Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-19 / 245. szám

4. oldal Horizont 1996. október 19., szombat E heti körkérdésünk: Melyik az erősebb nem? Kissné Illés Márta óvónő, Hatvan:- Furcsa kér­dés, hiszen mindkét fél­nek lehetnek erősségei a sajátosságai­ból eredően. Ám az alapvető különbségek megmaradnak', a nők azon törekvése, hogy „felzárkózzanak”, eleve ku­darcra ítéltetett, mivel ezzel csak pluszterhet vennének a nyakukba. Márpedig erre - a gyermeknevelés, az otthoni teendők és az egzisztenciális kényszer miatt vállalt munka mellett - nincs lehetőség. Szóval, mindkét „térfélen” akadnak erősebbek és gyen­gébbek egyaránt. Azt hiszem, ez így van jól. Dr. Mann László orvos, Füzesabony: - Biológia­ilag és egész­ség szem­pontjából is a nők az erő­sebbek. A gyengébb nem képviselőinek XX kromoszómájuk van, s ha az egyik valamilyen oknál fogva beteg, a másik korri­gálja a működést. A férfiaknál köztudottan XY pár van, nincs, ami a helyére álljon. Persze, ez így nagyon egyszerűen hangzik.- Magyarországon a nők át­lagéletkora 73 év, míg a fér­fiak hatvankét és fél évvel di­csekedhetnek. A nők panasz­kodnak többet az egészsé­gükre, a férfiak viszont bete­gebbek. Ez utóbbiaknál sok a szív- és érrendszeri probléma, míg a nők e téren jobban állják a sarat. Azt nem tudom, hogy egy férfi hogy bírná ki például a terhességet, a szülést. Ebből is látszik, ki az erősebb. Bakos Ká- rolyné, a gyöngyösi Fincsi kis­vendéglő üz­letvezetője, aki már több mint húsz éve előfizetője lapunknak.-Erőben és fizikális leter­heltség tekintetében & férfiak. Érzelmekben és lelki megpró­báltatásokban azonban min­denképpen a nők az erőseb­bek. Ha boldogok, akkor öt évet is letagadhatnak a koruk­ból. A gyengébb nem képvise­lői jobban viselik a bánatot, a csalódottságot. A férfiak e te­kintetben érzéketlenebbek. Például az én férjem, aki csa­ládcentrikus, természetesnek veszi, hogy az asztalon a va­csora, tiszta az ing, és a lakás­ban rend van. Egy nőnek sok energiájába kerül mindez. Az is igaz, ha elromlik valami a háztartásban, akkor a férfi ke­rül előtérbe. Egymás nélkül nem megy. András Köm- lőről:- Hát a nő!- Ilyen egyértelmű ez?-Persze. Náluk van a pénz, meg elég nagy a szájuk ahhoz, hogy kiharcolják az igazukat. — Rosszak a tapasztalatai?- Egyáltalán nem. Hol gyengédek, hol erőszakosak, de mindig tudják, hogyan kell az akaratukat érvényesíteni.- De a nagy szájuk?-Hát nem nagy? Maga is példa rá! Gál Sándor (nős, 3 gye­rek apja) Pé- tervásárán az alábbi választ adta:- Termé­szetesen a nők az erő­sebbek. Kitartásuk, tűrő- és teherbíró képességük szerin­tem általában meghaladja a férfiakét. Mért például mi fér­fiak csak elképzelni tudjuk - vagy még azt sem -, mekkora megpróbáltatás hónapokon keresztül cipelni az egyre sú­lyosabb csemetét. Persze, ez csak egy példa, de villámkér­désre villámválasznak jó. Péterfalviné Bozó Agnes szerint a nők. Az asszony Egerbakta zöldség­gyümölcs boltját vezeti. Talán azért is gondolja így, mivel egyes- egyedül kínlódik a beszerzés­sel, a súlyos rekeszek cipelé- sével. Maga neveli a fiát. Az erősebb „gyengébb nem” nem engedheti meg azt a luxust, hogy keseregjen. Ak­kor is masszívnak kell lennie, ha ebbe beleroppan.- A férfiak gyámoltalanab­bak - vallja Ági. - Persze, a nőknek sem egyszerű az éle­tük egyedül. Jó volna, ha min­denkinek lenne párja. De ne­héz társra találni, főleg, ha va­laki egyszer már csalódott. Akvarellkiállítás a város ünnepén, a Tábornok-házban Nagy Emö festőművész Egerről Serfözés, üveghuták, salétromgyártás A Heves Megyei Levéltár kiadásában a napokban jelent meg Csiffáry Gergely: „Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében” című kötete. A levéltáros-muzeológus szerző több mint két évtizedes történeti kutatásának eredményét veheti kézbe a Heves megye múltja iránt érdeklődő olvasó. A sebtében megrendezett egri ünnep egyik jelentős esemé­nye volt Nagy Ernő festőmű­vész-kiállítása a Tábornok-ház­ban. Két adósságot is törlesztettek a rendezők: Nagy Ernőnek már régen kellett volna önálló tárla­tot rendezni, s nem egyet. Hi­szen a harminc esztendeig az egri főiskolán tanító, tanszék- vezetőként nyugállományba vonult művésztanár példájával, s pedagógiai munkásságával is meghatározó a régió képzőmű­vészetében. A Tábornok-házról pedig - így, leromlott voltában is- - ez­úttal is bizonyítottnak látszik: alkalmas kiállítások rendezé­sére. (Még ha a földszinten közben turkálnak is). Október első felében tehát Nagy Ernő Egerről festett akva- relljeit láthatták a bennfentes érdeklődők. (A turisták ke­vésbé, mert sehol egy felvezető tábla). A huszonkét, lírai bensősé- gességgel és szeretettel megfes­tett akvarell egy kivételével az utóbbi három esztendő munká­jának gyümölcse. Olyan utcarészleteket és vá­rosrészeket mutat meg, ame­lyeket csak az évtizedek óta itt élő láthat. Sőt! Nekünk, itt élőknek is felfedezni való Kracker Lukács háza a Kacsa­parton (az előtérben lévő hölgyfigurával élő, otthonos), vagy a Kálvária a régi börtön falán. Minden épületet ismer min­den évszakban, ezért - a szán­dék látszik - legszebb, leglíra­ibb voltában mutatja meg a vá­rost: például a Rókus-kápolnát télen, mikor a növényzet nélkül a kis épület arányai megmutat­koznak, vagy a Carlone-házat, esőben. A líceum, amely munkahelye, második otthona volt, titkos részleteivel tárul elénk két ké­pen is. S a felnémeti születésű művész bennfentessége, hogy szeretett városa hátterében a csodálatos Bükk távlatai is rajta vannak a képeken. Színei líraiak, kidolgozottak, ősziek. Érdemes lenne akár ké­peslapokon is közzétenni a ba­rokk Egert, Nagy Ernő megfo­galmazásában. (jámbor) Csiffáry Gergelynek köszönhet­jük az egri céhemlékek feldol­gozását és bemutatását, de számos ipartörténeti előzmény, illetve résztéma — üveghuták, hatvani posztómanufaktúra, szén- és ércbányászat, egri hadiipari létesítmények - feltá­rását is elvégezte. A szerző gazdag forrás­anyagra támaszkodott, amelyek között a levéltári kéziratok és számadások, eddigi publiká­ciók, térképek, múzeumi tár­gyak és dokumentumok, de a földrajzi helynevek gyűjtemé­nye egyaránt megtalálható. A kötet a mai Heves megye területére vonatkozóan közöl hatalmas tényanyagot. Időhatá­rai: 1687, a megye török alóli felszabadulása és 1849, amikor a magyarországi feudalizmus korszaka lezárult, és megkez­dődött a gazdasági élet tőkés átalakulása. A könyvben 190, céhen kívüli ipari létesítmény, illetve manufaktúra adatait tag­lalják, amelyek a jelenkori He­ves megye 74 településéhez kapcsolódnak. A szerző bemutatja azokat az iparágakat és a hozzájuk kap­csolódó vállalkozásokat, ame­lyek megléte esetenként a kö­zépkortól igazolható: ércbányá­szat, kő- és malomkőbányászat, tégla- és üveggyártás, salétrom- és lőporgyártás, ágyúöntés. Ismerteti azokat a kezdemé­nyezéseket is, amelyek előfelté­telei a török kiűzése után (1687) teremtődtek meg, mint például a textil- és bőrfeldol­gozó-ipar, a vas- és fémfeldol­gozó-ipar, a cukor- és keményí­tőgyártás, a dohányfeldolgozás, a sziksó- és timsófőzés. A szerző az egyes iparágak­nál következetesen utal az ága­zat legfontosabb történeti előzményeire, ismerteti a főbb technikai sajátosságokat, a ter­melés technológiai menetét. Nemcsak egy rendkívül gaz­dag ipartörténeti adattárat tesz közzé, hanem az egyes ipar­ágak - országos és európai fej­lődési vonulatába illesztve - helyét is meghatározza az adott korszakban. Nem elégszik meg az egyes üzemek, bányák működésének rögzítésével, de a termelés vo­lumenére vonatkozó adatokat is közread különböző időmetsze­tekből. Sok érdekességet is megtud­hat az olvasó a kötetből. Ilyen például, hogy a 18. században a hazai erdőségek rohamos fo­gyása miatt a fenyőfa zsindely használata visszaszorult, s ek­kor jelent meg tetőfedő anyag­ként a tartósabb palakő. Ilyen „kősindelt” használtak az egri Líceum, de jó néhány polgárház fedésére is. 1885-ben például a gyöngyösi Szent Urbán-temp- lom és harangozólak építéséhez 116 ezer 240 palakövet ajánlott fel az egri érsek. A török időknek máig látható jellegzetes építménye Egerben a Minaret, amely a Novaj kőfej­tőiben termelt faragott kőből épült - olvashatjuk a könyvben. A kötet egyik legalaposab­ban feldolgozott és sok új ada­tot tartalmazó fejezete az üveg­hutákat tárgyalja. A korábban Heves megyéhez tartozó Pász- tón működött Magyarország legkorábbi üvegkészítő műhe­lye, amelynek 12-13. századi meglétét régészeti leletek bizo­nyítják. A mai Heves megye te­rületéről a középkortól a kora újkorig 13 különböző üveghuta létezéséről tudunk. A szerző „rendet teremt” a mátrai huták elnevezései kö­zött, és adatokkal alátámasztva pontosítja azokat. Az egykori üveghuták következménye az is, hogy a korábban lakatlan er­dőségekben állandó települések jöttek létre. Ilyen Szuhahuta (ma: Mátraalmás), Mátrake- resztes, a parádi Óhuta (ma: Pa- rádfürdő része), a parádi Új­huta (ma: Parádsasvár), Mát- raszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló. Kevésbé ismert Egerben, hogy a Magyar Királyhoz cím­zett egykori jezsuita patika tu­lajdonosa, Spetz József cukor- fabrikát is létesített a városban. Szőlőcukorgyára 1812-14 kö­zött cukorpótló szőlőszirupot állított elő. Az idén százéves Egri Do­hánygyár előzményeként a könyvből megtudhatjuk, hogy már a 19. század első felében Gyöngyösön szivargyár, Saru­don pedig tubákkészítő műhely volt. Heves megye 33 településén 39 különböző sörfőző műhely létezéséről olvashatunk a kö­tetben. Részletes leltárak utal­nak a serfőző házak felszerelé­sére, számadások a jövedelme­zőségre, de megismerhetjük az árpasör készítésének hagyomá­nyos technológiáját is. A szilvásváradi Szalajka- völgy közismert neve őrzi a szappan- és üveggyártáshoz, valamint a textiliparhoz egykor nélkülözhetetlen hamuzsír latin nevének (sál alcalicus) népi el­nevezését. Kevesebben ismerik viszont, hogy Gyöngyösoroszi határá­ban a Szalajka-patak és a Sza­lajka-ház, Gyöngyössolymoson a Szalajkaház-puszta, Váraszón ugyancsak a Szalajka-ház hely­név őrzi az egykori hamuzsír- főzés emlékét. Az egri várral kapcsolatos szakirodalom bár gazdagnak tekinthető, viszonylag kevés fi­gyelmet szentelt a vár védelmét szolgáló hadiipari létesítmé­nyeknek. Az öntő- és kovács­műhely, a portörő malmok és a salétromfőző az egri vár háttér­iparának igen lényeges részét alkották. Azt is megtudjuk, hogy a 16. század különböző időszakában a vár mennyi lő­por-, salétrom- és kénkészlettel rendelkezett, illetve milyen személyzet volt a lőfegyverek mellett. Az országos folyamatokhoz kapcsolódó lokális gazdaság- történeti kutatások fontos eredménye Csiffáry Gergely könyve. A szerző által feltárt új anyag alapján lehetőség nyílik Heves megye ipar- és gazda­ságtörténetéről korábban meg­fogalmazott, de egyoldalú vé­lemény megváltoztatására, mi­szerint a megye iparáról csak 1867 után beszélhetünk, s ak­kor is csak néhány nagyüzem kivételes példájára hivatkozva. A kötetben bemutatott céhen kívüli iparágak és manufaktú­rák a mindennapos szükségle­tek kielégítését szolgálták. A vizsgált korszakban tartós tő­kehiány volt, és ez szabott gátat az iparfejlesztésnek. A viszony­lag kevés tőke döntően a nagy egyházi és világi uradalmakban képződött, s az általuk fenntar­tott ipari vállalkozások voltak időtállóak. A szerző fontos megállapí­tása, hogy a felvázolt ipari előzmények hatására a 19. szá­zad közepén a megye életét a területe közepén végighúzódó fejlett sáv határozta meg. Itt koncentrálódtak a városok és a jelentősebb települések. Ugyanakkor ez a sáv ketté is választotta a megyét, mivel az ettől északra fekvő hegylábi és hegyvidéki terület iparosodott lett, míg a délre eső alföldi jel­legű táj életében az agrárgazda­ság vált meghatározóvá. A kötetet jegyzetek és szak- irodalom, valamint a szövegben előforduló régi mértékek kisle­xikona egészíti ki. Az eligazo­dást földrajzi és tematikus mu­tatórendszer teszi lehetővé. Nemzetközi hasznosítását az angol és német nyelvű összeg­zés segíti. Az érdeklődő olvasó számára a főként metszetek alapján készült illusztrációk te­szik szemléletessé a kiadványt. Csiffáry Gergely könyvét nemcsak a szakemberek hasz­nosíthatják, de jó szívvel aján­lom a szűkebb hazánk múltja iránt érdeklődőknek is. Petercsák Tivadar vV Lx SIPOTEKA KÖNYVESBOLTOK AJÁNLATA: Új könyvek: Nora Roberts: Édes bosszú 488.­Stephen Coonts: Minotaurosz 680.- L. Ron Hubbard: Háború a földön 799.- Robert Silverberg: Üvegtorony 499.­Engedményes könyvek nagy választékban! Új CD-k; kazetták: H-Blockx: Discover My Soul Kenny G: The moment Iron Maiden: Best of the beast Shamen: Hempton Manor Műsoros videokazetták széles választékban! SIPOTÉKA KÖNYVESBOLTOK: Eger, Hatvani kapu tér 8. tel: 36/413-998 Eger, Érsek u. 2. tel: 36/323-393 Sipotéka Antikvárium: Eger, Bajcsy-Zs. u. 2. tel: 36/322-562 (66528) Országos seregszemle a művelődési központban Táncverseny Füzesabonyban Füzesabony évek óta büszkél­kedhet a település hímevét öregbítő Füzes Táncklubbal. A város iskolásai, fiataljai köré­ben is népszerű a dr. Török Jó­zsef által vezetett együttes. A klub és a művelődési köz­pont éppen ezért évente szervez a városban országos táncverse­nyeket. Teszi ezt azért is, hogy a Házai közönség nyomon kö­vethesse: hol is tartanak ked­venceik az országos rangsor­ban.- Huszonöt táncklub, ezen belül pedig nyolcvan páros ne­vezett be eddig a vasárnapra meghirdetett Junior I—II. „E”, „D” és „C” osztályban a nyílt táncversenyre - tájékoztat dr. Török József, a Füzes Táncklub vezetője. - Budapestről, Ka­posvárról, Szegedről, Debre­cenből, Nyíregyházáról, Jász­berényből, Szentesről, Salgó­tarjánból és Egerből is lesznek versenyzők. A füzesabonyiak minden osz­tályban indulnak, tíz párosuk mutatja be tudományát a stan­dard és a latin táncokból. Egé­szen apró, nyolcéves gyerekpá­rosuk is készül elkápráztatni a közönséget, megnyerni a zsű­rit. Az első három helyezett ér­met és oklevelet kap, de szpon­zori felajánlásból apróbb aján­dékot is tudnak adni az ügyesen táncolóknak. A fiatalok nemcsak a ver­senyzés kedvéért táncolnak, szívesen invitálják a közönsé­get is a Füzesabonyi Városi Művelődési Központba vasár­nap délelőtt 10 órára. Nincs lehetőség a rendezési terv elkészítésére Elhúzódó területi vita Heves és Boconád között Területi vita pattant ki Heves és Boconád község között, miután a falu 180 lakosú - Alatka elnevezésű - település- részének polgárai úgy döntöt­tek, hogy a jövőben a város­hoz kívánnak tartozni. Az ön- kormányzati törvény szerint Hevesnek 1997. január 1-jétől kötelező befogadnia az alat- kaiakat, ám - mint azt Kontra Gyula, a város polgármestere hangsúlyozta - ehhez a köz- igazgatási határok módosítá­sára van szükség, különben még rendezési terv sem ké­szülhet a területre. A boconádi képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén úgy foglalt állást - mondta Bla- hóné Végh Melinda jegyző -, hogy az átkerülő területek elegendőek az önkormányzati feladatok ellátására, ezért a külterületből nem kívánnak részt juttatni Hevesnek. Kontra Gyula szerint vi­szont az önkormányzat köte­lezettsége a közműfejlesztés, márpedig Alatkán egyelőre nincsenek közművek. Am a jelen körülmények között még rendezési terv sem ké­szülhet. Ebben a helyzetben a közigazgatási hivatal állás- foglalását kérik majd, miután az önkormányzati törvény nem ad eligazítást az ügyben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents