Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-19 / 245. szám

2. oldal 1996. október 19., szombat Megyei Körkép Felfüggesztett börtönbüntetés életveszélyt okozó testi sértésért Informatika-terem Kerecsenden - Tegnap délután avatták fel az új oktatótermet a helyi általános iskolában. Kiss Sándor jegyző méltatta a multimédia-oktatás új, nyolc IBM- géppel felszerelt műhelyét. A hálózatban működő rendszer megvalósításához példás össze­fogásra és a Soros Alapítvány támogatására volt szükség. A szaktanterem kétszáz diák isme­retgyarapítását szolgálja igényesen. fotó: budavári Sándor Emlékplakett az átlagon felüli helytállásért Zárultak a Bornemissza Gergely-diáknapok Pénteken délelőtt még folytató­dott a Bornemissza Gergely-di­áknapok rendezvénysorozata. A kollégiumban sakkszimultán várta a sport iránt érdeklődőket. Lebonyolították az osztályok közti ügyességi versenyt, s a városismereti játékot is. Délután az intézet dolgozói­nak tartottak ünnepséget. Ezen Kelemen Csaba vezetésével műsorral léptek fel a Gárdonyi Géza Színház művészei, majd elismeréseket adtak át azoknak, akik igazolták kiemelkedő helytállásukat. Bornemissza Gergely Emlékplakettet vehe­tett át: Bóta Ervinné, Bőgős (Folytatás az 1. oldalról)-Az elmúlt tíz hónap esemé­nyei bizonyították, hogy na­gyon sok a feladatunk - emlí­tette dr. Dinya László. - Renge­teg a változás, amellyel nem könnyű lépést tartani. Most, amikor a felsőoktatásban nagy feladatok vannak soron, nagyon fontos az emberi összefogás. Szemléletben, szervezetben és a munkaszervezésben is változ­tatásokra lesz szükség.- Mit ért ezek alatt?- A felsőoktatási intézmény- rendszer területén működési hi­ány van. Ez megmutatkozik a költségekben, a fejlesztésekben, a bérekben és a kutatásban. Van tehát mit tennünk. A nor­matív finanszírozás hosszabb távon hozhat eredményeket, Andrásné, Dorkó Attila, Kele­men Miklós, Marton Tamás, Pálfy István, Szabó Alpár, Szőke József, Szűcs Miklós, Ti-' hamériné Szucsik Agnes. Elismerésben részesültek a nyugdíjba vonulók: Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitünte­tést adtak át Bíró Bélánénak, Varancz Jenőnének, dr. Csőke Lajosnénak, Gáspár Ferenc­nek, Hevesi Gézának, Vas An­dornak, Verhóczki Istvánnak, Pálfy Istvánnénak, Vámosi Lászlónak, Kerékgyártó Ist­vánnak. Elek Elemér igazgató elége­detten fogálmazhatott: amelyhez az intézményi integ­ráció besegíthet. Mi fejlesztést szeretnénk a jövőre nézve, amely hazai és világbanki pénzügyi támogatással lehetsé­ges. A bérek politikai döntést igényelnek a felsőoktatás terü­letén. Ami viszont örvendetes, hogy jövőre - az idei 170 millió forint helyett - csaknem a tíz­szerese: 1,6 milliárd forint jut majd kutatásokra. Mindezeket figyelembe véve, a felsőoktatás állapota jelenleg nagyon hete­rogén, és a működési hiányokat pótolni nem lesz könnyű fel­adat. A hiány kizárólag kor­mányzati, minisztériumi erőfe­szítésekkel nem szüntethető meg. A felsőoktatási intézmé­nyeknek is sokat kell tenniük ezért.- A fiatalok ismét igazolták, hogy érdemes rájuk alapozni, s ha bizonyos területeken önálló­sulhatnak, akkor a testhez mért feladatokkal könnyen megbir­kóznak. Mindnyájunknak tet­szett az az ötletesség, az a fel- szabadultság, amely áthatotta az egész gárdát. Különösképp jól sikerültek az egyes vetélke­dők, a kulturális játékok. Rég­óta hittem azt, hogy ezek átla­gon felüli kötőerőt jelentenek, az ekként tevékenykedő ifjak majdhogy második otthonuk­nak érzik az alma matert, s há­lásak tanáraiknak. (pécsi)-Miért Gyöngyösön tartják a mostani szakmai találkozót?-Ez a főiskola, a változá­sokhoz igazodva, vállalkozó in­tézménnyé nőtte ki magát. Fel­ismerték a kényszert, és több­éves tudatos munkával jutottak el a mai szintig. Nem átkozód- nak, siránkoznak - mint sok he­lyen -, hanem teszik a dolgu­kat. Van fejlesztési stratégiá­juk, amely már a jövő század­nak szól. Törekvéseiket a saját forrásaik mellett támogatjuk.- Megtudhatnánk valamit a leendő tandíjrendszerről?- Ezt januárig kell kialakíta­niuk az intézményeknek. A mi­nisztérium csak irányelveket ad, tehát helyben kell majd ki­harcolni ennek a mértékét. Mentusz Károly A megyei főügyészség vádirata szerint a 25. életévében járó egri G. J. február 18-án délután az egri Bástya ABC-nél fel­szállt egy helyi járatú autó­buszra, hogy az Északi-lakóte­lepre utazzon. A járművön ösz- szetalálkozott ismerősével, M. Sz.-szel, akivel együtt szálltak le a Rákóczi út 40. szám előtti buszmegállóban. Ekkor már a helyszínen tar­tózkodott az akkoriban hazánk­ban élő (amúgy román állam­polgár) M. I. is, aki igencsak ré­szeg volt, tántorgott, dülöngélt. A vádirat szerint a vádlott és M. I. között szóváltás keletkezett, melynek végén G. J. egy alka­lommal megütötte M. 1.-t, aki nekiesett az ott lévő szeméttar­tónak, majd a földre zuhant. Utóbbi során fejét a betonba vágta. A vádlott elfutott a hely­színről, de utóbb - április 5-én - önként jelentkezett a rendőr­ségen, mivel megtudta, hogy ez ügyben valaki más van előzetes letartóztatásban. M. I. az eset következtében lágy agyburki és keményburok alatti vérzést, illetve agyzúzó- dást szenvedett, amely életve­szélyes sérülésnek minősül. Nos, a tegnapi tárgyaláson a bíróság először azt az elmeor­vost hallgatta meg, aki koráb­ban kezelte a vádlottat. Mint elhangzott, G. J. bizonyos dol­gokra az átlagosnál indulato­sabban reagál, azaz nála in­A hevesi sírrongálásért Másfél évre felfüggesztve Az Egri Városi Bíróság ítéletet hirdetett a hevesi sírrongálók ügyében. Mint ismeretes, több helyi fiatal áprilisban morbid játékba kezdett a hevesi zsidótemető­ben. Hetvenkilenc sírkövet - melyek között igen nagy ér­tékű, régi darabok is voltak - megrongáltak, kidöntöttek. Bár a Hevesi Rendőrkapi­tányságnak, illetve a helyi ci­gánykisebbségi önkormányzat­nak köszönhetően a csínytevők rekordidőn belül megkerültek, s a szülők azonnal vállalták az okozott károk megtérítését, mégsem kerülhették el a bíró­sági ügy lefolytatását. A kár ugyanis több mint egymillió forint volt, s a szülői közreműködés sem enyhítette a pajkos gyerekek tetteit. Ezért a városi bíróság 58 rendbeli rongálás miatt tárgyalt, ám a 15 éves M. Z. és a szintén 15 éves H. A. elleni büntetőeljá­rást másfél évre felfüggesztet­ték. kább az emóciók dominálnak, semmint a józan ész. Mindez összefügghet a nála megálla­pítható személyiségzavarral is. Az orvos szakértő elmondta: arra vonatkozóan, hogy M. I.- nél létrejött-e maradandó fo­gyatékosság, csak személyes vizsgálat nyomán lehetne hatá­rozott választ adni. Valószínűsí­teni ugyan lehet ezt, hiszen a szervi alapjai megvannak, de kétséget kizáró bizonyosságról nem beszélhetünk. Az elmeorvos szakértő is megerősítette, hogy G. J. sze­mélyiségzavarban szenved, de - tette hozzá - mindez nem éri el a betegség szintjét, azaz sem kizáró, sem pedig korlátozó mértékkel nem bír. Az ügyész bizonyítási indít­ványt terjesztett elő, miszerint az eljárási jogsegély keretében szükséges lenne az újfent Ro­mániában élő sértett megvizs­gálása, eldöntendő: szenvedett- e maradandó fogyatékosságot. Mindezt a bíróság elutasí­totta, miután rendkívül költsé­ges procedúra lenne, ráadásul jelentősen elnyújtaná a pert. A büntetőtanács elnöke azt is megjegyezte: korábban mód lett volna az akkor még ha­zánkban lévő M. I. ilyen irányú megvizsgálására, de — mulasz­tások miatt - erre nem került sor. Az ügyész perbeszédében alapvetően fenntartotta a vád­irati tényállást és minősítést, s azt indítványozta, hogy a bíró­ság a vádlottal szemben bör­tönbüntetést szabjon ki. Az ügyvéd kérte, hogy a bíró­ság enyhítő körülményként ve­gye figyelembe a sértetti köz­rehatást, illetve azt, hogy a vád­lott önként adta fel magát. Mint mondta, védencének szándéka csupán a molesztálás elhárítá­sára irányult, azaz még egy könnyű testi sértésre sem. Tu­data csupán utólag fogta át, mit is tett, így őt legfeljebb gondat­lansággal lehet vádolni. Mind­ezeket figyelembe véve felfüg­gesztett szabadságvesztés ki­szabására tett indítványt. A bíróság végül életveszélyt okozó testi sértés bűntettében marasztalta el G. J.-t, akit ezért másfél év börtönre ítélt, amely­nek végrehajtását ötévi próba­időre felfüggesztette. Az ítélet indoklása szerint a vádlott szándéka testi sértés okozására irányult, az eredmény tekinte­tében azonban sem egyenes, sem pedig eshetőleges szándék nem állapítható meg, csupán gondatlanság. A bíróság nyo­matékos enyhítő körülmény­ként értékelte, hogy G. J. ön­ként jelentkezett a rendőrségen. Vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette, de az még nem emelkedett jogerőre, mert az ügyész három nap gondolko­dási időt tartott fenn magának. (s. i.) Sporttudományi konferencia Egerben Az ifjúság szomatikus állapota Az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola évente ha­gyományos - pénteki egész napos - sporttudományi konfe­renciáján ezúttal igencsak aktuális kérdés, a magyar ifjúság szomatikus állapota került napirendre. Palcsóné dr. Zám Éva főigaz­gató megnyitója után Kovács Jánosnak, a megyei TSH igazgatójának elnökletével követték egymást a plenáris ülés előadásai, neves szemé­lyiségek, külföldről — Újvi­dékről - is érkezett szakem­berek közreműködésével. A fiatalok testi, fizikai ké­pességei fejlesztésében Csank János labdarúgó-szövetségi kapitány az iskolai testneve­lést tekinti az egyik legfonto­sabb tényezőnek. Dr. Győri Pál veszprémi tanszékvezető szerint már óvodáskorban adottak az ál­lóképesség fejlesztésének fel­tételei, amelyeket aztán szem­léletesen is érzékeltetett elő­adásában. Dr. Pelle Judit gyermek- gyógyász az elkeserítő tartás­hibákról beszélt. Dr: Mészá­ros Ilona adjunktus azokról a társadalmi hatásokról - a csa­ládról, dohányzásról, az alko­holról, a televízióról - szólt, amelyek áttételesen ugyan­csak hatással vannak a fiata­lok fizikai fejlődésére. A továbbiakban a szakem­berek szót ejtettek még a sportolói szokásokról, mérési tapasztalataikról, amelyek ér­zékeltették az e témában je­lentkező olykor súlyos gon­dokat. A délután folyamán szek­cióüléseken tárgyalták a je­lenlévők az iskolás-, valamint az óvodáskorúak szomatikus állapotát, ezzel együtt a rend­szeres sportolásra, az egész­séges életmódra való nevelés problémáit, módszereit. (fesztbaum) Jövőre tízszer több pénz jut kutatásra A felsőoktatás államigazgatási vezetői Gyöngyösön Sikeres vállalkozó volt-e a vádlott? (Folytatás az 1. oldalról) Csak később derült ki, hogy erre az ingatlanra a debreceni székhelyű FACE Kft. már be­jegyezte jelzálogjogát, szintén egy tetemes kölcsön fedezete­ként. Ezt követően főként a pórul járt egri állampolgárok adták elő kölcsönnyújtásaik történe­tét. Egy vállalkozó hölgy 2 millió forint hitelt nyújtott 1995 decemberében, alkalmi aranyvásárlás címén. Ugyan­csak vállalkozó az az úr, akitől másfél millió forintot kért Vá­rosi István, ám ehelyett 300 ezer forintot kapott, amit meg­adni már nem tudott. Arra a bírói kérdésre: miből gondolta a vádlott, hogy a kért összegeket határidőre vissza tudja fizetni, úgy válaszolt, hogy ekkor még bízott vállal­kozási sikerében. Másrészt ab­ban is reménykedett, hogy sze­rencsejáték útján talán na­gyobb összeghez juthat. Ezt arra alapozta, hogy amikor ’95 közepén először játszott nyerő játékgépeken, az első időben előfordult, hogy., több, napon,,^ keresztül 100 ezer forint nagy­ságú összegeket nyert. A ké­sőbbiekben azonban elpártolt tőle Fortuna, s hamarosan kétmillió forint körüli összeget veszített. 1995 végétől kezdték „szorongatni” addigi hitelezői, így egymás után kereste fel jól szituált, többnyire régi ismerő­seit, volt munkatársait. így ka­pott egy egri hölgytől először egymillió 800 ezer, majd kis­vártatva újabb egymillió forin­tot a „karácsonyi árukészletek feltöltésére”. Hasonló indokkal kért és kapott 3 millió 350 ezer forintot egy volt földijétől, amit az azóta se látott viszont. Ugyancsak egy volt kollé­gája próbált segíteni a bajba ju­tott üzletemberen 670 ezer fo­rinttal. Egy nyugdíjas úr igye­kezett körültekintően eljárni az összesen egymillió 300 ezer forintnyi kölcsön nyújtásakor, hiszen előtte a vádlott ügyvéd­jénél is tájékozódott Városi anyagi pozíciójáról, illetve an­nak megbízhatóságáról. Egy újabb segítőkész ember 860 ezer forintot adott át, egy má­sik hiszékeny állampolgár pe­dig 500 ezer forintot nyújtott átmeneti segítségként. A meghallgatottak nagy ré­sze úgy vallott, hogy a kama­tokat többnyire Városi István ajánlotta fel, s a havi 10 száza­lék körüli nyereséget a legtöbb hitelnyújtó elfogadta. Az más kérdés, hogy a remélt haszon elmaradt. Akadt olyan férfi, aki az épülő családi házára le­kötött pénzt vette ki a bankból a vádlott állítólagos üzleti cél­jaira. Városi István elmondta, hogy a kért pénzeket szinte ki­vétel nélkül a már felvett hite­lek törlesztésére fordította, s annak csupán egy töredékét tudta megadni a kárvallottak­nak. A bíróság beidézett három könyvelőt is, akik Városi kü­lönböző vállalkozásait, kft.­inek papírjait kezelték. Közü­lük csupán egy hölgy jelent meg a tegnapi tárgyaláson, aki az ominózus iratokat egyúttal a bíróság rendelkezésére is bo­csátotta. A másik két könyvelőt is kö­telezik a dokumentumok be­szolgáltatására, amelyeket a bíróság lefoglal, és ezek alap­ján szakértői vizsgálatot kez­deményez annak megállapítá­sára, hogy mennyire voltak nyereségesek a vádlott vállal­kozásai. A szakértői vélemény elké­szítését követően - amire 30 nap áll rendelkezésre - minden bizonnyal újabb tanúk meg­hallgatásával folytatódik az ügy. (b. k.) Füzesabonyban: Az EPIC mellett döntöttek Tegnap - a héten immár má­sodszor - ülésezett a város képviselő-testülete, hogy a Ti- gáz-részvények sorsáról dönt­sön. A korábbi fórumon ugyanis úgy határoztak, hogy részvényeik 20 százalékát az EPIC képviselte ajánlattevőnek adják el, a többiről pedig ké­sőbb rendelkeznek.-Többségi döntéssel módo­sítottuk a keddi határozatot - mondta dr. Pásztor József pol­gármester -, s eladjuk az ösz- szes, 49 millió 280 ezer forint értékű részvényünket az EPIC- nek. November 15-ig megkap­juk az összeg felét készpénz­ben, s amennyiben konkrétan is kezünkben lesznek a részvé­nyek, a befektető kifizeti a má­sik 50 százalékot is.

Next

/
Thumbnails
Contents