Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-31 / 203. szám

1996. augusztus 31., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Egy visontai diák reményteljes ívelése Mondatnyi hír volt nemrégiben lapunkban, inkább csak név­említés egy szép sikerről. Az egri székhelyű Független Alko­tók Országos Szövetségének pá­lyázatán az általános iskolások kategóriájában a kisepika mű­fajban jeleskedett a visontai Szűcs Emese, mindenki, mást maga mögé szorítva. Első olvasásra is megragadó a helyezés. Ha pedig hozzá­vesszük, hogy voltaképpen 680 pályázó — 132 külföldi - össze­sen 1420 munkájából választot­ták a még csupán az ősztől nyolcadikos diáklány remekét a legjobbak közé, még inkább fi­gyelmet érdemlő a teljesít­mény! Maga a szerző sem akarja el­hinni, pedig lett volna már ideje hozzászokni a dicsőséghez.- Nem úgy indultam, hogy ekkora lesz a siker - magya­rázza a vakáció alatt is tanter­mükben, ahol éppen szakköri munkájukat hagyták abba, s már búcsúzna maga is a társai­tól. - Mindig szerettem az iro­dalmat. Szinte kezdettől elég jól fogalmazok, már verseket is írtam, ötödikes koromtól pedig érzem, hogy az érdeklődésem, munkám talán meghaladja az átlagosat, a győzelemre még­sem gondoltam. Csupán meg­ragadtam a lehetőséget, amire a tanárnőm, Tóthné Papp Ildikó hívta fel a figyelmemet. S pró­bálkoztam. Az eredmény min­den álmomat felülmúlta!- Szívesen olvasok, könyvet és újságot bújok, amikor csak tehetem. Biztosan nagy hatása van rám. Ám - úgy érzem - leginkább iskolánk dráma szakkörében formálódom. Két éve kértük, kezdeményeztük, hogy jobban is elmélyülhes­sünk abban, amit kedvelünk. Ne csak a tanítási órákon, ha­nem délutánonként is együtt le­hessünk. S ha oldottabb, köny- nyedebb, játékosabb formában is, de tovább fejleszthessük ké­pességeinket. Szerencsére meghallgattak bennünket, s az­óta rendszeresek az ilyen talál­kozásaink. A kis irodalmár (magától nem mondaná!) - mint megtu­dom a búcsúzkodóktól rövid beszélgetésre szintén félrehí­vott tanárnőjétől - máskor is indult már pályázaton. Tavaly negyedik lett kategóriájában a meseírók megyei versenyén, amelynek döntőjébe a hat leg­jobb között hívták. Egyik versét szavalta is a gyöngyösi tévében. Iskolai új­ságjuknak ha nem is szerkesz­tőbizottsági tagja, úgyszólván állandó írója, segítője. S aho­gyan élvezi a szakköri dráma- pedagógiát, csaknem úgy von­zódik például a számítástechni­kához, vagy éppenséggel a ko- budóhoz. Szinte mindenféle intézeti rendezvény mozgatója. Talán bele is betegedne, ha valamiből véletlenül kimaradna! Roppant kreatív egyéniség. Saját hang­jával már költeményt is megze­nésített. Tóth Árpád egyik re­mekét iparkodott továbbszépí­teni a maga módján. Eddig még kitűnő volt a bi­zonyítványa, s azon van, hogy így is maradjon. Jövőre gimná­ziumba készül. Ha pedig majd befejezi a tanulmányait - mondja a kislány -, a sajtó bol­dogítaná leginkább. Valahol az irodalom közelében persze... (-ni) Új könyvbe foglalták Detket Szerényen „kézikönyv jellegű történelmi népszerűsítő dolgo­zat" -nak nevezi dr. Szecskó Károly azt a monográfiát, ame­lyet Detkröl készített, s az ér­deklődő a község első könyve­ként vehet a kezébe az idei au­gusztustól. A helység címerével is ékesített, fényezett kartonkö­tésű, fekete-fehér és színes fo­tókkal - Dallos Csaba, Dózsa Balázs képeivel -, rajzokkal il­lusztrált új mű a szerzője által ítéltnél valójában értékesebb kiadvány. Olyan, amivel a település és önkormányzata méltóképpen fejezte ki tiszteletét a szülőföld, illetve a honalapítók emléke iránt, s a millecentenáriumot kétségkívül feledhetetlenebbé tette. A szép megjelenésű kötet - mint Pelle Sándor polgármes­ter az ajánlásában is kiemeli: sok, a helybeliek előtt eddig még ismeretlen dokumentum­mal gazdagítja az olvasó isme­reteit. Dr. Szecskó Károly vi­tathatatlan érdeme, hogy igen körültekintő, alapos vizsgáló­dást végzett, amikor a históriá­ban búvárkodott, s olykor az egyes részleteknél is időzött. Munkájának tizenhat fejezete 1291-től, a falu nevének első okleveles említésétől napjain­kig igen sokoldalúan foglalko­zik Detkkel. A falu fordulatos - zivataros és derűsebb - száza­dai mellett utolsó évtizedeink, a rendszerváltást követő idők, je­lenünk eseményeit, eredmé­nyeit sem hagyja észrevétlenül. A régi hiányt pótló, talán Detk környezetében is keresett érdekes, olvasmányos mű min­den bizonnyal elnyeri a közön­ség tetszését. Gy. Gy. Nagy fejlesztés finise a VAMAV-nál Azokat a féléves célkitűzése­ket, amelyek tervezve voltak, elérték. Sőt bizonyos értelem­ben - mivel igény jelentkezett - túl is teljesítették Gyöngyö­sön, a VAMAV Vasúti Beren­dezések Kft.-nél. S Kelemen Árpád ügyvezető igazgató szerint így van ez rendjén, mert nyilvánvalóan vasutat építeni akkor lehet, amikor jó idő van. Ilyenkor kell biztosítani azokat a ter­mékeket, amiket a vasúti pá­lyába beépítenek. Elsősorban a Budapest - Hegyeshalom közötti vonalat, mint kiemelt vasúti beruházást említi az igazgató, amelynek kitérői, felépítményi szerkeze­tei a mátraalji nagyüzemben készülnek. Nagy sebességű pálya lesz ez, aminek a végleges befeje­zési határideje 1997. Gyakor­latilag most folynak az utolsó munkálatok, amik majd bizto­sítják azt, hogy ezután Buda­pestről Bécset már alig több, mint 2 óra alatt elérhesse az utas. A közelmúltban adott a Magyar Államvasutak egy újabb megrendelést, így lé­nyegében a második fél év is le van kötve. Ez a munka fo­lyamatosságát biztosítja a VAMAV-nál. A napokban pedig horvát delegáció járt Gyöngyösön. Már többször tárgyaltak az üz­letemberekkel, mert érdeklőd­nek a ' gyöngyösi termékek iránt. Egyelőre sajnos finan­szírozási problémáik vannak, de a kft. vezetése reméli, hogy előbb-utóbb ebből is megren­delés lesz. Szeretnék az exportot is fel­futtatni Gyöngyösön. Ez ne­héz, mert a piac nagyon fel van osztva. Egyetlen konkrét megrendelést kaptak Kassá­ról, egy szlovák ipari területre kell majd elkészíteni az úgy­nevezett vágánykifonódást. A megrendelők elmondták, hogy esetleg kell még egy újabb ilyen gyártmány is ebben az évben, míg jövőre további 5-6, ám a dolog még tárgya­lási szinten van. Az igen jelentős technoló­giai fejlesztésre, a svájci he­gesztőberendezés beszerzé­sére és üzembe »helyezésére rákérdezve Kelemen Árpád ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kitérők keresztezési kö­zéprészének a két fő alkatré­szét várhatóan még az idén Gyöngyösön he gesz tik össze. Ezért indították el tavaly ősz­szel azt a nagyberuházást, amely már nagyon előrehala­dott állapotban van. A kisegítő berendezések zömében elkészültek, s a gép műszaki átvételére is sor ke­rült. így remélhetőleg szep­tember közepén megkezdhetik a kísérleti hegesztéseket a VAMAV-nál. Korcsog Béla Ismét remekelt a Burda versenyén A nagyrédai Mészáros Éva már nemcsak sokéves olvasója, ha­nem régi személyes ismerőse, mondhatni, hogy barátja is a nemzetközi hírű Burda divat­lapnak. A fiatalasszony a folyó­irat rendszeres versenyein tör­tént részvételeivel, sikeres sze­repléseivel erősítette meg a kapcsolatot. Két esztendeje - mint írtunk már erről - a kötésben lett első, tavaly a varrásban szerezte meg a szintén előkelőnek számító 4. helyet. Míg az idei nyáron a hímzésben győzött! Ez utóbbi jutalmaként a fér­jével együtt négynapos párizsi kiállításon vehetett részt. A francia fővárosból e hét elején visszatért bajnokkal - kellemes, kedves otthonukban, mini struccfarmjuk melletti lakóhá­zukban beszélgettünk az élmé­nyekről és a további tervekről.- A kötés után már tavaly szerettem volna a hímzésben is indulni, de akkor ilyen versenyt nem hirdettek - idézi a történ­teket a Mészáros család ifjú asszonya. - A világért sem akartam ennyiben hagyni, így most újra próbálkoztam. S örü­lök, hogy nem bántam meg.- Mi volt a feladat?- A DMC, egy nagy fonal­gyártó francia cég is szerve­zője, rendezője volt a verseny­nek, s ilyenformán a kategóri­ánkban 6 állított követelményt elénk. Az ő anyagából s szín­csoportjából kellett elkészíteni a remeket, amihez tulajdonkép­pen két hónap állt kinek-kinek a rendelkezésére odahaza. Én mellényre vállalkoztam, a saját használatomra készített kis ru­hadarab díszítésével próbálkoz­tam.- Tűfestés technikával vé­geztem a munkát, a magam rajza alapján. Modern a minta, s a ruházat hordhatóságát külön méltányolták. A budapesti Jó­zsef Attila Színházban kiállítá­son láthatta a nagyközönség.- Varrásban, hogy úgy mondjam, csak „mellesleg” in­dultam. Szintén mellénnyel, de szarvasbőr anyagból. Ehhez már Bakos Lászlóné gyöngyösi népi iparművész rajzolta, adta a mintát. A többi maradt rám. Amikor aztán végeztem vele, ezt is díszítettem. Gömöri hím­zéssel, tizenkétféle öltéstechni­kával. Amit már színpadon is bemutattam.- Sorsom fintora, hogy az elődöntőből ugyan másodikként jutottam a döntőbe, de ott he­lyezést sem kaptam. Később pedig a mezőkövesdi, hagyo­mányos, most XXI. Országos Kisjankó Bori hímzőpályázaton és kiállításon egyenesen eluta­sították.- Milyen volt Párizs?- Sajnos, négynapos zsúfolt programunkba sem fért bele minden, de azért szerencsére sok mindent láttunk, élveztünk a párommal.- Jártunk a Notre-Dame- ban, megcsodáltuk a Mont­martre festőit, megnéztük a hegy tetején a Sacré Coeur-t, s szállodánk közelsége miatt rá­csodálkoztunk a Moulin Rouge- ra. Sétáltunk a Monceau-park-’ ban, a régi főváros határában, láttuk a Sorbonne-t, aztán Pá­rizs harmadik diadalívét. Egy kicsit felkapaszkodtunk az Eif- fel-toronyba is, sétahajóztunk a Szajnán. Reggeltől késő délutá­nig gyönyörködtünk a Louvre- ban, andalogtunk a Champs- Élysées-n, s természetesen vol­tunk Versailles-han. A zenélő szökőkutas mesés díszkertben, a fogalommá vált palota éppen látogatható 25 termében...- Jövőre is benevez?- Természetesen! Esztendő múlva azonban már gyermek­ruhákkal indulok, hogy két kis­fiúnknak, Dávidnak és Ger­gelynek is jusson az élmények­ből, ha netán megint jól szere­pelnék. S pályázom két év múlva is! Már be is jelentettem a Burdának, hogy akkor a var­rásban már a haladók között, struccbőrböl csinálok majd va­lamit. Ha már saját struccunk is van a háznál..!- Apropó! Mi van a strucc- tenyészetükkel?- Gyarapszik az állomá­nyunk. Már majdnem tíz ki­csink is van a három „felnőtt” mellett. Bémevelésre adtuk őket, itthon csak a nagyokkal foglalkozunk. Az idén negy­venöt tojás került ki az óljuk­ból... Ez utóbbi egyben ötletet is adott további munkámhoz. Mostanában tojásfaragással is kísérletezgetek. Gravírozó fú­róval készítem a mintát. Persze, egyelőre csak a magam gyö­nyörűségére, szórakozására... (gyóni) A nagyfügedi gazdálkodásról A nagyfügedi „gázteher” ugyan nagy súllyal nehezedik a helyi önkormányzatra, ám szá­mottevőbb . iskolai. fejlesztést azért az idén is kiszorított költ­ségvetéséből, s a tanévkezdés­hez kifizette a kisdiákok köny­veinek felét. A tervezettnek lé­nyegében megfelelő első félévi gazdálkodásról a képviselő-tes­tület csütörtökön tárgyalt. Gyöngyösön is lesz szüreti bál Gyöngyös szeptemberi Mátrai Szüreti Fesztiválját a rendezők először színesítik bállal is, a hajdani híres mulatságok fel­elevenítésére. A hagyományte­remtőnek szánt mostani viga­lomra a főiskola aulájában ke­rül sor a város jobbulásáért fá­radozó polgárok meghívásával. Szabályozzák a solymosi forgalmat Az új oktatási év indításáról, a belterület közlekedési szabá­lyozásáról tárgyaltak csütörtöki ülésükön Gyöngyössolymos képviselői. Ugyanekkor - több más mellett - a két háziorvosi körzet egészségügyi munkája tárgyi feltételeinek további ja­vítása is szóba került. Iskolajubileum a Felső-Mátrában Az idén százesztendős a Felső- Mátra első általános iskolája. A centenárium alkalmából a már régóta más célra használt mát- raszentlászlói épületben tartják Mátraszentimre község mai ok­tatási intézményének szeptem­ber 1-jei tanévnyitóját. Kritikus csőtörések Halmajugrán Kritikussá vált a helyzet a hal- majugrai - immár csak volt - játszótéren, a föld alatti csőve­zeték nyáron történt közel 10 törése miatt. Ezért e hét köze­pén hozzáláttak a tönkrement hálózati szakasz kiiktatásához és más helyen történő pótlásá­hoz. A tegnapra befejezett munkák idején lajtkocsikkal hordták az ivóvizet a körzet la­kosságának. Jubilál a Mátrai Egyesült Pávakör Gyöngyöspatán, az augusztus huszadiki, millecentenáriumi rendezvények egyik fő esemé­nye volt a Mátrai Egyesült Pá­vakor gálaműsora. Neves szak­emberekből álló zsűri minősí­tette is egyben a 25. születés­napját ünneplő hagyomány- őrző csoportot, amelynek így az Arany Páva Díjat adomá­nyozta. Vezetőjükkel, Némethné Süveges Zsuzsával beszélget­tünk a negyedszázados múltról és a jövő elképzeléseiről. Huszonöt évvel ezelőtt, a Röpülj Páva-mozgalom kere­tén belül a patai asszonyok kezdeményezésére alakult a csoport, amelynek akkori veze­tője Szeghalmi Agnes volt - kezdte a beszélgetést Né­methné. - A ragyogó hangzás és az egyedülálló népviselet már az első fellépés után meg­hozta a sikert. Pedig a társaság akkor még csak pataiakból állt.- Jelenleg szűcsi, gyön- gyöstarjáni és patai férfiak, asszonyok alkotják az együt­test.- Mivel fő szponzorunk - a Gyöngyszöv Afészen kívül — akkoriban a három falut tömö­rítő Mátrai Egyesült Mgtsz volt, így az elnöke, dr. Németh András arra kért, hogy a támo­gatásért cserébe a csoport is a három faluból tevődjön össze. A téesz vezetősége közölte ve­lünk, hogy ők mindent megte­remtenek, mi csak a szakmai munkával törődjünk.- És jöttek a sikerek.- A fél ország irigyelt min­ket! Azonnal láttuk, hogy a há­rom falu efféle egyesítéséből olyan egyedülálló és szakmai­lag kuriózumnak számító re­pertoárt tudunk összehozni, amit rajtunk kívül kevesen ké­pesek színpadra állítani. Mind­három faluban volt háttér­munka, amely még az ötvenes évekre nyúlik vissza. Az asz- szonyokban benne volt a nosz­talgia és a vágy az éneklés iránt. Szakmailag egyedülálló kincs rejlett bennük, jellegzete­sen mátraaljai forrásokból táp­lálkozva. Nagyon sok népzenei találkozót szerveztünk, és hív­tak is minket az ország szinte minden régiójába. Voltak rá­dió- és tévéfelvételeink, de a legemlékezetesebb az maradt, amikor Szörényi Levente kért fel bennünket, hogy az Attila című rockoperában énekeljük el a népzenei betéteket. Emlé­kezetesek továbbá a külföldi vendégszereplések is. Az or­szágos minősítési rendszerben mindig aranyérmet értünk el, sokféle díjazásban részesül­tünk. Most pedig megkaptuk az Arany Páva kitüntetést.- A jövő tervei...?- Ennyi eredmény és az anyagi szűkösség mellett a szinten tartás a fő cél. Nagyon sok meghívást kapunk, és sze­lektálnunk kell közöttük. Mint a gálán is látható volt, az után­pótlásunk biztosított. Ma már a nagymamák az unokáikat is hozzák. Kép és szöveg: Fáczán Attila Patai színpadon - az Arany Páva-díjért

Next

/
Thumbnails
Contents