Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-27 / 226. szám
4. oldal Eger Körzete 1996. szeptember 27., péntek Tájékoztat a védőnő Egercsehiben legközelebb szeptember 30-án, délután négy órakor ülésezik a képviselő-testület. Ezúttal először a védőnő tart beszámolót az elmúlt időszak tapasztalatairól, majd a BÁEP Kft. egercsehi telepének tevékenységéről tájékozódhatnak a jelenlevők. Az ostorosi adókról Ostoroson e hét elején üléseztek az önkormányzat illetékes bizottságai. Főként a helyi adónemekkel kapcsolatos kérdéseket tekintették át. A szeptember 30-án, hétfőn tartandó testületi ülésen is erről tárgyalnak majd a képviselők. A helyi adók formájáról és mértékéről egyébként december 15-ig születik majd meg a végleges döntés. Fűtési támogatások A tél közeledtével ismét egyre többen folyamodnak fűtési segélyért az önkormányzatokhoz. Egerben és a körzetében lévő településeken még nem ürült ki az erre szánt keret, tehát az igazán rászorulók, valamint az olajtüzelést korszerűbbre váltó családok változatlanul kérhetik a támogatást. Takarítsunk együtt! Az egri önkormányzat Takarítsuk ki a várost! elnevezéssel környezetvédelmi akciót kezdeményez. Azok az egriek, akik szeretnének részt venni a megmozdulásban, ma délután 3-tól 7 óráig jelentkezhetnek a takarítási színhelyeken, ahol szerszámot is kapnak. A résztvevők részvételi és nyereménykártyákat kapnak a segítségért, amelyeket a szeptember 29-i Eger ünnepe programon használhatnak fel. Elkeltek a részvények Bélapátfalván a hét elején ülésezett a képviselő-testület. Ezúttal arról döntöttek, hogy a jelentkező vevők közül kinek adják el a gázrészvényeket. A testület egyetértett abban, hogy az EPIC kínálata a legkedvezőbb, így a 14 millió forint értékű gázvagyont e cégnek adják el. Luxemburgi reptéren, laktanyában Országos elsők az egészségügyi szakközépesek Az egri Kossuth Zsuzsa Szociális és Egészségügyi Szakképző Intézet vöröskeresztes csapatának tagjai már nem is érzik jól magukat, ha az országos elsősegélynyújtó versenyen nem az övék az első hely. Tavaly és az idén is a legjobb volt az országban a Székács Ferencné vöröskeresztes tanár-elnök vezette csoport. A múlt évi nyertesek görög, az ideiek luxemburgi utat nyertek.- Hogyan készültök a versenyekre? - kérdezem a csapatot.-Már meg is untuk, annyit gyakoroltunk - mondják nevetve, fél szemmel a tanárnőre nézve. - Bár a szakköri órák száma heti egy, de ha közeleg a verseny, naponta gyakorolunk. Balesetet, sérüléseket imitálunk, ismételjük a szakszerű ellátást.- Milyen feladataitok voltak az országos vetélkedőn?- Gerincsérültet kellett elvinnünk egy olyan helyről, ahol szinte lehetetlen volt hozzáférni, s csúszós volt az út a kifolyt olaj miatt. Artériás vérző beteget kellett egy traktorról biztonságba helyezni. Nem tudtuk a szokásos tálcafogással leemelni, végül Detti ölbe kapta - mondja Tóth Renáta sarudi diák. - Diszkóbalesetet szenvedett alkoholmérgezettet láttunk el, csonkolásos sérültet kötöztünk - sorolja a füzesabonyi Kovács Klára. - Vízből kimentett beteget élesztettünk újra,. koponyaalapi törött sérültet láttunk el - eleveníti fel a verseny izgalmait az egri Farkas Tímea.- Hány ellenfeletek volt?- Tizenkilenc egészségügyis csapat, és külön versenyeztek az általános és középiskolások. Mindhárom kategória első helyezettjei luxemburgi nyaralást nyertek, melyet az ottani Vöröskereszt szervezett.- Szerveztek kint szakmai programokat is?- Ellátogattunk a Vöröskereszt mentőállomására, megcsodáltuk a fantasztikus felsze- reltségű rohamkocsikat. Megnéztük a tűzoltó-laktanya minden zegét-zugát, készenléti rendszerét, a szkafanderszerű védőruhákat, az űrhajóssisakra emlékeztető fejfedőket. Még mentőhelikopteres repülőutat is szerveztek nekünk, de azt elmosta az eső. Viszont beszáll- hattunk a légijárműbe, ami nagy élmény volt - eleveníti fel a nyaralást az aldebrői Gyetvai Bernadett.-Milyen feladatokra hívja a diákokat a szakkörbe? - kérdezem a tanárnőt.-Aktívan ötvenen vesznek részt a munkában. Csecsemő- gondozást, szociális otthoni, idősöket patronáló munkát végeznek, vöröskeresztes akciókban dolgoznak, elsősegélynyújtást végeznek a városi rendezvényeken, s a legkitartóbbak indulnak a versenyeken. Legutóbb az Egerben rendezett nemzetközi elsősegélynyújtó versenyen dolgoztak a játék- és pihenőállomásokon, valamint imitátorok voltak. Fárasztó volt nekik, de megérte. Császi Erzsébet Tanítani csak szeretettel lehet Aligha akad olyan ember egy településen, akit feltétel nélkül mindenki tisztel és szeret. Ilyen kivételes egyéniségre bukkantunk Mónosbélen, Se- réndi István személyében. Túl a nyolcvanadik életévén derűs, kiegyensúlyozott, egyenes tar- tású úriember. A faluban talán nincs is olyan tősgyökeres helyi család, melynek valamelyik tagját ne tanította volna. A kezdetekre így emlékezik:- Pályázat útján kerültem ide 1928-ban kántortanítóként. Akkoriban a hatosztályos elemiben minden gyereket én tanítottam egyedül. Ezt ma már nehéz elképzelni, mégis reggel nyolctól délután négyig folyt a tanítás, egy kis ebédszünetet leszámítva. Egy kezdő pedagógus havi járandósága 140 pengő volt. Csak a viszonyítás kedvéért említem meg, hogy akkoriban egy tízórás napszámért egy pengőt fizettek a férfiaknak és nyolcvan fillért a nőknek. Gyakorlat nélkül kezdetben nagyon nehéz volt számomra az oktatás. Abban az időben módszertani előképzésre nem volt lehetőség.- Ha jól értem, Önnek mindenhez értenie kellett.- így igaz. Minden tantárgyat tanítottam. Különösen kedveltem a matematikát. Az igazság az, hogy Mónosbél szegény községnek számított, bányászdinasztiák gyerekei jártak hozzám. Sokáig nehezen lehetett rábírni arra is a szülőket, hogy a tehetséges fiatalokat továbbtaníttassák. Mégis a harmincasnegyvenes években már volt néhány középiskolás is a faluban.- Aztán közbeszólt a háború. Hat évet szolgáltam katonaként. Hányatott idők voltak azok. Alig érkeztem haza, már kezembe is nyomták a másik behívót. Ez alatt az idő alatt a feleségem helyettesített itthon, aki egyébként korábban bank- tisztviselőként dolgozott.- Az államosítás után az iskolákban is változott a helyzet...-Elindult a nyolcosztályos képzés, és én is kaptam magam mellé egy kollégát. Szokatlan volt, hirtelen, rengeteg szabadidőm lett. Ekkor végeztem el Szegeden, majd Egerben a főiskolán a matematika-fizika szakot, s több módszertani tanulmányt is írtam. Elmondhatom, hogy a megye első Kiváló Dolgozó kitüntetését én kaptam meg először. A tanítványaim minden megyei tanulmányi versenyen szebbnél szebb eredményeket, értek el, s sokan váltak közülük orvossá, mérnökké, pedagógussá.-Ma is vallom, hogy csak az a tanár képes elérni eredményeket, aki szereti a gyerekeket, s a leggyengébb képességű tanulót is sikerélményhez juttatja. (barta) Olcsóbban a tagságnak Az Eger és Vidéke Áfész tagsága a településeken többször is foglalkozott azzal, miként lehetne a nagykereskedelmi árakat a helyi szövetkezeti láncban érvényesíteni. Ez a régi óhaj alapozta meg a Coop-üzletlánc megszervezését. A szövetkezet a Tisza Coop Kft.-hez csatlakozott. Mint azt Farkas Ferenc áfész-elnöktől megtudtuk, úgy segítik a színvonalasabb áruellátást és az árak mérséklését, hogy a rendszeresen határidőre fizető, pénzügyi problémákkal nem küzdő bérlőknek fölajánlották a Coop beszerzési hálózathoz való csatlakozás lehetőségét. A Tisza Coop Kft. 4500 féle élelmiszert és háztartási vegyi árut forgalmaz kedvező áron. Havonta akciókat szerveznek, melynek keretében 60-100 terméket 10-30 százalékos kedvezménnyel árusítanak. Elsőként öt nagyobb alap- területű ABC-áruház kapcsolódott a hálózathoz, így a verpeléti, az egerszóláti, a makiári, a bélapátfalvi, valamint egy egri üzlet. Lukács András Ha én polgármester lennék: Mónosbélen és Bekölcén A környéket járva ezúttal először Mónosbélen tettük fel a kérdést egy fiatalembernek, Kovács Attilának, min változtatna a faluban először, ha ő kerülne a polgármesteri székbe:- Főként azt szorgalmaznám, hogy helyben legyen lehetőségük a fiataloknak valamiféle szórakozásra. Régebben működött itt ifjúsági klub, de jó pár éve bezárt. Azóta Egerbe vagy Bélapátfalvára kell átutazni, ha hétvégeken szeretnénk egy kicsit kikapcsolódni. A másik, amin azonnal változtatnék: meghosszabbítanám az élelmiszerüzletek nyitva tartását, vagy nyitnék egy kis boltot, ahol estig lehet vásárolni. Itt ugyanis délelőtt 11 órakor minden bezár, s a vidékről délután hazajáró dolgozók kénytelenek máshol megvenni az alapvető élelmiszereket is. Bekölcén Érsek Józsefié mindenekelőtt az utak állapotán javítana:- Evek óta kérjük az illetékeseket, hogy csináljanak már valamit a Béke úttal. Itt a legnagyobb az átmenő forgalom, s az út mentén lévő házak sorra megrepedeznek, kitörnek az ablakok. Voltunk már mi a. polgármesteri hivatalban, a rendőrségen, de csak annyit értünk el, hogy kiraktak az út végére egy 40 kilométeres sebesség- korlátozó táblát, amit senki nem tart be. (b. k.) Dühön gős árok Babakocsival tilos! Egri olvasónk, Szabóné Lévai Krisztina a szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében az alábbiakat írja: „A minap az egri Eurodelikát üzletben döbbenten olvastam: Görkorcsolyával és babakocsival bejönni tilos! Amikor megkérdeztem az egyik eladótól az okokat, úgy válaszolt: babakocsival nem lehet bemenni, mert valamit levernek a polcról. Azóta is gondolkodom, el- fogadható-e ez a kereskedői magatartás. Hiszen a szülő nem hagyhatja kint gyermekét az utcán őrizetlenül, s ha mégis becipeli a kicsit a karján, könnyen lába kelhet a babakocsinak”. A kérdést szerettük volna föltenni az üzletvezetőnek, ám csak egy alkalmazottjával tudtunk beszélni telefonon, aki megerősítette a leírtakat. Szerinte az eladótérben nagyon szűk a közlekedőhely, ezért nem engednek be babakocsis vevőket. Panaszosunk mindenesetre levonta a következtetést, mivel levelét így zárja: „Azt hiszem, soha többé nem lesz kedvem ebben az üzletben bármit is vásárolni”. Ünnepelnek az egriek E hét végén vasárnap minden egri polgár kedvére válogathat az „Eger ünnepe ’96” rendezvény programjai között. Reggel 8 órakor zenés ébresztővel kezdődik a nap, majd 9 órára az Érsekkerti Stadionba várják mindazokat, akik szeretnének bekapcsolódni a 100 órás futás utolsó órájába. Délelőtt 10 órakor dr. Rin- gelhann György, a város polgármestere nyitja meg a rendezvényt a körcsarnok előtti színpadon. Az érsekkerti nép- művészeti kirakodóvásáron né- zelődők betérhetnek a körcsarnokban rendezett bolhapiacra. A Liget kaszinó kertjében pedig must- és borkóstolásra, valamint pogácsa-piknikre várják a megéhezőket. A körcsarnok aulájában megtekinthetik a Régi és új Eger című fotókiállítást, a tanácskozóteremben pedig a kertbarátok várják az érdeklődőket. Tizenegy órakor az érsekkerti körsétányon Az én városom címmel aszfaltrajzversenyre invitálják a kicsiket és nagyokat. Ugyanekkor nyílik a Tábornok-házban Nagy Ernő festőművész A barokk Eger című akvarelltárlata. Délután két órától a körcsarnok előtti színpadon művészeti egyesületek mutatkoznak be, közben délután négy órakor a nap győzteseinek díjazására kerül sor. Fél ötkor a csarnok első emeleti termében az önkormányzat és a civil szervezetek képviselőinek tehernek fel kérdéseket. Este nyolctól éjfélig az Old Boys együttes szolgáltatja a talpalávalót a körcsarnokban rendezett záróbálon. Egy újabb szenvedély szedi „áldozatait” Kiállítanak a telefonkártya szerelmesei Mindenkinek van mániája. Van, aki bélyeget, van, aki bogarat, mások pedig telefonkártyát gyűjtenek. „A gyors ütemben terjedő kártyás telefonok meghozták a telefonkártya népszerűségét is” - olvasom azon a lapon, amit Bányai Lászlótól kaptam az Internet világából lemásolva. Ő azok közé a gyűjtők közé tartozik, aki a technikát kihasználva próbál kártyát cserélni, vásárolni. Sokat segített neki, hogy becsatlakozott a hálózatba. Azóta számtalan külföldi levelezőtársra talált, s postafordultával küldik egymásnak a különféle kártyákat. Ám, mint megtudom tőle, nem ő az egyetlen, s közel sem a legaktívabb gyűjtő Egerben. Javaslatára kerestem fel Pe- reszlai Pétert és Ligetiné Dósa Tündét.- Öt évvel ezelőtt jelent meg Egerben is a kártyás telefon. Mivel én minden kacatot megőrzők, egyre halmozódott nálam a sok kártya - meséli Tünde. - Egy idő után vettem csak észre, hogy milyen szépek.-S amiből kettő volt, az egyiket nekem adtad - szól közbe Péter. - Tulajdonképpen én is ekkor kezdtem el gyűjtögetni. Az első kártyámra jól emlékszem, ’92-ben a Boldog karácsonyt! feliratú volt. Ekkor még azt hittem, hogy minden kártya egyforma mintájú. Csodálkoztam, amikor a következő vásárláskor egy egészen másfajta figurát találtam rajta. Ez keltette fel az érdeklődésemet.- Mennyiben tudták egymást segíteni?- Elhatároztuk, hogy először Tündi gyűjteményét gyarapítjuk, majd amikor már egy fajtából kettő is volt, kezdtünk az enyémmel foglalkozni - mondja a férfi. - Még egy harmadik, közös gyűjteményt is csináltunk, amit később felbontottunk.- Hogyan zajlik a cserebere?-Az ország több településén rendeznek börzéket, ahol mindenki kedvére válogathat mondja Tünde. - Ezenkívül levelezgetünk is nemcsak magyar, de külföldi gyűjtőkkel is.-így egész változatos kollekciót tudunk összehozni - büszkélkedik Péter. - Nekem nyolcvan országból 1300 kártyám van.- Nem gondoltak arra, hogy klubot szervezzenek?- Pár éve volt ilyen próbálkozás, ami sajnos, taghiány miatt abbamaradt. A mostani kiállításunkkal szeretnénk kedvet csinálni, hogy minél több cserepartnerre lelhessünk. Ezért szeretettel várunk minden érdeklődőt az október 8-án kezdődő kiállításunkra az Ifjúsági Házba. Elek Eszter Seréndi István: A tanítót egykor megbecsülték FOTÓ: PERL MÁRTON
