Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

4. oldal Jogi Kaleidoszkóp 1996. augusztus 1., csütörtök _____Emlékezetes Tárgyalótermi Pillanatok_____ A bírói pulpitus innenső oldalán Pár éve már bevett szokás, hogy Justitia fellegváraiban, a bí­róságokon a nyár egy szakaszában kitör az ítélkezési szünet. Az igazságszolgáltatás jeles résztvevői jelenleg jól megérde­melt pihenésüket töltik - ki-ki azon a helyen, ahová a pénz­tárcájából telik. Ilyenkor az év közben tárgyalótermeket járó tudósító sem tehet egyebet, mint hogy emlékezetébe idézi a sok-sok izgalmas, feszültséggel teli, avagy éppenséggel mulatságos jelenet legérdekesebbnek tűnő pillanatait. Bekölcei völegényrablás : pártában marad az ara...? A vádlott megrendelte étteremben a pörköltjét Tipikusan kínos, s hosszadal­mas kérdezz-feleiek. Több­nyire eredménytelen szembesí­tésekkel teli tanúvallomások. Egymással nem igazán talál­kozó szakértői vélemények. Az iméntiek leginkább a jel­lemzői a vállalati telep értéke­sítése körül forgó ügynek, amelyben a minősített hűtlen kezeléstől a vesztegetésig sok minden előfordul. Addig-addig haladnak a jo­gászok, amíg az előbbi, ko­moly büntetést is maga után vonó bűntett vádja megdőlni nem látszik. Marad a négy vádlottból három, s továbbra is „él” a korrupciós bűntény megvalósulásának lehetősége. A védelem mellesleg közis­mert személyeket képvisel. Igazi „vízfakasztó” tárgya­lás. A jelenlévők gyakran tö- rölgetik a homlokukat, holott elég hűvös a terem. A perbe­szédek után a büntetőtanács visszavonul döntéshozatalra. Ez azt jelenti: mindenki más­nak el kell hagynia az 58-as tárgyalótermet. A folyosót ilyenkor méhraj zümmögéséhez hasonló moraj lepi el. Van, aki félrevonul egy szegletbe, s magába mé­lyed. Más fel-alá járkál, s gőzmozdonyként ontja magá­ból a cigarettafüstöt. A testes vádlott jókedvűen szétterpesz­kedik az egyetlen pádon, s fennhangon szólítgatja hol a sorstársait, hol az ügyvédjét. Hirtelen elhallgat, figyelmét az ablakmélyedésben társalgó két emberre összpontosítja. Azok épp azt latolgatják, va­jon hány évet kapnak a bíró­ságtól az eljárás alá vontak.-Micsoda??! - horkan fel hirtelen az addig humorizáló túlsúlyos. - Három év?! Azt meri valaki is mondani nekem, hogy én innen már nem me­gyek ki, csak a szomszédos börtönbe??! Arról szó sem le­het! Kerecsenden én már meg­rendeltem az őzpörköltemet! Olyan pedig velem még sosem történt meg, hogy veszni hagy­jak ilyen finom falatokat...! Véres ing, lopott kocsi, s az avarba dugott kulcs Méltán tart számot a nagy közérdeklődésre a drasztikus bűncselekmény. A Gyöngyös­höz közeli Sár-hegy oldalán gyilkoltak meg brutálisan egy hatvani vállalkozót. Igen nagy a tét a vádlott szempontjából, hiszen ha bebizonyosodik, hogy valóban ő követte el a szörnyű bűntényt, akár élet­fogytig tartó fegyházzal is sújthatja a bíróság. Ehhez képest az ifjonc ta­núk, akikkel akkoriban kap­csolatban volt a vádirat fősze­replője, eléggé hányavetien válaszolgatnak a nagy tiszte­letű igazságosztó testület el­nökének kérdéseire. (így derül fény az emberölés másnapján kimosott véres ingre, a lopott Mazdára...) Legfeljebb akkor ül ki némi félelem a tanúk ar­cára, amikor a Jocó magatartá­sáról kérik ki a véleményüket. Durva ember, említik, hamar osztja a pofonokat. A vádlott barátnője sem maradhat ki a megkérdezettek sorából. Ő látta ugyanis, amint az áldozattal fecserészik a kedvese. Tudomást szerzett arról is, hogy azt a bizonyos Mazdát nem vásárolta alkal­mankénti ágyastársa. A bünte­tőtanács elnöke is a neki feltett kérdéseiben a részleteket igyekszik minél alaposabban feltárni.-Mondja, kérem, nem volt szokatlan magának, hogy a vádlott, amikor autókázni hívta, az utcán lévő avarból húzta elő a kocsi kulcsait? S nem a zsebéből, ahogy min­denki más teszi? - kíváncsis­kodik az eljárás irányítója.- Nem - hangzik a felelet -, mert a Jocó mondta, a haverja hagyta ott a kulcsokat.-Mosott-e valaki július 7. reggelén? - faggatózik tovább a bíró.- Igen, a Jocó megkérte Rolcsit, hogy mossa ki az ő ingét, mert az véres... A barátnő megszeppentsé- gében talán észre sem veszi, mennyire fontos információ­val szolgál. Ám ugyancsak nagy az önérzete az újabb mondatváltás során.- Amikor a Mazdába beült, nem zavarta magát, hogy lo­pott autóban kocsikázik? - próbál a lelkére hatni a ta­nácsvezető bíró.- Mit tehettem volna, tessék mondani?! - replikázik magá­tól értetődő természetességgel a lány. - Ha a rendőrségre megyek bejelenteni, a Jocó engem hülyére vert volna... A megvágott csizma, mint elárvult bűnjel Aljas indokból elkövetett em­berölés és kifosztás bűntetté­nek vádjával áll a kissé zava­ros tekintetű fiatalember a megyei bíróság büntetőtaná­csa előtt. A vádirat szerint apósán ejtett halálos sebeket egy nagyobbfajta konyhakés­sel. Mindezt azok után, hogy igencsak megromlott a viszo­nya a házastársával. Az ügy tárgyalása nem túl bonyolult. Az ifjú férj beismeri súlyos vétkét, legfeljebb azon csatáznak a paragrafusok tu­dorai, hogy megállapítható-e ebben az esetben az előre ki- terveltség, mint elkövetési mód, ami a bűncselekmény minősített voltát még tovább fokozná. Megszokott rendben köve­tik egymást az eljárási cse­lekmények: a vádlott, a szak­értők meghallgatása, majd a tanúk kérdezése. Utóbbiak kö­zött vannak a szegény áldozat közeli hozzátartozói is. Miután kellőképpen válaszolgattak már az esettel összefüggő fel­vetésekre, a bíró - kötelessé­gét teljesítendő - a bűnjelekkel kapcsolatban kérdi tőlük:-Óhajtják-e, hogy a bíró­ság kiadja önöknek a bűntény eszközét, a konyhakést?- Igen - hallatszik a padso­rokból.-S az elhunyt személy ru­hadarabjait: a vérrel szennye­zett munkásruhát...-Nem, azt nem kérjük - vágnak közbe.-... és a pár gumicsizmát, amit a bűncselekmény idő­pontjában viselt? A rokonok halk duruzsolás- sal tanakodnak, majd mindket­ten nagy fejbólintással jelzik: igen, arra még szükségük van! A tanácsvezető már mon­daná is a jegyzőkönyv szá­mára az oda írandó szokásos szöveget, amikor a megkérde­zettek egyike hirtelen felpat­tan a helyéről:-Bíró úr, kérem! Bíró úr, kérem! - ismétli éles hangon. A pulpituson ülő jogász „mennyei pillantással” int: na, akkor hát mondja el, mi bántja.-Tessék mondani - szól a kérdés -, nagyon megvágta a kés a csizmát? Döbbent csend a tárgyalóte­remben, de a rokon folytatja:- Mert ha igen, akkor a csizmát sem kérjük...! Szalay Zoltán (Folytatás az 1. oldalról) Mariann ekkor már sírva rohant hozzám, hogy segítsek, baj van, elviszik a Ferit. En csak annyit láttam: a fiú kiszállt, elkezdett rohanni lefelé a falun, a kocsi meg utána. Azt mondják, akik látták: betuszkolták az autóba, s elvitték. *** M. Mariamra a boltban talá­lunk rá. Rövidnadrágban, póló­ban vásárol. Apró, gyerekmé­retű ujján messziről fénylik a finom kidolgozású, metszett ka­rikagyűrű. Mikor elmondjuk, mi járatban vagyunk, szabad­kozik, hogy a lakást még nem tették rendbe, inkább üljünk le valahol a közelben. A busz­megállót nézzük a leghűvösebb helynek, ott váltunk szót az arával, akinek könnyes lesz a szeme, mikor beszélni kezd:- Öt hónapja ismerem a Fe­rit. Baján mutattak be bennün­ket egymásnak. Elmentünk diszkóba, beszélgettünk. Szere­lem volt az első látásra. Én na­gyon kedveltem őt, ő is szere­tett engem. De a nevelőanyját ki nem állhatta. Többször meg­verte, nem volt nála jó helye. Beszélték ott Baján, hogy volt már neki egy barátnője, de azt is elmarta tőle a nevelőanyja. Nem tudom, mi igaz belőle. Akkor - úgy hallottam - gáz- spray-vel fújták szembe Ferit, úgy vitték el. Mariann és Feri négy hóna­pig laktak együtt. Próbálták Ba­ján, Bekölcén, míg végül úgy döntöttek, egy harmadik helyet választanak. Mariann Ózdon vett lakást.- Édesanyámtól örököltem egy házat Égerben - meséli a lány. - Eladtam másfél millió­ért, igaz, volt rajta tartozás. Úgy gondoltam, Égerben már eleget laktam, Bekölcén is, ezért elmegyünk Ózdra. Ott 700 ezer forintért kaptam la­kást. Bebútoroztuk, kitakarítot­tuk, felszereltük. Százezret be­tettem a takarékba. A többiből Ferinek vettem ruhát, és készül­tünk az esküvőre. Az ara most 22 éves. Nem volt könnyű gyerekkora. Ti­zenhárom évesen elvesztette az édesanyját, az apja ivott. Idő­közben jöttek a szerelmi csaló­dások - ahogy Mariann nevezi -, majd meghalt a nagymama, s őt követte az édesapa. Egyetlen támasza maradt: a bekölcei nagynéni. Mariann kitanulta a virág­kötő szakmát. Elhelyezkedni ugyan nem tudott, de takarítás­ból megélt. Jelenleg jövede­lempótló támogatásból tartja fent magát és majdan szüle­tendő gyermekét. Merthogy Mariann terhes. Kissé félve kérdezek rá:-Igaz, amit beszélnek a fa­luban?- Azt hiszem, már három hónapos terhes vagyok. Az or­vosok nem mondanak semmit. Szerintem amíg pénzt nem adok, addig nem mondanak sem igent, sem nemet. Melles­leg én vettem egy tesztet. Az ki­mutatta, hogy gyerekem lesz. Ráadásul úgy is érzem magam, mint aki terhes. Aggódva kérdezzük: mi lesz így a kisbabával? Mariann habozás nélkül fe­leli: megtartja. Reméli, Feri majd csak visszajön.- Szerintem úgyis kiszökik - sóhajtja a kismama. - Az ózdi polgármesteri hivatalban azt mondták: a házasságkötésre a bejelentés érvényes még öt hó­napig. Mariann nem két szatyor ru­hával megy férjhez. Van háza, pénze. S a bajok forrása éppen ez lett. Beszélgetés közben ki­derül: a leendő anyós azzal a feltétellel állt elő, adjon az ara 1 millió forintot neki, amiből ö majd gondoskodik a házról, de a haszonélvezetet fenntartja magának. Az elmérgesedett vi­szony ekkor kezdődött. Mari­ann nem adta ki a pénzt a kezé­ből, a saját útját járta. Ezt a ba­jai nevelőszülők ellenezték.- Amikor elvitték Ferit, tele­fonáltam utánuk Bajára - mondja a lány. - A szomszéd­ban van telefon. Kértem, hívják oda Feri nevelőanyját. Mond­tam neki, hogy inkább adom a pénzt, de engedjék el a fiút. Ak­kor már nem tárgyalt velem a mama. Lehordott mindennek a telefonba, s azt mondta: akad Baján is neki valaki. Szóltam, hogy itt van az összes irata, személyi igazolványa, születési anyakönyvi kivonata, ruhája. Ez sem érdekelte. Mariann végső kétségbeesé­sében arra gondolt: ahogy tőle elrabolták Ferit, úgy ő akár vissza is rabolhatja. De segítői nem akadtak. Sem kocsit, sem két marcona alakot nem talált, akik lementek volna vele Ba­jára. A rendőrséghez fordult. Onnan továbbküldték a bíró­ságra. Ott azt a választ kapta: várja meg, amíg fogadóóra lesz, akkor panaszkodhat. Mariann kétségbeesett, de nem reménytelen. Úgy döntött, egyedül szüli meg gyermekét, egyedül rendezi be életét. Ha Feri szereti, úgyis visszajön. Ha nem, akkor marad neki egy gyerek, aki emlékezteti majd fiatalsága tévelygésére. *** Bekölcén egyelőre csak szóbe­szédből értesültek a terhesség­ről. Mariann panaszkodott egy falubelijének a buszon, hogy „nincs minden rendben, mert megcsapták”. A körzeti védő­nőt helyettesítő bélapátfalvi Ke­lemenné csak annyit tud: beszé­lik a terhességet, a lány is pa­naszkodik, de orvoshoz Ózdra ment, mondván, úgyis ott lesz az állandó lakhelyük. Ha Mari­ann érzése valós, akkor a kis­mama három hónapja orvosi felügyelet és ellenőrzés nélkül hordja gyermekét. A bekölcei polgármesteri hiva­talban Dorkó János polgármes­ter arról tájékoztat, hogy Mari­ann nem bejelentett bekölcei lakos. így az orvosi ellátása nem tartozik a község feladatai közé. Egyébként a fiatalokat ritkán látták. Tudták, hogy ott élnek, Mariann az apai nagyné­ninél húzta meg magát. A többi csupán szóbeszéd tárgya, hiva­talosan nem rögzített tény. *** Az ózdi polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője csak nagyon röviden tájékoztat. Mivel há­zasságkötésről senkinek nem adhatnak felvilágosítást, így csupán annyit árulhat el: ha a vőlegény öt hónapon belül je­lentkezik, még érvényes a beje­lentkezés. Cselekvést kizáró gondnokságról nem tudnak. *** Nagykorú és gondnokság alatt nem álló fiatalok esetében a gyámügy tehetetlen. Egyetlen megoldás létezik: rendőrséghez kell fordulni, s bejelenteni a személyi szabadság korlátozá­sának tényét. Szülő, nevelő­szülő 18 év felett nem rendel­kezhet a gyermek sorsáról. Ezek tények. Nem sokat se­gítenek viszont Máriáimon, aki­től elvették vőlegényét, gyere­kének apját. *** Az eset, mondhatnánk, nem egyedi. Manapság is lányok tu­catja szüli meg gyermekét apa, család nélkül. Többségük vál­lalja is a társadalom szemre­hányását, a kiközösítettséget, az egyedüllét nehézségét. Egy dolog miatt ez az eset mégis eltér a többitől: sem Ma­riann, sem Feri nem tudja, nem tudhatta meg soha, mit jelent családban élni, nevelkedni. A születendő gyermeknek ezt már nem kellett volna megtapasz­talnia. Am a fiatalok életét to­vább kíséri a múlt. Mariann reménykedik, s vele együtt mi is, hogy Feri előbb- utóbb visszatér(het), s akkor a menyasszonynak lesz férje, a gyereknek apja, a családnak pedig családfője. S a múlt nem kísért örökké. Szuromi Rita A KEDVEZMÉNYEK NettóVÁBBJA Ez hihetetlen! A Fiat Tempra 1.4-es modelljét most nettó gyári áron, már 1.735.000 forintért megvásárolhatja! Alapfelszereltség: szervokormány, fordulatszámméró, hó'védó' üvegezés, hátsó fejtám­lák, állítható magasságú vezető ülés, rádióelőkészítés. A részletek felől érdeklődjön márkakereskedésünknél! 5 V Autó Kft., 2 Gyöngyös, Atkán u. 2., tel./fax: (37} 317-464 már 1.735.000 Ft-tól GARANCIA Áldják a milliomos tulajdonosok nevét a hétpróbás bűnözők Maszek német szuperdutyi Rosszmájúak szerint a nemzetközi emberjogi szervezet, az Amnesty International képviselője is szívesen beköltözne ebbe az épületegyüttesbe. Rostock mellett, Waldeckben megnyitották Németország első magánbörtönét. Egy életen át áldani fogják a vendégek, azaz a rabok Sieg­fried Kluth és Egbert Wegner nevét. Az építtető és tulajdo­nos két hamburgi ingatlanke­reskedő kereken 85 millió márkát költött a szuperdu­tyira. Hófehér falak, a harmadik évezred technikáját idéző konyha, óriási focipálya. A 228 egy- és 6 kétszemélyes cellában 240 „beutaltat” he­lyezhetnek el. A kétágyasok egyik fekhelyét az öngyilkos­ságra hajlamos személyeknek tartják fenn. A tíz négyzetmé­teren heverőágy, asztal, szék, kisszekrény, mosdó, vécé ka­pott helyet. Alighanem a vilá­gon egyedülálló módon min­den szobában rádióantenna- és kábeltévé-csatlakozó is ta­lálható. A börtön sportlétesítmé­nyeit számos egyetem is meg­irigyelné, bevásárlóközpontját akármelyik falu elfogadná. Semmi más nem emlékeztet a börtönre, csak a szobák abla­kának vasrácsozata. Ez is azért került oda, mert előírás. Mi­ként az orvosirendelő-együttes is, amely egy modem polikli­nikára hasonlít: fogászat, orr-, fül- és gégészet, röntgen, sőt iszappakoló gyógyfürdő is van benne. A biztonság? Hat méter ma­gas fal a kerítés, 25 méteren­ként ipari tévékamera, NATO- szabványú (!) szögesdrót. Az egész létesítmény 33 hónap alatt készült el. A kritikusok szerint luxuskörülményeket biztosítanak a raboknak. „Az elítélteket is megilleti a kelle­mes környezet” - érvelnek a tulajdonosok. Mecklenburg-Elő-Pomerá- nia tartomány harminc eszten­dőre - évi hétmillió márkáért - vette bérbe Németország első maszek szuperdutyiját. Kulcsár László * Állatokkal okoztak károkat emberek... Egyes, nem törvénytisztelő em­berek állatokra vetettek szemet, hogy pénzüket gyarapítsák. Az Egri Csillagok Vadász- társaság feljelentése nyomán rongálás vétségének gyanúja miatt indított eljárást az egri kapitányság. Az elkövető Dem- jén határában 80 kilós szarvas­tehenet lőtt ki, s azt kizsigerelte. A kár eléri a 150 ezer forintot. Tarnazsadány külterületéről, a Tarcsai-tanyáról jelezték a rendőrségnek, hogy július 29- én korántsem hívott és nem is kedvelt látogatójuk volt. Ha már ott járt, úgy gondolta, ma­gával visz két kancát és két kis- csikót. A gazdának legalább 440 ezer forintnyi hátránya származott a kalandból. Mindkét ügyben a rendőrség folytatja a nyomozást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents