Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

2. oldal ( Megyei Körkép 1996. szeptember 19., csütörtök Sávlezárás az egri 25-ös úton Csütörtökön, azaz ma reggel hét és délután három óra között lezárják Egerben a 25-ös főútvonal Vörösmarty és Sertekapu utcák kereszte­ződésében lévő jobb oldali, külső forgalmi sávot. A forgalom korlátozására a Tigáz tolózár-aknáinak javítása miatt van szükség. A lezárás ideje alatt a jelző­lámpák sárga villogó üzemmódban működnek. Színes szabadegyetem * Az Egri Családsegítő Intézet szervezésében e hónap végén ismét elkezdődik a nyugdíja­soknak értékes időtöltést, szí­nes tanulási lehetőséget kínáló Idősek Szabadegyeteme. Az előadásokon hallhatnak a vitaminok jelentőségéről élet­tani folyamatainkban dr. Her- czeg László belgyógyásztól, a különböző gyógytornagyakor­latok gyakorlásáról dr. Kertész Imréné gyógytornásztól. Kép­zeletben forgathatják a világ- irodalom legjobb költőinek, író­inak müvét dr. Nagy Sándor fő­iskolai tanár előadásán, dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit néprajzkutató a palócok nép­művészetének szépségeit mu­tatja be. A Kallómalom utca 1. szám alatti Idősek Klubjában várják az érdeklődőket a népszerű so­rozatra, melynek első időpontja szeptember 25., szerda délután két óra. Múzeumi szakkör Még gyűjtöútra is elmennek... A Dobó István Vármúzeum néprajzi szakkört szervez 14—18 év közötti diákoknak. A résztvevők a havonta egy alkalommal rendezett fog­lalkozásokon betekintést kapnak a néprajz területe­ibe. Hallhatnak a Kárpát-me­dence tájairól és néprajzi csoportjairól, a hagyomá­nyos népi kultúráról és a néprajzi muzeológiáról. De részesei lehetnek egy gyűj- tőútnak, falukutatásnak is. Figyelemmel kísérhetik, hogyan lesznek a gyűjtött tárgyak, hagyományok, ku­tatási anyaggá feldolgozott adatok. A jelentkezőket az első foglalkozáson, oktçber 3-án 15 órakor várják a vár Góti­kus palotájában. Érdeklődni a 312-744/33-as telefonon lehet. Hat iparkamara - a közös célokért Regionális találkozót tartottak Kiskörén (Folytatás az 1. oldalról) Szimbolikus helyen, a Közép- Tisza vidéki Vízügyi Igazgató­ság szakaszmérnökségének irodaházában ültek tárgyalóasz­tal mellé az északkelet-ma­gyarországi megyékből érke­zett kamarai vezetők. A talál­kozó jelmondata volt: a Tisza, amely összeköt. Ezt hangsú­lyozta megnyitójában Gyetvai József, a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke, a térség gazdálkodóinak össze­fogását sürgetve. Felhívta a fi­gyelmet: adják át egymásnak szakmai tapasztalataikat, és alakítsanak ki közös stratégiát az ország gazdaságilag elma­radott keleti felének felemelke­déséért. Ezt erősítette meg Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Leszö­gezte; a hat északkelet-ma­gyarországi megye „utca- hossznyi” hátrányban van a Dunántúllal szemben. Ezért szükséges, hogy a kamarák kö­zösen lépjenek fel a fejlesztést elősegítő pályázati pénzek megszerzéséért. Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára azt vá­zolta, hogy a területfejlesztés­ben, az önkormányzati kapcso­latokban, a regionális üzleti partnerkeresésben vannak lehe­tőségek. Többek között közös kiállításokon, üzleti találkozó­kon való megjelenéssel, kataló­gusok kiadásával, továbbá lo­gisztikai központok, ipari par­kok létrehozásában. Kerékgyártó Imre, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara tit­kára a határ menti megyék sze­repét hangoztatta a szomszédos országok kamaráival és vállal­kozóival való kapcsolatterem­tésben és az üzleti együttműkö­désben. Felhívta a figyelmet: a térségek között további verseny várható a külföldi működötöké megszerzéséért és a területfej­lesztésben is. így nagy jelentő­sége van az M3-as autópálya továbbépítésének és a Tisza-tó környéke fejlesztésének. Lé­nyeges az önkormányzatokkal és a kistérségekkel való együttműködés is. Miklóssy Fe­renc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott: a kamarák tevékenysége nélkül nem lehet területfejlesztés, amely akkor ér valamit, ha adott területen a gazdasági növekedést segíti elő. Erdei Zoltán, a Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparka­mara képviselője sürgette a hat regionális kamara közötti köz­vetlen számítógépes informá­ciós kapcsolat megteremtését. Haász Tamásné, a kamara He­ves megyei alelnöke pedig azt tette szóvá: tegyenek erőfeszí­téseket, hogy a kamarák szel­lemi műhelyek lehessenek, szakmai érdekvédelmet foly­tatva a vállalkozókért. Az elnöklő Gyetvai József bejelentette: a hat regionális kamara közösen kéri fel dr. Tolnay Lajost, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara elnö­két, hogy levélben kérje Horn Gyula miniszterelnököt, járjon közre ezért, hogy a térségi vál­lalkozók beszállítói lehessenek a továbbépülő M3-as autópá­lya-beruházásnak. Javasolta: a kamarák közösen alakítsák ki a regionális vásámaptárukat, folytassanak üzleti információ- cserét, szervezzenek találkozó­kat és pályázzanak közös be­fektetői kiadványokra. A részt­vevők elhatározták: a szakmai párbeszédet tovább folytatják. % Mentusz Károly „A diákok többsége Egerben szó nélkül kifizeti a tandíjat” (Folytatás az 1. oldalról)- A mostani megmozdulást már értelmetlennek tartom. Ha tényleg úgy lesz, ahogyan ígé­rik, azt nem tartom rossz meg­oldásnak. Ha valóban a gyen­gén teljesítők fizetnek maga­sabb tandíjat, s a jó tanulók nagyobb köre élvezhet ked­vezményt, az igazságosabb. Jelenleg az egri főiskola hall­gatóinak mindössze húsz szá­zaléka kap tandíjmentességet. Ez kevés. Ha felkutatják a di­ákmunka-lehetőségeket az in­tézményeken belül, a hallga­tók anyagi helyzetét segí­tendő, az kedvező.-Most milyen megterhelés a havi kétezer forintos tandíj?- Erről nehéz pontos infor­mációkat szerezni. Néhányan vannak, akik nyáron dolgoztak azért, hogy a tanulás költségét megkeressék. Olyan diákról is hallottam, aki halasztott, mert most nem tud fizetni.-Meg tudná mondani, ki az, hogy beszélhessek vele?-Ezt a tanulmányi irodán sem mondják meg, az adatvé­delem miatt. Lehet, hogy szé- gyelli, hogy nincs pénze. Az a tapasztalatom, hogy az egri fő­iskolások nagy része szó nél­kül kifizeti a tandíjat.- Tehát nem tüntetnek?- Szerintem elkésett ez a megmozdulás. Mi előtte min­dent megpróbáltunk a tandíj bevezetése ellen. Holányi János, a demonst­rációt szervező MEFHOSZ he­lyi képviselője, negyedéves, amerikanisztika-számítás- technika szakos. Már elöljáró­ban siet leszögezni, hogy most már nem aktív tagja a szerve­zetnek.- A hallgatók nagy része a HÖKOSZ-hoz tartozik. Noha én alapítója vagyok a MEF- HOSZ-nak, már eltávolodtam tőlük, s nem is kívánok ebben részt venni - jelzi, hogy Eger­ben eddig is magányos farkas­ként politizált a szervezetben.-Sa személyes véleménye a tandíjrendeletről ?- Igéretszegésnek tartom. A kormánykoalíció nem tartotta be az ígéretét, hiszen előzőleg azt mondták, hogy 1996-ban nem nyúlnak hozzá a tandí­jakhoz. Legkorábban e témá­val 1997 januárjában kellett volna foglalkozniuk. A felső- oktatást minden állampolgár számára egyenlő feltételekkel lehetővé kell tenni. Ezt egyéb­ként az alkotmány is tartal­mazza. S nemkülönben az az ENSZ-alapokmány is leszö­gezi, melyhez - úgy tudom - mi is csatlakoztunk. Ez a ren­delet nagymértékben csök­kenti az esélyegyenlőséget.- Ón fizet tandíjat?-Jelenleg az ösztöndíj há­rom elemből tevődik össze: az alaptámogatásból, amely két­ezer forint, aztán a tanulmányi ösztöndíjból, amely a diák tel­jesítménye szerint lehet több vagy kevesebb, s a szociális támogatásból, amelyet hús­pénzként is szoktak nevezni. Ezt kapja a hallgató, s ebből fizeti ki a havi kétezret, tekin­tet nélkül arra, hogy eminens vagy bukdácsoló.- Mi a nézete a felvételi rendszerről? Van-e értelme, ha emelkedik a tandíj?-A felvételi már most is átmeneti állapotban van. Sze­rintem bizonyos szakokon - például az idegen nyelvi és készségtárgyak esetében - fel­tétlenül meg kell tartani, már csak a hallgató érdekében is. (jámbor) Láttam én már a hazámban, Japánban cseresznye- virág-ünnepet sokat. Úgy döntöttem, megtekintem az eg­riek szüreti mulatságát is. Hát ez oly mesés, hogy az állam is leesne, ha nem támasztanám alá. Csak azt nem tudom, mi­lyen képek készülnek így, ha nem nézek bele a keresőbe? FOTÓ: MAJOROS TAMÁS A Hungária nem mondja fel a régi szerződéseket Több vagyontárgy biztosítható Megyei fiókvezetők, kárszakér­tők, kárügyintézők és üzleti ve­zetők előtt tartott tegnap Eger­ben tájékoztatóval egybekötött konzultációt Hetényi Csaba, a Hungária Biztosító Rt. vezér- igazgatóságának osztályveze­tője. Napirenden az új lakásbiz­tosítással kapcsolatos tenniva­lók szerepeltek. A piac számára a Hungária szélesebb választé­kot kínál, ezt pedig osztott koc­kázatvállalással szolgáltatja. Megszűnik a lakásbiztosítá­sok csomag jellege, a jövőben több vagyontárgy is biztosít­ható. Az ingóságok esetében a régebbi két vagyoncsoport he­lyett mostantól tízre köthető szerződés. A lakástulajdonosok pedig szeptembertől például immár külső természeti és belső épületszerkezeti vízkár­eseményre külön-külön is meg­állapodást köthetnek a biztosí­tóval. Sőt akár földrengéskárra is. Ha kevesebb a részkockázat, a díjszabás is kisebb. Dr. László György, a Heves megyei igazgatóság osztályve­zetője érdeklődésünkre el­mondta: a Hungária a régi szer­ződéseket nem mondja fel, még évfordulóra sem. Ám ha az ügyfelek kérik, az eddigi meg­állapodásokat átdolgozzák. Bíznak az új, az igényekhez jobban alkalmazkodó lakásbiz­tosítási módozatok kedvező fo­gadtatásában. F. Balogh Erzsébet és Balázs Péter műveiből Tárlat öt év munkájából Péntek délután öt órakor nyílik az egri Ifjúsági Ház Galériájá­ban F. Balogh Erzsébet festő­művész és Balázs Péter kera­mikus közös tárlata. Mindket­ten az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskola tanárai. Noha F. Balogh Erzsébetnek a testvérvárosban, a németor­szági Siegenben már volt bemu­tatója, ezt saját lakóhelyén még nem mondhatta el. Civilben a rajz tanszék adjunktusa. Az előkészületekről kérdeztük.- Az utóbbi öt év munkáiból válogattam közel negyven festményemet - mondta. - E képek nagy többségét még nem látták az egriek, ezért is jelentős számomra ez a kiállítás. A kol­légám, Balázs Péter egy éve dolgozik nálunk, a rajz tanszé­ken. Az iparművészetin vég­zett, s Pécsett mesterképzőben is tanult. S hogy miért éppen Wehner Tibor művészettörté­nészt kértem fel a megnyitásra? Sokat adok a véleményére. A galéria I. évadnyitó kiállí­tását október 18-ig látogathat­ják majd az érdeklődők. (j.i.) Növekvő verseny a szállítók között Vasúton viszik a kamionokat és a konténereket Noha az elmúlt években a piaci résztvevők száma növeke­dett, a szállított áruk mennyisége csökkent. így a MÁV Rt. is versenyre kényszerült a partnerek megszerzéséért. Ezt álla­pították meg tegnap Egerben, a vasútállomáson rendezett szakmai találkozón, ahol a megyénkben tevékenykedő fuva­roztatók találkoztak. Szüreti fesztivál Gyöngyösön Pázmány Sándor, a MÁV Rt. Vezérigazgatóságának fő­munkatársa arról beszélt, hogy a vasúti szállításnál gyakran gondot jelent a lassúság, emel­lett még nem állnak rendelke­zésre a speciális kocsik sem. Az idén például a cukorrépa­szállításra ezer szállítókocsit bérelnek. A jövőben úgyneve­zett logisztikai vonalakat és ezekhez kapcsolódó közpon­tokat alakítanak ki, külföldi hi­telek felhasználásával. A hi­ány enyhítésére a MÁV Rt. 1998-ig nyolcszáz gabona- és kétszáz önürítéses kocsit vásá­rol. Tavaly 57 ezer kamiont szállítottak vonaton. Ambrus Vince, a MÁV Rt. Miskolci Üzletigazgatóságá­nak osztályvezetője kiemelte: az idén 9,7 millió tonna árut szállítanak. Ebben meghatá­rozó a bükkábrányi lignit, amelyből 3 millió tonnát visz­nek vonattal. Ezenkívül építő­ipari termékeket, cukorrépát, tűzifát és búzát is. A sátoral­jaújhelyi, a miskolci, a ka­zincbarcikai és az egri állomá­son értékesítési irodákat mű­ködtetnek, és mérlegeket is el­helyeztek az árujukat szállít­tató vállalkozók segítésére. Az ankét fő támogatója az osztrák tulajdonban levő Kuhn Kft., volt, amelynek ügyvezető igazgatója, dr. Csorba Kázmér mutatta be a vasúti szállítás­hoz is szükséges targoncákat és rakodódarukat, amelyeknek a kizárólagos hazai forgalma­zóik. Tim van Erkel, a Mitsu­bishi európai marketing-igaz­gatója a japán cég targoncáit ismertette. (mentusz) Mind bizonyosabb: Gyöngyös úgy jelenik meg az idegenfor­galmi, turisztikai magazinok­ban, mint a fesztiválok városa. Ezt demonstrálja a tartalmas és színpompás, tömegeket megmozgató programok sora. A héten, szeptember 20. és 22. között megrendezendő mátrai szüreti fesztivál azzal emelkedik ki a sorból, hogy Gyöngyös és környéke a Mát- raalja lakosságának legré­gebbi tradícióját kelti életre, hiszen az itt élő emberek meg­élhetésének alapja évszázadok óta a szőlészet és a borterme­lés. A szervezők, a város pol­gármesteri hivatala és a Mátra Művelődési Ház minden ed­digi tapasztalatot felhasznál, és új színeket hoz a mostani rendezvényekbe. A fesztivál fővédnöke dr. Nemcsok János, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai állam­titkára, a díszvendégek Gyön­gyös testvérvárosainak pol­gármesterei és küldöttségei. A rendezők különös gondot fordítanak arra is, hogy minél szélesebb körben bekapcsol­ják a környék településeit a rendezvényekbe, lakóhelyük jellemző sajátosságait hangsú­lyozva. Csábítanak a kiállítá­sok, virágkötészeti verseny és kiállítás a zeneiskolában. A mátraalji ezeréves szőlőterme­lés képei láthatók bélyegeken és borcímkéken a művelődési házban. Bál lesz az Almásy Pál Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola udvarán, szüreti bál a GATE főiskolai kara aulájá­ban. Az utcákon, tereken felál­lítandó borsátrak gazdái a hegyközségek lesznek. A ren­dezők szeretnék, ha a Szent Bertalan utca a kézművesek utcája lenne a fesztivál ideje alatt. Ebbe az utcába a Nép- művészeti Egyesületek Szö­vetsége tagjainak sorából vár­nak résztvevőket. A gyerekeknek bűvész- és bohcc-show, valamint Pap Rita műsora kínál a többi mel­lett tartalmas elfoglaltságot. A fesztivál kiegészítő program­jai: a Pincegalériában népi iparművészeti, a művelődési házban szüreti témájú fotóki­állítás lesz. Minden eddiginél színpom- pásabbnak ígérik a rendezők a fesztivál fő attrakcióját, a szü­reti felvonulást, s a gálát. Bágyi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents