Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1996. SZEPTEMBER 14., SZOMBAT MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VII. ÉVFOLYAM 215. SZÁM ÁRA: 29 FORINT Ottmae friss TEJ AVONMORE PÁSZTÓ KFT. 06-32-360-611 MILKMEN KFT. HATVAN, 06-60-480-571 HHHHH Öreg autó nem vén autó - A MátraaJján újfent ran­devút adtak egymásnak a már nem ifjonc, ám mégis fiatalos lendülettel közlekedő autó- és motorkerékpár-veteránok. (Színes képriportunk a Magazin 2. oldalán.) Sziréna Halálos baleset történt Tenken Tenken tegnap reggel D. A. mezőcsáti lakos Liaz tehergép­kocsijával elütötte P. J. helybéli lakost, aki a baleset következ­tében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítást követően elhunyt. A mezőcsáti gépkocsivezető ellen eljárást indított a rendőrség. Gyöngyöshalász külterületé­ről 140 ezer forint értékű tök­magnak való tököt „takarítot­tak be” a gazda elől a tolvajok. Egerben, a Töviskes tér 4. sz. elől mindmáig ismeretlen egyének „kötöttek el” egy Tra­bantot, amelyet vélhetően azóta is - jogtalanul - használnak. Negyedmilliót ért egy do- moszlói gazdának azon két lova, amelyet - stílszerűen - „meglovasítottak”. A tolvajok lefeszítették az istállón lévő la­katot, így téve szert a lóerőkre. Elővigyázatlanok vagyunk - ezt bizonyítja, hogy Egerben, a Nagyposta elől elloptak egy kerékpárt, amelyet gazdája le­záratlanul hagyott. Legköze­lebb bizonnyal másként tesz, hiszen gondatlanságát 13 ezer forintja bánja. Az egri dohánygyár második a magyar cigarettapiacon Alapítványi ösztöndíjakat adtak át Az idén százéves Egri Dohánygyár Kft. életében két okból is fontos a ’96-os esztendő. A jubileum mellett az eltelt nyolc hó­nap eredményei is kiemelkedőek az amerikai Philip Morris tu­lajdonában lévő gyárban. Stabilizálódott a helyük, és ma már - a BAT Pécsi Dohánygyár Rt. mögött - 31 százalékos részese­déssel másodikok a hazai cigarettapiacon. Az Egri Hegyközség a szüretek idejéről Az Egri Hegyközség választ­mánya az Egri Hegyközség te­rületén termelt kék oportó, le­ányka fajtájú szőlők szüretének kezdeti időpontját az Egri Hegyszabályzat B/9. pontja alapján legkorábban 1996. szeptember 14-ében határozza meg. Egyúttal felhívják a szőlőtu­lajdonosok, bérlők, felvásárlók figyelmét, hogy a M. Ottonel, Zweigelt, kékfrankos, Merlot, olaszrizling, Cabernet fajták esetében a hegyközség vá­lasztmánya a szüret időpontjá­nak kezdetét meghirdeti majd. Ennek betartása kötelező az Egri Hegyközség területén. A meghirdetett időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőket pénzbírsággal sújthatják, illetve az egri ter­mőhelyre utaló termékjelöléstől eltilthatják. Mindezt tegnap jelentette be dr. Szalóczi Géza logisztikai és adminisztrációs igazgató azon az ünnepi találkozón, ahol az Eger-Philip Morris Alapítvány ösztöndíjait adták át Egerből elszármazott egyetemistáknak. Elhangzott: a dohánygyár 1991-es privatizációját követő elmúlt fél évtizedben 8,5-ről 31 százalékra emelkedett a piaci részarányuk. Hetvenmillió dol­lárt költöttek műszaki, techno­lógiai fejlesztésekre, melyek révén sokat javult a termékeik minősége és a termelés haté­konysága. Idén nyolc és fél mil­liárd cigarettát gyártanak, amelynek jelentős részét expor­tálják a Független Államok Kö­zösségének országaiba. Tavaly elkészült az új készáruraktáruk Egerben, ahonnan - amerikai rendszer alapján - ellátják a megrendelőiket dohányárukkal. Szigorú minőségbiztosítási rendszert vezettek be, és a dol­gozók teljesítményét folyama­tosan értékelik. (Folytatás a 2. oldalon) Kamarák: a gazdasági növekedés szószólói Országszerte - így Heves megyében is - sok kis-, közép- és nagyvállalkozót foglalkoztat, hogy vajon milyen szerepük is van a gazdasági kamaráknak, s hogy milyen funkciójuk lesz az elkövetkező időszakokban. Az Országgyűlés ugyan megalkotta a kamarai törvényt, de az sok ellentmondást rejt magában az érintettek tevékenységét illetően. A megalakulásukat követő első esztendő, il­letve az agrárkamara kétéves tevékenysége ta­pasztalatainak értékelése végett kerekasztal­Csaka HEVES"|"HÍRLAP olvasóinak Omlik a ház - bomlik a család beszélgetésnek adott otthont szerkesztőségünk. Ezen részi vett Gyetvai József, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, dr. Nagy Lajos Ferenc, a Heves Megyei Agrárkamara és Herman István, a Heves Megyei Kézműves Kamara elnöke. A Hírlapot Kis Szabó Ervin, az AS-M megyei irodavezetője, dr. Szalay Zol- » tán felelős szerkesztő és Mentusz Károly rovat- szerkesztő képviselte. (A kerekasztal-beszélgetés részletes összefoglalóját a Magazin 4. oldalon találják) Lakhatatlanná vált egy három éve emelt épület Egerben Az egri Kisvölgy utca rendezettsége már az első pillanatokban feltűnik. Nem nehéz megtalálnom az adott címet, ahová hívtak. Az épület bevakolatlan, girbegurba téglasorai elcsúfítják a környéket. Bent még vadabb látvány fogad. Kőműves lányá­nak lenni néha előny: az ember hamar kiszúrja, ezzel az épü­lettel csúnyán elbántak a kivitelezés során. Amíg Simkó Imrénével és fér­jével körbejárjuk az épületet, egyik ámulatból a másikba esem. Az ablak beállításakor használt téglák hevenyészve állnak, méretes réseket hagyva maguk között. A vakolat érintés hatására hull.1 A nyílászárók el­váltak a falaktól. A pincében még borzalmasabb látvány fo­gad. Betontemető ez, ahol alap alap hátán, a vakolatot éppen csak rákenték a falra. Első rá­nézésre úgy tűnik, mintha több­ször nekikezdtek volna az épí­tésnek. A lakásba felvezető lépcsőt 15 centiméteres beton tartja. A látvány akkor sem biz­tatóbb, amikor a ház asszonyá­val belépünk az épületbe. A fa­lak repedeznek, a sarok derék­szöget nem ismer. Pedig az épület csupán há­romesztendős.- Miskolcról települtünk át 1992-ben, s itt vettünk egy tel­ket októberben. Nem ismertünk senkit Egerben, ezért bemen­tünk a polgármesteri hivatalba, ahol vállalták, hogy segítenek nekünk elindulni. Ott ajánlották Lörincz György vállalkozót, akivel először nem sikerült megegyezni. Jött egy újabb épí­tési vállalkozó, akivel szintúgy nem tudtunk zöld ágra ver­gődni. Végül megalkudtunk Lőrincz Györggyel, aki több­ször hivatkozott harmincéves múltjára, s végül „aláment” az előző kőműves árajánlatának. így megkapta a megbízást. (Folytatás a 3. oldalon) Virágos városok versenye, dudatalálkozó, Gajdos-jubileum, zárás Felnémeten Színpompás egri szüreti napok A szokásosnál tovább, két hétig tart az idén az egri szüreti na­pok rendezvénysorozata. Noha a szemerkélő eső korlátokat szabhat a vigalomnak. A megye szinte valamennyi neves hagyományőrző együt­tese részt vett tegnap délután az egri belvárosban a színpompás szüreti felvonuláson, amelynek élén a borrendek és egri fer­tálymesterek haladtak. A IV. Egri Dudatalálkozó résztvevői adták meg az alaphangot, s dal­lal, tánccal folytatták a többiek, elöl az MMK Lajtha László Néptáncegyüttesével. Új színfolt az idei egri szü­retben - mondta el ennek kap­csán az MMK igazgatója, Se­bestyén János —, hogy a város környékén is megmozdultak a hagyományőrzők. Olyannyira, hogy szeptember 28-án egész napos záróprogramot tartanak felnémeti szüret néven. Noha az egri szüreti napok rendezvé­nyeit hagyományteremtő céllal 1991-ben elevenítették fel, ma már idegenforgalmi látványos­ságnak számít, olyannak, amelyre külföldi turistákat le­het csalogatni. Az idén először különválasztották az Agria Néptánctalálkozótól. A szán­dék az, hogy a külföldi együtte­sek augusztusi szereplése után ez az őszi legyen a helybeli néptáncosok parádéja. Újdon­ság, hogy a tízéves Gajdos együttes szeptember 21-én ven­dégzenekarokkal és énekesek­kel ünnepel. A kiadásokról annyit, hogy másfél millió fo­rintot fordítottak a rendezvény- sorozatra. A fellépők hagyo­mánytiszteletből magukra vál­lalták a költségek egy részét. Harminc népdalkórus és néptánccsoport, mintegy ezer szereplő vesz részt a progra­mokban, ami azt is jelenti, hogy ennyien öltenek jelmezt, népvi­seletet. A felvonuláson a sző­lőműveléshez kapcsolódó régi eszközöket is felvonultatták. (Folytatás a 3. oldalon) Piacház épül Gyöngyösön Erdély borvízlápjainak élővilágát tanulmányozhatják a hazai kutatók Megnyílt az út a hevesi kutatók előtt Csíkszeredái környezetvédők érkeztek Egerbe a Bükki Nem­zeti Park Igazgatóságának meghívására. A Kárpátok keleti koszorúit felölelő Hargita megye küldöttsége nem csupán röpke tanulmányút miatt, hanem hivatalos kapcsolatfelvétel céljából érkezett a megyeszékhelyre. A csütörtöki lapzártánk után még folytatódott, ez alkalom­mal is a késő éjszakába nyúlt testületi ülésükön a gyöngyösi képviselők novemberre halasz­tották határozatukat az önkor­mányzati bérlakások és helyi­ségek elidegenítéséről. Egyben pedig jogszabály-módosítási javaslatot fogadtak el a lakás- gazdálkodással kapcsolatban a pénzügyminiszterhez történő felterjesztésre. Egyetértettek az Erdélyi tér és környékén történő lakásépí­tések lehetőségéről szóló tájé­koztatóval, majd pályázatokról tárgyaltak. Megbízást kapott Szabó Gyula polgármester arra, hogy a Török Ignác utca felújí­tásáért versengő kivitelezők nyertesével, a Strabag Hungá­ria Építő Rt.-vei szerződést kössön. Anyagiakkal is támogatták a városi szilárdhulladék-lerakó prizmásításával és rekultiváció­jával összefüggő területfejlesz­tést, a Tourinform-iroda kiala­kítását. Felhatalmazták a vá­rosüzemeltetési igazgatóságot az élelmiszerpiac fejlesztését szolgáló építőközösség és tár­sasház megalakulásának szer­vezésére. Ugyanekkor - később rögzítendő feltételek fejében - kifejezték szándékukat egy tízmillió forintos hozzájáru­lásra a korszerű piaci üzletház felépítéséhez. Szóba került még az Internet hivatali alkalmazásának lehető­sége, elvetették a Kolping Csa­ládnak a sástói ifjúsági tábor megvételére tett ajánlatát, s má­sodfokú hatósági ügyekkel is foglalkoztak. Gy. Gy. Somay Péter, a Csíkszeredái környezetvédelmi hivatal igazgatója tájékoztatott:-Hargita megye élővilága rendkívül gazdag, ezért egyre fontosabb feladatunkká válik, hogy tőlünk nyugátabbra lévő országok fejlett környezetvé­delmét tanulmányozzuk. Bár Hargita szerencsés helyzetben van, hiszen forrásvidékek mentén fekszik, s így a tavak, folyók szennyezettsége mini­mális, mégis napról napra fon­tosabbá válik a készülődés a természet védelmére. Erdeink háromnegyede érintetlen ős­erdő, mégsem szabad a vélet­lenre bízni ezek megóvását.- Erdélyben gondot okozott a vizek szennyezettsége...- Az ipari tevékenység csökkenésével egyre kevesebb veszélyes anyag jut a folyó- inkba. Ráadásul - mivel for­rásterület - az öntisztulás is sokat segít a regenerációban.- A kapcsolatfelvételről is született megállapodás. Mit tartalmaz ez?- Mi elsősorban szakmai segítségre számítunk a Bükki Nemzeti Park részéről. Cse­rébe felajánljuk, hogy az itt dolgozók bármikor kutathat­nak megyénk területén, hasz­nálhatják laboratóriumainkat, és tanulmányozhatják a rend­kívül gazdag élővilágunkat. Ezenkívül a távoktatásba és - várhatóan - a nemzetközi ter­mészetvédelmi kommunikáció áramába is bekapcsolódunk. A Csíkszeredáról érkezett öttagú delegáció tegnap este Jósvaföre utazott, ahol részt vesznek a most kezdődő Kár­páti Nemzeti Parkok Szövetsé­gének soros ülésén. Hétfőn reggel hivatalosan is aláírják a kapcsolatfelvételről szóló nyi­latkozatot, majd hazautaznak Erdélybe. (szuromi) Rudivári házak: a közgyűlés dönt Tegnap az egri városházán ülé­seztek a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői. A napirendek megvitatása előli Fejes Attila elnök szóvá tette, hogy Mandák Attila képviselő immáron sokadjára marad tá­vol az ülésekről, ami hátráltatja az érdemi munkát. Tőle várták volna a lakásépítési akció ter­vének alakulásáról szóló be­számolót is. Mivel nem jelent meg, mindössze annyit tudtunk meg, hogy a Rudivárba terve­zett közel negyven telek helyett mindössze ötöt tudnak majd felajánlani a rászomló cigány- családoknak. Az urbanisztikai és a költségvetési bizottság el­fogadta a terveket, ezeknek jó­váhagyásáról azonban csak a keddi közgyűlés határoz majd. (folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents