Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-13 / 214. szám
4. oldal Eger Körzete 1996. szeptember 13., péntek Fotó szakkör Egerben Aki szeretne megismerkedni a fényképezés tudományával, keresse fel a Megyei Művelődési Központot. Az intézményben Molnár István Géza vezeti a fotó szakkört, minden pénteken 17-töl 19 óráig. A foglalkozásokra a nyugdíjasokat éppúgy várják, mint az iskolás gyerekeket. Választás Balatonban Nagy napra virradnak a balatoniak vasárnap. Ekkor rendezik meg ugyanis a faluban az időközi polgármester-választást. A szavazók Kormos Imrére - a jelenlegi alpolgármesterre - vagy pedig Vas Tiborra adhatják le voksukat 15-én, este 7 óráig. Mindkét jelölt tiszteletdíjért látná el a polgármesteri feladatokat. Együtt az állatokért Végre megkezdődik az egri állatmenhely építése. A programhoz munkával és adományokkal is hozzájárulhatnak a segíteni akarók. Bővebb felvilágosítást Szabó Gézáné, az Állatvédők Baráti Köre elnöke ad a 36/317-838-as telefonszámon. A házi betegápolásról Szakápoló, háziorvos, gyógytornász, pszichológus és lelkész tartja azokat a foglalkozásokat, amelyeken megismerkedhetünk a házi betegápolással. A 32 órás tanfolyamot a Mentálhigiénés Csoport szervezi Egerben. Az ingyenes előadásokra a 36/310- 758-as telefonszámon lehet jelentkezni, vagy pedig személyesen az Arany János utca 20/A-ban. Nem vétkes a hivatal Meghozta ítéletét a Munkaügyi Bíróság a szilvásváradi háziorvos kontra polgármesteri hivatal ügyben. Mint ismeretes, dr. Jávori Erik beperelte az ön- kormányzatot, mert kevesebb munkabért kapott, mint ameny- nyi - meglátása szerint - járt volna. A polgármestertől megtudtuk: a bíróság nem talált olyan törvényt, amelynek értelmében teljesíteniük kellene a doktor úr kérését. Ki a felelős Szabolcs haláláért? Nem vádoljuk a tanárnőt, s aki ismer bennünket, minket sem vádol fiunk haláláért. Aki belelátott az életünkbe, tudja, szeretettel neveltük Szabolcsot. Odafigyeltünk rá, talán túlságosan is rövidre fogtuk a gyeplőt. Ez volt az első alkalom, hogy elengedtük őt táborozni. Bár ne tettük volna... - sír az édesanya. Szalmást Szabolcs augusztus 14-én fulladt bele a bélapátfal- vai tóba. Amikor holttestét felkutatták a búvárok, magam is a helyszínen voltam. Beszélgettem a novaji tanárnővel, aki kirándulni vitte végzett nyolcadikosait. Szabolcsot is, akit csak látásból ismert, tekintve, hogy a fiú Egerben tanult. A riportban, a pedagógustól hallottakat összegezve - talán szerencsétlenül -, úgy fogalmaztam: Szabolcsék „hozzácsapódtak az osztályhoz”. A szülőket sértette ez, mert azt sugallja: olyan gyerekről szól a történet, aki minden ellenőrzés nélkül él. Aki úgy csatlakozik egy csapathoz, hogy a csoport vezetőjétől nem kapott erre korábban engedélyt. Holott a táborozást megelőzően részt vett a megbeszéléseken, szerepelt a vakációzok listáján.- Különben el sem mehetett volna - mondja az édesanyja. A Szalmási családban három gyerek cseperedett. A 17 éves Niki, a 15 éves Szabolcs és az alig 3 esztendős Krisztián. Az édesanya nemcsak a gyes idején maradt otthon, már korábban is családjának szentelte az életét. Szűkösen jöttek ki a pénzből, hiszen az édesapa kereskedői fizetéséből nem telt mindenre. Korábban Egerben laktak 55 négyzetméteren, aztán három évvel ezelőtt No- vajra költöztek egy régi családi házba. Itt már mindenkinek jutott egy külön kuckó, de ritkán vonultak félre a gyerekek, inkább kimentek anyuhoz az ebédlő-konyhába. Ott találta őket a késő este is, alig lehetett ágyba parancsolni a csemetéket, mert olyan jó volt beszélgetni anyával, elmondani mindent, ami napközben történt. Margó, az édesanya a bizalmasuk volt, minden lépésükről tudott. Ismeri a mai gyerekeket, arról is van fogalma, mi zajlik egy diszkóban, nem is engedte, hogy az övéi kimaradjanak. Legkésőbb tízre otthon volt a helyük. Szabolcs kitűnően úszott, nem felelőtlenkedett, mielőtt bement a vízbe, mindig lelocsolta felhevült testét. A legutolsó alkalommal is így tett, de a bélapátfalvai tóban még sosem fürdött, nem sejthette, hogy milyen változó a mélysége, következésképp a hőfoka. Amikor görcsöt kapott, segítségért kiáltott, vele úszó társai megpróbálták kimenteni, de már nem lehetett. A gyerekek azóta is szenvednek a bűntudattól. Az egyik fiú, Karim levelet tett Szabolcs sírjára, a virágok alá. A sorok csak összeszorult szívvel olvashatók. A többiek nagy ívben kerülték Szalmásiék házát, rettegtek a találkozástól. Margó kereste fel őket, kérve, látogassanak el hozzájuk, hiszen a pici Krisztián örül, ha velük lehet. Ha már Szabolcsot hiába várja.- Amikor elengedtük, az apja kérte, mindennap hívjon minket - meséli az asszony. - Akkor szörnyű rossz érzésem támadt. Huszonkilenc éve az unokatestvérem ugyanezen szavakkal engedte el a fiát, aki belefulladt a Balatonba. Mondtam is a férjemnek, csak akkor telefonáljon Szabi, ha baj van. Nemcsak a szülőket foglalkoztatja a kérdések sora: ki a felelős Szabolcs haláláért? A tanárnő, aki szabadsága terhére kirándulni vitte az osztályt? A szülök, akik egy 15 éves, majdnem felnőtt gyereket elengedtek? A bélapátfalvai önkormányzat, amely nem vezényelt ki a tó mellé egy csónakos felvigyázót? Lehet-e felelőst találni? A véletlen számlájára kell írnunk a tragédiát? Inkább gondolkodjunk el, mi a teendő, hogy mások ne váljanak áldozatokká. Négyessy Zita Mindenre elszánt marconákra készültem, ehelyett három fiatal fiúra találok a Dobó István Búvárklubban, miután telefonon értesítettek: kutatásra indulnak. Szörnyű tragédiához kérték a segítségüket, egy életét vesztett gyereket kellett felhozniuk a tó mélyéről. Vállalkozna ilyen feladatra? - kérdezem kis csapatunkat a helyszínre szállító középkorú rendőrtől. Némán csóválja a fejét, pedig munkája során már látott ezt-azt. Volt, hogy vacsorázni sem tudott egy-egy lidércesebb eset után.- Bátor gyerekek ezek - dünnyögi az orra alatt. - Hozzáteszem, ha a fiaim lennének, most nem száguldanék velük Bélapátfalva felé. A mikrobusz vezetői fülkéjében - értelemszerűen a sofőrön kívül - ketten üldögélünk. Kazi, a búvárakció vezetője, és jómagam. Borzalom színhelyére utazunk, lelkünk telve rettenettel, alig-alig váltunk szót. Azt azonban megtudom, hogy a rabszállító jármű utasterében helyet foglaló, bevetésre váró Daróczi Bálint nem több, mint 16 éves. Ez az első megpróbáltatása. Hogy miért nem egy idősebbet bíznak meg a kutatással? Mert ő önként jelentkezett. Amikor kiszállunk a tóparton, alaposan szemügyre vételezem a hősjelöltet. Kisportolt, barna hajú, huncutul csillogó barna szemű, kedves arcú fiú. Szeptembertől másodikos a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában. Hat éve minden áldott hajnalban kimegy az uszodába, s lelkiismeretesen végigBálint, a búvár ússza a rá szabott távot. A versenyeken érmeket szerez, még egy arannyal is büszkélkedhet. Járt már az Egei-tengerben, meglátogatta a 20 méter mélyen lakó halakat, sünöket, csillagokat. Mielőtt beöltözne a mentéshez, Kazi még egyszer kérdezi, nem gondolta-e meg magát. Bálint nemet int, szégyen volna a megfutamo- dás. Magára kapja a búvárruhát, derekára csatolja az ólomnehezéket, hátára veszi a süntett levegővel teli palackot, s indul a vízhez. Fél óra sem telik el, és. partra segíti az áldozatot. „Szerencsés”, mondják társai, előfordult már, hogy egy nap is kevésnek bizonyult a vízbefúlt felkutatásához.- Hogy érzed magad, kispajtás? - faggatom Bálintot, miután elismerésem jeléül megszorítom a kezét.- Köszönöm, jól - mosolyodik el. Nem véletlen, hogy búvár. Nemcsak hogy úgy úszik, mint a halak, de legalább olyan közlékeny is. Alig merem hinni, hogy valóban jól van. Hihetetlen, hogy ne rázta volna meg az iszonytató találkozás ott lenn, a vaksötétben. Néhány nappal később meglátogat a szerkesztőségben.- Mit szóltak a szüleid? - kíváncsiskodom.- Büszkék rám - feleli lehajtott fejjel, alig hallhatóan. Már csak nem dicsérem szemtől szembe ezt a fiút, még a fejébe találna szállni a dicsőség. Inkább leírom: egy percig sem csodálkozom. (n. z.) Lorencz Péter tanítványaival (fotó: archív) Lorencz tanár úr Mondták rá, hogy impulzív, mondták, hogy nehéz ember. Mondták rá, hogy rapszodikus, de mondták, hogy mindig lehet rá számítani. Az igazság az, hogy a helyét kereste, s az az ötven esztendő nem volt elég arra, hogy anyagilag, művészileg is kellően elismerjék. Tanítványai viszont a rajongásig szerették. Tanárként is ember volt, emberként is tanított. Lelkesedő és lelkesítő volt, művész. Csupán egy igazán elfogadó baráti, szakmai közegre lett volna még szüksége. Ki tudja, ha nem él vele a betegség, ha nem a betegség tudatával él, még milyen magasságokba szárnyal? Lorencz Pétert tanítványai, az egykori és mostani egri zeneiskolások, az Egri Rézfúvósok zenészei, s még sokan közülünk őrzik emlékezetükben. Augusztus utolsó előtti napján ragadta el a halál. Már nélküle indul a tanév. (jámbor) Vadásztanya és szeszfőzde Szilvásváradon az Eger és Vidéke Afész a tulajdonát képező kereskedelmi, vendéglátóipari egységek bérlőivel vesz részt a lakosság és az idelátogatók ellátásában. Kérésükre az áfész vezetősége folyamatba tette a szeszfőzde korszerűsítését. Ezáltal hasznosíthatják majd a tárolásra alkalmatlan gyümölcsöket is, megtakaríthatják a szállítás költségét. Barta Miklós, az áfész-köz- pont műszaki vezetője elmondotta: a település Vadásztanya vendéglőjét 6 millió forintos ráfordítással újították fel. Bérlői együttműködéssel megszépült az élelmiszer- és zöldség-gyümölcs bolt is. Az áfész 1996. évi fejlesztési tervében szerepel az egységek fűtéskorszerűsítése, valamint távlatokban előirányozták az Egri úti ABC-áruház rekonstrukcióját, hogy az élesedő versenyhelyzetben magasabb szinten szolgálhassák a fogyasztókat. Lukács András Magyar katonazenekarok Csehországban Nemzetközi fesztivált»! az egriek A csehországi Kromerizben rendezték meg a TV. Nemzetközi Katonazenekari Fesztivált, szeptember 6-8. között. A német, francia, osztrák, lengyel, szlovák és cseh résztvevők mellett Magyarországot az egri és a szolnoki zenekar tagjai képviselték. Kovács László karmester mesélt élményeikről. Elmondta: az első napon, a Brnóhoz közeli kisvárosban zenés menetet, majorettbemuta- tót, nagyzenekari koncertet és fergeteges tűzijátékot - ahogy a szervezők mondták: monstre programot - láthatott a rendkívül lelkes helyi közönség. Szombaton a magyar csapat Rychnov városába utazott, s ott a polgármesternél elfogyasztott ebéd után koncertet adtak. Este meglepetés várta őket egy 80 kilós süldő személyében, amit nyílt tűz fölött, nyársra tűzve készítettek el a küldöttség számára. Kovács úr szerint a rendezvény fénypontja a vasárnap délutáni program volt, ahol részt vettek a cseh védelmi, szociális és munkaügyi miniszterek is, valamint több államtitkár, nagykövet és katonai attasé. Az ünnepi vacsorát pedig a vár dísztermében szolgálták fel a résztvevőknek. (elek) Y ® perfekt ezért Kiugróan jónak lenni a pénzügyek világában nem könnyű dolog, mert a tökéletes megoldások csak tökéletes tudással érhetők el, a PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Részvénytársaság az 1996/97-es tanévre is meghirdeti államilag elismert szakképesítést nyújtó kurzusait. Ajánlata: - oktatás felsőfokú szakképesítést nyújtó kurzusok: mérlegképes könyvelő pénzügyi tanácsadó adótanácsadó okleveles könyvvizsgáló kisvállalkozások gazdasági ügyintézője középfokú szakképesítést nyújtó kurzusok: számviteli ügylntáző pénzügyi ügylntáző- tankönyvellátás A PERFEKT -hallgatóinak- tankönyvei árából kedvezményt ad.- vizsgáztatás A PERFEKT - a PM engedélyének birtokában- maga szervezi a vizsgáztatást. A tanfolyami, levelező, intenzív és közvetlen szakvizsgára felkészítő kurzusainkat eltérő óraszámmal és tandíjjal szervezzük. Kirendeltségeink megtalálhatók a megyeszékhelyeken és a fővárosban. Hívja ügyfélszolgálatunkat és kérje ingyenes tájékoztatónkat! £ Telefon: (36)312-242 I 3300 Eger, Grónay u. 3. PERFEKT...JÓ TUDNI Táncol a teste minden porcikája Az Agria Sporttáncklub vezetője Botond Béla tánctanár - vagy ahogy elődeit nevezték, tánc- és illemtanár - a ’60-as években, gárdonyis korában lépett először parkettre. Annyira elragadta a tánc lendülete, hogy beiratkozott Belovics György Emil tánciskolájába. Szüleitől báli cipőt is kért hobbijához. Egy év múlva kapta meg, amikor látták, hogy komoly a szándéka.- Most sem lehet akármilyen cipővel a parkettre lépni. Vékony talpú, króm lappal borított, disznóbőrrel bevont talpú dukál a versenytáncosoknak. Hölgyeknek a báli ruha több tízezer forint, a férfiak megússzák egy frakkal, mint egykor magam is - mondja Botond Béla.- Több ezer embert tanít a tánciskolában, felkészíti az Agria Sporttáncklub tagjait a versenyekre, korábban verseny- táncos volt, de már csak a parkett széléről nézheti tanítványait. Nem hiányzik a tánc?- Dehogynem! Irigylem is őket, ezért amikor csak tehetem, beállók a tánciskolások közé, s úgy magyarázom a lépéseket.- Mindkét fél lépéseit ismernie kell...- Ha tudom, hogy ilyen nehéz a tánctanári mesterség, el sem kezdem. Tizenkét éve szereztem diplomát a Népművelési Intézetben, és azóta a szabályok szerint nem versenyezhetek. De mindenképpen kárpótolnak a tánciskolái órák, az edzések, és az is öröm, hogy pontozóbíró lehetek a versenyeken.-Illemet tanít a tánciskolában?- A felkérés, lekérés, köszönés, bemutatkozás, öltözködés szabályait ismertetem.- Melyik táncot szereti?- Nehéz választani. Egyértelműen nem jelenthetem ki, de a standardok közül az angol ke- ringőt és a tangót kedvelem. Ezek zárt mozgások, mégis táncol a test minden porcikája. A latin-amerikaiaknak más a világa, a csacsacsát és a rumbát nagy örömmel Táncolom.-Népszerűek a tánciskolái?- Telt házzal vezetem a tanfolyamokat. Azt szoktam mondani, hogy aki egy rendezvényen meg tud mozdulni, tud táncolni, az tud ismerkedni is. Egy-egy táncfilm hatására divatba jönnek a különböző táncok, melyeket továbbképzéseken ismerek meg, s adok tovább tanítványaimnak. Ha nem teszem, kevesebb a beiratkozó.-Hol ismerte meg jövendőbelijét?- Egy tánciskolába jártunk, később versenypárok lettünk. Három gyermekünk van, mindannyian örökölték szenvedélyünket. A feleségem, Sólyom Mónika szintén tánctanár.- Mit jelent Önnek a tánc?- Gyönyörködtet a harmonikus, esztétikus mozgás látványa. Saját stílusommal fejezhetem ki magam, s hogy fiatalít, mint mindenki mást. Császi Erzsébet
