Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-09 / 186. szám

2. oldal Megyei Körkép 1996. augusztus 9., péntek Pokoljárás - a kábulat után FOTÓ: PERL MÁRTON (Folytatás az 1. oldalról) Hallucináltam. Nem ettem, csak dohányoztam. A szerve­zet teljesen lemerül, kifárad. Most 50 kg vagyok... Nem folytatom tovább, normális életet fogok élni. Bár a helye örökre megmarad bennem. Egyik hétvégén bevettem két X-et, megittam két Red Bull-t és egy vodka-narancsot. Nem hatott. Otthon, amikor lefeküdtem, olyan volt, mintha még a diszkóban lennék, hal­lottam a zenét, láttam magam és a többit táncolni. Két napig nem aludtam rendesen. Egy­szer arra eszméltem, hogy ret­tenetes hányingerem van. Ök- lendeztem, szűrt az oldalam, fájt a fejem, izzadtam, forgo­lódtam, alig kaptam levegőt. Akkor döntöttem: VÉGE! Újra kell kezdenem szinte mindent. Pedig tudtam, a bará­taim szemében mindig keve­sebb leszek, mint azelőtt vol­tam. Hidd el, nem éri meg! Már az első alkalom után életed részévé válhat! Szeret­ném megosztani az olyan él­ményeimet, amik életre szó­lóak lehetnek, ha jól bánsz ve­lük. Ha pedig nem, akkor ha­lálos is lehet. Mikor megvettem az első X-et, még nem tudtam, mi vár rám. Sokan meséltek a hatá­sairól, de ezt nem lehet kife­jezni, csak érezni annak, aki benne van. Nagy idegességgel raktam el a cigisdobozomba ezt a veszett dolgot, és tudtam, szombaton elfogyasztom. Vár­tam is a szombatot, meg nem is. Örültem és féltem. De nem gondoltam arra, hogy mennyi ilyen szombatom lesz még... Megvettem a kétdecis do­bozos almalevet, majd a ba­rátnőkkel felmentünk az áfészba. Két órakor már gon­doltam: itt az idő. Lementem a barátnőmmel a legsötétebb helyre, elő­vettük az X- et, felbontot­tuk az alma­levet. Mond­ták, hogy na­gyon keserű lesz összerá- gás után, és szívjam a fo­gam, mert roncsolhatja. Nem így tör­tént. Nem volt keserű. Szinte hihe­tetlen, hogy egy ilyen ki­csi tablettára rá lehet szokni, és hogy öt órára „beállók” tőle. Lementünk a Kaziba, el­kezdtünk táncolni. Semmi. Megittam egy Red Bull-t. Semmi.'Kóvályogtam az em­berek között, majd meghallot­tam a techno ütemeit. Gondol­tam, már úgyis mindegy, me­gyek táncolni. Akkor aztán be­robbantad. Kezem, lábam „ezerrel” mozgott, a fények, a zene, a füst hatására „bejött” az X. Soha nem éltem át olyan jót, mint akkor. Boldogan tán­coltam, mindenkit szerettem, mosolyogtam, elvoltam a töb­biekkel. Persze, ez nem tartott tovább négy óránál. Hazamen­tem, elaludtam, és mindig azt álmodtam (más alkalmakkor is), hogy a Kaziban táncolok a techno-partin, kifulladásig. Hallottam a zenét, láttam a többieket, éreztem a füstöt. Nagyon lassan műit az idő, alig tudtam aludni. Azután a vasárnap mindig szenvedés volt. A szombati emlékekhez képest a pokol. Anyag nélkül annyi, mint víz nélkül egy hétig. Szenvedés. Csak a kö­vetkező hétvégét várja az em­ber. Ez persze, lelki függőség (szerintem). Addig pedig ma­rad az érdektelenség, az ide­gesség, a zárkózottság, a ma­gány. Józan barátaim eltávo­lodtak tőlem, hiszen nem tud­tam már beszélgetni velem ügy, mint azelőtt. Nem is tudom, miért próbál­tam ki, talán új élményekre vágytam? Vagy valaki telebe­szélte a fejemet? Hidd el, ha kipróbálod és az első jól sike­rül, csak saját erős önkontrol- lod állíthat meg, vagy teljes leépülés testileg, lelkileg, és a végén a halál. Sok hétvégém zajlott így X- szel, Speed-del, Red Buli-ok­kal. Sokan élnek ebből, és so­kan meg fognak halni idő előtt. Én befejeztem, mert egészséges gyereket akarok szülni, és nem akarok leala­csonyodni, mint ahogy sokan teszik közülünk. Tudatosan gonosz szándékok a kormány intézkedéseiben? (Folytatás az 1. oldalról) A folyamatot felgyorsíthatja az infláció és az őszre tervezett nagy léptékű energiaár-emelés. Ha nem változik a jelenlegi helyzet — vélekednek -, ügy a költségesen gyógyítható bete­geket más kórházhoz kell utalni - már amennyiben találnak fo­gadóképeset közöttük, hiszen mindegyikük hasonló nehézsé­gekkel küzd. A két párt szerint nem megengedhető, hogy az egészségi katasztrófa felé sod­ródó magyar lakosságból a rossz intézkedések hatására bárki is hátrányos helyzetbe ke­rüljön. - Jelen esetben már nemcsak a szakértelem hiányát kifogásoljuk - folytatódik a do­kumentum -, hanem tudatos, gonosz szándékokat is észlelünk a kormány intézkedéseiben. A MIEP és az FKGP ezért azzal fordul a város két kor­mánypárti országgyűlési képvi­selőjéhez - Hiesz György szo­cialista párti és Fodor Gábor szabad demokrata honatyákhoz -, hogy a lakosság érdekében azonnali intézkedésekkel gátol­ják meg e káros folyamatokat. Fodor Gábort különösen nagy felelősség terheli - állítják -, mert a térségben mintegy száz­ezer ember ellátását biztosító kórházat néhány éve még ő adta át. Ha pedig előrébb he­lyezi az országos pártérdekeket a helyiekkel szemben, úgy mondjon le mandátumáról. Elvárják, hogy mindketten haladéktalanul kezdeményez­zenek tárgyalásokat a kórház zavartalan működése érdeké­ben, s vizsgálják felül nézetei­ket, melyek alapján a módosí­tott egészségügyi törvénnyel azonosultak. Ennek eredmé­nyéről számoljanak be Gyön­gyös polgárainak. (-ne) Ketten Egerből az ínyesolimpián (Folytatás az 1. oldalról)- Tisztességes, szép munkákkal találkoztam, mindkét kollégá­nak csak gratulálni tudok hozzá. Jól ismerem őket, Kop- csik Lajost már régebbről, ám megvallom: még most is képes meglepetést okozni számomra. Hiszen olyan ő most a maga he­lyén, mint Puskás Öcsi volt a fociban 1952-53-ban! Rendkí­vüli erőssége, hogy az egysze­rűnek tűnő készítmények mögé is sajátos technikai fondorlato­kat rejtve alkot bámulatra mél­tót. Mást ne mondjak: a kis cu- kortányérkában formált ha­lacska, ha önmagában talán nem is rendkívüli bravúr, de például a víziállat alá varázsolt kavicsokkal a kompozíció már teljesen eredeti. Talán utolérhe­tetlen! Magam is őszintén saj­nálom Kopcsik úr egri sorsá­nak szerencsétlen alakulását. Olyan az esete - hogy lírai nyelven fogalmazzak -, mint amikor az igazgyöngyöt vissza­dobják a tengerbe. Meggyőző­désem, hogy Nyugat-Európá- ban, de talán másutt is a vilá­gon, akár a legkisebb faluban, többre értékelnék. Jobban meg­becsülnék, az idegenforgalmat egyenesen köré fonnák, rá ala­poznák. Nem üzletet, hanem már múzeumot is kaphatott Elhunyt munkatársunk, az intézményalapító tiszteletére - ma: Kegyeleti emlékezés a Hatvani Galériában Moldvay Győzőnek, a Hat­vani Galéria megalapítójá­nak tiszteletére ma délután fél hatkor kegyeleti megem­lékezést tartanak az intéz­ményben. A szomorú főhajtást kö­vetően Pogány Ödön Gábor művészettörténész Molnár József nagyrédei születésű festőművész tárlatát nyitja meg. volna városától. S állítom: Eger a cukrásziparosok Mekkája lenne!... Az ifjú séf a Hunguest hálózati háziversenyének győz­teseként került a magyar olim­piai válogatottba, másik egyéni indulóként. Nem először tisz­telhetem a tehetségét, s öröm­mel veszem észre szüntelenül javuló teljesítményét. Remény- teljes szakembernek tartom máris, ott a helye a legjobbjaink között! S bízom benne, hogy szerez még örömet, dicsőséget a magyaroknak.-Együtt-e már az olimpiai válogatott?- Igen. Tizennégy tagú, s kö­zülük hat a nemzeti csapatban, nyolc pedig Kopcsik és Juhász urakkal együtt egyénileg csil­logtathatja majd kivételes te­hetségét szeptemberben Ber­linben, ahol egyébként a fővá­ros nyugati felében éppen az olimpiánkkal avatják majd az új, a frankfurtinál - a század- fordulótól tartott olimpiák színhelyén lévőnél - kétszerié nagyobb kiállítási csarnokot.- Kikből áll a versenycsa­pat? ■ -Lukács István, az Átrium Hyatt háromszoros Oscar-díjas séfje vezeti az együttest, amelyben helyet kapott még a háromszoros olimpikon Mátyás Hétfőn eldőlhet, hogy ki irá­nyíthatja az elkövetkező öt esz­tendőben Szihalmon az általá­nos iskolát, az óvodát és a zene­iskolát. A közös irányítású köz­oktatási intézmény volt vezető­jének lejárt a megbízatása, s emiatt az önkormányzat pályá­zatot írt ki. A képviselő-testület augusztus 12-én foglal állást az új igazgató személyéről. Farkas József, a település polgármestere elmondta, hogy a vezetői beosztás elnyerésére Rudolf, a lillafüredi Palota Szálló konyhafőnöke, a kecs­keméti Varga Károly és Kovács Sándor, a pesti Gerbeaud cuk­rászdából Kissné Zombori Zsu­zsanna, a Gundelből Horváth György, illetve a Hotel Fórum­ból Várhelyi Miklós. Nagy vál­tozás a korábbiakhoz képest, hogy a 14 versenyzőből mind­össze 4 a fővárosi, a többi már vidéki. Szédületeset fejlődött a vidék, s ma már az utánpótlás is olyan itt, hogy nincs gondunk a jövőt illetően! A versenycsapa­tunk is roppant fiatal, átlagélet- koruk 30 év körüli.- Milyen esélyekkel indulnak honfitársaink? .- Ha a dobogóból esetleg nem is jut nekik, a 4-5. helyre azért talán pályázhatnak. Vi­szont vigasztaló, hogy volt jobb is! Nyolc esztendeje 25 aranyat hoztunk haza, amikor például Kanadának is csak egy, az USA-nak pedig három jutott. Azóta visszafogottabb a ponto­zás, s a világ is sokat változott. A Távol-Kelet országai, Japán, Korea, Szingapúr, s Dél-Afrika is nemcsak megjelentek, hanem egyenesen már az élmezőnyben az ellenfelek. Ilyen körülmé­nyek között pedig a dobogó kö­zelében kikötni sem kis dolog! Gyóni Gyula két helybeli pedagógus hölgy­nek van esélye. A hétfői önkor­mányzati ülésen a helyi tantes­tület véleményét is megismerik a képviselők, akik tájékozódtak ajelöltek elképzeléseiről. Az új intézményvezető a három okta­tási bázis mintegy harminc be­osztottjának munkájáért tarto­zik majd felelősséggel. Az ön- kormányzati ülés másik napi­rendjeként elhangzik a telepü­lés féléves gazdálkodásáról szóló beszámoló. A közös irányítású közoktatási intézmény élére Két pályázó közül választanak Szihalmon Besenyőtelken az idén: Biztos, hogy nem épül kerékpárút A település vezetői reményked­tek, hogy a 33-as főút mostani felújítása lehetőséget biztosít Besenyőtelken a szorgalmazott, tervbe vett kerékpárút megépí­téséhez. Szabó Lajos, a Heves Me­gyei Állami Közútkezelő Köz­hasznú Társaság ügyvezető igazgatója a kivitelezés üteme­zéséről viszont a következőkkel szolgált:-Anyagiak hiányában nem­csak Besenyőtelek, hanem Po­roszló úgynevezett átkelési sza­kasza is csak jövőre készülhet el. A falvakon keresztülvezető főút tervei készek, s akárcsak a települések között novemberig elkészülő felújítás végén, itt is 7,5 méter szélességű lesz az út­burkolat. A padka mindkét ol­dalon 1,5-1,5 méteres, s azono­sak a vízelvezetők paraméterei. Besenyőtelken az átkelési szakasz felújításával párhuza­mosan szerették volna mihama­rabb birtokba venni az itt lakók a kerékpárutat, ami azonban 1996-ban biztos, hogy nem va­lósul meg. A polgármesteri hi­vatal illetékesei az útfelújítás ütemtervét más okból is kíván­csian fogadták. Köztudott ugyanis, hogy még idén hozzá szeretnének fogni a falu szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítéséhez. Ennek munkálatai szintén útfelbontással járnak. A mai állás szerint nem kell új burkolatot feltörniük. (b. s.j Hosszú az út lélektől lélekig flf énteki JLortré N emrég nemzetközi kon­ferenciát tartottak Egerben. Egyik helyi szervezője dr. Bodnár Gabri­ella, az Észterházy Károly Ta­nárképző Főiskola pszicholó­giai tanszékének docense volt. Meglepett talpraesettsége, rátermettsége, átlagon felüli kapcsolatteremtő készsége, in­telligenciája. Elsősorban ezért érdekelt sokszínű egyénisége, pályájának alakulása. Határozottságára jellemző, hogy eldöntötte, miként alakul­jon a diskurzus. Pár percre le­mondtam a kérdezés jogáról, és ő frappánsan összefoglalta mondandóját.-Tíz esztendeje élek a ba­rokk városban. Csak érdekes­ségként említem, hogy őseim viszont sok szállal kötődtek eh­hez a megyéhez, hiszen a XVII. században egyházmegyei fő­tisztviselők voltak itt. Én a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetemen végeztem szociológiai szakon. Ott ma­radtam egy ideig, majd ide ke­rültem a neveléstudományi tanszék pszichológiai szakcso­portjához, vagyis azt csinálhat­tam, annak hódolhattam, ami a legközelebb állt hozzám, amit már akkor hivatásomnak tekin­tettem. Ezt hitelesíti az is, hogy e tudományból doktorált.- Disszertációmban azt vizsgáltam, hogy miként fest a kudarc és a siker problémája az általános iskolában. Úgy vélem, ez is érzékelteti, hogy különösképp vonzódtam - ez most is így van - a tehetség- gondozás kérdésköréhez. A Magyarországi Tehetséggon­dozó Társaság tagjaként is szorgoskodom, s ebben a szfé­rában vezetem a felsőoktatási szekciót. Lehetőségeimhez ké­pest mindent megtettem azért, hogy a hallgatók figyelmét is felhívjam erre a gondolati ré­gióra. Tehetségprogramot kap­tak tőlem a speciálkollégiumok keretében, ahol kreativitásfej­lesztési tréningeket is rendez­tem. Mindezt azért, hogy a le­endő tanárokat felkészítsem feladataik minél színvonala­sabb ellátására. Nem vesszük észre a múló perceket, negyedórákat, hiszen én is saját, ilyen hangvételű sztorijaimat sorolom neki. Vá­laszai azt az iránytűt adják meg, amire régen, valaha lett volna szükségem, csak akkor hiába kerestem.- Kötelességünk egymáson segíteni. A nevelőkre ez külö­nösképp vonatkozik. Bizony, előfordul az, hogy nem veszik észre a kivételes adottságokat. Az is megtörténik, hogy ezek visszatetszést keltenek, s rosz- szul közelítik az ilyen gyere­keket. Sajnos, eszükbe sem jut, hogy életre szóló sebeket is ejthetnek, olyanokat, amelyek orvoslása meglehetősen nehéz. Mindig azt szoktam mondani diákjaimnak, hogy az óra 45 percében akár a világot is megválthatják. Persze csak ak­kor, ha értenek hozzá, ha ilyen nemes szándék vezérli őket. Izgatja a társadalom jelene is.- Hadd említsem, hogy a fő­iskola és a megyei rendőr-fő­kapitányság között együttmű­ködési megállapodás jött létre. Ez érinti a képzés és a kutatás területét. Bekapcsolódtam a Nyilvánosság Projektbe. Ké­szítettünk egy előfelmérést és az azt követő szélesebb körű tájékozódást. A lakosság, a rendőrség és a médiák kapcso­latát vizsgáltuk. Megérte, mert hasznosítható tanulságok for­málódtak. Búcsúzóul - amolyan som- mázatként - mondja:- Hosszú az út lélektől lé­lekig, de el kell indulni, végig kell menni, mert csak ekként edződhetünk kiegyensúlyozott, humánus töltésű, elégedett em­berré... ' Pécsi István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents