Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-07 / 184. szám

1996. augusztus 7., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Gagyizók járják a környéket... A Füzesabonyi Rendőrkapi­tányság munkatársai hetek óta gravírozzák - meghatározott je­lekkel látják el - azok kerékpár­jait, akik ily módon szeretnék megkönnyíteni a keresést, ha véletlenül valaki ellopná a jár­gányt.- Csaknem hatszáz kerékpárt jelöltünk meg eddig - tájékoz­tat Varga József r. őrnagy, a bűnügyi osztály vezetője. - Vá­rakozáson felül óvatos a lakos­ság. A legtöbb biciklit Füzes­abonyban jelölték meg munka­társaink, de hetente más-más helységbe is kijárnak, hogy az igényeket kielégíthessük. Az akció továbbra is tart. Az ügye­letén lehet bejelenteni az igényt, s amikor egy-egy köz­ségből összejön néhány darab, akkor a helyszínre megyünk. A kerékpár és a tulajdonos adatait számítógépen rögzítjük, s ha kell, könnyű a megtalált kerék­pár azonosítása, vagy egy ello­pott keresése. Ami a módszer bevezetését célszerűvé tette: immár egész kerékpártolvaj-bandák működ­tek. A vasútállomások környé­kéről vitték el előszeretettel a kétkerekűeket, biciklis turistá­nak öltözve. Ha a kerékpárokat bizton­ságban is tudhatjuk - legalábbis most ez a helyzet -, van tarta- nivalónk a besurranó tolvajok­tól. Ők az úgynevezett gagyizók közül kerülnek ki leginkább.-A gagyizók általában nem helyiek, Szabolcs megyeiek jobbára, akik egy-egy portékát kínálva mennek be a házakhoz- tájékoztat Varga József. - Sokszor úgy is szerencséjük van, hogy a háziak a kertben vannak, miközben az ajtó tárva- nyitva várja a tolvajt. Ezért zár­ják kulcsra az ajtót, ha bárhová kimennek! - int óvatosságra az őrnagy. A gagyizók - rendszerint nők- ha észreveszik a veszélyt, azonnal autóba pattannak, melyben a. férj mindig indulásra kész. Jó tehát, ha sikerül meg­jegyezni a kocsi rendszámát, akkor forró nyomon indulhat­nak a rendőrök! Bottal üthetik azok nyomát - mert ugyancsak autóval tűznek el a helyszínről -, akik a Tisza- füred-Poroszló közötti útsza­kaszon dézsmálgatják a gép­járműveket. A horgászok a vasúti töltés alatti sávban par­kolnak, a tolvajok pedig valami gyors, csendes módszerrel ki­nyitják az autókat, s ami moz­dítható bennük, elviszik. Aján­latos tehát inkább lakott terüle­ten parkolni. (rada) Minek nevezzelek?! Ismerősöm lánya a közelmúltban ment férjhez. Gratulálok az örömapának, de szemlátomást nem örül. Legyint. „Kép­zeld, Pista bácsinak szólít a vöm!” - fakad ki. „Derogál neki azt mondani: apu...” - folytatja megsértetten. De hát nem vagy az apja! - vigasztalnám. Tudom, felesleges min­den szavam. A mi időnkben valóban nem volt divat bácsi­nak, néninek szólítani választottunk szüleit. Igaz, hetekig kerülgettük az anyós-após megszólítását, de valahogy csak sikerült kimondani mondjuk az anyut. Általában az első unoka megszületése meg szokta oldani a „minek nevezzelek” problémáját. Hiszen ilyenkor már ki­nevezhető az anyós mamának, az após papának. Csak ki kell várni. Vagy megbékélni az új divattal... (r. k.) A sarud! szabad strand... - nyaranta az egyik legláto­gatottabb a Tisza-tő Heves megyei részén. A fürödni vágyók, a motorcsónakázás szerelmesei is jól érezhetik magukat. FOTÓ: PERL MÁRTON Államilag dotált „kényszermunka”? Nem ingyenélők: a köz hasznára dolgoznak hogy tovább is dolgozhassa­nak. S nemcsak a valamivel több pénzért. Azért, mert is­mét embernek érzik magukat... Félnek a visszasüllyedéstől.- Három olyan, 57-58 éves jövedelempótlósunk van - magyarázza a műhelyvezető -, akik ueve a mai világban már aligha találnak maguknak olyan állást, ahonnét nyugdíjba me­hetnének. Nekik boldogság lenne, ha még kilenc­ven napot dol­gozhatnának, hogy előnyugdí- jáztathassák ma­gukat. Szabad-e kérésükre nemet mondani?! - szegezi nekem a kérdést.-Más az ér­tékítéletük ezek­nek az emberek­nek. De csoda- e? Hosszú ideje munka nélkül, családi problé­mákkal, esetleg még italba me­nekülés hátteré­vel, fizikailag is legyengülve, nehezen viselik a parancsolga­tást. Ahány ember, annyi tí­pus, sokféleképpen kell, kel­lene foglalkozni velük. A munka kiosztása a foglalkozta­tásukban a dolog szárazabbik oldala, az emberi rész a többi, a nehezebb - magyarázza Tóth Sándor. Egyetértünk beszélgető- partneremmel abban, hogy nehéz helyzetben vannak ezek az emberek, s emiatt van ben­nük ellenállás, sértődöttség, kiszorultak, lebegnek a világ­ban. Fontos, hogy valahol jó szándékot tapasztaljanak. Ki küldené el azt a fiatalembert, aki háromévi börtön után munkát keres, s nincs tisztá­ban azzal, hogy az árkokat tisztító emberek nem város­építő kft. alkalmazottai, ha­nem majdhogynem egy „ál­lamilag dotált kényszer- munka" résztvevői. A kérdés pozitív és - egyesek számára - negatív értelmében. Humánum, méltányosság, megértés. S szemléletváltás is kell. Azok részéről, akik még nincsenek jövedelem- pótlós helyzetben. Mert le­het, hogy egyesek munka-in­tenzitásával baj van, de látni kell a hasznát is tevékenysé­güknek. Füzesabony egyre rendezettebb. S talán az ő kezük munkája nyomán is... R. K. Nemcsak a pénzszűke, az ésszerűség is azt diktálta Füzes­abonyban, hogy átszervezzék a polgármesteri hivatal gazda­sági intézményeinek munkáját. így került összevonásra a központi műhely és a városüzemeltetési csoport: az előbbi tevékenységi köre bővült ki. Az eddigi feladat mellett - a technika tantárgyhoz készítenek elő a környező iskolák szá­mára anyagot - az intézményi karbantartásokat, s az úgyne­vezett egyéb munkákat is ők végzik február közepe óta. Tóth Sándor műhelyve­zet ő akkor beletörődve fogadta a képviselő- testület dön­tését.- Megsza­porodnak és szerteága­zóbbak lettek az elvégzen­dők - tömö­ríti egy mon­datba a fél év tapasztalatait Tóth Sándor.- Amellett, hogy to­vábbra is szeptember első két he­tére ki sze­retnénk szál­lítani az isko­lák által meg- Jövedelempótlások szépítik Füzesabonyt rendelt tech­nika-csomagokat, szinte min­den napra jut valamilyen kar­bantartási munka az intézmé­nyeknél, s a város rendjéért is mi lettünk a felelősök. Nem­csak a munka, a foglalkozta­tottak száma is nőtt...-A közhasznú, illetve jö­vedelempótló foglalkoztatot­tak létszámának növelésével lehetőség nyílt arra, hogy az idén nagyobb dolgokba is be­lefogjunk - magyarázza Tóth Sándor. - Az útpadkák lenye- sését, az árkok kiásását, illetve rendbetételét is el tudjuk vé­gezni. A Rákóczi, a Kossuth, a Széchenyi, valamint a Hu­nyadi utca után az alsóbb­rendű utak következnek. Komoly fizikai megterhe­lést jelentő tevékenységek ezek, hiszen 15-20 éve leüle­pedett, gyökerekkel átszőtt földet kell az embereknek csákányozni, ásni, majd autóra pakolni.- A legtöbben becsületesen dolgoznak - szögezi le a mű­helyvezető. - Kilenc köz­hasznú munkástól azonban meg kellett válnunk. Baj volt a munkafegyelmükkel. Vagy a munkaidő letelte előtt haza­mentek, vagy meg sem jelen­tek a munkahelyükön, s saj­nos, az italozás is napirenden volt. Nem tehettünk mást. Egy ilyen városszépítő cso­port most megszűnik, miután a kötelező kilencven nap letelt. Mindenütt sokat panaszkod­nak: van ezekkel az emberek­kel probléma bőven, hallhat­juk.-Igen. De azért képzeljük csak bele magunkat az ő éle­tükbe - „jön elő” az eredeti foglalkozás, a pedagógus­szemlélet Tóth Sándorból. - Gondoljunk bele, hogy ezek­nek a ma csákányoló embe­reknek egy-két éve még volt munkájuk, ha szűkösen is, de biztosítva volt a család szá­mára havonta egy kis pénz. S egyik napról a másikra elküld­ték őket. Alacsonyan vagy se­hogy sem képzettek, s így ki­csi a lehetőségük, hogy elhe­lyezkedhessenek. A társada­lom perifériáján vannak, s rá­adásul ingyenélőknek, se­gélyre, járandóságra váróknak tartják őket. Persze, nem min­denki önhibáján kívül került ilyen helyzetbe. De aki igen, annak nagyon fájdalmas, ami­kor a járókelők egynémelyike odaveti neki: Kubikolunk, ku- bikolunk?! - áll meg egy pilla­natra beszélgetőtársam.-Nagyon fontos az emberi hang - mondja. - A polgár- mesteri hivatal mindenkinek lehetővé tette és teszi is, hogy szeptember végéig megsze­rezhesse az előírt munkanapo­kat - mondja Tóth Sándor. - S higgye el, vannak, akik kérik, Poroszlói program a polgármestereknek Halászlé mellett tartották meg az idén a polgármesterek ha­gyományos szabadidős családi találkozóját Poroszlón. A házi­gazdák mellett Mezőtárkány, Egerfarmos, Besenyőtelek, Uj- lőrincfalva, Füzesabony, Tó­falu, Aldebrő, Kömlő, Kisköre és Sarud képviseltette magát az elmúlt hétvégi eseményen. A polgármesterek a szabadidő­parkban kötetlen formában vé­leményt cseréltek oktatási és te­rületfejlesztési kérdésekről is. Kerecsendi asztalnál a kisebbségek létéről Hága Antónia országgyűlési képviselő a fővédnöke az au­gusztus 10-én, Kerecsenden sorra kerülő cigányünnepnek. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Köz- alapítvány támogatását élvező esemény egyik programjaként a cigányság jövőjéről tartanak kerekasztal-beszélgetést. Új iskolaigazgatót neveztek ki Kápolnán A nyugdíjba vonuló Szabó Béla helyére három pályázó volt Kápolnán. Az általános iskola igazgatói tisztét végül - a kép­viselő-testület döntése alapján- Liktor Tibor nyerte el. A helyben lakó pedagógus igaz­gatói megbízatása öt esztendőre szól. A fél év kerül mérlegre Nagytályán A jövő héten - augusztus 15-én- csütörtökön tartja soros ön- kormányzati ülését Nagytálya képviselő-testülete. Ezen a fél­éves pénzügyi beszámoló hangzik el a költségvetés idő­arányos végrehajtásáról. Emese álma formálódik Tófalun A millecentenáriumi ünnepsé­gek alkalmával nemcsak a köz­ség zászlaját szentelik fel Tófa­lun, hanem a templom melletti parkban felavatják a noszvaji Sebestyén József fából faragott alkotását. A honfoglalásra em­lékeztető obeliszk az Emese álma címet viseli. A leány álma: a ... A füzesabonyi könyvtár gyakori látogatójaként szinte mindig ta­lálok valami érdekes látnivalót a helyiségben. Most batikképe- ket, valamint rajzokat fedezek fel. - Egy besenyötelki kislány, Csirke Nikolett munkái - előzi meg kérdésemet Blahó Istvánné igazgató. - Ugye, milyen ügyes!? - teszi még hozzá. Szimpatikus, halk szavú kis­lány ül velem szemben a szer­kesztőségben.- Úgyis jöttem volna, mert jólesne, ha az első „kiállítási napon" valaki legalább azt mondaná a képekre: lehetne jobb is... - húzza meg gyereke­sen a vállát.-Nagyon szeretek rajzolni - mondja. - Óvodáskoromban rajzfilm-rajzoló akartam lenni. Aztán meg régész. Majd a nyolcadik osztály elején dön­töttem el, hogy valami művé­szettel kapcsolatos szakmát tanulok majd... - magyarázza, miközben dugdossa festékes ujjait.- Most is batikoltam, s nem megy le azonnal a festék - szabadkozik. Nikolett a Miskolci Képző­művészeti Szakközépiskola harmadikos diákja. Díszítő- festő szakra jár. Rajfai Kinga tanárnő tanította meg őt és tár­sait a batikképek készítésére. Vagy harminc kisebb-nagyobb kép már dicséri a tehetségét. Első lett egy egyiptomi témát feldolgozó pályázaton is. Most Csirke Nikolett 4 éppen egy Japánban zsűri­zendő, s egy zenei témát meg­jelenítő pályázatra készít munkákat.- Ennek ellenére divatter­vező szeretnék lenni - mondja határozottan, amikor a „mű­vészjövő” felől érdeklődöm. - Ha nem vesznek fel az ipar­művészetire, akkor maradok még két évig a mostani isko­lámban. De hátha. Eddig sze­rencsésnek mondhatom ma­gam... Nikolettnek bizonyára igaza van: aki tehetségesnek szüle­tik, az az első perctől kegyeltje lehet a sorsnak. Füzesabony­ban, a városi könyvtárban au­gusztus folyamán győződjenek meg róla, hogyan sáfárkodik ma egy nagylány a szerencsé­vel, tehetséggel. Rada Katalin Nemcsak a fahajót... Nagytályáról a helyi óvoda szülői munkaközösségének vezetője, Fülöpné Mátyus Zsuzsa hívta fel füzesabonyi fiókszerkesztőségün­ket. Egyik információnkat - az óvoda fajátékainak készítéséről szó­lót - szívesen egészítem ki. A szülői munkaközösség - hangzott a telefonban - két éve gyűjt arra, hogy a gyermekintézmény udvarán az apróságoknak legyen mivel, illetve min játszaniuk. Évente két alkalommal jótékonysági bált szerveznek, s ezek bevételeiből fi­nanszírozták a játékok - s nemcsak a fahajó - árát. Egy játékegyüttesben például mászóka, libikóka, hinta, láncon mozgó kos van, de készült egy külön álló libikóka is. A mozdonyt az óvoda költségvetéséből és önkormányzati hozzájárulásból ké­szítették. Zeneiskolát terveznek Kompolton Az önkormányzat áldását adta az elképzelésre, amit igényfelmérés is megelőzött. Balázs Zoltán jegyző szerint szeptember 1-jétől a te­lepülésen zeneiskola kezdheti meg működését, vállalkozói formá­ban. A füzesabonyi Kissné Bozó Sarolta révén megvalósuló zenei képzésnek a Kompolti Általános Iskola biztosítana helyet tanter­meivel. A hangszerek ifjú megszólaltatói nemcsak órákat kapnak a zenetanároktól, hanem vizsgát is tesznek, s bizonyítványt kapnak zeneiskolai tanulmányaikról.

Next

/
Thumbnails
Contents