Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-03 / 205. szám
1996. szeptember 3., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Szeptember 18-án testületi ülés Ivádon Legközelebb szeptember 18-án ül össze lvád képviselő-testü- lete. A reggel 9 órakor kezdődő tanácskozáson a falu féléves gazdálkodása mellett szó lesz az óvoda és az iskola beindításának tapasztalatairól, de értékelik a szociális bizottság munkáját is. Első fordulóban a péterkei szemétről A pétervásárai önkormányzat múlt heti ülésének napirendjén szerepelt a szemétszállítás kötelező igénybevételéről szóló rendelettervezet. Az első fordulós anyagot kisebb vita után helybenhagyta a testület, s azt kifüggesztésre alkalmasnak találta. Noha sok kérdés még tisztázatlan e téren, annyi már kiderült, hogy a város a hetenkénti szemétszállítást tartja elfogadhatónak. Istenmezején az utakat javítják Az elmúlt hétfőn született testületi döntés értelmében a Pétervásárai Közüzemi Szolgáltató Vállalat nyerte el Istenmezején a Nefelejcs, a Dózsa és a Petőfi utcák, illetve a Fő és a Béke utcai járdák egy-egy szakaszának kijavítási jogát. A munkálatok hétfőn elkezdődtek, határidő pedig szeptember 30. Ugyancsak az istenmezejeieket érintő hír: az idei tanévre 3500 forint támogatást kapnak a helyi általános és középiskolás diákok. Vállalkozó lesz a leleszi fogorvos? Közös testületi ülésre készül Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet, Szentdomonkos és Fedémes. A szeptember 5-én, csütörtökön 14 órakor a tarnaleleszi községházán kezdődő tanácskozáson esik szó egyebek mellett a közalkalmazotti fogorvos ajánlatáról, miszerint feladatát a jövőben vállalkozás formájában látná el. Ugyancsak itt kerülnek terítékre a közös finanszírozású intézmények fenntartásával kapcsolatos tapasztalatok, továbbá a körjegyzőség első félévi gazdálkodásának kérdései. Sike mengyi Sándor hagyatéka jó kezekben van Szentdomonkoson „Hadd tanuljanak a fiatalok” Dobogva elhúzzák a függönyt. Körben a színpadon dülöngélő léckerítés, rajta száradó tejesköcsög, s a sarokban egy fa mutatja ágait. Belép Máli nene, karján fehér lemezvödör. Szólongatja Borcsát a kapuból, ahogy az illik, itt még ma sem divat a kapucsengő. Borcsa pörölve megjelenik, s folyik a szó ízes palóc nyelven. Egy színdarabot látok, de nem színészek játszanak. A szentdomonkosi hagyomány- őrző együttes tagjai fedezték fel ismét - ki tudja, hányadszor a történelem során -, hogy játszani jó. Az első előadásokról csak annyit lehet tudni, hogy 1900- ban a kántortanító irányításával lelkes fiatalok pásztorjátékot mutattak be. Mivel a tanító elköltözött, a játék is abbamaradt. Csak az emlékek éltették a vágyat, de a községben alkalmas vezetőt nem találtak. így a harmincas évekig szünetelt a színjátszás. Ekkor volt leventeoktató Szentdomonkoson Sike mengyi Sándor, helybéli legényember, aki bár összesen hat osztályt végzett az elemiben, kézbe vette a műkedvelő színjátszás ügyét. Akkortól gyakran felhangzott a dobszóval kísért felhívás a község utcáin: „Tudtára adom a lakosoknak, hogy máma este 6 órai kezdetvei aki csak felállhat, az oskolába ott legyék, mert színi előadás lesz. Vigyék magával 50 fillért, mer’ annyié bocsátják be.” S mentek is az emberek minden alkalommal. A háború kitöréséig színre került a Falu rossza, a Sárga csikó, a Sári bíró, a Ludas Matyi, és számos más vígjáték. A csoport tagjainak nagy részét 1945- ben elvitték katonának, így aztán újra szünet következett. Vezetőjük 1947-ben került haza a fogságból, s nyomban nekilátott az újjászervezésnek. Maga is írt aztán verseket, darabokat a falusi életről. Ilyenek voltak a Fonóház, a Vizi- táció és a Szomszédolás. Később - bár több kísérlet is történt megmentésére - ismét felbomlott a csoport. *** Sándor bácsi az emlékeimben friss mozgású, eleven emberként él. Huncutul hunyorgó szeme ravaszságot, szelídséget, bizalmat árasztott. Sűrű, lobogó hajat viselt. Rajongása az ifjúságért és remek anekdotái tették őt közkedveltté. Beszélték a faluban, hogy igen szeretett mulatni, de mindig józanul dalolt. A kocsmában órákig el tudott üldögélni egyetlen pohár bor mellett. Rengeteg nótát ismert, amiket mind az öregektől tanult a lakodalmakban. „Túri kancsó, veresbor, mindjárt rám kerül a sor” - rikkantotta, s az ő nótája következett. Krónikása volt a komák, amiben élt. Együttműködött a tanult néprajzosokkal, a hetvenes években a Hevesi Szemlében jelentek meg munkái. Mindig az utókorra gondolt, mikor egy- egy nótát, eseményt leírt. „Hadd tudják meg a fiatalok!” - mondogatta. Bárhol felütve harctéri naplóját, azonnal kitűnik, hogy az volt neki a legfontosabb, melyik falubélivel, szomszéd falusival találkozott, miről és hogyan beszéltek. Szegénynek született, így aztán hiába szeretett volna tanulni, nem lehetett. Hét testvérével, majd később családjával aratni jártak, olykor-olykor a holdvilág világította meg hazafelé útjukat a munka végeztével. Téli estéken több szabadidő jutott a találkozásokra, beszélgetésre. Összegyűltek a szomszédok, s mentek a fonóba. Sándor bácsi csupán a háború idején volt távol a falujától, de mondják, mondta: nem is vágyakozott el onnan. Minden időben megtalálta az utat az emberekhez, a közélethez. Köpönyegforgatónak bélyegezték, mert leventeoktatóból kommunista lett, azok közül való, akik a politikából csak a társadalmi munkát ismerik. Makacsul hitt a közösség erejében. Sike mengyi Sándor 1990- ben halt meg. Számára a vég is olyan naivan egyszerű volt, mint addigi élete. Egy alkalommal falubélije temetésére hajtott biciklivel, s mivel a fiataloktól nem akart lemaradni, megerőltette magát. Nem ment orvoshoz, gondolta a fáradtság az öregséggel jár, hiszen a nyolcvanadikat taposta. Három napot pihent a kórházban, s elment. Hagyott maga után olyan örökséget, melyből most egy falu tanul összefogást az összekuszálódott kilencvenes évek közepén. *** Alig több, mint egy éve annak, hogy Vincze András, az ifjúsági egyesület vezetője megkereste a helybéli tanítónőt, Sike Barnánét, legyen irányítója egy hagyományőrző csoportnak. Nem kellett sokat magyarázkodni. Előkerült Sándor bácsi dalos füzete, megkezdődtek a próbák, s aztán eljött az első fellépés napja. Az asszonyok bő szoknyában, bodrós főkötőben, a férfiak ingben, mellényben, a jellegzetes domonkosi kalapban álltak színpadra. Éppen úgy, mint húsz, negyven, hatvan évvel ezelőtt is. Nagy siker volt. A szereplést újabbak követték, miközben az együttes más dolgokat is tanult. A domonkosi népdalokon kívül előadták a Fonóház, a Vizitáció című darabokat és a cite- razenekar is megalakult. Sike mengyi Sándor idejében ezek az alkalmak kínáltak szórakozási lehetőséget, s neki még meg kellett győzni az elöljárókat is. Ma már ott a tv, video minden lakásban, aki akar, mehet a városba szórakozni, mégis minden bemutatón tele van a kul- túrház nézőkkel. Az önkormányzat támogatását is bírják. A képviselő-testület több tagja - köztük a polgármester és helyettese is - úgy véli, meg kell őrizni a hagyományt, az identitást. Szentdomonkos büszke fiaira, azokra, akik gyermekéveiket itt töltve, a múlt tapasztalásán lélekben megerősödve más városokban, országokban tették a dolgukat, hímevet szereztek maguknak és szülőfalujuknak egyaránt. És azokra, akik itthon tisztességre nevelik gyermekeiket. Sike mengyi Sándor hagyatéka nem az a ház, amit fiára, lányára, három unokájára hagyott, hanem az a dalosfüzet, azok a „színdarabok” és az a szellem, amit a falu, Szentdomonkos örökölt. Ezen a nemzedéken múlik, hogyan sáfárkodnak vele. Kovács Mária JBi gazdálkodott Fedémes az első fél évben Nincs szerződés a faluszépítőkkel Noha napirenden szerepelt, további egyeztetéseket tart szükségesnek a fedémesi önkormányzat, így a legutóbbi, augusztus 23-i testületi ülésen még nem írta alá a település a helyi Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesülettel kötendő együttműködési szerződést. Minderről Molnár Istvánné polgármester asszony számolt be lapunknak, hozzátéve: kisebb módosítások után a következő tanácskozáson már rákerülhetnek a kézjegyek a dokumentumra. Az első fél év gazdálkodását részletező beszámolót viszont helybenhagyta a grémium, s - tette hozzá a polgármester aszszony - sikerült dűlőre jutni a beiskolázási segélyeket illetően is. Eszerint az általános iskolások az első osztálytól a nyolcadikig egységesen ingyen juthatnak az idei tanév tankönyveihez, ami mellé még fejenként négyezer forint is dukál. A középiskolások tízezer, a felsőfokú oktatási intézményben tanulók pedig tizenötezer forintban részesülnek a tanévkezdéskor. A helybéli óvodásokat érinti a hír, miszerint az intézmény közismert zsúfoltsága miatt felvételt nem nyert gyermekek után háromezer forintot fizet a település - egyszeri támogatásként. Önkormányzati támogatás az évkezdéshez Sirok: növekvő helyi bevételek Múlt hétfőn került a siroki képviselő-testület elé a település idei első hat hónapjának gazdálkodását "taglaló beszámoló. Mint azt Lakatos István polgármester lapunk kérdésére elmondta: a nehézségek ellenére Sirok fizetőképes maradt, mi több, a körültekintő gazdálkodás eredményeképp nyugodt, kiegyensúlyozott fél évet zárt a község. Mindez nem véletlen - tette hozzá a település első embere-, ugyanis a vártnál némiképp kedvezőbben alakultak a helyi bevételek: a kasszába mintegy egymillió forinttal több pénz folyt be a tervezettnél. A képviselő-testület nem feledkezett meg az iskolásokról sem: az általános iskolások idei tanévkezdetét ingyentankönyvekkel támogatja Sirok, míg a középfokú intézményekben tanuló nebulóknak fejenként kétezer forint beiskolázási segélyt juttat. Alomutazás Fantáziaországba Parádi nevek a Bundestag vendégkönyvében Július 14-én, éjfélkor indult el Párádról az az autóbusz, amely egy két éve dédelgetett álmot váltott valóra: 28 gyermek és 3 felnőtt kísérő vehette útját a mátrai település németországi testvérvárosába, Bad Brei- sigbe, ahol a polgármesteri hivatal, a helyi egyesületek, a Német-Magyar Baráti Társaság tagjai szerveztek számukra felejthetetlen programot. Mint a 15 napos túráról Sza- bóné Presovszki Mária lapunknak beszámolt, a megérkezést követő ismerkedést és „terepszemlét” követően Rheinland- Pfalz tartomány fővárosát, Ma- inzot kereste fel a kis parádi csapat. Igazi csemegének bizonyult a Nürnburgring, azaz a német Forma-l-es versenypálya és az ottani autósmúzeum. Itt éppen egy Ferrarí-találkozó kezdődött, így nem is csoda, ha a meseautók mellől szinte lehetetlen volt a gyerekeket az autóbuszhoz könyörögni. Szombaton a Bad Breisig-i horgászegyesület vendégei voltak a gyerekek egy hangulatos krátertónál, ahol az első pisztráng parádi horogra akadt. A zsákmány - 40 társával egyetemben ropogósra sütve - a közös vacsoránál került az asztalra. - Utólag visszatekintve, az egyik legsikeresebb programunk a Brühl melletti Fantáziaországban eltöltött nap volt - emlékezett vissza Szabóné. - Persze, kevés magyar gyermek írhatta be idáig a nevét a Német Szövetségi Gyűlés, a Bundestag vendégkönyvébe, nekünk ez is sikerült. A parádiak nagy örömére gyalogtúra, tekebajnokság, lövészverseny, koblenzi városnézés, atomerőmű-látogatás, rajnai hajóutazás és egy luxemburgi kiruccanás színesítette az amúgy sem unalmas napokat. A két hetet ünnepi szentmisével és egy szabadtéri koncerttel tették még emlékezetesebbé a Bad Breisig-iek.- Nos, most rajtunk a sor - tette hozzá a parádiak népművelője -, hogy viszonozzuk a csodálatos napokat. Már most törjük a fejünket, hogy miképpen tudnánk hasonló élményekkel feledhetetlenné tenni a német fiataloknak Parádot. Nem lesz könnyű, de megpróbáljuk! Bükkszenterzsébeti romaképviselet: talán ’98-ban Az elnök nem akart osztogatni Mint arról már beszámoltunk, lemondott tisztéről Suha Jenő, a bükkszenterzsébeti kisebbségi önkormányzat elnöke, és Danó Ervin, a testület tagja. Akkor még úgy tűnt, hogy a helyi cigányság csak átmenetileg marad képviselet nélkül, miután Kis Ottóné harmadik tagként Helyén maradt, s a listáról két jelölt - név szerint Zámbó Aladár és Radies Izabella - elfoglalhatja a távozók székét. Zámbóék azonban már eleve feltételhez kötötték mandátumuk elfogadását: mindenekelőtt bele kívántak tekinteni a könyvelésbe. Utassy Ilona, Bükkszenterzsébet jegyzőnője ezzel kapcsolatban rámutatott: Zámbó és Radies nem a jogszabályoknak megfelelően próbált eljárni, a jelöltek ugyanis nem szabhatnak feltételeket, a mandátumukat vagy elfogadják a megadott határidőn belül, vagy nem. Időközben kiderült: a nevezettek már semmiképpen sem foglalhatják el helyüket a kisebbségi önkormányzatban, lévén pénteken Kis Ottóné is leköszönt, így a testület is megszűnt. A hírek szerint a történtek hátterében anyagi természetű vita áll. Suha Jenő ugyanis pályázatok útján 200 ezer forintot nyert a cigánygyerekek nyaraltatására, illetve 50 ezret egy klub létrehozására. Mikor híre ment a faluban, mekkora összeggel gazdálkodhat, a romák megrohamozták, hogy ossza köztük szét a pénzt, mire az elnök - egyet nem értése jeléül - lemondott. A közmunkások milliókat takarítanak meg Pétervásárán is Bővül a péterkei óvoda Várhatóan még e héten befejeződnek a pétervásárai óvoda bővítési munkálatai. A beruházás tervezett költségvetése 5,5 millió forint volt, ám - közmunkások bevonásával - várhatóan sikerül mintegy kétmilliót megtakarítani a városnak. A bővítés szervesen illeszkedik a településen év eleje óta zajló gazdálkodási racionalizációba. A megszorítások nem kerülték el az intézményt sem: a „külső óvoda” épületét bezárta az önkormányzat, s hogy az odajáró gyerekek a jövőben se maradjanak fedél és felügyelet nélkül, egy csoport- szobával bővítette a központi óvoda épületét. Mindez - vélekednek a városházán - nemcsak megtakarításokat eredményez majd, hanem szakmailag is előrelépést jelent.
