tartott - tárgyalásról, amelyen a külterületekért folytatott vitában Lőrincivel megállapodtak, hogy konkretizálják kérésüket.- Sikerült egységes álláspontot kialakítania Petöfibányának?- Megvitattuk és elfogadtuk a javaslatunkat, amelyet már el is küldtünk a lőrinci városházára. Tudomásom szerint ott a mai ülésén dönt a testület arról, jóváhagyja-e indítványunkat.- Mi a fő eleme a területmegosztás legújabb változatának?-A korábbi két alternatíva „mértani” közepe. Régebben az első változat szerint a belterület arányában osztottuk volna el a külterületet, s szóba került a lakosságarányos elv is. Előbbinél 523, utóbbinál 1103 hektárt kapott volna településünk. A mostani kompromisszumos javaslat szerint 7-750 hektárhoz jutnánk, természetesen rugalmasan alkalmazkodva a természetes határvonalhoz.- Amely többek között a Zagyva vonala...- Nyugatra igen, keletre pedig Rózsaszentmárton határa. Ez azt jelenti, hogy hozzánk kerülnének az ottani hobbitelkek is. Ismét nyomatékosítani szeretném azonban, hogy Petőfibánya nem tulajdonjogot kér, hanem a közigazgatási határt kívánja módosítani. A döntéssel senki birtokát nem éri sérelem.- Korábban felmerült, hogy az ismert lőrinci kegyhely, a Szent Anna-kápolna is petöfibányai fennhatóság alá kerülhet...- A jelenlegi koncepcióban erről szó sincs. (tari) Német vendégek Ecséden Ecséden biztatóan formálódik a kapcsolat ausztriai partnertelepülésükkel, Weißkirchen- nel. Az elmúlt hét végén ottani delegáció látogatott a községbe. Felkeresték az óvodát és az iskolát, ahol a gyermekek műsorral kedveskedtek a vendégeknek. A küldöttség ezt követően gazdálkodóegységek tevékenységével ismerkedett. Miért idegesek a lőrinci pedagógusok? (Folytatás az 1. oldalról) Itt azzal kellene folytatni, hogy a lecke kikérdezése - amely a kevésbé fogékony kisdiákok esetében létszükséglet - olykor teljesen elmarad. Legfeljebb az írásbeli házi feladatot kérik tőlük számon. Egy pedagógus képzettségű szakreferens szerint a város általános iskoláiban az elmúlt időszakban meghonosodott ű „porosz” szemlélet, amely elavult, merev módszereket alkalmaz: a személyiség eldeformálódásával járhat, ha a gyermeket „szükséges rossznak", „munkadarabnak” tekintik, esetenként kiabálnak vele. Mielőbbi elemzésre szorulna ennek vizsgálata, ám a szakértők még a rendszerváltás előtt értékelték utoljára a szakmai munkát. A szakfelügyelő csak akkor jön ki, ha az intézmény- vezető, a nevelő vagy a fenntartó kéri, ám - mint Fónagy László jegyző elmondta - erre ebben az évtizedben még nem volt példa. Természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdasági körülmények sem. Ismert, hogy az erőműi általános iskola integrálásával - kevésbé elegánsan: megszűnésével - tavaly több mint száz gyereknek kellett új intézmény után néznie. Tizenhármán valamelyik hatvani iskolát választották, s - városi szinten - ugyanennyien járnak át Zagyvaszántóra is. A miértre sokáig lehetne keresni a választ, annál is inkább, mivel a nyelvtanulás - amely korábban mézesmadzag-szerepet töltött be - már helyben is megoldott. Tény, hogy az iskola megszűnése „kényelmi” szempontból sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A képzeletbeli körzethatárok nem módosultak', a szülők - a szabad iskolaválasztás lehetőségeivel élve - nem vették figyelembe a „magasabb szempontokat.” Érthető is ez, hiszen az iskolák „kínálata” nem tér el egymástól, így fölösleges megváltoztatni a földrajzi szükségszerűséget. Az eredmény viszont egy valóban torz struktúrát tükröz: Selypre 180 tanuló jár, míg a sok szempontból csöppet sem fogadóképesebb lőrinci épületbe kétszer annyi. (Elég, ha megemlítjük, hogy a lőrinci tornaterem feleakkora, mint a selypi, s az előbbiben néhány tantárgyat kényszertantermekben oktatnak.) Summázva: ma már látható, hogy a lőrinci intézmény megerősödött, míg a nagy múltú - Iklády Lajosné irányításával a nyolcvanas évekig elitnek számító - selypi iskolát a sorvadás réme fenyegeti. A hetvenes években még csaknem 300 gyermek járt ide... Ám a fenntartónak a racionális érveket is figyelembe kell vennie: ez eredményezte az erőműi bezárást, amit úgy- ahogy tudomásul vettek a szülők, még ha csemetéik buszozásra kényszerülnek is. Egyre többen megkérdőjelezik azonban a jelenlegi szerkezet szükségességét', azt, hogy a „maradék” két intézmény egy igazgatás alá került. Ennek egyetlen ésszerű magyarázata lehetséges: a városban kialakult területi arányok módosítása, azaz: ha az igazgató a gyermeklétszámmal úgy gazdálkodna, hogy - kikerülve a már említett szabad iskolaválasztás jogát - az „egy intézmény két épületben" elve alapján élne a belső átcsoportosítás lehetőségével. Vagy adminisztratív úton (ami logikus érvek híján szülői ellenállásba ütközne), vagy „profilváltással". Utóbbit illetően az iskola rendelkezik középtávú programmal, de eddig még nem történtek érdemi lépések a változtatás érdekében. Pedig ez lenne a jövő útja, állítják a szakemberek. Sokuk szerint ugyanis a gimnáziumnak már nincs jövője (Fura ezt egy pedagógustól hallani! - A szerk.), de azért egyéb ötletekben nem szenvednek hiányt. Ilyen a második idegen nyelv - például az orosz - bevezetése, a társastánc órarendbe iktatása, a gazdasszonyképzés, a sporttagozat, amihez elengedhetetlen lenne az uszodaépítés. Mások szerint viszont talán négy esztendővel ezelőtt még realitássá válhatott volna a tagozódás, mára azonban elkéstek. A mostani helyzetben talán több vész el a réven, mint amennyi jön a vámon. Mert az önkormányzat aligha spórolt sokat áz intézmény-összevonással: egy fél igazgatói pótlékot és egy gazdasági vezető bérét. (Utóbbi feladat jelenleg a „haldokló” városgondnokság hatáskörébe tartozik.) Amúgy... A pedagógusok ingáznak az egymástól három kilométerre lévő épületek között, s panaszkodnak, hogy minden versenyt a másik iskolában rendeznek. Újabban felvetődött, hogy a két iskola - na nem szerkezetileg, hanem belső bontásban - esetleg humán-reál fakultációkkal próbálhatná magához édesgetni a tanulókat. Ez is egy elképzelhető variáció, amelyről a képviselő-testületnek mielőbb döntenie kell. Mert igaz, hogy a szakmai teendők nem a hatáskörükbe tartoznak, de a felelősség az övék. Ha más megoldás nincs, akár az egyik selypi pedagógus, Balogh László javaslatának figyelembevételével, aki szerint Selyp ismét legyen önálló, mert ha pénz nincs is, szellemi tőke még bőven akad a fennmaradás biztosítására. Végezetül adósak vagyunk a címbeli kérdés megválaszolásával: miért idegesek a lőrinci nevelők? Édes Lászlóné igazgatóhelyettes szerint ennek legfőbb oka az, hogy negyedszázadnyi tanítás után kollégáik mindössze 22 ezer forintot vihetnek haza... Tari Ottó Lőrinci: az oktatásrói Ma 14 órakor kezdődik a lőrinci testület tanácskozása. Ezen az intézményvezetők tájékoztatják a képviselőket az oktatás helyzetéről, majd a tanácsnokok beszámolnak éves tevékenységükről. Döntés várható a petöfibányai temető tulajdonjogának átadásáról is. Szűrések Horton Tüdő- és nőgyógyászati szűrés kezdődik ma Horton. Az október 31-ig tartó kihelyezett vizsgálat során délelőttönként 8-tól 12 óráig kereshetik fel a helybeliek a művelődési házba telepített állomást. Kivétel 29-e és 30-a, amikor 13-tól 17 óráig várják a honiakat. Családi vállalkozók Családi vállalkozók részére szerveznek találkozót október 25-én Hatvanban. Délelőtt 9 órakor a Kristály-kastélyban a résztvevők előadásokon tájékozódhatnak az aktualitásokról. Katolikus eszmecsere A Magyar Katolikus Püspöki Kar közelmúltban megjelent „Igazságosabb és testvériesebb világot” című körleveléről rendeznek kerekasztal-beszélge- tést Hatvanban. A ma 18 órakor - az Ady Endre Könyvtár nagytermében - kezdődő eszmecserét prof. dr. Kindler Józsej egyetemi tanár vezeti. Kerítés a temetőnél Zagyvaszántón az önkormányzat a helyi katolikus egyházzal közösen új kerítést építtetett a temető köré. Az építmény jól illeszkedik a már meglévő faragott kapukhoz. Halottak napja alkalmából elkészült a közút melletti leállósáv is. A „Kodályba” költözött a dolgozók általános iskolája Munka után édes a tanulás Az elmúlt tanév végéig a „hármas” iskola adott ottnont Hatvanban a dolgozók általános iskolájának. Mint ismeretes, az intézmény időközben integrálódott, ezért feladatai máshova kerültek. Az említett képzés például a Kodály Zol- tán-iskolába. Azóta ide járnak azok a tanköteles korból már kikerült dolgozók, akik szeretnék befejezni a nyolc osztályt. A legfiatalabb diák így 16 esztendős, míg az „idősebbek” többségükben 18-20 évesek. Ám - tudtuk meg Ságiné Szűcs Klára megbízott igazgatótól - akadt már 38 éves tanulójuk is, aki vizsgázni szeretett volna. Az oktatás esti-levelező rendszerben folyik, ami azt jelenti, hogy a 33 felnőttnek heti egy alkalommal - hétfő délutánonként - kell megjelennie az iskolában. Itt összesen 160 órában közismereti tantárgyakból kell kielégítő előmenetelt tanúsítaniuk, hogy megszerezhessék az áhított bizonyítványt. A két tánulócsoportba - amelynek osztályfőnökei Lisztikné Iván Terézia és Bírónő Knipfer Agnes - nemcsak hatvaniak nyertek felvételt. Járnak ide a Pest megyei Túráról, Aszódról és Galga- hévízről, valamint Boldogról és Hortról is. Ezzel az intézmény területi feladatokat is ellát. T. O. Egy utánozhatatlan kiállítás Hatvanban Rendhagyó vallomás Jeles eseményre készülődik U. (ami azt jelenti: utánozhatatlan) Szegedi Árpád hats’ani festő- és grafikusművész. November 8-án tartják kiállításának reprezentatív megnyitóját Újhatvanban, a MÁV Liszt Ée- renc Művelődési Központban, vagy ahogy mindenki ismeri: a Daliban. A tárlat fővédnöke dr. Kesztyűs Ferenc, a Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület főtitkára lesz; a kiállítást pedig 17 órakor dr. Feledy Balázs művészeti író adja át a nagyközönségnek. Ezt megelőzően a jelenlévőknek U. Szegedi Árpád rendhagyó vallomásában lehet részük. „Öklözőszék” Horton Mintha Mike Tyson ölében ültem volna Nem mindennapi felfedezésre bukkantam Hort egyik kozmetikai „műhelyében”. Olyan fotelra, amelyben űrhajóban érzi magát a bátor „ utas”, ám • amikor üzembe helyezik elektronikáját, túltesz a legfélelmetesebb katapulton is. A derékfájásoknak találták ki az élelmes imperialisták. Mint tulajdonosa, Molnár Krisztina elmondta: segítségével seregnyi nyavalya gyógyítható. Lehet, hogy még az orromat is tisztítja? Nem tudom... Am ha működési elvét veszem figyelembe - mintha profi bokszoló világbajnokok gyömöszölnék tagjaimat -, utóbbitól inkább eltekintenék... (t. o.) Felvételünkön nem Tyson látható FOTÓ: T. 0.
