Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-23 / 222. szám
1996. szeptember 23., hétfő 5. oldal Heves És Körzete Karácsonyi pályázat Az első hideg, szeles őszi napok beköszöntével bizonyára több olvasónknak is eszébe jutott velem együtt, hogy közeledik a tél, s vele az ajándékozások, az ünnepek hava. A meghitt év végi napok alatt több időnk lesz olvasni, régi élményeink között kutatni. Ezért is hívjuk egy közös oldalszerkesztésre a Heves és körzetébe tartozó települések olvasóit. Karácsony előtti oldalunkat ugyanis rendhagyó módon tervezzük. Szeretnénk, ha olvasóink megosztanák velünk téli, karácsonyi, ünnepi élményeiket. Ezért arra kérjük Önöket: szerkesszék velünk az ünnepi összeállítást. Akinek kedve és ideje van, ossza meg velünk az egykor volt karácsonyok hangulatát. Nem kell egyebet tenni, mint tollat ragadni, és maximum két gépelt vagy kézzel írott oldal terjedelemben eljuttatni azt szerkesztőségünkbe. Az írás műfaja szabadon választott. Lehet novella, vers, tárca vagy leírás. A legjobb alkotásokat december 23-i területi összeállításunkban olvashatják. Az írások beküldési határideje: december 6. Kérjük, a borítékra írják rá: „Karácsonyi pályázat”. Hogy Érzi Hágát Urbán Jánosné Zaránkon?- Úgy, ahogy az ország - válaszolja az idős néni. - Szorongatnak itt mindenkit. Régen, ha termeltünk kukoricát vagy neveltünk malacot, akkor biztosak lehettünk abban, hogy el is tudjuk adni, vagy ha szerződtünk egy húsipari vállalattal, akkor fizettek tisztességesen. Ma már nem éri meg malacot nevelni, hiszen a takarmány megfizethetetlen; s termelni sem lehet, hiszen a gépek gázolajjal mennek, s irgalmatlan drága a bérük.- Romlott az életszínvonal Zaránkon?- Bizony, igen. Akinek nincs „disznaja”, az még húst sem lát. A parasztok soha nem sírtak, csak dolgoztak. Ezért sem figyelt ránk soha senki, van-e mit aprítani a tejbe. Olyanok vagyunk az ország számára, mint a jobbágyok. Nemhiába mondják ránk, hogy a paraszt a jobbágy unokája.- Soha nem vágyódott el innen?- Itt születtünk, itt élünk. Jártunk a faluból többen a Dunántúlon, a pápalátogatáson. Számunkra a Dunántúl már „kis Amerika”. Egész máshogy élnek ott, mint errefelé. Én már a telefonigénylésemet is visszamondtam. Hiába kérték a gyerekek: jobb lenne, ha beköttetnénk; de miután távol vannak, nem bírjuk a költségeit vállalni. Inkább kimegyek a sarokra telefonálni. Jönnek az áremelések, s ki tudja, mit hoz majd a tél nekünk. (szuromi) Új címert kapott Tamaörs - A község jelképe egy 1874-es dokumentum alapján készült. A Nap és a víz az életerőt, a Hold a pihenést jelképezi, a búzakalász a vidék mezőgazdasági jellegére utal. A község vezetése tervezi: a jelképeket előbb a polgármesteri hivatalban helyezik el, s az ideérkezőket köszöntő táblára is ráfestik. (fotó: sz. r.) Újraébredő kertészeti kultúra A megye déli részén a zöldség- termesztés mindig meghatározó szerepet játszott. A fogyasztási csatornák egyre-másra dugultak el rendszerszervezés hiányában. Most olyan termelői rendszer kidolgozásán fáradoznak, amellyel a régi fényében tündökölhet a kertkultúra. Sedon János boconádi polgármester a rendszer egyik új- jáélesztője:- Mint gazdálkodó is tapasztalom, hogy nem tudnak élni a föld adta lehetőséggel az itt élők. A piaci versenyben sorra alulmaradtak. Pedig sokuknak ez jelenthetné a megélhetést. A hajdani feldolgozó létesítményeket az idő emészti. Emiatt gondoltam, hogy a megtermelt zöldségfélék továbbításának sorsát a kezünkbe vegyük, a feldolgozás során új munkalehetőséget teremtsünk.- A tárnái térség zöldségtermesztésre kiválóan alkalmas éghajlatú és talajú terület - folytatja Godó Lajos országgyűlési képviselő, aki szintén részt vesz a munkában. - Ehhez párosul az ottaniak szakértelme, hiszen sokuknak ez volt az életük alapja. Jelenleg senki sincs, aki összefogja, integrálja a vidéken megtermelt javak értékesítését. Azt gondolom, hogy a tamai térségben, Tarnabodtól Tarnaörsig egy szövetkezeti formát - lényegében zöldség- termesztő szövetkezetét vagy kft.-t - kell létrehozni.-Esetleg helyben is lesz lehetőség a feldolgozásra?- Természetesen felvetődött az a gondolat, hogy a friss zöldséget és gyümölcsöt itt, helyben kellene feldolgozni, esetleg tárolni az árut. Erre jó lenne az alatkacsárdai volt paradicsomfeldolgozó üzem. A kívánt technológiai átalakítással egy nagy teljesítményű, zöldség-gyümölcs szállítmány készítő üzemet hozunk létre, alkalmassá téve a paradicsom, paprika, gomba, s más zöldség-gyümölcs feldolgozására.- Mekkora az érdeklődés?-Mindkét oldalról igen jelentős. A termelők társulási formájának kialakítása a térségbeliek dolga lesz. Viszont a felhasználók máris élénk figyelemmel kísérik a kezdeményezést. Olyan nagy feldolgozók jelezték együttműködési szándékukat, mint többek között a debreceni vagy a hatvani konzervgyár.- Mikor indulnak?- Nincs vesztegetni való idő, így is évekkel vagyunk késésben. Bízom abban, hogy a jövő ősszel már üzemel a tamai térség zöldség-gyümölcs feldolgozó- és tárolóüzeme.- cseh Naponta százak a Rendörmúzeumban Naponta 200-250 ember fordul meg itt, köztük csoportok kifejezetten múzeumi uticéllal Talán a Rendőrmúzeum alapítói nem is gondolták, milyen látogatott, külföldieket is vonzó intézménynek teremtettek helyet Tarnamérán. Csupán két hét telt el a megnyitás óta, ám a vendégkönyvben található aláírások száma máris több ezer.- Bennünket is meglepett a nagy érdeklődés - mondja Havasi Imre tárlatvezető. - Naponta 200-250 ember fordul meg itt, s vannak csoportok, akik kifejezetten ide jönnek. Már most jelezték, hogy október végéig folyamatosan érkeznek majd a honi és a külföldi csoportok.- Kik jártak itt az elmúlt két hétben?- Román, angol, ausztrál, német, holland, és nem kis meglepetésre kínai vendégek. Érdekes, de egyáltalán nem meglepő: mindegyik a saját nációjának relikviáit keresi a múzeumban.-Nem volt gond a nyelvis az anyag- ismerettel?- Szabadidőmben tanulom a németet. S mivel a tárlat rendezésének első percétől itt voltam, így minden egyes darabot jól ismerek. Nagyobb gond - mosolyodik el -, hogy mindennap kapunk egy újabb csomagot. Lassan nem tudjuk őket hová tenni, így felvetődött az ötlet, hogy terjeszkednünk kellene. Hogyan? Ezt a tárlatvezető egyelőre nem árulta el... (sz. r.) .Meglátjuk, megéri-e ez a beruházás nekünk” Regionális hulladéktároló Elken Többes szám A minap egyik cikkemben - amely a tarnazsadányi épületbontókkal foglalkozott - többes számot használtam, így: „...zsadányi cigányok", majd két monogrammal folytatódott az írás. Másnap megkerestek: a többes szám miatt valamennyi, az ügyben nem érintett cigány sértve érzi magát. Magyarázhattam, hogy akár 500-ról, akár kettőről van szó, az többes szám. Hiába: a többes számról több nyelvet beszéltünk... Heves térségében egyetlen település sem található, ahol a szemétlerakás, a tárolás és a megsemmisítés megoldott lenne. Fel is lélegeztek a települések, amikor kiderült: a kistérségi szemétlerakó - természetesen megfelelő állami finanszírozással - Erken készülne el.- Hogyan fogadták a hírt a faluban? - érdeklődtünk a polgármestertől, Csintalan Györgynétől.- Geológiailag és földrajzilag a hely megfelelő. Igaz, a testület nem minden tagja értett ezzel egyet. A lakosságot pedig még nem kérdeztük, hiszen túl korai lenne. Minden azon múlik, mennyit hoz a település kasszájába az, ha Erk fogadja a hulladékot. A tervek szerint nemcsak a Heves környékit, hanem a Jászság egy részének a szemetét is ide hoznák. Hogy mit fizetnének ezért, azt egyelőre nem tudni. A település a tervek elkészítésére pályázatot nyújtott be, ám a kivitelezés előtt a lakosság dönt a szemét befogadásáról. Aszfalt a temetőben Habár az erki temető a katolikus egyház kezelésében van, mégis az önkormányzat vállalta az ottani utak, valamint a ravatalozó előtti tér aszfaltozását. így ezentúl a szertartásokat nem zavarja majd a sártenger. Új telefonok Erken Befejeződött a telefonhálózat fejlesztésének második lépcsője Erken. A bővítés eredményeképp 30 család kapja meg majd a készüléket. A Matáv csak 1997-re ígérte a befejezést, a gyorsaság miatt talán már ebben az évben megcsörren a lakásokban a telefon. Tárlat Hevesen Szombaton nyílt és október 19- ig látható Kő Pál szobrászművész tárlata a hevesi régi községháza épületében. A kiállítás megtekinthető 9-től 17 óráig. Még egy hétig Ezen a héten látható utoljára a hevesi szőtteskonferencia kiállítása a művelődési házban. Október 1-jétől a másfél hónapos tárlat helyét új veszi át. Hevesi testületi ülés Szeptember 25-én, szerdán délután 2 órakor testületi ülést tartanak Hevesen. A képviselők elemzik az adórendeletet, a lakások bérleti díját, a létszám- csökkentés eredményét és a zeneiskola működését. Hazanézök Nánán Szombaton egész napos rendezvényre várják Tiszanánán az elszármazottakat. A programba még reggel is bekapcsolódhatnak azok, akik hazalátogatnak szülőfalujukba. Tenki tanácskozás Kedden reggel 9 órakor ül ösz- sze Tenk pénzügyi bizottsága, amely az iskola, az óvoda és a könyvtár anyagi helyzetét, tanulóinak és dolgozóinak létszámát veszi górcső alá. Délután 2 órakor a szociális bizottság ülésezik: segélykérelmeket bírálnak el. Könyv őrzi Tamaörs múltját a jövőnek Wrs település létezésére az első utalás 1264-ből származik. Az V. István által alapított község elhelyezkedése miatt később megkapja a Tárná előnevet. A falut nyolcszáz év múlva Tarnaörs néven emlegetik... A millecentenáriumi ünnepségek emlékezetessé tételére újszerű kiadvány készült Tarna- örsön. Több évtizedes gyűjtő- és kutatómunka után kiadták a falu történetét - immár nem füzet vagy prospektus, hanem könyv formájában.- Dékány Lajos volt iskola- igazgató kezdett bele ebbe a munkába először - mutatja be a könyvet Nyúl György polgármester. - Mostanra id. Balogh József átdolgozta, illetve nyomdakész állapotba rendezte ezt a kéziratot. Mi pedig vállaltuk a kiadás költségeit, így készülhetett el a millecentenáriumi ünnepségek idejére a Tamaörs történetét feldolgozó első kiadvány.-A kötet a település életét mutatja be az alapítástól a rendszerváltozás idejéig - ismerteti a falu első embere a 30 oldalas kötet tartalmát. - Az utolsó hat év történetét már nem dolgoztuk fel. Éppen ezért gondoltam arra, hogy ezt a bőséges anyagot, amit a jegyzőkönyvek őriznek, mindenképpen meg kell majd örökíteni a folytatásban az utókor számára.- Tarnaörsöt eddig nem jellemezte a hagyományőrzés...-Számomra mindig fontos volt, hogy az utánunk következő nemzedékek ismerjék meg őseik múltját, életét. Hiszen nem lehet úgy jövőt tervezni, hogy ne ismerjük az előzményeket.-A legtöbb alföldi község lélekszáma fogy. Lesz, akit érdekel majd a település egykor?- Igaz, hogy a „bennszülött” tamaörsiek leszármazottai már elvándorolnak a faluból, mégsem csökken a népesség, miután a bevándorlók feltöltik az elhagyott portákat. Elsősorban cigányok települnek be, akik a népszaporulatról is gondoskodnak. Ők a szociális támogatásból most jól megélnek, építkeznek. Tamaörs egyébként sem elnéptelenedő falu.- A múlt ismeretében milyen jövőt lát a község előtt?-A térség mindig is a mezőgazdaságból élt meg. Amíg országosan nem rendezik az agrárágazat helyzetét, addig itt nem sok elöremozdulás lesz. Ilyen helyzetben nem vethetünk ki a lakosságra újabb adókat. Addig pedig a község nem gyarapodik. Akik termeltek, most azok sem teszik, nem éri meg: nem annak a zsebébe kerülnek ugyanis a forintok, akik dolgoznak a földdel, hanem azokéba, akik továbbadják a termést. Ahhoz, hogy előrelépjünk, végre meg kellene szűnnie annak a bántó közönyösségnek, ami Tarnaörsöt időnként jellemzi. (-romi) Harminc oldalban ezer év
