Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-06 / 183. szám

4. oldal 1996. augusztus 6., kedd Körkép A Kormány 1065/1996. (VI. 13.) Korm. határozata A gazdasági kamarák önigazgatása útján ellátandó feladatokról A Kormány a gazdasági kamarák önigazgatása útján ellátandó feladatokról a következő határo­zatot hozza: 1. El kell készíteni az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény átfogó korszerűsítésének tervezetét. A módosítás során a következő elveket célszerű figye­lembe venni: a) a vállalkozás változatlanul maradjon állampolgári jog azzal a feltétellel, hogy a vállalkozó­nak a személyi és tárgyi feltéte­leket előzetesen kell igazolnia. A törvény a vállalkozás személyi és tárgyi feltételeit normatív módon rendezze. b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény deklarálja, hogy a vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. c) a törvénymódosítás során el kell érni, hogy a gazdasági ka­marák kapjanak szélesebb jog­kört a vállalkozói igazolványok kiadásában, esetleg az önkor­mányzati jegyzők vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ha­táskörének a gazdasági kama­rákhoz való telepítésével. d) meg kell vizsgálni, hogy a törvény módosításával milyen további jogosítványokat lehet a kamarákra ruházni, amelyek al­kalmas eszközei lehetnek a feke­tegazdaság elleni fellépésnek. Felelős: ipari és kereskedelmi miniszter, igazságügy-miniszter, belügyminiszter, földművelés­ügyi miniszter, a gazdasági ka­marák bevonásával. Határidő: 1996. június 30. 2. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 27. paragrafusára figyelemmel a tagnyilvántartásnak a gazdasági kamaráknál történő megvalósí­tása érdekében a szükséges ada­tokat a Céginformációs Szolgálat a közigazgatási szervekre vonat­kozó feltételek szerint biztosítsa. Felelős: igazságügy-miniszter a gazdasági kamarák bevonásá­val. Határidő: 1996. június 30. 3. A Kormány az érdekelt szervezetek bevonásával átte­kinti a különböző szervezeteknél kialakított nyilvántartásokat, azok tartalmát és a gazdasági kamaráknak a tagnyilvántartás­sal összefüggő adatigényét a párhuzamos adatgyűjtések elke­rülése érdekében. Szükség esetén jogszabályok módosításával is biztosítani kell, hogy a gazdasági kamarák a tagnyilvántartáshoz igényelt adatokhoz - új nyilvántartási rendszer létrehozása nélkül - hozzáférhessenek. Felelős: Központi Statisztikai Hivatal elnöke, pénzügyminisz­ter, a gazdasági kamarák bevo­násával. Határidő: 1996. július 31. 4. A vetőmagvakról és szaporí­tóanyagokról szóló törvényben rendelkezni kell arról, hogy az agrárkamarák közreműködnek a vetőmagvak és egyéb szaporító­anyagok forgalomba hozatalával kapcsolatos egyes hatósági jog­körökben. Felelős: földművelésügyi mi­niszter. Határidő: 1996. decem­ber 31. Horn Gyula s. k. miniszterelnök Pályázati felhívás A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács a területfejlesztés­ről és rendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. par. (3) be­kezdése, valamint a területfejlesztési célelőirányzat felhasz­nálásának 1996. évi részletes szabályairól szóló 107/1996. (VII. 16.) korm. rendelet, továbbá a területi kiegyenlítést szolgáló támogatás felhasználásának szabályairól szóló 108./1996. (VII. 16.) korm. rendelet alapján a megyei keretösszegek terhére. Pályázatot hirdet területi ki­egyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás elnyerésére az alábbi célokkal és feltételekkel: a) a településeken vagy annak egyes területein a termelő infra­struktúra kiépítéséhez. b) a települések bel- és külte­rületén meglévő infrastrukturá­lis hálózatok rekonstrukciójához. c) a felszíni vízelvezető rend­szerek kiépítéséhez, felújításá­hoz és a holtágak rekonstrukció­jához. d) ipari területek előkészítésé­hez. e) infrastrukturális fejlesztési és környezetvédelmi célú köz­hasznú munkák dologi költsége­inek támogatásához. f) az idegenforgalom fejleszté­sét elősegítő önkormányzati fej­lesztéseidhez. g) a Céltámogatási Kiegészítő Keretből támogatásra jogosult beruházásokhoz, ha a Kiegészítő Keretből kapott támogatás nem haladja meg a saját forrásként előírt összeg 25 százalékát. h) önkormányzati intézmé­nyeknek a termelő infrastruktu­rális hálózatba történő bekapcso­lódásához. Pályázatot a helyi önkor­mányzatok a 80/1996. (VI. 4.) kormányrendeletben meghatá­rozott társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és a je­lentős munkanélküliséggel súj­tott térségek, továbbá a megye infrastrukturális ellátottsága szempontjából legelmaradottabb településeinek felzárkóztatásá­hoz és fejlesztéséhez nyújthat­nak be. A támogatást vissza nem térítendő tőkejuttatásként lehet nyújtani. A pályázónak a fejlesz­téshez legalább 20 százalék saját forrással kell rendelkeznie. Pályázatot hirdet területfejlesz­tési célelőirányzat elnyerésére az alábbi célokkal és feltételekkel: a) munkahelyteremtő beruhá­záshoz és a meglévő foglalkozta­tott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez. b) a vállalkozásokat segítő in­novációs központok, inkubátor­házak, ipari parkok kiépítéséhez és munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra-fejleszté­sekhez. c) térségi fejlesztési progra­mok készítéséhez és végrehajtá­sának módjához, illetve feltétele­ihez, a helyi társadalom fejlődé­sét, önszerveződését elősegítő programok készítéséhez. d) a gazdasági fejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat se­gítő termelő infrastrukturális beruházásokhoz, így elsősorban térségi jelentőségű energia-, köz­lekedés-, víz- és szennyvízrend­szerek, hírközlés, települési hul­ladékkezelési fejlesztésekhez. e) speciális, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő célprogra­mokhoz, részfoglalkoztatást se­gítő közmunka-programokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztésekhez. f) az agrárgazdaság szerkeze­tátalakítását elősegítő fejleszté­sekhez, a mezőgazdasági műve­lési ágú földterületek nem mező- gazdasági célú földhasznosítá­sához a természetvédelmi olta­lom alatt nem álló területeken, valamint a falusi idegenforgalom fejlesztéséhez. Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek, belföldi magán­személyek, illetve jogi személyi­séggel nem rendelkező szerveze­tek részére nyújtható. Pályáza­tot benyújtani azon beruházá­sok, fejlesztések támogatására lehet, amelyek telephelyei a 80/1996. (VI. 7.) kormányrende­letben szereplő, a területfejlesz­tés szempontjából kedvezménye­zett térségekben találhatók. Nem kedvezményezett térségek­ben megvalósuló fejlesztések ak­kor részesülhetnek támogatás­ban, ha a kedvezményezett tér­ségek fejlődését is szolgálják, il­letve a hosszú távú megyei fej­lesztési koncepció keretében va­lósulnak meg. A támogatás visz- sza nem térítendő, vagy a tanács által meghatározott visszafize­tési feltételekkel nyújtott, vagy fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás lehet. A pályá­zónak a fejlesztéshez legalább 20 százalék saját forrással kell ren­delkeznie. ‘ A pályázatok beadásának he­lye: Heves Megyei Önkormány­zati Hivatal Területfejlesztési Irodája, Eger, Kossuth Lajos u. 9. szám. A pályázatok benyújtásának határideje: 1996. szeptember 10. A benyújtandó pályázatok pél­dányszáma: 6. A pályázatok elbírálásának határideje: 1996. október 1. A részletes pályázati felhívás átvehető: - Heves Megyei Ön- kormányzati Hivatal Területfej­lesztési Irodáján Tel.: 36/412- 523. - Heves Megyei Vállalko­zás- és Területfejlesztési Alapít­ványnál (Eger, Dobó tér 6/A. Tel.: 36/410-724). - Heves Me­gyei Kereskedelmi és Iparkama­ránál (Eger, Deák F. u. 51. Tel.: 36/ 429-612). - Heves Megyei Agrárkamaránál (Eger, Köztár­saság tér 10. Tel.: 36/427-000). - Heves Megyei Kézműves Kamaránál (Eger, Hadnagy u. 6. Tel.: 36/429-890), továbbá az alapítvány és a kamarák tér­ségi alirodáiban, képviseletei­ben. Üzleti ajánlatok KERES: Német cégek üzleti érdeklődése: KE-606 olyan magyar üzemet keresnek, mely szá­mukra - konkrét rajzok alapján - sárgarézből, rozs­damentes acélból és vörösöntvényből forgácsolt munkadarabokat szállítana. KE-608 fúvott üvegből készült ajándék- és emléktár­gyak gyártásához keresnek magyar partnert. KE-609 táskagyártással foglalkozó cég a bőripar te: rületéről olyan partnert keres, aki az általa gyártott diplomatatáskák tokját bőrrel vagy műbőrrel kibé­leli, s ezáltal a táskákat kompletté teszi. KE-610 drótkosarak gyártóival keresik a kapcsolatot. KE-611 különböző kivitelezésű kisbútorok, mint pl. asztalok, polcok, paravánok, kiállítási táblák gyártá­sához és felületkezeléséhez keresnek partnert. KE-612 fürdőszoba-berendezési tárgyak és‘tükrös szekrények nagykereskedelmével foglalkozó cég olyan magyar gyártó cégeket keres, melyek meg­munkált faforgácslemezből vagy MDF-ből készült egységeket tudnának szállítani. KE-613 olyan magyar lemezgyártó céget keresnek, mely dobozok és játékok készítését vállalná. Hol van az a nyár... Elmaradt az Azori-anticiklon - elmarad a kánikula Vallanak a „világlátó” számítógépek FOTÓ: FEB/DIÓSI A férfiak szerint olyan ez az idei nyár, mint a női lélek: sze­szélyes, szélsőséges és csapongó. Török László meteorológus azért még reménykedik némi augusztusi melegben is. Az elmúlt években megszokott kánikula és szárazság után bi­zonyára jól jön a sok eső az er­dőknek, a növényeknek és a mezőgazdaságnak. A nyaralók és a szívbetegek viszont már kevésbé élvezik a hirtelen tá­madó hőmérsékleti ingadozá­sokat. A meteorológus szerint au­gusztus közepétől még számít­hatunk egy kissé nyugodtabb, nyáriasabb időszaka. Több lesz a napsütés és kevesebb a zápor, a zivatar. A hónap végé­től azonban ismét lehűlés vár­ható, esősebbre fordul az idő­járás. Ám ez nem jelenti egy­ben az ősz beköszöntét is, mi- vel,a szeptember még sok nyá­rias napot tartogat. Török László szerint nem rendkívüli ez a szeszélyes nyár. Ebben az évszázadban sokszor észleltek hasonlóan hűvös időszakot. A legfogva- cogtatóbb július Magyaror­szágon 1913-ban volt. À kö­zéphőmérséklet ekkor mind­össze 16,3 Celsius-fokot ért el. Az idén 19,5 fokot mértek. Szintén igen hűvös júliust je­gyeztek fel 1919-ben, 54-ben, 62-ben, 74-ben és 78-ban is. A hűvösebb nyarakat a me­teorológusok az Ázori-anticik- lon elmaradásával magyaráz­zák. Ugyanis ez az Azori-szi- getektől Európáig húzódó le­szálló légáramlat sodorja el a felhőket a nyári hónapokban, s az anticiklon nyomában min­dig melegre, napsütésesre for­dul az idő. Arra, hogy ennek az anticik­lonnak a kialakulását vagy hiányát mi okozza, nem tudni a választ. Németh Zuszsa Minimális járulék - vállalkozóknak Minden szja-köteles bevétel után járulékot kellene fizetni Az egészségbiztosítási járulék jövőre maximum 2 százalék- ponttal csökkenthető. A járulékköteles jövedelmek köre a honoráriumokkal és a tiszteletdíjakkal bővülhet. A vállalko­zók által fizetendő egészségbiztosítási járulék minimális havi összege 3100-3200 forint lesz, ezért azonban nem jár táppénz vagy egyéb pénzbeni juttatás. Simsa Péter, az Egészségbiz­tosítási Önkormányzat alel- nöke tegnapi tájékoztatója so­rán elmondta az is, hogy az egészségbiztosító elnöksége elutasította annak a hat kór­háznak a kérelmét, amelyek adósságuk rendezésére össze­sen 800 millió forint előleget kértek. Az önkormányzat indoklá­sában az áll, hogy a benyújtott dokumentumokból hiányzott a hitel visszafizetését szavatoló garancia. Ezt szerintük a tulaj­donos önkormányzatoknak kellene vállalniuk, mert az egészségbiztosító nem vállal­hat ekkora kockázatot. Az elnökség jóváhagyta az 1975-ös társadalombiztosítási törvény módosítására és az 1997-es költségvetés ennek megfelelően javított norma­szövegére tett javaslatot. Esze­rint minden személyijövede- lemadó-köteles bevétel után járulékot kellene fizetni. A vállalkozók számára be­vezetnék a minimális járulék fogalmát, amelynek összege havonta 3100-3200 forint lenne. Ám aki ezt választaná, csak természetbeni egészség- ügyi ellátásra lenne jogosult, táppénzre nem. A biztosító ja­vaslata ezt az összeget tekin­tené a járulékot nem fizetők utáni központi hozzájárulás alapjának is. E címen egyébként jövőre 38 milliárd forintra számíta­nak, ellentétben a központi költségvetési javaslatban elő­irányzott 12 milliárd forinttal. A biztosító a jelenlegi járu­lék összegét maximum 2 szá­zalékponttal csökkentené, ami 36 milliárd forinttal kurtítaná meg bevételeit. Az ebből eredő veszteség egy részét vi­szont az egészségbiztosító szándékai szerint a járulékalap bővítéséből befolyó összeg pótolná. Beszélgetőpartnerünk: Székhelyi József §• Ot éve „országol” a színész-író Nem azért emlékszem nosz­talgiával a hatvanas évek színházára, mert öregszem, mert kezdek érzelgős lenni. Egyszerűen a komoly munka, az igazi értékteremtés színhá­zát vágyom vissza - vallja Székhelyi József. A neve még ma is együtt cseng a Madách Színházéval, pedig már hosszú évek óta nem tagja e budapesti teátrumnak.- Amióta elhagytam a Ma- dáchot, „országolok”. Ez az öt év szakmai életemben minőségi forradalmat hozott. Attól a perctől, hogy Adám Ottó búcsút vett a színháztól, valami alap­vetően megváltozott. Azóta sok kicsi Madách színházi előadást csinálunk. A színház - ürügy fotó: feb- Kikkel, hol?- A megszüntetett Arizona csapatának egy részével, Valló Péter művészeti vezetésével, Mikó Istvánnal és többiekkel, Sopronban. Nem '’agyok a sop­roni társulat tagja, két szerepre és egy rendezésre szerződtem. Emellett a jövő évadban a Nemzeti Színházhoz is köt vendégkapcsolat. Sopronért ra­jongok. Mintha London elővá­rosában sétálnék, vagy egy dél­angliai városkában.- Könyveket is ír.- Az első, amely a Szófotó címet kapta, még a Madách- beli szerzői estem nyomán szü­letett. Az Ombudsman a súgó- lyukban című arról beszél há­rom tételben, hogy egy magam­fajta ember miként látja az el­múlt öt-hat esztendőt. Persze ironikusan, szarkasztikusán, a színházat ürügyként kezelve. Róna Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents