Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. szeptember 3., kedd Olajos szennyeződés veszélyezteti Sírok község ivóvízellátását (Folytatás az 1. oldalról) Szakemberekből álló „expedí­ciót” szerveztünk, s augusztus 25-én feltérképeztük a terepet. Az óriáshordók az úttól két ki­lométerre az erdőben találha­tók. Ráadásul Sírok ivóvízbázi­sától, a Tarna-pataktól csak 600 méter választja el.- Mekkorák ezek a hordók?- Mélységük 5, szélességük 10 méter, betonból készültük. Első ránézésre úgy tűnt: olaj- szerű folyadék van benne. A ba­jokat tetézi, hogy nyitott álla­potban vannak, s az egyik teteje beszakadt.- Szennyezik a talajt?- A környékükön szemmel jól látható a változás. Azt, hogy a talajt milyen mértékben fer­tőzte, nem lehet tudni, hiszen ahhoz műszeres vizsgálatokra van szükség, s mivel a környé­két benőtte a fű, pontos adatok nekünk sem állnak rendelkezé­sünkre. A veszélyt mi sem jelzi jobban, mint hogy egy tartály térfogata 300 ezer liter. S ez a vízbázis közelében van! Azt sem tudjuk egyelőre, milyen életkornak a hordók, mennyire rozsdásodtak, korhadtak el.-A bejelentés után miért csak egy hónappal később jár­tak odakint?- A jelzés névtelen volt, így is kezeltük. De a helyszínen járva érzékeltük a veszélyt és azonnal jeleztük ezt az Észak- Magyarországi Környezetvé­delmi Felügyelőségnek. Nem tudni, ki és mikor helyezte el ezeket. De egy bizonyos: olyan mértékű munkát igényel az el­távolításuk, amit csak állami pénzekből lehet fizetni.- A terület kié?- Ezt egyelőre még tisztázni kell. Én a méretek alapján úgy gondolom, katonai létesítmény­ről van szó. Mi most találkoz­tunk először ilyennel. Sírok jegyzőjét, Tarjáni Lászlónét meglepte a hír. Mint kiderült: ez a rész már kívül van a község közigazgatási határán. Valószínű, hogy a tarnaszent- máriai laktanya egyik létesít­ményéről van szó. A laktanyában senkivel sem sikerült kapcsolatba lépnünk, éppen ezért a miskolci környe­zetvédelmi felügyelőséget ke­restük meg. Mint kiderült: telefonhívá­sunk előtt pár órával kapták a jelzést, ezért az üggyel még senki nem foglalkozik. Azt sem tudni, a „hulladékosokhoz” vagy a „vizesekhez” kerül az ügy. Azt mindenesetre sikerült kideríteni: nem könnyű ott sem az ügyintézés, hiszen meg kell várni amíg lesz szabad kocsi, s a helyszínen lehet meggyő­ződni a bejelentés valódiságá­ról. Addig a veszélyes objektu­mokkal nem történik semmi. Csak remélni tudjuk: a környe­zetvédelem gyorsabb lesz, mint egy esetleges tragédia. Szuromi Rita Miért emelkedtek a húsárak? (Folytatás az 1. oldalról) Tudni kell azonban, hogy a fel- vásárlási árak is emelkedtek mintegy 20-25 százalékkal. Nem mellékes az a tény sem, hogy az állam harminc forinttal csökkentette az exporttámoga­tást. A kieső bevételeket vi­szont biztosítani kell, ezért in­dokolt lenne a belföldi piacon történő értékesítés növelése. A gyárigazgató közölte: várakozó állásponton vannak, mert nem­rég változtattak márkanevet.- A terményárak emelkedése váltotta ki a húsárak változását- jelentette ki Kozma János, a hatvani Koz-Ma Fiúsipari Bt. vezetője. Göngyölődik tovább, mert a beszállítók is emeltek a vágóhidak felé. Eddig vesztesé­ges volt a tenyésztők tevékeny­sége, sőt többen leadták te­nyészállataikat. Sertéshiány alakult ki. Három hónappal ez­előtt 160 forint plusz áfáért tud­tuk megvenni a vágósertést ki­lónként, most 225 forint plusz áfáért. A konkurens cégek is sertéshez akarnak jutni, ezért túllicitálják egymást, s ez is be­folyásolja az árakat. Az üzleti partnereink kényszerűségből, de elfogadták az árainkat. A fél sertést 300forintért adtuk, most 430-ért értékesítjük. A kerecsendi Árvái Húsipari Termelő és Kereskedelmi Kft. nem emelte még a termékeinek az árát, de tervezi. Sajnos, a partnereiknek ez nem tetszik, de tudomásul kell venni a piac változásait. Egyértelműen a fel- vásárlási árak kialakításában kell keresni a húsárak emelke­dését, ami viszont aligha nyug­tatja meg a vásárlókat. Fáczán Attila Lottónyeremények A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint az 5/90-es és a 6/45-ös lottó nyereményei: 5/90 5 találatos nem volt. A 4 találatosok egyenként 294.038, a 3 találatosok 3317, a 2 találatosok egyenként 246 forintot érnek. A következő hétre átvitt nettó halmozódó nyereményösszeg 5 talála­tos esetén: 77.946.945 forint. Telitalálatos Joker nem volt. A következő hétre átvitt nettó halmo­zódó nyereményösszeg 8.412.173 forint. 6/45 6 találatos 1 darab volt, nyereménye 107.288.970 forint. 5+1 találatos nem volt. 5 találatos 41 da­rab, nyereményük egyenként 92.022 forint. 4 ta­lálatos 2504 darab, nyereményük 1507 forint, a 3-asok nyereménye 304 forint. (MTI) Megosztó vélemények az Agria Vásárról Fejes József, Eger:- Ez a har­madik vásár, amire kiláto­gattam. Az az érzésem, színvonala­sabb, mint tavaly volt. Sok szép, hasznos dolgot lát­tam, de engem legfőképpen a mezőgazdasági gépek, eszkö­zök érdekelnek. Ennek egyik oka, hogy ez volt az életem, a foglalkozásom. E téren elég szép a választék, nagyon érde­kesnek találom a látnivalókat, számos újdonságot láttam. Tu­lajdonképpen még tüzeteseb­ben át kell tekintenem a kiállí­tókat, de úgy gondolom, min­dig lehet korszerűsíteni, javí­tani. Remélem, ezt jövőre meg is teszik. Sipos Sára és Mikós Klára Erdély, Szék:- Csak az idei vásáron jár­tunk eddig, egyik roko­nunk invitá­lására. Ő be­szélt nekünk erről a lehetőségről. Megpró­báljuk eladni kézimunkáinkat, egyelőre nem túl nagy siker­rel. Elég gyenge a forgalom, több emberre számítottunk. Igazából csak a végén fog ki­derülni, hogy megérte-e. Maga a vásár nagyon tetszik, rengeteg praktikus dolgot ta­láltunk. Ha úgy látjuk, hogy érdemes, talán jövőre is eljö­vünk. Berényi Hilda, Eger:- Minden év­ben el szok­tam jönni a Vásár Agri- ába, s ha tehe­tem, többször is kilátogatok egy évben. Szeretem aprólékosan átnézni a készletet, hátha találok va­lami hasznosat. Mindig szok­tam vásárolni, csak a hangulat miatt is. Az idén - úgy nézem - kevesebb a kiállító, s a kö­zönség is elég gyér. Még nem volt időm teljesen körülnézni, de azt hiszem, megpróbálták minden oldalról megközelíteni a vásárlókat. Tavaly jobban tetszett a program, érdeke­sebb, színesebb volt. A lát­vánnyal meg vagyok elége­dve, a csarnokban szinte min­den ugyanolyan, mint tavaly. Szerintem jövőre meg kellene próbálkozni valami újdonság­gal, mert kezd már egy kicsit unalmas lenni. Sztankó Zol- tánné, Hu­bertus Fa­szobrász Kft. ügyvezető:- Most mond­jam azt, hogy ez itt nem más, mint egy bazár?! Az egész nagyon jó lenne, ha nem ilyen jellegű volna. Nem volna szabad mindenkit been­gedni ide - gondolok itt a kiál­lítókra -, csak a jó színvonalú, piacképes cégeket, vállalko­zókat. Az első két évben ilye­nek voltak jelen, s most ezeket kitúrták a csarnokból, mint minket is. Felépítették nekünk ezt a kis pavilont, s minden este azon izgulok, vajon mennyire fog beázni. A vevők nem jönnek be, kevesebb az érdeklődő, hiszen mindenki egyenesen a csarnokba vagy a salakpályára megy. Általában észre se vesznek minket, még azok se, akiket érdekelne. Mi­kor felvetettük a problémánkat a szervezőknek, ők arra hivat­koztak, hogy nem jelentkez­tünk idejében, ezért nem tud­nak jobb helyet biztosítani, s hogy elég kicsi a vásár terü­lete. Szerintem bőségesen fér­hettek volna, ha nem így oszt­ják el a helyeket. Számos na­gyobb cég azért nem képvisel­teti magát, mert nem hajlan­dóak egy sorban kiállítani. Bakondi Tamás, Felsőtár- kány:- Már tavaly is bejöttünk Egerbe meg­nézni a vá­sárt, hisz ez nagy érde­kességnek számít a vá­rosban. Ahogy látom, kevesebben vannak, mint a múlt évben, de lehet, hogy hétvégére megnő a forgalom. Nem sokban változott, minden kiállító itt van, akiket már ta­valy is láttunk. Igényesen ösz- szeállítottak a standok, s min­den megtalálható. Nagy lehe­tőség ez Eger és Heves megye számára, hogy felhívja magára a figyelmet. (elek) A helyi kereskedők érdekeit tartja szem előtt a „lengyelpiac” bérlője Hatvani gesztus a konkurenciának Egy „csatát” - ha közvetve is - már megnyert Ecseri József vállalkozó, a hatvani vásártér üzemeltetője. A közelmúltban ugyanis elkezdték lebontani a több tízmillió forintos ráfordí­tással épült, ám a lakosság kö­rében a kezdetektől fogva kö­zömbösen fogadott „Novák-pi- acot”, amely tetszetős külle­mével, kulturált környezetével, minden igényt kielégítő infra­struktúrájával sem tudta oda­csalogatni az üzletelőket. Ezzel szemben a szolnoki úti „bazár” sokadvirágzását éli; egy-egy hétvégén tízezrével keresik fel a környékbeliek. A bérlő, Ecseri József mind­ezek ellenére nincs könnyű helyzetben. Sokszor éri az a vád, miszerint elcsábítja a bel­városi üzletek vevőkörét, bal­káni körülményeket - ugyanak­kor alig számottevően alacso­nyabb árakat - „biztosítva” az odalátogatóknak. Főleg az el­lenérdekeltek - vagy ahogy a városban mondják: a „butiko­sok” - jelentős része nehezmé­nyezi tevékenységét. Ecseri megpróbálja kivédeni az intrikát. Rendezési terveket készíttet, fejleszt, közművesít; mindezt azzal a nem titkolt cél­lal is, hogy a jövőre esedékes új pályázat elbírálását követően megtarthassa a területet. A közelmúltban pedig olyan tranzakciót bonyolított le, amely - ha beválik - valószínű­leg kihúzza majd az ellene ágá- lók méregfogát: bérbe vette a vásártér melletti - korábban élelmiszer-diszkontot, vasbolt- raktárat, illetve villamos cikke­ket árusító üzletet magában foglaló - épületegyüttest, ahol kereskedőházat szándékozik ki­alakítani. Elmondása szerint a polgár- mesterrel és a városháza illeté­kes irodáival már egyeztette is elképzeléseit. Ezek szerint a fe­dett, fűtött helyiségeket első­sorban helyi kereskedőknek kí­vánja bérbe adni, a lehető leg­kedvezőbb áron. Nem titkolt szándéka az sem, hogy a min­dennapi nyitva tartással meg­nyerjék a 32-es főúton közleke­dőket, akik - főleg az autópá- lya-felhajtó megépülte után - igazi bevásárlóközpontban költhetik el a pénzüket. A negyven bérlemény mellett ugyanakkor - a zárt részben - egy zöldség-gyümölcs elárusí­tóhelyet is kialakítanak majd. A közlekedést könnyítendő, a Hatvani Volán megígérte: ha Ecseri József elkészítteti a kö­zeli parkolóban a „buszfordu­lót", az I-es helyi járat végál­lomását a szolnoki útkereszte­ződéstől csaknem a piac bejá­ratához helyezik. (tari) A kézfej-diagnózis és csakraterápia titkai Segíteni csak ingyen szabad Bártfai Gyulánét az egyik egyesületi kiránduláson ismer­tem meg. Kértük: mutassa be, mi is az a kézfej-diagnózis. No persze nem úgy általában, ha­nem személyre szólóan. Meglepett diagnózisának pontossága. Voltaképpen egyezett a korábbi orvosi vizs­gálatok eredményeivel. A kü­lönbség csak annyi, hogy neki nem volt szüksége semmiféle műszerre. Általános elismerést váltott ki mindenkiből. Nekem különösképp tetszett: olyan vonásomra világított rá, amiről voltaképpen csak magam tu­dok. Mi tagadás: lefegyverzett. Azóta többször találkoz­tunk, és megegyeztünk: isme­reteiből nagyközönség előtt is ízelítőt ad. E program szep­tember 4-én, szerdán délután 4 órától valósul meg az egri Szi­lágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Ifjúság u. 2.). Szól majd pályájának, sor­sának alakulásáról, ám minde­nekelőtt a gyakorlatban is iga­zolja rátermettségét, felké­szültségét. Eredetileg gépész­technikusi képesítést szerzett, de aztán közbeszóltak a kö­rülmények. Mintegy tíz esz­tendeje annak, hogy közel ke­rült a természetgyógyászathoz.-Meghalt édesanyám, s ez a tragédia megrázott. Orvos ismerősöm javasolta: igyekez­zek kikapcsolódni, olyan elfog­laltságot találni, amelynek egyedül is hódolhatok. Először a talp- és a kéz-reflexológia fortélyait sajátítottam el, aztán jött a jóga, a reiki, a fényadás. Végül eljutottam oda, ahonnan rajtoltam: az energiakezelése­kig. Számosán hitelesíthetik „ta­lálati” pontosságát.-Komplex módszer hadba vetésével munkálkodom. En­nek egy része a kézfej-diagnó­zis, amelynek jó néhány fo­gása megtanulható, de az intu­íció itt sem nélkülözhető. Ke­vesen ismerik a csakraterápiát, amely rendkívül előnyös meg­közelítés. A ceyloni Dasira Narada terjesztette el. A hét kurzus közül kettőt nála végez­tem, külhonban. Szívesen adom át ezt bárkinek, hiszen az lenne a cél, hogy mindenki megelőzze az esetleges beteg­ségeket. Kiderül, hogy Gyöngyösön hetente egy alkalommal a vá­rosi művelődési házban jönnek össze a Gyöngyforrás élet­módklub tagjai. Ide bárkit vár­nak, s aki elmegy, nem csaló­dik.- Segíteni csak ingyen sza­bad. A hozzánk fordulókat úgy kezeljük, hogy ezért semmit nem kell fizetniük. Nem is lé­tezhet más igaz út, hiszen va­lamennyiünknek szolgálni illik embertársainkat. Méghozzá mindenfajta térítés nélkül... Rendkívül megnyerő hitval­lás. Különösképp abban a kor­ban, ahol arculcsapottan dide­reg az emberség, ahol kizáró­lag a pénz számít, ahol dívik; a tülekedés, a haszonlesés, a csa­lád, a privatizációs akciók ré­vén szentesített diszkrét, de ha­tározott lopás, ahol egyedül az indulatok kapnak főszerepet. Épp ezért szívmelegítő szembesülni mindennek az el­lenkezőjével... Pécsi István Új dialízis-központ épül a megyeszékhelyen / Elethosszabbító - vesebetegeknek Hosszas vajúdás után letehetjük az új dialízis-központ alapkövét Egerben - mondta Tokaji Ga- usz Judit, az N. M. C. Dialízis Kft. ügyvezető igazgatója. Az ünnepélyes pillanatot megelőző tájékoztatón megtud­tuk: az amerikai tulajdonú cég két évvel ezelőtt privatizálta a jelenlegi művese-állomást. A korszerű gyógymódnak kö­szönhetően mind több vesebe­teg élete hosszabbodik meg, ez­által növekszik a kezelésre vá­rók száma. Mára kinőtték a ti­zenkét férőhelyes objektumot. Ez tette szükségessé, hogy a kft. új építkezésbe kezdjen. A várhatóan 70 millió forin­tos beruházás villámgyorsan, az év végéig elkészül. A bete­geket pedig januártól már itt gyógyítják, húsz - esetleg to­vábbi négy - ágyon. Jelenleg a megyében hetvenhárman szo­rulnak dialízisre heti két-három alkalommal. Dr. Misz Mihály, a részleg főorvosa úgy véli: az ezredfor­duló után százhúsz vesebeteggel számolhatnak. Vagyis ez a be­ruházás előre gondolkodás, hi­szen hosszú távra biztosítja a megyén belüli ellátást. Tokaji Gausz Judit elmondta még azt is: remélik, hogy a kft. közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapja majd a járandóságát. Most a megyei biztosítótól a kórházhoz kerül a pénzük, on­nan kapják ők, így számláik át­futási ideje 2-3 hónap. (n. z.)

Next

/
Thumbnails
Contents