Heves Megyei Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

4. oldal Horizont 1996. október 14., hétfő Új egység a szervezett bűnözés ellen Sokan és sokat panaszkodtak már az idei őszre, ám Aldebrő és Tófalu lakói bizonyára min­den „bűnét” megbocsátják, hisz szüreti mulatságukat gyönyörű őszi napsütésben rendezhették meg szombaton délután. A program néptáncbemuta­tóval kezdődött, majd útjára in­dult az a közel 100 felvonuló, aki a hagyományok felelevení­tésére vállalkozott. A menet élén haladt a hintó a bíróval és a bírónéval, akiket ezúttal Pék Mónika és Kovács Imre szemé­lyesített meg. Követték őket a Kálból, Kompodról, Kápolná­ról, Tófaluról, Aldebröröl, Fel- debröről érkezett lovasok, foga- tosok. A parádézok közül nem hiányzott ezúttal sem a felsza­lagozott fekete kis kutyus, s Ju- recska András, a mókás „ci­gányasszony”, aki hátán cipelte „gyermekét”, batyujából pedig az útra szórta a tollpihéket, amikből a né'zelődőknek is ju­tott bőven. A menet végigha­ladt a két község utcáin, s köz­ben megálltak Aldebrőn a templom előtt. Tófalun pedig a bolt előtt, hogy az érdeklődőket műsorukkal szórakoztassák. Az ostorpattogtatásban már kellő gyakorlattal rendelkező Kiss Éva és Kiss László testvérpáros után Lipcsik János kisbíró ki­dobolta a nagy eseményt, s a mulatságba hívta a falu apraját- nagyját. Ezután a gyöngyösi Gyöngy Zenekar népi zenéjére az Aldebrő-Tófalu iskolásaiból álló Szélkiáltó együttes táncosai rábaközi, üveges, s füzesi sűrű magyart jártak, a Szemfiles tag­jai pedig bemutatták lakodalmi táncukat, míg a kompolti For­gószél együttes székelyföldi táncokat adott elő. A rendezvény szervezője, Inklovicsné Sneider Judit, az AMK közművelődési igazgató- helyettese elmondta, nagyon örült annak, hogy ilyen „dolog­időben”, amikor az esős őszi napok hátráltatták a betakarítási munkálatokat, a lovasok, foga- tosok az első hívó szóra igent mondtak. Az AMK dolgozói, tanulói, s a szülők is kivették részüket az előkészületekből, az anyagiakat pedig nagyrészt a debrői Hárs Hegyközség bizto­sította, de hozzájárult a két te­lepülés önkormányzata is. A felvonulás után a résztve­vőket és a vendégeket gulyás­levessel kínálták a rendezők, Tömöri Gábor vezetésével pe­dig táncház várta mind a gyere­keket és a felnőtteket. Este 7 órától pedig kezdetét vette a szüreti bál, ahol ki-ki mulatoz­hatott kedvére. V. Varga Éva Beavató színház Élményszerű közegben tanul­hatnak a diákok az egri Ifjúsági Ház szervezésében a kedden délután három órakor induló Beavató színház sorozaton. A színház- és drámatörténeti kor­szakok egy-egy kiemelkedő al­kotásán át példákat kapnak ta­nulmányaikhoz, bemutatják nekik a művészi munka hátte­rét, a színjátszás legfontosabb irányzatait. Első alkalommal a színjáték kezdeteivel, a görög színházzal, az épülettel, a szcenikával, a jelmezzel, maszkkal, a kórus funkciójával, a hármas egység fogalmával, a cselekménnyel, a mesével, a dráma szerkezetével ismerkedhetnek meg. Vezető rendező Kálloy Mol­nár Péter, közreműködik Tóth Gáspár András. Az ingyenes foglalkozásra előzetes jelentkezést kémek. (Folytatás az 1. oldalról) Ez éppúgy kiválóan megfelel az elvárásoknak, a kor köve­telményeinek, mint A nyilvá­nossággal a biztonságos kör­nyezetért nevű projekt, amely alapja lehet egy új, országos média-stratégiának, a polgárba­rát rendőrségi image erősítésé­nek. Az összegyűjtött tapasztala­tok alapján terveznek interre- gionális együttműködést Szol­nok és Heves megye, illetve a hollandiai ijsellandi, twentei és warmweldi tartományok bűnül­dözőinek részvételével. Itthon, az ORFK felkérésére, az ügyfélközpontú rendőrségi munka is fontos célkitűzés. Épp azért, hogy gyorsan és rugal­masan reagáljanak a mai lakos­sági igényekre. Ehhez jól kép­zett, intelligensen cselekvő rendőrökre van szükség, átfogó szolgáltatásra - fejtette ki dr. Lantos ezredes -, hogy az em­berek szubjektív biztonságér­zete növekedjék. Az e munkát irányító országos bizottság tagja a HRFK vezetője, a sajtó- és PR-tevékenységet szervező testületben dolgozik Kakuk György r. alezredes, szóvivő, s fontos feladatot kapott a helyi teendők kimunkálásában dr. Petrovits János r. alezredes, egri rendőrkapitány. Kategóriákba sorolva... Hogy miként érinti térségünket az immár sokadik átszervezés? A megye főkapitánya úgy véli, szemléletükben, filozófiájukban mutatkozik elsőnek a váltás: meg kell tanulni a jelenlegi ne­héz feltételrendszer mellett is minőségi munkát végezni! Az adófizetők ugyanis csak a jó árut fogadják el - teljes joggal. Ez az ám pedig nem más ese­tükben, mint a magas színvo­nalú biztonság szolgáltatása. Az előbbiek szem előtt tartá­sával sorolják be első kategóri­ába az egri, a gyöngyösi és a hatvani kapitányságokat, ahol külön osztályokként működik a közrendvédelem és a közleke­dés. Ellentétben a második ka­tegóriás füzesabonyiakkal és hevesiekkel. A főkapitányságon a vezető helyettesei - bűnügyi és közbiztonsági - majd az igazgatói titulust viselik. Új egységként lép majd be a szer­vezett bűnözés és a gazdasági szemezett bűnözés elleni osz­tály (SZBSZ). Szeretnének ki­alakítani a főkapitányságon a sajtó-, továbbá nemzetközi és társadalmi kapcsolatokat ke­zelő osztályt is. Bukósisak helyett turbán Napjaink sokat emlegetett té­mája a rendőrségekkel kapcso­latban az, miként kezelik a ki­sebbségekhez tartozókkal kap­csolatos eljárásokat. A főkapi­tány emlékeztetett rá: a nyár elején Rotterdamban az Euró­pai Közösség rendőrségeinek külön konferenciát tartottak e témakörben. Ott egyúttal aján­lást is megfogalmaztak a ki­sebbségek kezelésének chartá­jához. Az angliai tapasztalatok - hi­szen a HRFK vezetője nemrég járt Leicestershire-ben delegá­ció tagjaként - máris mutatják a megoldási lehetőségeket. A brit zsarunál például mindig van egy olyan kártya, amelyen ben- gáli, indiai, gujarati, hindi, pandzsáb és vietnami nyelven olvashatók a rendőri intézke­déssel összefüggő főbb tudni­valók. Ügyelnek arra is, hogy figyelembe vegyék a kisebbsé­gek szokásjogait. így jól tudják: a szikh nemzetiségűek vallási okokból viselnek turbánt, s azt csak fejvesztés terhe mellett ve­hetik le a fejükről. Ezért aztán nekik elnézik, ha bukósisakot nem hordanak motorkerékpá­rozáskor. Az is tudott, az indiai kisebbséghez tartozó férfiak növekedésükkel együtt kapnak egyre nagyobb méretű tőrt, amit mindig maguknál kell tar­tani. Emiatt sem feddik meg őket. Dr. Lantos Bálint úgy véli, itthon is fel kell térképezni a ki­sebbségek hasonló szokásait, s ezek megfelelő kezelése hozzá­járulhat a konfliktusok számá­nak csökkentéséhez. Laikus fogdába járók Szintén szigetországi gyakorlat az úgynevezett lay visitor- rendszer, azaz laikus látogatók járnak be a rendőrségi fog­dákba, s döntően emberi, jogi és faji egyenlőségi ügyekben vizsgálják a rendőrségi eljárá­sok, a benti bánásmód törvé­nyességét. Ezek természetesen nem lehetnek hozzá tartozók, hanem erre vállalkozó pedagó­gusok, közéleti emberek, akik a fogvatartás körülményeiről, az ottani jogérvényesítés módoza­tairól tájékozódhatnak. Persze, nem tehetnek fel kérdéseket a meglátogatott nevére és az ügyére vonatkozóan. Észrevé­teleiket írásban teszik meg, amelyek alapján intézkednie kell a hatóságnak. Ezt Heves megyében vezetik be - kísérleti jelleggel - hazánkban elsőnek. Kérdésre ennek apropóján a főkapitány elmondta, december 31-ig jelenleg is végeznek a helsinki bizottság megbízottai fogdaellenőrzést a HRFK ilyen intézményében. Eddig lényeges kifogást nem közöltek az illeté­kesekkel. Szalay Zoltán Eger belvárosában ! a LABIRINTUS I ! ÜZLETHÁZBAN (Szt. János utca 11., volt Vörös Rák étterem) légkondicionált, azonnal beköltözhető irodáik, üzlethelyiségek ■ tulajdonjoga megvásárolható, lízingelhető, ■ bérleti joga megvásárolható, ■ tartós bérlettel kiadók. Nyitás: 1996. október 51-én. További információk: Quaestor Rt. Eger, Sándor Imre u. 2. Tel.: 36/428-410, 412-799 % Barta Lajos: Szerelem. Az évad első premierjét tartották pénteken este az egri Gár­donyi Géza Színházban. A darabot Szegvári Menyhért rendezte. Dimanopulu Afrodité és Tunyogi Péter a sikeres előadás egyik jelenetében. fotó: majoros tamás Füzesabonyi füstölgő: pöfögés a keleti síneken Totál csőd az egész vonalon? Aligha lenne találó vasúti közlekedésünkre, ha azt mondanánk: balkániak a viszonyok. Bizo­nyára beperelnének bennünket a balkáni illetéke­sek... Úgy vélem, igazuk lenne, mert arrafelé csak jobb lehet a sínen való utazás, mint mifelénk. Már az is gyanús, hogy egy ideje állandóan igazgatják a menetrendet, s aligha javul a hely­zet, sőt. Ezelőtt 2-3 évvel még elég volt a Debre- cen-Füzesabony útvonalon (hivatalosan) 1 óra 50 perc. Mintha megnőtt volna a távolsága, mert ma 2 óra 30 percben határozták meg a menet­időt. Ehhez még tessék hozzászámítani mind­azoknak 30 perc várakozást Füzesabonyban, akik Egerbe igyekeznek, aztán 20 perc még Egerig, s máris itt a végeredmény: ha munkába indulsz, avagy kirándulni Debrecenből Egerbe, számolj rá három órát (Amerikában mindezt 50 percben mérik). Ám még ez a csúcs is megdőlt a minap, amikor Füzesabonyba 20 perc késéssel gördült be a kis fekete-piros. Kérdeztem az állomásfő­nökségen: miért? Am erre válaszolni nem tudott senki! így szolgál és szolgáltat hát a vasút. Ennél még rosszabb a helyzet, mert meg kell várni minden vonatot, amely a szuperexpresszhez újabb utasokat hoz. Összejött tehát még 20 perc a végére. Persze, már alig csodálkozom valamin, mert amikor azt látom, hogy csúcsidőben Debre­cenben a 10 ablakból csak kettő üzemel, feltar­tom a kezem. Hát, bizony, minden jel arra utal, hogy a legjobb úton haladunk Európa felé, a XIX. század eleji szinten döcögő Európa felé! Sziki Károly Szüreti vigasság Aldebrőn, Tófalun Kisvasutak napja Szilvásváradon A nemzeti kincs részei: megmentésük társadalmi óhaj Meg kell menteni a még üzemelő 20 hazai kis- vasutat! A nemzeti kincs részei, de fontos érdek ez az idegenforgalom, a környezetvédelem és technikatörténet szempontjából is. Az ország legszebb pontjain közlekednek, másképpen meg nem közelíthető természetvédelmi terüle­tekre viszik el a látogatót. Minderről Gáspár János, a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány ügyvezető igazgatója beszélt az MTI tudósítójának abból az alkalomból, hogy szombaton megrendezték a Szilvásváradi Ál­lami Erdei Vasút Napját. Mint elmondta: még a 60-as évek elején 2500 kilométernyi kisvasút hálózat működött az or­szágban, ám a közúti fuvarozás elterjedésével jelentőségük egyre csökkent, üzemeltetésük gazdaságtalanná vált, ezért megkezdték a vágá­nyok felszámolását. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, az 1992-ben létrehozott alapít­ványnak az a célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a kisvonatok megmentésének szük­ségességére. Ennek érdekében, megszervezték a kisvasutak napjait, s ennek keretében minden évben bemutatkozik valamennyi kisvasút. A tapasztalatok szerint a fesztiválok - amelyek keretében gőzös vontatta nosztalgiavonatokat indítanak -, összekapcsolva egyéb események­kel, nagy érdeklődést váltanak ki. Erre szükség is van, hiszen a kisvasutak csak az adott régió társadalmának összefogásával menthetőek meg. A szombati rendezvény alkalmával, az or­szág különböző pontjain működő kisvasutak vezetői végigutaztak a Szilvásváradról induló és Szalajka-völgy híres fátyolvízeséseinél végé­tén, 1908-ban lefektetett pályán, illetve a turis­tákat szüreti felvonulás is várta a rendezvény Honfoglaló eleink Gyöngyösön A Magyar Nemzeti Múzeum játszóháza gyermekeknek Igazán nagy érdeklődéssel kí­sért gazdag programot tartott szombaton délelőtt Gyöngyö­sön a Mátra Művelődési Köz­pont. A Magyar Nemzeti Mú­zeum történeti játszóháza - példaértékű módon - olyan szituációs játéksorozatba va­rázsolta be a városbeli gyere­keket, amely maradandó él­ményekkel gazdagította isme­reteiket a honfoglalás hiteles történetéről. A játszóház keretében a kisdiákok maguk is résztvevői voltak honfoglaló eleink éle­tének, különböző eseményei­nek. A múzeum játszóházi szakemberei igen színesen, kü­lönféle foglalkozási helyeken mutatták be elődeink haszná­lati eszközeit, tárgyait, ezek anyagait és azok elkészítési módját. így a kicsik e tárgyak - nyíl, tarsoly, viseleti ékessé­gek, lódíszek - által bizonyos meghatározott szerepkörök­ben érezhették magukat, mint harcosok és más figurák. Él­ményszerű tudást szereztek az akkori idők életmódjáról, szo­kásairól. Beleélhették magu­kat az akkori jurta-lakások kö­rülményeibe, az abban élő kö­zösség tagjainak elhelyezke­désébe. A program második ren­dezvényeként a Bíborszínű álom című iskoladrámát mu­tatták be a játszóház diákszí­nészei. Magát a darabot is gyerekek írták. Megragadó élményszerűséggel szemlél­tette a mű a honfoglalás moz­zanatait, a harcokat, amelye­ket új életkörülményeik meg­teremtéséért és megtartásáért vívtak őseink. Egészen bizonyos, hogy a szombati program minden­képpen elősegítette a történe­lem iránti érdeklődés felkelté­sét és megerősítését. Ezen túl igen szemléletesen bővítette a kisdiákok ismereteit. A ren­dezvény kiemelkedő érdeme: úgy szólt a gyerekeknek, hogy a felnőttek is sokat okulhatnak belőle, így méltó volt a hon­foglalásunk 1100. évforduló­jának ünnepére is. Bágyi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents