Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-03 / 231. szám
2. oldal Megyei Körkép 1996. október 3., csütörtök Sziréna Pirula a zsemlében (Folytatás az 1. oldalról) A feledékenység és szórakozottság az oka több egri esetnek. A Hibay Károly úton nyitva hagyta teherautóját a gépkocsivezető, s a kézitáskáját minden iratával együtt vitte el valaki. A pénztárgépre tette a rádiótelefont az egri Uránia moziban a kárvallott, akinek készülékét nyomban elemelték, s így őt 110 ezer forint kár érte. Almárban egy hétvégi házat ürítettek ki a betörők, 18 ezer forintnyi kárt okozva. Bodonyban egy besurranó tolvaj 100 ezer forint készpénzzel távozott egy családi házból. Jó napjuk volt a hatvani rendőröknek, mert megtaláltak egy Zsigulit a városban, melyet Ke- repestarcsáról hozott el valaki. A bagi illetőségű tulajdonos már haza is vitte a kocsiját. Füzesabonyban magánlakásba törtek be, lapzártakor még tartott a nyomozás. Az abonyi rendőrségen: Korszerűbb immár a telefonrendszer Október 3-án modern alközponttal gazdagodik a Füzesabonyi Rendőrkapitányság. A beruházás eredményeként az egyes állomások is sokfunkciós készülékekkel kapcsolódnak a hálózathoz. A modem technika hatékony kezelésének elsajátítására a kapitányságon képzési programot indítottak. A mai szerelési munkák sem gátolják meg munkájukban a rendőröket. A kapitányság ismert számai élnek, azok hívhatók. A piaci árak és a bikavér minősége... (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Dula Bence azt is elmondta, a szakemberek és a kereskedők körében tart a vita a kékszőlő-fajták mustjának exportjáról. Az árut sokan Csehországba, Lengyelországba, Szlovákiába, Szlovéniába szállítják. Ez károkat okozhat, miután az egri bikavér alapanyagát külföldre viszik, és nem helyben készül belőle bor. Esetleg a piacok vesztésével is járhat. A hegyközségnek viszont nincs jogi eszköze ahhoz, hogy ezt megakadályozza, csupán piaci úton lehetne befolyásolni. Ezért jó lenne megtalálni azt a helyes arányt, hogy az üzleti érdekeket figyelembe véve ne adják el az egri bor alapanyagát, hanem helyben értékesítsék. Ehhez viszont a kereskedőknek is magasabb árakat kellene ajánlaniuk az értékes alapanyagokért. Csakis így érhető el, hogy garantált minőségű és a világpiacon is elismert egri borokat adhassanak el. Egyedül ezáltal állíthatják helyre az egri bikavér rangját. Egyébként a mostani szüreten a gazdák eddig betartották a hegyközségi választmány által meghatározott szedési időpontokat. így senkit nem bírságoltak. Akadt viszont olyan felvásárló az egri borvidéken, aki a szőlők teljes biológiai érése előtt - szinte cukorfok nélkül - kezdte el az átvételt. Ezzel súlyosabb károkat okozott, mint akik must kivitelére szánták el magukat. Az így készített bor minősége erőteljesen megkérdőjelezhető. A hegybíró azt is kiemelte, hogy a szőlősgazdák a közeli napokban kapják kézhez azokat a lapokat, amelyekben nyilatkozniuk kell a művelésre és az értékesítésre vonatkozó adatokról. Ez alapján fizetnek majd járulékot, természetesen csak a szüret után. Az egri hegyközségnek 3700 regisztrált tagja van, és ebből 1700 az aktív. Ők 750 hektár szőlőt müveinek, ezenfelül még ezer hektáron lehetne folytatni, de az említett területen az ültetvények tönkrementek, kárpótlásba kerültek vagy parlagon maradtak. Nem csupán állami támogatással, hanem az önkormányzat biztosította adókedvezménnyel is lehetne az ezer hektáron szőlőt termelni. Ez a megyeszékhely érdeke is lenne. (mentusz) Régi egri szüretek hangulatát idézi ez a felvétel az Eged-hegyről archív fotó: perl Márton Drágul az iparűzés Egerben... (Folytatás az 1. oldatról) A befizetett adó egy részének felhasználásáról maguk a vállalkozók dönthetnének, azok, akiknek nincs tartozásuk. Választhatnának, mely ágazatnak - művelődés, oktatás, városfejlesztés, sport, egészségügy, műemlékvédelem - juttatják a pénzt, és ezen belül további alcsoportot: meghatározott intézmény eszközbeszerzését támogathatnák belőle. A pénz útjának nyomon követése és a vállalkozó „kegyeiért” folyó versengés érzékeny pontja a rendszernek. Egerben mindeddig az adók mértéke jóval az országos átlag alatt volt. Jövőre próbáljuk elérni az országos szintet - mondja a szakember. A kedvezmények megmaradnak a kezdő vállalkozásoknál, egy jövedelemhatárig. A nagyobb beruházások (százmilliós nagyságrendű) kétéves adó- mentességet élveznének. Az építményadónál (ide tartozik a lakáson kívül a garázs, a pince, az üzlet) minden marad a régiben, kivétel a pincék eddigi 70 forintos négyzetméterenkénti összege, ezt 20 forintra kívánják mérsékelni. A bankok és pénzintézetek építményei után viszont lényegesen magasabb érték, évi 600 forintos négyzetméterenkénti tarifa bevezetése indokolt, adóalapjuk mérséklése miatt ugyanis nem, vagy csak igen minimális pénz folyt be tőlük. A magánszemélyek kommunális adójánál (lakások és a vele szerves egységet alkotó többi ingatlan) eddig legfeljebb háromezer forint volt a kiszabható tétel, függetlenül az alapterülettől és az ingatlan értékétől. Ez 120 négyzetméterig most sem változik majd, viszont a 120-150 négyzetméter közötti sávban 4800forintot (a maximum 40 százalékát), a 150-200 négyzetméteresnél mintegy 7200 forintot (a maximum 60 százalékát) kell fizetni, 200 fölött pedig nincs semmilyen kedvezmény, így 12.000 ezer forint lesz az adó. Az a szándék, hogy a nagy értékű, jelentős ingatlanok adóztatása a valós értékhez igazodjon. A 120 négyzetmétert meghaladó kategóriába 1500, míg a 200 fölöttibe 65 ingatlan minősíthető. Ezen módosítás tehát csupán az adózók öt százalékát érintheti majd. A gépjárműadónál a mázsánkénti 400 forintos minimum, az 1200 kilogramm feletti önsúlyú személygépkocsiknál - mintegy 530 ilyen, nagyobb kategóriájú autóval számolnak - 600 forint lesz a tarifa. A 400 forint feletti befizetések pedig teljes egészében a helyi önkormányzatnál maradnak majd. A tervezett össz- adóbevétel egyébként idén eléri a 300 millió forintot Egerben. A közeljövő változásai tehát elsősorban vagyonhoz köthe- tően és az anyagi teherbírás arányában, a polgárok kisebb részét érintik majd. A helyi adók további, nagyobb mértékű fejlesztése - szögezte le Korsós László - csak a központi kötelezettségek mérséklése után valósítható meg. “ (kj) Turisztikai térkép készül a Kárpátok Eurorégióról Ungváron tárgyalt Eger polgármestere Eger polgármestere, dr. Rin- gelhann György a minap érkezett haza Ungvárról, ahol a Kárpátok Eurorégió tanácsülésén vett részt. A kétnapos program során a megjelentek tárgyaltak az Európai Régiók országhatárokon átnyúló együttműködésének lehetőségeiről. E megbeszélésen ott volt Ferdinando Albanese, az Európa Tanács helyhatósági és környezeti ügyeinek igazgatója is. Bejelentették: az Európai Határmenti Régiók felvették tagjaik sorába a Kárpátok Eu- rorégiót. Ezután a Regionális Fejlesztési és Gazdasági Együttműködési Bizottság képviselői arrój számoltak be, hogy tanulmányt készítenek egy információs központ és egy bartellkereskedelmi együttműködés feltételeiről. Az Idegen- forgalmi és Környezetvédelmi Bizottság híre volt, hogy novemberre elkészül a Kárpátok Eurorégió turisztikai térképe. A következő régióülést a lengyelországi Przemyslben tartják meg december közepén. A hegesztés fokozottan veszélyes Akcióztak a felügyelők Két napon át vizsgálták az előírások betartását - ez alkalommal a hegesztők körében - a munkabiztonsági felügyelők. Az országos akcióban kétszázhú- szan vettek részt. Heves megyében 43 munkáltatónál jártak és 272 munkakört vizsgáltak meg az ellenőrök. Az eredmény: 28 hegesztőberendezés működését kellett felfüggeszteni az elégtelen biztonságtechnikai állapota miatt, s 11 személyt tiltottak el a tevékenység gyakorlásától. Kevésbé súlyos esetek felfedezésekor államigazgatási határozatban kötelezték a munkáltatót a hiányosságok megszüntetésére. Tizennégy személlyel szemben folytattak le szabálysértési eljárást. A vizsgálat általános tapasztalata: a munkaadók túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a hegesztés fokozott veszéllyel jár, és betartja az előírásokat. Jellemző hiányosságok voltak a sérült, elhasználódott hegesztővezetékek, tömlők, sérült, működésképtelen nyomásmérő órák. A lánghegesztő berendezéseknek legalább a 10 százalékát nem szerelték fel lángvisszacsapás-gátló készülékkel. A vizsgálat elérte a célját, a felügyelők számos balesetveszélyt szüntettek meg intézkedésükkel - tudtuk meg Szabó Józseftől, a Heves Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazgatójától. Nemcsak a szaktudás, de a vonzó bér is hiányozhat (Folytatás az 1. oldalról)- Gyakran előfordul, hogy nincs meg a munkaadó által megkívánt szakmai tudás. Azt sem akarom elhallgatni, hogy az álláshelyek zömét alacsony bérrel kínálják. Mindazonáltal hangsúlyoznám, hogy százharminc tartós munkanélkülinek, közöttük pályakezdőknek a börze egyetlen nap alatt hozta problémája megoldását. A további lehetőségek ajánlatára kiemelt figyelmet fordítunk. Napirenden van 10-15 tagú munkanélküli-csoportok behívása. Egyes esetekben a munkaadók is megjelennek. Egerben és a környékén élők elhelyezkedhetnek még ápolóként (10-en), asztalosként (8), esztergályosként (30), építőipari szakmunkásként (10). Várnak varrónőket, futószalag mellé - 15-25 ezer forintos kereseti lehetőséggel - betanított munkásokat. Kvalifikáltabb munkaerőre is igény mutatkozik, de példának okáért a pénteken felajánlott két közgazdá- szi és üzemgazdászi állásra nem akadt megfelelő jelentkező. A szakács és vendéglátóipari pultos helyek is csak nyelvtudással pályázhatók meg a siker reményében. A teljes választékról a Klapka utcai irodákban nyújtanak felvilágosítást. A tájékozottság fontosságát Zöldi Sán- dorné is aláhúzta:-A vártnál jóval több, 830 érdeklődő nagyobbik hányada, 582 ember a nap keretében jutott szervezett formában megtartott előadáshoz. Megismerhették a kirendeltség szolgáltatásait, a képző intézmények (ÉRÁK, Sprinter, Perfekt) kínálatából pedig azt, hogy ma kikre van szüksége a munkaerőpiacnak. (b. s.) Erdei tanórák megyénk nebulóinak a tardosi sporttáborban Zöld környezetben tanulnak a diákok Immár hatodik éve, hogy egy kezdeményezés nyomán létrejött Tardoson, a Heves Megyei Önkormányzat Ifjúsági és Sporttáborában az erdei iskola. Az oda látogató diákok közvetlen környezetben vizsgálhatják természetünket. A zenei világnapon a Filharmónia első sikeres koncertje Egerben Trombita simult az orgonához Táborunkban már négy tanévben indíthattuk el az erdei iskolát, Eger kivételével a megye valamennyi általános iskolája számára - tájékoztatta lapunkat Pál Dezső, a tábor vezetője. - Szeptembertől decemberig, illetve februártól a tanév végéig 45-50 oktatási intézmény tanulói élvezhetik a nem mindennapi iskolai környezetet. Az egyhetes turnusok alatt együttesen hetven diákot és tanárt befogadó szabadidős központ sportolási és tárázási lehetőséget is biztosít vendégeinek.- A hatvani Kodály Zoltán Általános Iskolából két negyedik osztállyal jöttünk ide - közölte Jagodicsné Fehér Agnes pedagógus. Elmondta, hogy a megyei önkormányzat támogatásával sikerült a táborba eljutnia tanítványaival. Az itt található sportpályákon többek között kézilabdázni tudnak a gyerekek, továbbá atlétikai számokban is összemérhetik erejüket, ügyességüket. A biológia-, sőt a történelemórákat is meg tudják tartani az erdei túrázások közepette, hisz a táj rengeteg emlékhellyel, természeti szépséggel dicsekedhet.-Iskolánkból a hatodikosok vehetnek részt idén az erdei iskolában - tudatta lapunk munkatársával Gál Antal, a Poroszlói Általános.Iskola tanára. - A nebulók a tanulmányi eredményüktől függően élvezhetik a zöld környezetet. Idén azok jöttek el, akik a legjobb teljesítményt nyújtották az elmúlt időszak alatt. Értesülésünk szerint a tábor anyagi gondokkal küzd, s ez akár a hely bezárásához is vezethet. Akkor pedig mi lesz azokkal a gyermekekkel, akik a városi szmog után a tiszta, friss levegőn tanulnának, vizsgálnák a - még érintetlen - természetet...? • (hancsák) Többéves hagyomány, hogy október 1-jén, a zenei világnapon indul Egerben az új koncertidény. Kedden este a komolyzene hívei ismét szép számban foglaltak helyet a Bazilika padsoraiban, hogy meghallgassák a Nemzeti Filharmónia 1996-97. évi első hangversenyét. Zenetörténeti bevezetőt Szepesi György mondott. A Filharmónia egri megbízottja kitért arra, hogy a zenei világnap létrejötte Yehudi Menuhin hegedűművész és karmester nevéhez fűződik. A neves művész, a magyar zene nagy barátjaként, hétfőn vehette át magas kitüntetését Göncz Árpád köztársasági elnöktől. Szólt arról is a nyugalmazott zeneiskola-igazgató, hogy a mai kor emberének milyen nagy szüksége van a kikapcsolódást segítő zene- hallgatásra, hiszen a zene konzervál, pihentet és ünnepivé változtatja hétköznapi életünket. Ezt elősegítendő, a székes- egyházi koncerten Kovács Endre orgonaművész és a trombitán közreműködő Inhoff Ede előadásában, az általuk szerkesztett sorrendben hangzottak fel a remekművek. Először Bach, Vivaldi, Purcell, Albinom szerzeményei, örökzöld melódiái csendültek fel. A továbbiakban a kevésbé ismert szerzők, úgymint S. Karg-Elert, Guilmant, De- lerne és a magyar orgonista és zenetanár, Antalffy-Zsíross Dezső szerzeményei szólaltak meg, mintegy másfél órás „zenei barangolásra” késztetve a hallgatóságot. A trombita diszkréten simult az orgonához, az együttes hangzás lekötötte, mégsem terhelte a figyelmet, így szerzett a két művész kellemes estét a zene egri barátainak. A Nemzeti Filharmónia második bérleti hangversenye Egerben november 3-án lesz, szintén a Bazilikában. Műsoron Verdi Requiemje. A koncerteket nemcsak bérleteseknek szánják. (fesztbaum)
