Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. szeptember 20., péntek Az OTP továbbra is az önkormányzatok bankja Ajánlat az önkormányzatok Tigáz-részvényeinek megvételére (Folytatás az 1. oldalról) Sike Nándor kijelentette: az idei első fél év eredményei alapján az OTP a legnagyobb hazai pénzintézetté lépett elő. Tovább növelte nyereségét és az önkormányzati üzletágban is megtartotta vezető szerepét Jövőre az integrált számlave­zetésre térnek át a vállalkozási és az önkormányzati üzletág­ban is. Ezután dr. Furcht Pál, a Belügyminisztérium főosz­tályvezetője beszélt arról, hol tartanak az előkészületek a jövő évi költségvetés tervezé­sére. Közölte: az önkormány­zatok alapértékei beváltak. A tárca javasolja a kormánynak, hogy az önkormányzatoknál a minimális ellátásokhoz igazít­sák a költségeket. Például a vá­rosi jegyzők speciális felada­tokat kapjanak az építési, gyámügyi igazgatásban, a személyazonossági igazolvá­nyok, illetve az útlevelek cse­réjénél. A körjegyzőségeknél — differenciálva - növeljék az állami támogatást Bejelen­tette: a jövő év január elsejétől a megyei közigazgatási hivata­lok kormányhivatalokként mű­ködnek tovább, összehangolt ellenőrzési feladatokkal. Ezt követően Pleischinger Gyula, az OTP Bräter RL ve­zérigazgatója mutatta be a hat éve létrejött céget amely az OTP-csoport tagjaként műkö­dik és az önkormányzatok szolgálatában is áll. Kiss Péter vállalkozásfinanszírozási igazgató ajánlatot tett az ön- kormányzati Tigáz-részvények hasznosítására. Felhívta a megjelent önkormányzati ve­zetők figyelmét: október 18-ig a testületek döntsenek az aján­latról, hogy névértéken meg­vásárolnák az említett részvé­nyeket Azt követően csak alacsonyabb áron veszik meg. Emellett az önkormányzati gázvagyon is érdekli őket, amely jelenleg nem mobili­zálható. Ennek érdekében fel­vetette: az önkormányzatok kezdeményezzék a Tigáz Rt.­nél, hogy új részvényeket bo­csássanak ki, amelyeket az rt. megvásárolna. A javaslattételt követően dr. Jakab István, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke ismertette az ÁPV Rt.-től tegnap reggel étkezett faxot amely szerint az önkormányzatok kinyom­tatva kaphatnak részvényeket. Ennek hosszú az átfutási ideje. A másik, hogy letéti igazolás útján juthatnak a részvények­hez. Ez időben gyorsabb. A választás az önkormányzatok képviselő-testületein múlik. Ezzel kapcsolatban a felszó­laló polgármesterek felvetet­ték: az OTP Bróker Rt. vételi ajánlata ugyan jó, de időben elkésett. így bizonytalan, hogy ebben az évben élhetnek-e vele. Végül dr. Potoczki Jánosné, az OTP Bank Rt. osztályveze­tője ismertette a pénzintézet víziközmű-társulati hitelaján­latát, a támogatásokat. Men túsz Károly Visszavonulás a casco-fronton Honi vadászat: Gyenge pontok az új törvényben (Folytatás az 1. oldalról) Mint a minisztériumi szakem­ber közölte: mivel a legkisebb terület, amelyen vadgazdálko­dást folytathatnak a tulajdono­sok — illetve a haszonbérlők —, 3 ezer hektár, így ezek határai­nak kialakítása az esetek nagy részében számos tulajdonossal kíván egyeztetést. Jelenleg egyébként ott tart a folyamat, hogy a megyei föld­művelésügyi hivatalok eljuttat­ták a településekre a javasolt te­rülethatárokat tartalmazó tér­képeket, melyeket kifüggesztet­tek a hirdetőtáblákra. Amennyi­ben ezeket módosítani kívánják, akkor a kialakítandó terület egyharmadának gazdái kezde­ményezhetik azt, azonban ja­vaslatukat legkésőbb október 30-ig ki kell függeszteniük. És­pedig annak megjelölésével, hogy mikor és hol kívánnak ha­tározni a módosításban. A dön­tésben a 30 hektár alatti tulaj­donosok csak közös képviselő útján vehetnek részt, amennyi­ben nem választanak ilyet, ak­kor automatikusan a jegyzőre száll ez a jog. A kérdésekre válaszolva a szakember elmondta: valóban gyenge pontja a törvénynek, hogy országosan rendezetlen tulajdonviszonyok között köti a földtulajdonhoz a vadászati jo­got. Szintén rendkívül kényes pont, hogy a haszonbérleti díja­kat meghatározza-e a miniszté­rium. — Az biztos, hogy legfeljebb tájékoztató jellegű összeghatá­rokat adhat meg a minisztérium — fejtegette a Pintér István —, azonban egyes vélemények szerint ez sem lenne szerencsés, hiszen ezzel központi árszabá­lyozás valósulna meg. A mátraderecskei Bolyki Já­nos szerint alapos tanulmányo­zás után igenis jónak tűnik a törvény, csupán „egyesek” ér­dekeit sérti, s ezek ágálnak el­lene. (Folytatás az 1. oldalról) A piacvezetői szerepből követ­kezően valamennyi gépjár­műre, járműparkra kötnek cas­cót, a népszerűbb típusok (Su­zuki, Opel, Skoda, Lada) díjté­telei a piaci átlagár alatt van­nak. Újdonság viszont, hogy a nagyobb értékű kocsikat szer­ződéskötéskor már nemcsak az üzletkötők, hanem a kárszakér­tők is szemlézik. Esetenként a jármű mellett mérlegre teszik a leendő ügyfél biztosítási múlt­ját. Az a helyzet, amely az autó­lopások gyakoriságából, a honi drága javítási költségekből kö­vetkezik, állítják: csak közös kockázatviseléssel kezelhető. A Providencia is fenntartás­sal fogadja a BMW, az Audi és Mercedes típusok tulajdonosai­nak casco-igényét. Megkülön­böztetik immár az autókat. Csak igazgatósági engedély bir­tokában számíthatnak a kívánt védelemre az előbb említett márkák. Az amerikai autók tu­lajdonosai pedig bizony hiába is kopogtatnak. Az idei nyártól érvényes casco-díjszabásuk tí­puskedvezménnyel szolgál pél­dául a Suzuki, s a kisebb moto­rokkal szerelt Opelek tulajdo­nosainak. Az ÁB-Aegon elállt a teljes körű casco-kötés kockázatvál­lalásától, a friss díjszabás már elemenként kínálja a védelmet az autójukat biztonságban tudni akaróknak. Az elemekből ösz- szeállítható teljes védelem ára a korábbinál azonban drágább. A nagy értékű gépjárműveknél itt is az a gyakorlat, hogy a szer­ződéskötést legalább reginális szinten kell engedélyeztetni. A Generali július óta van a piacon a mostani feltételrend­szerével. Egyetlen márkát sem zárnak ki a casco-körhől, de a kockázatvállalás mértékének emelkedésével a fizetési kötele­zettség is nő. Az autók értéke szerinti korábbi hármas besoro­lás megszűnt, átlagdíjtételt számítanak. A cascót kötni szándékozók 10, 20 és 30 szá­zalékos önrészt vállalhatnak. (b-s.) Fórum Hatvanban a belvárosi benzinkút létesítéséről - Rágalmak, vádaskodások az ellenérdekeltek között A polgármester rendreutasította a bizottsági elnököt Rég vettek részt annyian köz­életi eseményen Hatvanban, mint tegnap, az 5-ös iskolában tartott közmeghallgatáson. A fórumot azért hívta össze a település vezetése, mert a leg­utóbbi képviselő-testületi ülé­sen megoszlottak a vélemények arról: eladják-e a Horváth Mi­hály úti diszkont áruházak mel­letti — a belvárosban lévő — tel­ket egy multinacionális üzem­anyagtöltő hálózatnak, amely- igen kecsegtető vételárat kínált érte. Természetesen a 26 millió forint jól jönne a gondokkal küzdő kincstárnak, ám a hely­zetet nehezíti a közelben élők egy részének tiltakozása, vala­mint a tervezett helyszín mel­letti óvoda és bölcsőde. Nem biztos, hogy a gyűlés beváltotta az előzetes reménye­ket, hiszen az esemény olykor inkább hasonlított perben-ha- ragban lévő szomszédok tor­zsalkodására, semmint észér­vek ütköztetésére. Az ellentétes álláspontú felek attól sem riad­tak vissza, hogy egymást gya­núsít gassák: ki mennyit kapha­tott az érdekek képviseletéért. Egyszer pedig az elnöklő Szi- nyei András polgármester rend­reutasította a pulpituson mel­lette helyet foglaló Rodek An­talt, a városfejlesztési bizottság elnökét, aki családi vállalko­zásnak minősítette a beruházást támogató aláírásgyűjtést. A lakosságból az ellenzők szerint ezután még inkább bü- dösség és gáz uralja majd a környéket, ami mellett elenyé- szőek a kút amúgy vitathatatlan előnyei. A töltőállomás építését szorgalmazók viszont arra hív­ták fel a figyelmet, hogy a be­rendezések a legelemibb kör­nyezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek, emellett a folya­mat elindítója lehet a városra évek óta jellemző stagnálásnak. Aligha valószínű, hogy min­denkit kielégítő döntés születik majd. Érezhette ezt a lakosság is, amelynek nagy része - látva a szócséplést - idő előtt kiszi­várgott a teremből. T.O. Testvérvárosok a Mátraalján Külföldi testvérvárosok kül­döttségei látogatnak ma Gyön­gyösre. A kézdivásárhelyieket - élükön Szőts Csaba korábbi, s dr. Szigethy István jelenlegi polgármesterrel —, illetve a zeltwegieket - Paul Daunik ve­zetésével — este 6 órakor a vá- rosháza udvarán fogadják. Az erdélyiek Toborzó régi- zene-együttese reneszánsz kori táncokhoz gyűjtött muzsikát, az ausztriai kamarazenekar a klasszikus szerzők művein kívül az osztrák folklórból is hoz íze­lítőt magával a szombat esti kö­zös műsorhoz, illetve az ezt kö­vető nagy szüreti bálhoz a főis­kola aulájában. Szerepléseik előtt a szom­szédos országokból érkező vendégek - a házigazdák társa­ságában - kedves kiránduláson is részt vesznek. Kisvonattal utaznak Mátrafiiredre, ahol megtekintik a Zsófi Kallót, va­lamint a Palócgyűjteményt. Visszafelé megállnak a „csillo­góval” a Farkasmálynál, s a hangulatos pincesoron is időz­nek egy darabig. Vasárnap délelőtt városné­zésen vesznek részt a vendég­csoportok, míg délután a látvá­nyos szüreti felvonulás részesei lesznek. Hétfőn utaznak vissza orszá­gaikba. Elfogták a 18 éves tamabodi rablót A zokni, mint, „kincsesbánya” Rablás tényének bejelentése zavarta meg szerdán a hevesi rendőrök ebédjét. A hír Tarna- bodról érkezett. Gulyás József r. őrnagy, a Hevesi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályának vezetője elmondta: a sértett, id. Cs. J. tamabodi lakos tett felje­lentést kirablása miatt. A sértett előző nap italbolto­kat látogatott, s legurított egy­két kupicát, miközben megadta adósságait. Kifigyelte a pénzes embert K. B. 18 éves tamabodi lakos, s az is feltűnt neki, hogy a férfi a zoknijába dugta a meg­maradt 2500forintot. Este az idős ember otthon bedrótozta ajtaját, s lepihent. Ekkor tört rá az ajtót befeszítve K. B., aki lenyomta ót az ágyba, és megmotozta. A pénz a várt helyen, a zokniban volt A sértett másnap tett feljelen­tést falubelije ellen, akit a rendőrség viharos gyorsaság­gal előállított. Az elkövető be­ismerte tettét. A hevesi kapi­tányság rablás alapos gyanúja miatt indított eljárást K. B. el­len, aki szabadlábon váija az el­járás folytatását. (-romi) DfilÖNGÓSAKOK Gyermekeink biztonságáért Egerben, a Hatvani-hóstyán élő gyermekek szülei jelezték, hogy a Koháry és az Arany János utca sarkán lévő gyalogos-át­kelőhelyen igen körülményes átjutni. Ez főként reggelente okoz gondot amikor a gyerekek iskolába indulnak. Az itt elhelyezett lámpa nagyon soká vált zöldre, s az áthaladást segítő jelzőgomb sem működik. A forgalmas szakasz mentén a gyerekek több1 nyíre tanácstalanul álldogálnak, és várnak hosszú ideig. A kérdést Húsvéti Ivánhoz, a Közúti Igazgatóság forgalmi mérnökéhez továbbítottuk. Ó elmondta: ezen az útszakaszon a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban elsősorban a járművek folyamatos haladását igyekeznek biztosítani, a jelzőlámpákat is így hangolták. Ezért előfordulhat, hogy várni kell. Ennek elle­nére az említett szerkezetet műszakilag megvizsgálják, s ha meghibásodott, azt rövid időn belül kijavítják. (b. k.) Elköszönt Hatvantól a nyolctagú német család Bélapátfalván a n Ilii idők” Tegnap Hatvanban elbúcsúzott alkalmi vendéglátóitól a nyolc­tagú - „nomádokként" emlege­tett — német család. Britát, Mi­chaeli, s hat kiskorú gyermekü­ket a Farkas Kálmánné alpol­gármester révén kölcsönkapott kisbusz szállította új, szintén ideiglenes otthonukba. A família — egy jó szándékú családnak köszönhetően - Bél­apátfalván húzódik majd meg. Hamarosan lejár a tartózko­dási engedélyük. A törvény sze­rint legfeljebb 60 napos hosz- szabhításra van lehetőség-, en­nek leteltével megszűnik turista státusuk, s a továbbiakban a megyei rendőr-főkapitányság illetékes osztálya jár majd el. Búcsúzáskor köszönetét mondtak az őket támogatóknak, mondván: hosszú vándorlásuk során sehol nem találkoztak annyi segítőkész emberrel, mint Hatvanban és környékén. N imród-díjjal tüntették ki a parádi vadásznapo­kon Mikó Istvánt. A ki­tüntetést még beszélgetésünk időpontjában sem vette át, hi­szen nemrég tért vissza szülő­hazájából, Erdélyből.-Nagyon fontos számomra az elismerés - mentegetőzik -, hiszen alig hét éve települtem át Erdélyből, de ettől vannak lényegesebb kérdések is. Jól­esik, hogy Magyarországon ilyen mértékben elismerik a munkámat, de én sokkal jobban A ravasz elhúzásától a toliforgatásig szeretném, ha az emberek megértését is tapasztalnám végre. Előfordult - meséli —, hogy utánunk kiabáltak: hová mennek a gyilkosok? Pedig a vadászai nem gyilkolás. A lö­vésnek etikája, formája van. Minél gyorsabban, fájdalom- mentesen kell végezni az állat­tal. Ráadásul egy jó vadász tudja: csak olyan mértékben pusztíthatja az állományt, ami­lyen mértékben a szaporodást is elő tudja segíteni. Mikó Istvánnak eddig há­rom könyve jelent meg. A Va­dászkönyv még Erdélyben lá­tott napvilágot, majd „Ahogy lehetett” című novelláskötete és egy, az erdélyi földbirtoko­sokkal foglalkozó korrajza már Magyarországon jelent meg.- Édesanyámtól örököltem az úás- és fogalmazáskészsé­get — mondja. - De ha éppen nem írok vagy nem vadászom, akkor sem unatkozom. Tiszte­letbeli tagja vagyok a Studinka László Bérkilövő Vadásztársa­ságnak és a Magyar Johannita Segítő Szolgálatban is dolgo­zom. Számos Heves megyei te­lepülés erdélyi testvérközségi kapcsolatának kiépítésében se­gítettem. Egy tudományos el­mélet szerint a székelyek előbb ezen a vidéken kerestek szál­láshelyet. Ezt bizonyítja az a rengeteg névazonosság, ami megyénk községei és a székely falvak között fellelhető. Elég csak Vécsre és Marosvécsre, vagy Felsőtárkányra és Körös- tárkányra gondolni.- Előfordult már, hogy meg­sajnált egy állatot? — teszem fel a sutának tűnő kérdést- Igen — válaszolja. — Tizen­éves koromban elejtettem egy őzet. A lövés nem talált az ál­lal sokáig vergődött. Annyira megijedtem, hogy leblokkol­tam, s elfelejtettem a kegyelem­lövést megadni. A vadászat etikája nagyon szigorú. Az ál­latnak nem szabad értelmetle­nül szenvednie. Felvetődik akkor a kérdés: vajon etikus-e védtelen állatra puskával lőni?- Az élőlénynek is van fegyvere — magyarázza —, elég csak a gyors mozgásukra, kifi­nomult érzékszerveikre gon­dolni. Egyébként ezt a kérdést egyre többen vetik fel. Nem véletlen az sem, hogy manap­ság nő az íjászat népszerűsége, hiszen ez a precíz, fejlett fegy­verekkel szemben némi „esélyegyenlőséget” biztosít az állal számára. A vadászat nem hobbi, ha­nem szenvedély - vallja Mikó István. -Sa szakma egyre jobban eltolódik a „hangulat­vadászat" irányába. A tavasz a szalonkáé, az ősz a nyúlé, a tél a vaddisznóé. Minden évszak­nak megvan a maga szépsége. Csak egy a lényeg: ne kerüljön a fegyver olyan ember kezébe, aki vaktában mindent kilő. Hiszen - mint kiderült — a vadászokat etikai, jogi, emberi kötelességek terhelik. Számos állatfaj van, amely a vadászok­nak köszönheti, hogy élettere FOTÓ: PIUSY ELEMÉR maradt Magyarországon. De ehhez az kellett: aki puskát vesz a vállára és az ujját a ra­vaszra teszi, felelősséggel gon­dolja végig, mit cselekszik. Szuromi Rita

Next

/
Thumbnails
Contents