Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-24 / 223. szám
1996. szeptember 24., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Eszter még csak másfél éves - de máris hatalmas ajándékkal lepte meg nagyapját. Igaz, a képen látható 47,5 kilogrammos tök nevelgetésében vélhetően nem vett részt a pici lány, de ez a nagypapa - a pétervásárai Bocsi Miklós - szemében bizonyára nem kisebbíti az unoka érdemeit. A nem mindennapi növény sorsáról még nem határoztak. Igaz, sok választás nincs, mivel a hatalmas, sárga héjú termés nem alkalmas emberi fogyasztásra, lévén takarmánytök, népiesen marhatok az istenadta. Vagy ahogy az új tulajdonos mondta: marha nagy tök. fotó: suha péter Hamarosan elkészülhet a község új címere Jó fél évet zártak Recsken Kiegyensúlyozottnak mondható a gazdálkodásunk, a bevételeinket 65 százalékban, a kiadásainkat ennél valamivel alacsonyabb szinten, 58 százalékban teljesítettük - tájékoztatott a falu pénzügyi helyzetéről Fekete József, Recsk polgármestere. Hozzátette, hogy ezek az adatok a szennyvízberuházás költségeit nem tartalmazzák. Mint ismertette, a dologi kiadások magasabbak a költség- vetésben szereplő összegek időarányos részénél, azonban ennek az az oka, hogy a tervezésnél csupán tíz százalékkal emelték meg a tavalyi előirányzatokat, míg az infláció mértéke ezt igencsak meghaladja. Arról is szólt, hogy legutóbbi ülésükön a faluatyák immár második fordulóban megtárgyalták a községi címer tervezetét. A jelképet készítő budapesti cég három ajánlata közül véglegesen egyiket sem fogadták el, azonban mégis történt előrelépés, hiszen a megbeszélés eredményeként a következő ülésre kialakulhat a címer végleges formája. A falu első embere szerint nehezíti a munkát, hogy Recsknek - bár első írásos említése az 1300-as évekből származik - nem maradt fenn sem címre, sem pecsétje, így - természetesen a heraldikai szabályokat is figyelembe véve - teljesen űj jelképet kell készíteni. Az már biztos, hogy ebben a bányászatra, a Tama- patakra és a Mátrára utaló jelek lesznek. Végezetül azt ismertette, hogy a napokban megkezdődik a Kossuth úti járdaépítés, melyhez a 2,2 millió forintos költség felét pályázaton nyerték el. A szennyvízberuházás következő ütemeként szintén megkezdődik a Mátraderecskei úton a vezetékek kiépítése. Mivel ez csak az úttest alatt megoldható, a Mátraderecske felől érkezőknek forgalomkorlátozásra kell számítaniuk. (suha) Ivádon jó önállónak lenni Idén június 5-én az ivádi óvoda levált a pétervásárai intézményről, s az új tanévet már önálló oviként kezdte meg. Emiatt egy óvodapedagógussal gyarapodott a dolgozói létszám, így szeptembertől a 23 aprósággal 2 óvónő és egy dajka foglalkozik - hangzott el a képviselő- testület legutóbbi ülésén. Az ősz folyamán várhatóan 25-re nő a gyereklétszám, ezzel teljes kihasználtsággal működhet az intézmény. Jövőre azonban - az előzetes felmérések szerint - csupán tizenhat gyermek alkotja a három csoportot. Ezzel kapcsolatban - a. képviselők kérdésére válaszolva - a megbízott óvodavezető, Utassyné Szántó Erzsébet elmondta: mindez nem indokolja, hogy csökkentsék a dolgozói létszámot, hiszen a pedagógiai munkát nem befolyásolja kedvezőtlenül az, ha kevesebb gyermekkel foglalkozhatnak az óvónők. Pétervásárai agrárnapok: a magyar mezőgazdaság kilábalóban a mélypontról „Kezdetnek nem is volt rossz...’ Befejeződött Pétervásárán az a mezőgazdasági kiállítás, amelyen - a legújabb technikai eszközök megismerésén túl - a térség agrárszakembereinek alkalmuk nyílt az ágazat jelenéről és jövőjéről eszmét cserélni. A szakmai előadásokon többször elhangzott: a honi mezőgazdaság kilábalni látszik abból a hullámvölgyből, amelybe az átalakulási folyamat nyomán került. Igaz, a hozzászólásokból az is kiderült: kétségtelenül gondot jelentenek a manapság használatos elavult eszközök, a magas kamatok, illetve a támogatások gyakran átláthatatlan rendszere. A rendezvény első napján több százan tekintették meg a standok kínálatát, ami ékesen bizonyítja: megnőtt az érdeklődés az ilyen seregszemlék iránt. A szombati csekélyebb érdeklődés vélhetően az esős idő számlájára írható. A traktorok, egyéb gépek, haszonjármű- vek, olajok, élelmiszer- ipari termékek mellett a nem kizárólag Kopcsik Lajos marcipánjai szakmai érdeklődők egyéb látványosságot is találhattak. A városban és környékén élő amatőr képzőművészek, valamint Kopcsik Lajos mestercukrász marcipánkollekciója ékesítette a Kegle- vich-kastély folyosóit, illetve termeit. A tamaleleszi Szűk Mátyás ifjúsági fúvószenekar koncertje pedig igazi élményt jelentett a zenekedvelőknek. Mint a Pétervásárai mező- gazdasági napok ’96 szervezőitől megtudtuk: mint a város első ilyen jellegű vállalkozását, sikeresnek ítélik a rendezvényt, s a tapasztalatok ismeretében vélhetően jövőre is szerveznek hasonló programot. Virágcserepek - újrahasznosított műanyagból fotók: perl S. P. A nagy durranás Végy egy hatalmas fúrógépet, vonszold ki az előkészített gödör szélére, s egyenletesen elosztva készíts 19 méter mély lyukakat, függőleges irányban, legalább 35 darabot. A furatokba porciózz bele 3200 kilogramm robbanóanyagot, nagyobbrészt TNT-t, de ízlés szerint egyéb, nitrogén alapú szereket is alkalmazhatsz. A tetejére óvatosan helyezd el a gyutacsot - ne feledkezz meg gondoskodni jó hosszú drótokról -, majd az egészet gondosan dugaszold le. A már említett vezetékeket egy csudaszerkezethez csatlakoztasd, amely a kellő időben néhány ezer voltos feszültséget juttat a fentiek szerint előkészített lyukacskákba. Ha mindezzel megvagy, figyelmeztess még egyszer mindenkit: nem akármilyen mutatványra készülsz. Nem árt, ha a szemközti hegyoldalon elhelyezel egy - rémtörténetekkel megfelelően porhanyósított - újságírót, aki még bízik abban, hogy müvedet működés közben sikerül lefényképeznie. Mindezek végeztével húzd meg az indítókart, s ha eddig mindent jól végeztél, egy szempillantás alatt levegőbe repül szorgos munkád eredménye. Az újságíró egy életre megjegyzi, milyen is az, amikor egy hatalmas durranás után megremeg a lába alatt a hegy. Egyben azt is eldönti, hogy - ijedtségét leplezendő - egy rendhagyó szakács- könyv stílusában közli az esetet. De nem ez a fontos. A lényeg az, hogy ténykedésed eredményeként nyertél mintegy húszezer tonnányi kőhalmot. Amit aztán még apróbbra zúzva eladhatsz, mint jó minőségű recski követ. (suha) Mátraballa „testvérkeresőben” Még az előző választási ciklusban felvetődött egy erdélyi testvér-települési kapcsolat lehetősége Mátraballán. Akkor nem valósult meg a terv, azonban most újra megpróbálják felvenni a kapcsolatot a hatá- rontúli Szilágyballa vezetőivel, azzal a nem titkolt céllal, hogy a két falu között alakuljon ki valamiféle együttműködés. Képviselők előtt a bizottság munkája Csütörtökön délután két órától tartja soros ülését Pétervására képviselő-testülete. A városatyák egyetlen témaként a városgazdálkodási bizottság beszámolóját vitatják meg. „NAT-táncosok” az általános iskolában A Nemzeti Alaptantervre készülve néptánc szakkört indított tegnap délután a pétervásárai általános iskola- A 3-6. osztályos gyerekeket Nagypál Vilmos oktatja a lépésekre. Csütörtökön várják a péterkei donorokat Csütörtökön reggel 9 órától délután 2-ig önkéntes véradásra várják a donorokat a helyi művelődési házba a Vöröskereszt pétervásárai alapszervezet, illetve az egri vértranszfúziós állomás munkatársai. Szeptember végén újabb együttes ülés Szeptember 30-án ülésezik Pétervására és négy társközsége - Erdőkövesd, Ivád, Kisfüzes és Váraszó közös képviselő-testülete. A város- és faluatyák a közös fenntartású intézmények elmúlt félévi gazdálkodását tekintik át. Emlékpark-avatás szombaton, Recsken Szeptember 28-án 11.30 órakor kezdődik a recski kőbánya alatt, a hajdani kényszermunkatábor helyén létesített nemzeti emlékpark avatóünnepsége, melyen Göncz Árpád köztársasági elnök is részt vesz. A trauma Apró település kicsi postáját hívom, felvilágosítást kérnék. Kicsöng, felveszik, s hallom, leendő beszélgetőpartnerem imigyen szól kolléganőjéhez: „legalább mutattad volna meg neki, hogy nesze, itt van, hogy az a (és itt valami nagyon vaskos jön arról, hogy ki húzzon kicsodát és mire)...” Aztán immár a kagylóba: itt az x-i posta, elnézést kérek. Mit lehet tenni, egy „kézit csókolom” után elmondom, ki vagyok és miben kérnék segítséget. Ez - mint utóbb kiderül - nem megy, viszont a hölgytől megtudom: édesanyámmal egy időben vajúdtak a szülőszobában. Na most: ha akkor, a fájdalmak közepette is hasonló kiszólások hangzottak el, egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy ilyen köztudottan kiállhatatlan természetem lett... (s. p) Mégiscsak a cigányokról szól a történet?- Nem annyira válaszolni szeretnék arra a nemrégiben megjelent írásra, amelyben ifjabb Csonka Gábor kollégám fejtette ki nézeteit, sokkal inkább néhány megjegyzést szeretnék pontosítani, illetve más oldalról megvilágítani - kezdte beszélgetésünket Rácz Ernő, aki- többek között - az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat megyei ügyvivője. Mint elmondta, pontatlan az az állítás, miszerint az OCKÖ 53 képviselője havi 35 ezer forint tiszteletdíjat venne föl, ugyanis ez a pénz mint költség- térítés szerepel, s erre szükség is van, miután számos programot ebből valósítanak meg a képviselők. Mert bár a megyei irodák fenntartására igenis adott támogatást az országos szervezet, az évi 600 ezer forint valóban nem túl sok - ráadásul ez is negyedéves bontásban érkezik -, s így van mit „kipótolni”.-Az is kritikaként hangzott el - nem is először -, hogy a romavezetők egyfajta funkció- halmozási lázban égnek. Mi erről a véleménye?- Kétségtelenül van ilyen, azonban azt is látni kell: e funkciók nagy része „társadalmi tisztség”, tehát szó sincs arról, hogy ebből gazdagodnának meg egyesek. Olyan érzésem volt, mintha az Autonómia Alapítványnál meglévő főállásom bántaná a kollégát, s ezért emlegeti ezt a problémát. Én erre azt mondom, engem meg az zavart, hogy négy évig nem volt főállásom. Azonban addig is igyekeztem a romákat képviselni. S ameddig egy feladat ellátása nem megy egy másik rovására, addig nem hiszem, hogy ez elítélendő lenne. S ez azzal együtt kerek, hogy az alapítványunkhoz csak két alkalommal pályázhat egy települési csoport, s akadnak - mint Terpes is -, amelyek már megtették ezt. Ráadásul sikerrel. Úgyhogy egy kicsit ízléstelen most piszkálódni, amikor „kiesett a csecs” a szájukból. Visszatérve a kérdésre: azt persze mindenkinek mérlegelnie kell, hogy mi a fontosabb, illetve hogy mennyit tud valóban elvégezni.-A többféle tisztséget jobbára különféle szervezetekben töltik be a romavezetők. Igaz az a feltevés, miszerint ezek között nincs igazán jó együttműködés?-Ez így helytálló is lehet, amennyiben nem sugall rivalizálást. Hiszen mindegyik szervezetnek más a feladata, tehát más és más területen kell dolgozniuk. Átfedések persze lehetnek, de azért az túlzás, hogy mindez nem a cigányokról szól...- Milyen a kapcsolat az országos szervek és a helyi szintű csoportok között?-Ezen a téren valóban van mit tenni. Azt hiszem, nagyon hiányoznak a középszintek, emiatt akadozik az információáramlás, emiatt nem élnek igazán a kapcsolatok. Véleményem szerint azonban - legalábbis, amíg a megyei kisebbségi önkormányzatok nem alakulhatnak meg - nem kellene szégyellni felkeresni az országos vezetőket. Mert végső soron a helyi cigányönkormányzatok működésre kapott mintegy 200 ezer forintja erre lenne fordítható, nem pedig arra - amint azt néhány helyen törvényellenesen teszik -, hogy segélyként szétosszák, vagy ami ennél is nonszenszebb, hogy a települési önkormányzatot támogassák. Épp ezért én nem tartom olyan felháborítónak a kijelentést, hogy igenis a betegnek kell felkeresni az orvost. (espé)
