Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-19 / 219. szám
1996. szeptember 19., csütörtök 4. oldal Bűnügyi Kaleidoszkóp A vádlott nem jelent meg, így a tárgyalás elmaradt A Heves Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés büntette kísérletével vádolja a tizenkilenc esztendős, kompolti illetőségű, egyébként büntetett előéletű K. A.-t. A vádirat szerint a fiatalember - aki egyébiránt alkalmi munkából tartja fenn magát - korábban élettársi kapcsolatot tartott fenn a szintúgy kompolti J. Aí.-mel, de mindez 1994-ben megszűnt. Ez év január 30-án J. M. ismerőse, S. L. megkereste S. Z.-t, hogy az vigyen öt mázsa fát a hölgy, azaz J. M. lakásához. S. Z. a kérésnek eleget is tett, s este 6 óra körül utánfutós Trabantjával odafuvarozta a fát. A rakodásban segédkezett neki a káli V. J. is. Minthogy a gépkocsi nem sokkal a cél előtt lerobbant, így S. Z. szólt V.-nek, hogy szerezzen új járművet. Addig is S. Z. megkezdte kézzel behordani a fát. Ekkor megjelent az erősen ittas vádlott, azaz K. A., s felelősségre vonta S. Z.-t, hogy utóbbi mit is .keres ott. Szó szót követett, majd K. elővett egy kést, illetve egy kábeldarabot, ám utóbb újra elrakta azokat. Ezen idő alatt S. L. sértett, illetve a barátja, H. B. a község egyik italboltjában múlatta az időt, majd S. L. azzal állt elő, hogy el kellene menni J. M.- hez megbeszélni valamit. Mindketten elindultak, majd összetalálkoztak V.-vel, s utóbbi kocsijával immáron hárman keresték fel J. M.-et. A helyszínen J. M. kiment a házból, hogy fogadja a sértettet, de K. A. ezt rossz néven vette, s kettejük között veszekedés robbant ki. A nő végül csak kiment, miként a vádlott is. Utóbbi kérdőre vonta S. L.-t, hogy az vajon miért is van ott. Ekkor a két férfi között dulakodás kezdődött, majd a vádlott felkapott egy seprűt, hogy azzal üsse meg S. L.-t. A megtámadott azonban megrántotta az amúgy takarításra szolgáló eszközt, így K. A. elesett. S. L. gyorsan lefogta a vádlottat, s mivel J. M. közben azt kiabálta, hogy K.-nál kés van, H. B. átvizsgálta K. zsebeit, de nem talált semmit. Ezután a sértett elengedte a vádlottat, s kérte, beszéljék meg az ügyet. A dolognak azonban nem eszmecsere lett a vége, ugyanis K. előkapott egy élesre köszörült kést, s azzal csapkodott a menekülni szándékozó S. L. felé. Eközben immáron az utcán folyt a „küzdelem”, amelynek során a vádlott kétszer mellbe szúrta S. L - t, majd a földön még egyszer a combjába is beledöfött. A mellkasi szúrások - ezek közül az egyik közepes-nagy erejű volt - szerencsére nem hatoltak a mellüregbe, így nem voltak életveszélyesek. Más kérdés - amint azt a szakértő is megállapította -, hogy ha az erősebb döfés merőlegesen érte volna a mellkast, úgy életveszélyes sérülést okozott volna. Nos, a combszúrást követően a sértettnek sikerült lefognia K. A.-t, majd H. B. és V. J. segítségével kicsavarták annak kezéből a kést. Utóbb pedig V. a kocsijával vitte el' a sértettet a mentőállomásra. Az elmeorvos szakértő véleménye szerint K. A. (aki a bűntett elkövetésekor súlyos fokú alkoholos állapotban volt) személyiségzavarban szenved, amely a cselekmény idején is fennállt, ám mindez sem korlátozó, sem pedig kizáró mértékkel nem bír. Az ügy tárgyalására október I6-án kerül sor. (s. i.) Üzleti alkalom, házasság, munkát keres, ingatlan stb. Az IF Fordító Iroda Nyelvstúdió és Hirdető Bt ajánlata: Hirdessen az USA és Kanada egész területén megjelenő magyar nyelvű hetilapban, az mr im'm forintért! A csaknem 100 éves újságot több mint 100 000 amerikai magyar üzletember és magánszemély olvassa. Kérje céges vagy magán ártájékoztatónkat! Hirdetésfelvétel levélben: IF Bt. 3032 Apc, Postafiók 5. Telefonon/telefaxon: 06 (37) 385-257 Bűnmegelőzési Szaktanácsapónk Javasolja A családdal - a drog ellen A jó iskola megfizethetetlen (New York-i tudósítónktól) Az Egyesült Államokban az oktatás tragikus mélyponton van ismét. Az állami, ingyenes oktatás ötéves korban kezdődik, de hatéves kortól (első osztály) kötelező. Az állami általános iskoláknak egyre rosszabb a hírük és biztonságuk, különösen a nagyvárosok rossz negyedeiben. Amióta gyilkosságok és fegyveres támadások is történnek, egyes iskolák kapujához a repülőterekről ismert detektort kellett felszerelni, hogy a tanulók ne vihessék be a fegyvereket. (Azóta ezek a „kemény” gyerekek a cipőtalpukra erősítik a pengét, a vékony borotvát, amit a detektor nem érzékel, hogy „megvédjék magukat”.) Az általános iskolák, különösen a volt Szovjetunió területéről való tömeges és folyamatos bevándorlás óta, veszélyesen túlzsúfoltak is. Van olyan iskola orosz kolóniák környékén, ahol a tanulóknak legalább 70 százaléka volt szovjet. A rendőrség alig győzi biztonsági személyzettel ellátni az állami iskolákat, az építők pedig úgynevezett hordozható iskolákat állítanak fel az udvarokon plusztantermek biztosítására Érthető tehát, hogy minden szülő, amint teheti, magániskolába vagy valamelyik egyház felekezeti iskolájába íratja át a gyerekét. Ezek viszont évi 2500— 10.000 dollárba is kerülhetnek. Az egyetemek tandíja drasztikusan megemelkedett az utóbbi évtizedben, a legjobbak sok tízezerbe kerülnek évente. Niemetz Agnes S ajnos, tényként kell elfogadni: a XX. század emberét pusztító káros szenvedélyek között kiemelkedő helyet foglal el a kábítószer-élvezet. Napjainkban a fogyasztókat többnyire az jellemzi, hogy nem egy, hanem többfajta kábítószert, s esetleg azokat kombinálva használják. Ennek oka: nem azt fogyasztja, amit szeretne, hanem azt, amihez az adott anyagi helyzetében hozzájut. Ez még fokozza a veszélyhelyzetet. Heves megyében leggyakrabban az úgynevezett diszkódrogokkal (Speed, Extasy) lehet találkozni, melyeket a fiatalok azért alkalmaznak, hogy felszabadultabban, gátlásmentesen szórakozzanak. Ennek gyakori ismétlődése azonban azt a veszélyes folyamatot indítja el, hogy a drogélvezőnek ugyanazon hatás eléréséhez egyre gyakrabban és egyre nagyobb mennyiségű anyagot kell bevinnie a szervezetébe. A rövid ideig tartó esetleges eufóriás, gondtalan állapotot azonban egyre hosszabb lelki és fizikai gyötrelmek váltják fel. Emellett a diszkó-drogoknál fokozottan jelentkezik az a veszély, hogy egy-egy tablettában, poradagban különböző a hatóanyag mennyisége, és így előre ' kiszámíthatatlan ennek hatása. A kábítószer-élvezet nemcsak azért veszélyes, mert a fogyasztó szellemileg, fizikailag és erkölcsileg is lerombolja szervezetét és egyéniségét, tönkreteszi mind a saját, mind a családja mindennapi életét, hanem magatartásával összefüggésben más bűncselekményeket is elkövethet. Itt szó van akár közlekedési bűncselekményekről vagy vagyon elleniekről, melyeket a kábítószer vételárának megszerzése motivál. A megelőzésben igen fontos szerepe van a környezetnek, elsősorban a családnak! Minél hamarabb észleljük a veszélyt, annál hatékonyabban lehet fellépni a súlyosabb következmények kialakulása ellen. A továbbiakban olyan tüneteket, figyelmeztető jeleket ismertetünk, amelyek kábítószer-fogyasztásra utalnak. Fontos megjegyezni, hogy az egészségi állapot változását jelző tünetek kialakulásának más okai is lehetnek, de több pszichés és testi tünetegyüttes megléte növeli a kábítószer-fogyasztás tényének valószínűségét. Pszichés tünetek: idegesség, nyugtalanság, ingerlékenység, levertség, pesszimista hangulat, reménytelenség-érzés. Váratlan, indokolatlan örömkitörés, meglepő közlékenység, figyelem- és koncentráció-zavar, fe- ledékenység. Teljesítmény-ingadozás, gyors kimerülés, alvászavar. Hallucinációk, víziók, indokolatlan félelemérzet. Testi tünetek: beesett arc, mély szemgödör, túl szűk vagy éppen túl tág pupilla, sápadt, hamuszürke bőrszín. Ismeretlen eredetű tűszúrások, véralá- futás, gennyesedés. Étvágytalanság, ápolatlan, romlott fogazat, szárazság. Bizonytalan járás, egyensúlyvesztések, szédülés, orrfolyás. Tárgyak is utalhatnak kábítószer fogyasztására. Ilyenek: injekciós tű, fecskendő, kormos, égetett kanál, alufólia-csomagocskák, különlegesen hajtogatott papírta- sak, dohányszerű növényi törmelék, kisméretű zacskó. Nagyobb az esélye annak, hogy megelőzhető a baj, ha a hozzátartozók, ismerősök időben felismerik a figyelmeztető jeleket. Mi is vezet kábítószer-fogyasztáshoz? Számos esetben a baráti környezet váltja ki: vagy a csapatba való bekerülés, vagy a bennmaradás feltétele a közös fogyasztás, az élmények közös átélése. Sokan úgy vélik: a drogok megoldást jelentenek a problémákra, amelyeket másképp feloldani nem képesek. Mit tehet a szülő, a rokon, a barát, ha a fenti jeleket észleli? Rendkívül fontos a meghitt érzelmi kapcsolat. Általában azon fiataloknál, akik kábítószer-fogyasztókká válnak, a családhoz való őszinte érzelmi kötődésük, a kiegyensúlyozottság hiánya a meghatározó. Ezen kell tehát elsősorban segíteni nagyobb odafigyeléssel, empátiával, bizalommal. Ha a fentiek hiányában fordul kábítószerhez valaki, és ezt meg akarjuk akadályozni, el akarjuk venni tőle, felül kell vizsgálni a családhoz, környezetéhez való érzelmi kötődését, s a kölcsönös kapcsolati viszonyon kell változtatni, egy olyan pluszt adva, mely pótolhatja az elvett drogot, illetve annak hamis álomvilágát. A család által kialakított értelmes szabadidő-eltöltésnek, a színvonalas iskolai oktatásnak, felvilágosító munkának, a sportnak, s minden olyan tényezőnek szerepe van a megelőzésben, ami kielégíti a fiatalok foglalkoztatási, szórakozási igényeit. Ha a családon belül nem lehet mit tenni, forduljanak szakemberhez, orvoshoz, pszichológushoz, vagy akár a Heves Megyei Rendőr- főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályához. Célunk nem a szankció! Lépjünk fel közös erővel a közös ellenség ellen! A maga területén mindenki tud tenni a drogmegelőzésért. Gócza Attila Rabok az útszélen? Kanadai bűnügyek nyomában Történt egyszer, hogy egy úr így kezdte beszédét: „Amerikában, abban a nyugati demokráciában...”, mire a másik úr kijavította beszélgetőpartnerét: „Amerikában, abban a vadnyugati demokráciában...” S erre a két barát kapcsolata jó időre megszakadt. Kanadában most éppen a közbűntényesek börtönéveit próbálják rendszabályozni. Legújabban az egyik újság arról adott tudósítást, hogy az ontariói konzervatív kormány a főutak melletti szemét eltüntetésére rabokat mozgósítana. A terv megvalósítása azonban, úgy tűnik, óriási akadályokba ütközik. Mindenekelőtt a fe- gyencek jogait védő egyesület nyújtotta be „óvását”, mondván: „a takarítás a vétkesek nyilvános megszégyenítését jelentené... Szegény kis vétkesek, érzékeny lelkű gyilkosok! Bizony, megérdemlik ezt az érzékeny odafigyelést.” A minap hat és fél évi börtönre ítéltek egy biszexuális pedofí- liás férfit, aki számtalan gyermek ellen követett el nemi erőszakot. Az ítélethozatalt követően David Watt bíró így ösz- szegzett: „Mr. Boyd nem tudta felmérni bűnei súlyát, és valószínűleg újra elköveti azokat.” Szép kilátások! És bizony, széltől is óvni, esőtől is védeni kell szegény Mr. Boydokat, nehogy az emberek esetleg megjegyzést tegyenek rájuk, mikor a töltés mellett hajlonganak! Toronto belvárosában egyre nagyobb gondot jelentenek az „ablakmosó” kölykök, akik a piros lámpáknál várakozó autósok akarata ellenére is össze- maszatolják a szélvédőket. S ha a fizetés elmarad, gyakran a gépgyári tulajdonos látja a kárát: megfenyegetik, vagy kárt tesznek a kocsijában. Az egyik tartományi képviselő erre« azt javasolta, hogy a rendőrök kapjanak jogot a lejmolók vizesvödreinek elkobzására. Erre egy ablakmosó gyermek azt nyilatkozta, hogy „amit most csinálunk, tisztességes, de ha a lehetőséget elveszik, akkor az embereink prostitúcióhoz, drogokhoz és rabláshoz folyamodnak, csak hogy enni tudjanak.” Szegény éhező árvák, akik csak ily módon jutnak betevő falathoz! Gondolom, erre a si- heder-nyilatkozatra egyszerre minden kormány új politikába fog, s a gyerekeknek engedve eltűnnek az útszéli kurvák, holnaptól be sem kell zárni az autókat. Kitör a biztonság. A fenébe azokkal a szégyentáblákkal és a rabokat útszéli munkákra ösztönző rendeletekkel! ... És a belügyminiszterek szabadságra mennek. Úgy, mint a mesében! Sziki Károly Lehetetlent nem kér, csak maximumot H agyománytörő karcolatot szerettem volna írni Hartmann Györgyről. Elhatároztam: sok-sok embert megkérdezek Füzesabonyban és körzetében. A kérdés: milyen ember a kapitány? A nyilatkozók: polgármesterek, iskolaigazgatók, a helyi szervezetek irányítói, kereskedők, az ÁNTSZ munkatársai, beosztottak, de még nyakon csípett tolvaj is. Valamennyien nagyon tömören fogalmaztak: a kapitány rendes! Azt hiszem, ebben niinden benne van. Lássuk, hogy lett Hartmann Györgyből füzesabonyi rendes kapitány...!- À közigazgatásba „ születtem bele”, s abban is éltem - vall önmagáról. - Közel tíz évig a füzesabonyi járási hivatalnál dolgoztam, 1984 márciusától kerültem hivatásos állományba a rendőrkapitányságra. Járőrként kezdtem, noha már hallgatója voltam az államigazgatási főiskolának. Akkoriban, s talán helyes is volt, nem ültettek senkit székbe. Sajnáltam volna, ha kimarad életemnek e szép korszaka. Vallom, hogy itt váltam rendőrré. Szabó Gyula és Kocsis István törzszászlósok keze alatt. Az alapismereteket ők „verték” belém. Rövidesen szabálysértési előadónak léptettek elő. Közlekedési és közbiztonsági szabálysértések elbírálása volt a feladatom. Ilyenkor egy személyben bíró, vádló és ügyvéd is az ember. Voltam őrmester, s minden fokozatot végjártam, amíg ma alezredesnek mondhatom magam. A legszebb rendfokozatnak azonban az alhadnagyit tartottam. Ilyen ma már nincs. Ez volt az átmeneti titulus, az ember fiatalon ott állt a diplomaátvétel kapujában. Csendes vagyok? A szolgálatban benne van a csendesség is. Tudok kemény lenni. Ha muszáj. Mérges is vagyok. Ha nem szólok valakihez, akkor tudja, hogy nagyon haragszom. Ez így volt mindig. Nem leszek más soha. Igazgatásrendészeti szakon végzett. Volt egy időszak, amikor egyszerre három irodája is volt. Nem volt sem szabálysértési, sem közlekedés- igazgatási előadó, de osztály- vezető sem. Akkor került Füzesabonyba Páka Sándor - ma őrnagy -, s a szabálysértési előadó székét átadhatta. S ha most mérleget készítünk, látszik, hogy az igazgatásrendészet jól nevel. Füzesabonynak adott egy kapitányt és egy köz- rendvédelmi parancsnokot. Kapitányi célok? Betölteni az üres helyeket. Igazán képzett szakrendőröket felvenni, mert az oktatás manapság hosszú folyamat. Biztosítani, hogy a felderítések száma ne csökkenjen, a kapitányság működésében törés ne keletkezzen. Nem könnyű feladatok ott, ahol a legnagyobb váltás volt. Kapitányságvezető, két osztályvezető lett új a régiekből. Mindenkinek van tanulni- valója - összegez Hartmann György. - Lehetetlent nem kérek senkitől, de a maximálisát várom el a rendőröktől... (rada) Hartmann György füzesabonyi kapitány
