Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-16 / 242. szám
2. oldal Megyei Körkép 1996. október 16., szerda Kísért a kövesdi múlt (Folytatás az 1. oldalról) Kiderült, hogy a mintegy 3 hektárnyi terület, melyet évtizedekig kilencen müveitek - mint belterületi földet -, a kárpótlás alkalmával egy ugyancsak helybeli férfi tulajdonába került. így - mint akkor elhangzott - a jóhiszemű használók alól „ kihúzták a földet”. Ezzel szemben az új gazda szintén jogosan tart igényt tulajdonára. A tisztázatlan helyzet miatt egyelőre csak a dudva nő a földön. A májusi egyeztetésen az új tulaj hajlandónak mutatkozott a cserére, ha számára megfelelő másik területet biztosítanak. A földhivatal azonban a szóba jöhető, péter- vásárai határban lévő területről kijelentette: nem jelölhető ki kárpótlásra. A képviselők végül úgy határoztak, újra megkeresik a földhivatalt. Annál inkább, mert valahol „nyomának kell lennie”, hogy ki és mikor nyilvánította külterületté a kérdéses földet. Hiszen a mostani bajok alapja ott keresendő. (suha) Plasztikus -világ képviselői. Debreczeni Zsóka és Pelez Zoltán keramikusművészek színes világa valamennyi izgalmával és szépségével tárul fel a kis Dobó téri Senátor-házban. A kávézó-, teázótermek hangulata, a belső tér izgalmas kialakítása rendkívüli lehetőségeket biztosít a kiállító művészek számára. Az elmúlt időszakban a tulajdonosok, Cseh András és neje, Csöpike már tucatnyi tárlatot szerveztek. A művészetpártolásnak ez a formája tiszteletre méltó, s követendő. A vásárlással egybekötött bemutató a hónap végéig tekinthető meg. FOTÓ: PERL MÁRTON Fofyóink összekötnek szomszédainkkal Nemzetközi vízügyi kongresszus Egerben Két éve tartották az elsőt, s most három napra ismét Egerben, a Hotel Flórában találkoznak a vízügyi szakma honi és külföldi szakemberei. A Magyar Hidrológiai Társaság nemzetközi konferenciájának fő célja a párbeszéd a kapcsolatok elmélyítésére. A kongresszus jelentőségét Raum László, a társaság főtitkára foglalta össze:-Hazánk különleges helyzetben van, hiszen a Duna tizenegy, a Tisza négy országgal köt össze bennünket. Közös érdekünk tehát a vizek minőségének megóvása, a folyók szabályozása. Mindez hazánkban, de a szomszédos országokban is több minisztériumot érint. Fontos azonban, hogy a politikusok mellett a vízbiológusok, a geológusok, a kémikusok, a tervező és kivitelező mérnökök, az orvosok is felvessék ebben a témakörben közös gondjaikat, és igyekezzenk megoldásokat is találni. A háromnapos találkozót szakmai kiállítások egészítik ki, ahol hazai és külföldi cégek a vízminőség-védelem eszközeit és műszereit mutatják be. A kongresszus alkalmából Hajós Béla, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára rövid nyilatkozatot adott a Heves Megyei Hírlapnak:- A vizeink 95 százaléka határainkon kívül, míg öt százalékuk itthon ered. Ezért is nagyon fontosak a szomszédos országokkal való kapcsolataink. A nagyobb vizeink a Dunán, a Tiszán és a Dráván keresztül hagyják el az országot, tehát folyóink vízminősége könnyen ellenőrizhető szomszédainknál. Az 1950-es évek közepén határvízi bizottságok alakultak, 1990-93 között azonban új helyzet alakult ki. Felbomlott a Szovjetunió, valamint Jugoszlávia, és létrejött Szlovákia. Ezáltal vízügyileg hét országgal lettünk határosak, s az együttműködés megnövekedett feladatot jelent. Ezért fokozott jelentőséget tulajdonítunk az egyezmények betartásának. (mentusz) Használt fecskendők - avarágyban (Folytatás az 1. oldalról) Az intézkedések hatására a társaság már október 11-én, pénteken gondoskodott a „szemét” elszállításáról, s a környezetvédelmi felügyelőség segítségével meg is semmisítik az oltáshoz alkalmazott eszközöket. Alapjában véve - hangoztatták a Hírlap érdeklődésére a környezetvédelmi felügyelőségen - nagymértékű környezetkárosítás nem történt, ezért feljelentést ilyen címen nem lehet tenni. Azonban - szögezték le - a hulladék baleset- és fertőzésveszélyes, s annak ilyen „tárolása” nem legális! Származási helyét azonban meglehetősen nehéz lenne kideríteni, úgyhogy az ügy ezzel akár le is zárható. Egyet viszont - magyarázzák jogos felháborodással a szakemberek - nem szabad figyelmen kívül hagyni: mi történt volna, ha a fecskendők gyerekek vagy illetéktelen személyek kezébe került volna?! Nem is merek rágondolni, milyen következményekkel járt volna, ha lelkiismeretes emberek nem veszik észre idejében felelőtlen társaik meggondolatlan lépését... Elek Eszter Tárkányi premier (Folytatás az 1. oldalról) A múlt héten a Matáv illetékesei fórumon válaszoltak a beruházással kapcsolatos mezőtár- kányi felvetésekre. Főleg a rendszer műszaki megoldásának újszerűsége adott beszédtémára okot a faluban.-Az országban sok helyen üzemel hasonló, vezeték nélküli rádiótelefonos rendszer, igaz, a mi területünkön a mezőtárkányi lesz az első. Nincsenek oszlopok, feltúrt utcák, s a készülékhez a Matáv adja a kis terminálokat, antennákat - szólt az érv. A premiert hamarosan követi több is, így jut telefonbővítési lehetőséghez Bükkszék, Nagy- visnyó, Pétervására, Kisköre, Poroszló, Sarud, Újlőrincfalva, Ostoros, Novaj. Idén még több mint 2600 lakást kívánnak e telefonnal ellátni. Gombák között a fura fecskendők A tudomány segítséget ajánl a döntéshozóknak (Folytatás az 1. oldalról) Ez pedig nem jó, mert a szakértők ajánlásai nélkül nem hozhatók jó döntések.- Mit ajánlanak?- A tudomány művelői körében az a vélemény, hogy mezőgazdaságunk nyertese lehet az európai uniós tagságunknak. Az egész világon felértékelődik az élelmiszer-termelés. Hazánkban pedig minden második polgár közvetlen kapcsolatban van ezzel az ágazattal. Természeti adottságaink a mezőgazdasági termeléshez nemcsak kontinensünkön, hanem világszerte is a legjobbak közé tartoznak. Az sem közömbös, hogy ez a leépült ágazat teremti meg minden negyedik dollárját az országnak. Nem utolsósorban pedig a faluközösségek értéktermelő képessége továbbra is nélkülözhetetlen. Mindezeket mérlegelve, a kormány és az akadémiánk közötti együttműködés alapján felajánljuk segítségünket a döntéshozóknak. Ennek szellemében december 5-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián agrárfórumot rendezünk. Pontos helyzetelemzést adunk a mezőgazdaságról, a tennivalókról, amelyekhez a tudomány is segítséget kíván nyújtani. A fórumot jövőre folytatjuk, és a tapasztalatok írásos zárójelentését 1997 végén tárjuk a kormány elé.- Ülésük színhelyéül miért a gyöngyösi főiskolát választották?-Osztályunk az egyetemek felé is nyit. A gyöngyösi intézet ehhez a nehéz gazdasági helyzethez is igyekszik igazodni. Nem leépítenek, hanem a jövőnek építkeznek. A nyitottságukat jelzi: 6-7 akadémikus rendszeresen oktat és vizsgáztat. Ez jó példa lehet másoknak is. Mentusz Károly Nem zsák-, csak egyirányú utcába jutott Sírok Megalakulhat a társulat többséggel végül arról határoztak, hogy kezdeményezik a közműtársulat megalakítását. Megválasztották azt a tíz szervezőt is, akik ezt - remélhetően néhány héten belül - lebonyolítják. Ha az érintett telektulajdonosok kétharmadával megalakul a társulat, akkor ennek döntése a többi érintettre nézve is kötelező érvénnyel bír majd. Az érdekeltségi hozzájárulást egy összegben teljesítőknek várhatóan mintegy 45 ezer forintot kell majd befizetniük december 15-ig. A részletfizetést vállalók havi 600 forintot fizetnek tíz éven keresztül. Bővül a jegyzők hatásköre A megye szinte valamennyi jegyzője jelen volt tegnap délelőtt a Közigazgatási Hivatal által szervezett szakmai értekezleten, ahol a legújabb feladatok megvalósításáról és a jegyzői hatáskör bővüléséről esett szó. Mint dr. Szecskó József főosztályvezető lapunk munkatársának elmondta: elsőként a szeptember 1-jétöl életbe lépett új tűzvédelmi törvényt ismertették. Lényeges változás, hogy ezután nemcsak a városok, hanem a községek jegyzőjének is van tűzvédelmi hatásköre. Ugyancsak bővült a jegyzők cselekvési köre a vízgazdálkodás területén. A kormányrendelet megjelenése után a csatornabírság, a vízügyi létesítmények engedélyezése szintén a közigazgatási egységek törvényi őreire tartozik. Lényeges változás az önkormányzati munkában, hogy az 1989-ig működő hatósági statisztikai adatgyűjtés rendszerét ez év január 1-jétöl ismét életbe léptették. Az első adatszolgáltatásnak 1997. január 31-ig kell megtörténnie. A már folyamatos adatgyűjtés - mely kiterjed az építési engedélyek kiadásától a gyámügyi döntések meghozataláig - az önkormányzati ügyintézés pontosságát és mérhetőségét segíti. Tulajdonképpen egyirányú utcában haladunk, ahonnan nehéz lenne „kitolatni” - hangsúlyozta a hétfő esti falugyűlésen Lakatos István, Sírok polgár- mestere a település szennyvíz- beruházása kapcsán. Mint hangsúlyozta: ritka az olyan település hazánkban, amelyik minden lehetséges alaptól kapott támogatást, ám Síroknak ez sikerült. A környezetvédelmi és a vízügyi alap, valamint a megyei területfejlesztési tanács egyaránt hozzájárult a veszélyeztetett vízbázison fekvő falu csatornázásához. A jelenlévő polgárok látható Dobó megvédte, Nyári elvesztette a várat A törökuralomról - Egerben Mikor építették a törökök a Minaretet, ha Dobó kiverte őket Egerből? - faggatta egy okos fiúcska az apját. Ismerjük el: a kérdés ügyes. Hiszen akik csak felületesen ismerik a történelmet, netán összes, idevonatkozó tudományukat Gárdonyi regényéből merítették, úgy hihetik: itt biz nem ütöttek tanyát az igazhitűek. Sugár Istvánnak, a város díszpolgárának is szomorúak a tapasztalatai. Szerinte szé- gyellhetik magukat, de az egriek többsége se tudja, hogyan is volt ez annak idején. Ezért is dicséretes annak a tudományos emlékülésnek a megszervezése, amelyet tegnap tartottak az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, az egri vár ostromának 400. évfordulóján. A konferenciát dr. Peter- csák Tivadar megyei múzeumigazgató nyitotta meg. Hangsúlyozta: nem a vesztett csatát ünnepük, hanem ez egy jó alkalom arra, hogy a korral foglalkozó kutatók eszmét cseréljenek, s ezt meghallgathassák a jelenlevők. Dr. Gebei Sándor tanszékvezető főiskolai tanárt, az ülés elnökét meglepte, milyen sok fiatalt - általános iskolást is - és idősebb érdeklődőt vonzott rendezvényük. Az előadók közül elsőként Sugár István elevenítette fel a négy évszázada történt eseményeket. Elmesélte, hogy amikor 1596-ban a 22 éves III. Mohamed Szultán hatalomra került, úgy határozott, meghódítja a világot. Fényes seregével 48 nap kemény menetelés árán augusztus 9-én érkezett Belgrádba. Sokáig tanakodott, merre tovább, végül az ígéretes felvidéki bányákat célozta meg. Szeptemberben értek Eger alá, s kezdték meg a vár ostromát három irányból. Az erődítményt akkor Nyári Pál várkapitány védte, 3400 zsoldos - többségében külföldi - katonával. A legények hősiesen küzdöttek, a nappal sérült várfalakat éjszaka újraépítették, de a túlerővel szemben nem védhették meg. Október 15-én megadták magukat. így fészkelték be magukat a törökök, s uralták a várost 91 éven át. (négyessy) Szakmai fórumot tartottak főiskolásoknak az adácsi művelődési házban Művelődésszervezők ismeretgyűjtésen Az egri tanárképző főiskola művelődésszervező szakos hallgatóit fogadta tapasztalat- gyűjtés és a közművelődés aktuális kérdéseinek megvitatására a közelmúltban Szekeres János, az adácsi művelődési ház igazgatója. A településen évtizedek óta tevékenykednek amatőr művészeti csoportok, amelyek mára nemzetközi hírnévre tettek szert. Ebben az évben is több külföldi és hazai fellépést vállaltak, így februárban a Veritas színjátszó kör - amely 1989-ben megkapta a nívódíjat - a szlovákiai Szepsiben, míg a Zéta táncklub néptáncosai áprilisban a lengyelországi Poznanban léptek fel. Megyénk felvonulásairól, nyári rendezvényeiről sem hiányoztak az adácsiak, mi több, a Balaton mellett is szép sikereket könyvelhettek el. Mindezen szakmai sikerek miatt keresték fel őket dr. Szabó Sán- dorné vezetésével az egri főiskolások, ahol előbb a község polgármestere, Fodor Lajos tájékoztatta őket az elmúlt öt év eredményeiről, majd Szekeres János igazgató számolt be az elmúlt 20 év amatőr művészeti mozgalmainak szervezéséről. A település kulturális élete után egyre nagyobb az érdeklődés, hiszen a közelmúltban például Csongrád megye szakmai küldöttségét látták vendégül, ők szintén tapasztalatcserére érkeztek. A főiskolásokkal történő beszélgetésen elhangzott: az intézményt évente 2,4 millió forinttal támogatja az önkormányzat, bevételeik jelentős része pályázatokból származik. Ebben az évben 850 ezer forint saját és 1 millió forint pályázati pénzzel egészítették ki a „házipénztárt”. Ez utóbbit a külföldi utazásokra, technikai felszerelésekre és a ruhatár bővítésére fordították. Az adácsiak legközelebbi rendezvénye november 9-én lesz, amikor a megyei formá- ciós táncgálának adnak otthont, majd november 22-én ismét egy külföldi utazás következik, amikor a Kassa-vi- déki Csemadok Katalin-bál- jára hivatalosak. (szuromi)
