Heves Megyei Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-13 / 214. szám
2. oldal Megyei Körkép 1996. szeptember 13., péntek Nem kegyelmeztek az akácoknak Csendes falugyűlés Tiszanánán Sok kicsi... Régi olvasónk négy darab paprikát vásárolt a minap az egyik egri zöldségesnél. A mérleg kijelzőjénél 39 forint 60 fillér jelent meg, az eladó azonban szemrebbenés nélkül negyven forintot kért el a portékáért.-Ne haragudjon, de a gépen csak 39 forint 60 fülér szerepel - jegyezte meg gyanútlanul a vevő.- Az lehet, csakhogy a fillért már kivonták a forgalomból, így az egyszerűség kedvéért fölfelé kerekítek - hangzott a megfellebbezhetetlen válasz. Erre a tömör magyarázatra a vásárló szeme is kikerekedett, és azóta is egyfolytában azon töpreng, hogy ha mondjuk 39 forint 40 filléren áll meg a számláló, vajon merrefelé kerekít a fölényes eladó? Jómagam nem vagyok kicsinyes ember, de azt az egyet én is tudom, hogy sok kicsi sokra megy. Mellesleg a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a fillér változatlanul törvényes fizetőeszköz. (barta) Egyeztetés Füzesabonyban Uj „nyomon” a 33-as (Folytatás az 1. oldalról) Egy jelzőlámpa, amely biztosítaná, hogy az új útra Füzesabonyból biztonságosan, különösebb várakozás nélkül lehessen ráhajtani, s még sorolhatnánk. Az érdekeltek - mezőgazdasági szövetkezet, állattartók, vállalkozók - észrevételeire a szakemberek (ha nem is minden vita nélkül) megpróbálták „csinosítani” a terveket. így egy-egy összekötő út, a le- és felhajtást biztosító, most még csak „ceruzaút” is felkerült a tervrajzra. Végül is az egyeztetés eredményes volt, hiszen papíron minden a helyére került, így aztán lehet készülni az 1998. július 8-i átadásra. Szerencseösz Ha nem tudnák, mára virradóra (péntek 13.) beköszöntött a szerencseősz. Nem számít, hogy átmegy-e előttünk vagy sem a fekete macska. Nagy népi, kit ölt ős játékaink részvénytársasága hadat üzent a balsorsnak. December 13-ig meg sem áll a szezon. Ötös, hatos, vagy amit akartok. Mázli, kenómanó, óránként, percre pontosan ölbe hulló Opelok. S még mondja valaki, hogy a nagy elosztórendszereknek befellegzett... (b. s.) (Folytatás az 1. oldalról)- A polgármester sérelmezi, miért nem kaphatták meg a falu közintézményei?-Miért ajándékoztuk volna nekik? Bennünket ki támogat?-És a pótlás...?- Idén, a millecentenárium tiszteletére 1100 fát ültetünk ki a 33-as útra. Ez mintegy 1,5-2 (Folytatás az 1. oldalról) Megint mások akként vélekednek, hogy a jelenlegi magyar külpolitika egyik legjelentősebb érdeme ez a megállapodás, hiszen Trianon óta semmilyen érdemi párbeszéd nem alakult ki a két fél között, s ez semmiképpen nem szolgálta az erdélyi magyarság érdekeit. Egyes nézetek szerint viszont egy ilyen dokumentumot kizárólag egy gerinctelen, a Nyugattal parolázó kormány tehetett az asztalra. A témával kapcsolatban kíváncsiak voltunk néhány megyénkben közéleti ember véleményére is. Kocsis Istvánról, a hatvani Ady Endre Könyvtár igazgatójáról köztudott, hogy évek óta rendszeresen jár Erdélybe, ahol baráti közösségekhez, önszerveződő egyesületekhez, csoportokhoz látogat el, így jól ismeri a kinti viszonyokat:- Beláthatatlan tragédiához vezet, ha a nyelvhasználattal kapcsolatban további megszi- goiításökaf léptetnék “ életbe. Hogy az alapszerződés jó vagy rossz, ezt nem tudom megítélni, hiszen nem vagyok politikus. Lehet, hogy a pillanatnyilag hatalmon lévő kormány képtelen volt jobbat előkészíteni. Ettől függetlenül nonszensz, hogy hogy egy ilyen horderejű kérdésről román nyelven voltak kénytelenek tárgyalni a romániai magyar képviselők. Az is minősíthetetlen, hogy Erdélyben egy általános iskolát végzett diáknak nincs lehetősége az anyanyelvén folytatni a tanulmányait. Úgy érzem, hatalmas vereséget szenvedett a kinti magyarság ezen a téren. Régi igazság, hogy a nyelv halála a nemzet halálát is jelenti. Erdélyt lassú, de biztos halálra ítélték. Mit tehetek még ehhez? Reformidőket élni reformemberek nélkül elég kínos. Márpedig ma nincsenek Bethlen Gábor formátumú politikusaink. Dr. Dékány László ügyvéd:-A semminél jobb. Olyan szempontból üdvözlendőnek tartom, hogy egy kompromisz- szum eredménye. Köztudott: millió forint. Ostoros felé nem tervezünk fatelepítést, erre nem telik. Talán még jövőre sem, ez a költségvetésünktől függ. Lehet, hogy egyetlen csemetét sem ültetünk ’97-ben, de az is előfordulhat, hogy ötezret.- Ön szerint milyen képet festenek a megkopasztott közutak?- Siralmasat. Míg mi csak a egy ilyen párbeszéd úgy kezdődik, hogy eleinte mindkét oldal maximálisan igyekszik képviselni a saját érdekeit. Megállapodás viszont csak úgy születhet, ha a felek engedményeket is tesznek. Hogy ez milyen mértékű, hogy a követelhető normákból ki mennyit enged, azt nem tudni. De kétségtelen, hogy ez a lépés elmozdulást jelent a két ország közötti viszonyban.- Úgy vélem, szerencsésebb a novemberi választások előtt pontot tenni a szerződésre, hiszen ha netán a szélsőséges politikai erők kerülnének hatalomra Romániában, ennyi esélyünk se lenne a megállapodásra. Ficzere György vállalkozó:- Rövid leszek. Hazaáruló, nemzetvesztő lépésnek tartom! Elkapkodott, átgondolatlan az előkészítés, s beláthatatlan következményekkel járhat a gyakorlati megvalósítás. Dr. Magyar Elemér ügyvéd:- Maximálisan egyetértek vele. Úgy gondolom, a huszonegyedik század külpolitikáját vetíti elő ez a szerződés. Mindenképpen a megbékélést, a szomszédainkkal való jó viszonyt segíti elő. Jó példa lehet ez mindenki számára. Évszázados ellentéteket, sérelmeket lehet ezzel a szerződéssel feloldani. Még akkor is ezt kell mondanom, ha a Hom-kor- mányzat egészével elégedetlen vagyok. Pökhendi, arrogáns magatartásuk végtelenül bosz- szantó, ám az alapszerződés előkészítésével, kimunkálásával vitathatatlanul nagy érdemeket szereztek maguknak. Dr. Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves Megyei Szervezetének elnöke:- Elárultuk magyarságunknak azt a részét, amelyik ezerszáz éven át mindig hűségesen kitartott magyar testvérei mellett. Tette ezt akkor is, amikor számára előnyösebb lett volna, ha hátat fordít. (Például a török hódoltság 150 éve alatt.) Elárultuk azt a magyarságot, amelyik századokon át nemzetünk éltetője, fenntartója volt, és amelyik egyedül annyi tudóst, műbeteg növényeket vágjuk ki, mások azt, amit találnak. Hiába teszünk feljelentést, a rendőrség hamar lezárja az ügyet, mert nincs tettes. Mint az ellopott jelzőtáblák esetében. A tolvajok a fémet jó pénzért eladják, nekünk pedig több millió forintos kárunk keletkezik. (négyessy) vészt, nagy szellemet adott nekünk, mint a többi területrészek együttvéve.- Az az ürügy, hogy külső nyomásra kellett így eljárnunk, hamis. Ugyan ki és milyen nyomást gyakorol egy rendszerváltozás után lévő, senkivel nem ellenségeskedő országra azért, hogy Szlovákia után most még egy újabb államban segítsük megmenteni a kommunizmust?- Amikor először szóba került az alapszerződés kérdése, a Magyarok Világszövetsége azonnal felhívással fordult a kormányhoz, kérve, hogy a magyar nyelvű iskolák és az autonómia belefoglalása nélkül semmi esetre se egyezzenek bele bármilyen irat aláírásába. Az elhatározás ennek ellenére - úgy tűnik - végleges. Az a kormány, amelyik nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy az utódállamok magyarsága nemzetünk egységének elválaszthatatlan része, most - az ő véleményükkel ellentétben, önként, jóvátehetetlenül - lemond róluk. Szégyellhetjük magunkat! A fenti véleményekből kitűnik, hogy sarkalatos nézetkülönbségek kereszttüzében látják el kézjegyükkel az okmányt az arra illetékesek. Hogy a történelmileg meghatározó alapszerződés utóélete milyen lesz, egyelőre nem tudni. Egy dolog azonban bizonyos: „az állami megegyezések csak eszközei a nemzeti megbékélés egyengetésének, a megbékélés nélkül mit sem ér az államok békéje”. Mindezt Glatz Ferenc, az MTA elnöke nyilatkozta a minap. Azt is kifejtette még: egyelőre kérdés, hogy az alapszerződés a megbékélés kezdő- vagy végpontját jelenti. Kedvező lélektani háttér, ha a romániai magyarság szabadon használhatja anyanyelvét a köz- igazgatásban, s az alapfokú képzéstől az egyetemig teljes körű magyar iskolarendszerben vehet részt. Ettől függetlenül végleges megbékélés a nemzeti történelmek vitás kérdéseinek tisztázása nélkül lehetetlen. Barta Katalin (Folytatás az 1. oldalról) Mivel e megoldás sem vezetett eredményre, ezért Tiszanána kapcsolódott a kistérségi társulások elképzeléséhez: regionális szemétlerakót kellene létrehozni. De ennek központja a falu lenne - ezt a polgármester kifogásolta -, s kialakítása 100 millió forintot tenne ki. Többen jelezték: ez időigényes lenne, s addig a helyiek nem szagolhatják a bűzt, ami a szemét elégetésekor keletkezik. A másik lakossági észrevétel az volt, hogy a Sarud irányából fújó szél rendszerint ráhordja a református temetőre a szemetet. Ezért született az az elképzelés, hogy amíg a regionális tároló elkészül, addig keressenek új helyet. A legalkalmasabb területet a Vezekényi út mentén találták meg. Ám gond itt is akad: a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó részre szinte A tegnapi nap folyamán még csak két orvosi rendelőben és néhány gyermekintézményben, valamint a Vallon utcában (1-11-ig), a Malomárok utcában (30-36-ig) és az ifjúsági garzonházban lévő lakásokban fűtöttek be az Evat Rt. távfűtő- művének szakemberei - tájékoztatta lapunkat Berki András üzemviteli vezető. Elmondta továbbá, hogy az említett épületek lakóközösségének képviselői által írásban beadott megrendelés alapján kapcsolták be a fűtőberendezéseket. A távfűtőműhöz egyébiránt folyamatosan érkeznek a A hétköznapi, babonáktól mentes embernek nem jelent semmit a péntek 13. Ugyanúgy él azon a napon is, mint bármely másikon. Ok hát nem hisznek a fekete macskában, a kéményseprőben, s így a szerencsétlen napban sem. Másoknak kimondottan szerencsés napnak bizonyult, hisz péntek 13. volt, amikor mondjuk megszülettek, avagy az elveszett ezüstgyűrűjük helyett találtak az utcán egy másikat, netán ekkor mondták ki a boldogító igent. S ha az iskolai életből tallóznánk: diákként csak jó elképzelhetetlen a szakhatósági engedélyek megszerzése. Ezután a lakosság véleményét kérte a polgármester. Elsőként Krizsó Dezső jelentkezett, aki elmondta: a disznótrágyától az állati tetemig mindent kihordanak a telepre. Mivel a hulladékot rendre felgyújtják, így olyan kénes gőz száll fel, amelynek belélegzése beláthatatlan következményekkel járhat. Többen javasolták: a Magasháton kell kialakítani az új telepet, s égetés helyett földdel kell befedni a hulladékot. A telep elhelyezésével kapcsolatos vita lapzártánk után is tartott. *** Időközben megszületett a döntés: Tiszanánán szeptember 20- án 13.30-ra testületi ülést hívnak össze, ahol a képviselőknek újra szavazniuk kell a testület feloszlatásáról és az esetleges új választás kiírásáról. Szuromi Rita kérelmek, amelyeknek beadói már néhány órán belül melegebb lakásokban végezhetik el napi teendőiket. Amint az köztudott, a hivatalos fűtési szezon október 15-én kezdődik, de az addigi melegebb napokért sem kell túlzottan mélyen a pénztárcánkba nyúlnunk. Egy átlagos méretű (54 négyzetméteres) lakásnál - hallottuk a szakembertől - naponta 96 forintot 'jelent e szolgáltatás. ; Melég Idé, fűiés odá, azért még bizakodjunk, hogy jönnek majd jobb idők is... (ho) jegyeket kaptak, s az egyetemi felvételi, a matekszigorlat, a KRESZ-vizsga is kitűnően sikerült. Szerencsétlen napként tartják számon azok, akik ezen a napon csupa rossz jegyet gyűjtöttek be tanulmányaik során, vagy a munkahelyükön úgy összevesztek a felettesükkel, hogy elbocsátották őket. S az sem örült nagyon, akinek csak úgy simán ellopták a biciklijét. Babona ide vagy oda, a legtöbben mégiscsak tartunk ettől a naptól. Reméljük, nem okkal. (hancsák) I Nemzetárulás? Szükségszerű lépés? Vélemények a magyar-román alapszerződésről Sikeres vizsga és egyetemi felvételi péntek 13-án Szerencsétlen szerencsék A legtöbb embernek már akkor is a hideg fut végig a hátán, ha a 13-as számra gondol. A babonások számára pedig valóságos katasztrófa, ha nem csupán egyszerűen 13-a van, de ráadásul péntek is. Lapunk olvasóinak véleményét kérdezte a „balszerencsés” napról. Fűtenek, ha igényeljük Vannak lakóközösségek, akik már kérték Az édesapja méltó örökösévé vált Az országos vadásznapok alkalmából a Vadászati Kulturális Egyesület szervezésében a napokban került sor az I. Országos Vadászati Kulturális Konferenciára Budapesten. Az eseményen elismeréseket is átadtak. A kitüntetettek között volt dr. Pálosné Nagy Rózsa, a gyöngyösi Mátra Múzeum tudományos titkára, aki a Huber- tus-kereszt arany fokozata kitüntetést kapta a vadászati kultúra ápolásáért és a vadászati kiállítás megrendezéséért. Munkahelyén beszélgettünk vele eddigi életéről, tevékenységéről.- Már gyermekkoromban magamba szívtam a természet szeretetét - mondja. - Édesapám, dr. Nagy Gyula a gyön- gyössolymosi általános iskola igazgatója és tanítója, majd a Mátra Múzeum alapító igazgatója volt. Bátyámmal, aki később Afrikában is vadászott, gyakran járták az erdőket, madáretetőket készítettek, gyűrűztek, vadásztak. Nekem, mint kislánynak, odahaza volt a helyem édesanyám mellett, azonban néha mi is kimentünk egy-egy körvadászatra. Sokat mesélt édesapám az állatokról és az erdő rejtelmes világáról. Figyelem Nagy Rózsát, s úgy vélem, szinte nem is velem társalog, hisz gondolatai talán a mátrai erdőkben kalandoznak. Mély benyomást tesz rám, kezdem úgy érezni, én is ott bolyongok vele...- Az általános és középiskola befejezése után az ELTE bölcsészkarán végeztem történelem-könyvtár szakon - hallom a folytatást. - Gyöngyösre kerültem a főiskolára, ahol nyolc évet dolgoztam könyvtárosként. A természettől és a vadászattól azonban nem szakadtam el. Kialakult bennem az az érzés: ezen a vonalon kell továbbmennem. 1978 márciusában kerültem át a múzeumba közművelődési előadónak. Közben folyamatosan segédkeztem édesapámnak a vadászati emlékek gyűjtésénél, ugyanis az volt az álma, hogy egy önálló vadászati múzeum jöjjön létre itt, Gyöngyösön, mégpedig a kallódó értékek megmentése végett. Nagy átéléssel beszél azokról az évekről, amikor az édesapja kiállításokat rendezett az ország különböző tájain, és ő segíthetett neki. A vadászok részére különféle tanfolyamokat is szerveztek közösen. Sajnos, a szeretett édesapa eltávozott az örök erdők birodalmába, ám halála előtte megkérte leányát, folytassa tovább az elkezdett munkát, vegye át az atyai örökséget.- Rám maradt az egyre gyarapodó vadászati gyűjtemény kezelése - meséli az „örökös”.- Nagyon sokat köszönhetek a férjemnek is, aki erdőmérnök, vadász és környezetvédelmi szakember. Mellém állt, amikor a tudományos kutatásokat végeztem, és szinte erőn felül gyűjtöttem a vadászat emlékeit. A befektetett energia megtérült, ugyanis nemrégiben nyitotta meg kapuit a Mátra Múzeumban az édesapa által megálmodott állandó vadászattörténeti és vadgazdálkodási kiállítás. A jövő terveiről Nagy Rózsa elmondja:- Továbbra is ápolom a vadászat hagyományait, gyűjtöm az írásos és tárgyi emlékeket, és folytatom a tudományos kutatásokat. A feladatok közé tartozik továbbá a múzeum könyvtárának és a néprajzi gyűjteménynek a gyarapítása is. Ismerni kell a múltat, méghozzá a jövő érdekében. Úgy érzem, a kapott elismerés nem csupán az enyém. Egy - nem is kicsiny - darabja bizonnyal az édesapámat illeti. Fáczán Attila
