Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)
1996-08-31 / 203. szám
1996. augusztus 31., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Egy visontai diák reményteljes ívelése Mondatnyi hír volt nemrégiben lapunkban, inkább csak névemlítés egy szép sikerről. Az egri székhelyű Független Alkotók Országos Szövetségének pályázatán az általános iskolások kategóriájában a kisepika műfajban jeleskedett a visontai Szűcs Emese, mindenki, mást maga mögé szorítva. Első olvasásra is megragadó a helyezés. Ha pedig hozzávesszük, hogy voltaképpen 680 pályázó — 132 külföldi - összesen 1420 munkájából választották a még csupán az ősztől nyolcadikos diáklány remekét a legjobbak közé, még inkább figyelmet érdemlő a teljesítmény! Maga a szerző sem akarja elhinni, pedig lett volna már ideje hozzászokni a dicsőséghez.- Nem úgy indultam, hogy ekkora lesz a siker - magyarázza a vakáció alatt is tantermükben, ahol éppen szakköri munkájukat hagyták abba, s már búcsúzna maga is a társaitól. - Mindig szerettem az irodalmat. Szinte kezdettől elég jól fogalmazok, már verseket is írtam, ötödikes koromtól pedig érzem, hogy az érdeklődésem, munkám talán meghaladja az átlagosat, a győzelemre mégsem gondoltam. Csupán megragadtam a lehetőséget, amire a tanárnőm, Tóthné Papp Ildikó hívta fel a figyelmemet. S próbálkoztam. Az eredmény minden álmomat felülmúlta!- Szívesen olvasok, könyvet és újságot bújok, amikor csak tehetem. Biztosan nagy hatása van rám. Ám - úgy érzem - leginkább iskolánk dráma szakkörében formálódom. Két éve kértük, kezdeményeztük, hogy jobban is elmélyülhessünk abban, amit kedvelünk. Ne csak a tanítási órákon, hanem délutánonként is együtt lehessünk. S ha oldottabb, köny- nyedebb, játékosabb formában is, de tovább fejleszthessük képességeinket. Szerencsére meghallgattak bennünket, s azóta rendszeresek az ilyen találkozásaink. A kis irodalmár (magától nem mondaná!) - mint megtudom a búcsúzkodóktól rövid beszélgetésre szintén félrehívott tanárnőjétől - máskor is indult már pályázaton. Tavaly negyedik lett kategóriájában a meseírók megyei versenyén, amelynek döntőjébe a hat legjobb között hívták. Egyik versét szavalta is a gyöngyösi tévében. Iskolai újságjuknak ha nem is szerkesztőbizottsági tagja, úgyszólván állandó írója, segítője. S ahogyan élvezi a szakköri dráma- pedagógiát, csaknem úgy vonzódik például a számítástechnikához, vagy éppenséggel a ko- budóhoz. Szinte mindenféle intézeti rendezvény mozgatója. Talán bele is betegedne, ha valamiből véletlenül kimaradna! Roppant kreatív egyéniség. Saját hangjával már költeményt is megzenésített. Tóth Árpád egyik remekét iparkodott továbbszépíteni a maga módján. Eddig még kitűnő volt a bizonyítványa, s azon van, hogy így is maradjon. Jövőre gimnáziumba készül. Ha pedig majd befejezi a tanulmányait - mondja a kislány -, a sajtó boldogítaná leginkább. Valahol az irodalom közelében persze... (-ni) Új könyvbe foglalták Detket Szerényen „kézikönyv jellegű történelmi népszerűsítő dolgozat" -nak nevezi dr. Szecskó Károly azt a monográfiát, amelyet Detkröl készített, s az érdeklődő a község első könyveként vehet a kezébe az idei augusztustól. A helység címerével is ékesített, fényezett kartonkötésű, fekete-fehér és színes fotókkal - Dallos Csaba, Dózsa Balázs képeivel -, rajzokkal illusztrált új mű a szerzője által ítéltnél valójában értékesebb kiadvány. Olyan, amivel a település és önkormányzata méltóképpen fejezte ki tiszteletét a szülőföld, illetve a honalapítók emléke iránt, s a millecentenáriumot kétségkívül feledhetetlenebbé tette. A szép megjelenésű kötet - mint Pelle Sándor polgármester az ajánlásában is kiemeli: sok, a helybeliek előtt eddig még ismeretlen dokumentummal gazdagítja az olvasó ismereteit. Dr. Szecskó Károly vitathatatlan érdeme, hogy igen körültekintő, alapos vizsgálódást végzett, amikor a históriában búvárkodott, s olykor az egyes részleteknél is időzött. Munkájának tizenhat fejezete 1291-től, a falu nevének első okleveles említésétől napjainkig igen sokoldalúan foglalkozik Detkkel. A falu fordulatos - zivataros és derűsebb - századai mellett utolsó évtizedeink, a rendszerváltást követő idők, jelenünk eseményeit, eredményeit sem hagyja észrevétlenül. A régi hiányt pótló, talán Detk környezetében is keresett érdekes, olvasmányos mű minden bizonnyal elnyeri a közönség tetszését. Gy. Gy. Nagy fejlesztés finise a VAMAV-nál Azokat a féléves célkitűzéseket, amelyek tervezve voltak, elérték. Sőt bizonyos értelemben - mivel igény jelentkezett - túl is teljesítették Gyöngyösön, a VAMAV Vasúti Berendezések Kft.-nél. S Kelemen Árpád ügyvezető igazgató szerint így van ez rendjén, mert nyilvánvalóan vasutat építeni akkor lehet, amikor jó idő van. Ilyenkor kell biztosítani azokat a termékeket, amiket a vasúti pályába beépítenek. Elsősorban a Budapest - Hegyeshalom közötti vonalat, mint kiemelt vasúti beruházást említi az igazgató, amelynek kitérői, felépítményi szerkezetei a mátraalji nagyüzemben készülnek. Nagy sebességű pálya lesz ez, aminek a végleges befejezési határideje 1997. Gyakorlatilag most folynak az utolsó munkálatok, amik majd biztosítják azt, hogy ezután Budapestről Bécset már alig több, mint 2 óra alatt elérhesse az utas. A közelmúltban adott a Magyar Államvasutak egy újabb megrendelést, így lényegében a második fél év is le van kötve. Ez a munka folyamatosságát biztosítja a VAMAV-nál. A napokban pedig horvát delegáció járt Gyöngyösön. Már többször tárgyaltak az üzletemberekkel, mert érdeklődnek a ' gyöngyösi termékek iránt. Egyelőre sajnos finanszírozási problémáik vannak, de a kft. vezetése reméli, hogy előbb-utóbb ebből is megrendelés lesz. Szeretnék az exportot is felfuttatni Gyöngyösön. Ez nehéz, mert a piac nagyon fel van osztva. Egyetlen konkrét megrendelést kaptak Kassáról, egy szlovák ipari területre kell majd elkészíteni az úgynevezett vágánykifonódást. A megrendelők elmondták, hogy esetleg kell még egy újabb ilyen gyártmány is ebben az évben, míg jövőre további 5-6, ám a dolog még tárgyalási szinten van. Az igen jelentős technológiai fejlesztésre, a svájci hegesztőberendezés beszerzésére és üzembe »helyezésére rákérdezve Kelemen Árpád ügyvezető igazgató elmondta, hogy a kitérők keresztezési középrészének a két fő alkatrészét várhatóan még az idén Gyöngyösön he gesz tik össze. Ezért indították el tavaly őszszel azt a nagyberuházást, amely már nagyon előrehaladott állapotban van. A kisegítő berendezések zömében elkészültek, s a gép műszaki átvételére is sor került. így remélhetőleg szeptember közepén megkezdhetik a kísérleti hegesztéseket a VAMAV-nál. Korcsog Béla Ismét remekelt a Burda versenyén A nagyrédai Mészáros Éva már nemcsak sokéves olvasója, hanem régi személyes ismerőse, mondhatni, hogy barátja is a nemzetközi hírű Burda divatlapnak. A fiatalasszony a folyóirat rendszeres versenyein történt részvételeivel, sikeres szerepléseivel erősítette meg a kapcsolatot. Két esztendeje - mint írtunk már erről - a kötésben lett első, tavaly a varrásban szerezte meg a szintén előkelőnek számító 4. helyet. Míg az idei nyáron a hímzésben győzött! Ez utóbbi jutalmaként a férjével együtt négynapos párizsi kiállításon vehetett részt. A francia fővárosból e hét elején visszatért bajnokkal - kellemes, kedves otthonukban, mini struccfarmjuk melletti lakóházukban beszélgettünk az élményekről és a további tervekről.- A kötés után már tavaly szerettem volna a hímzésben is indulni, de akkor ilyen versenyt nem hirdettek - idézi a történteket a Mészáros család ifjú asszonya. - A világért sem akartam ennyiben hagyni, így most újra próbálkoztam. S örülök, hogy nem bántam meg.- Mi volt a feladat?- A DMC, egy nagy fonalgyártó francia cég is szervezője, rendezője volt a versenynek, s ilyenformán a kategóriánkban 6 állított követelményt elénk. Az ő anyagából s színcsoportjából kellett elkészíteni a remeket, amihez tulajdonképpen két hónap állt kinek-kinek a rendelkezésére odahaza. Én mellényre vállalkoztam, a saját használatomra készített kis ruhadarab díszítésével próbálkoztam.- Tűfestés technikával végeztem a munkát, a magam rajza alapján. Modern a minta, s a ruházat hordhatóságát külön méltányolták. A budapesti József Attila Színházban kiállításon láthatta a nagyközönség.- Varrásban, hogy úgy mondjam, csak „mellesleg” indultam. Szintén mellénnyel, de szarvasbőr anyagból. Ehhez már Bakos Lászlóné gyöngyösi népi iparművész rajzolta, adta a mintát. A többi maradt rám. Amikor aztán végeztem vele, ezt is díszítettem. Gömöri hímzéssel, tizenkétféle öltéstechnikával. Amit már színpadon is bemutattam.- Sorsom fintora, hogy az elődöntőből ugyan másodikként jutottam a döntőbe, de ott helyezést sem kaptam. Később pedig a mezőkövesdi, hagyományos, most XXI. Országos Kisjankó Bori hímzőpályázaton és kiállításon egyenesen elutasították.- Milyen volt Párizs?- Sajnos, négynapos zsúfolt programunkba sem fért bele minden, de azért szerencsére sok mindent láttunk, élveztünk a párommal.- Jártunk a Notre-Dame- ban, megcsodáltuk a Montmartre festőit, megnéztük a hegy tetején a Sacré Coeur-t, s szállodánk közelsége miatt rácsodálkoztunk a Moulin Rouge- ra. Sétáltunk a Monceau-park-’ ban, a régi főváros határában, láttuk a Sorbonne-t, aztán Párizs harmadik diadalívét. Egy kicsit felkapaszkodtunk az Eif- fel-toronyba is, sétahajóztunk a Szajnán. Reggeltől késő délutánig gyönyörködtünk a Louvre- ban, andalogtunk a Champs- Élysées-n, s természetesen voltunk Versailles-han. A zenélő szökőkutas mesés díszkertben, a fogalommá vált palota éppen látogatható 25 termében...- Jövőre is benevez?- Természetesen! Esztendő múlva azonban már gyermekruhákkal indulok, hogy két kisfiúnknak, Dávidnak és Gergelynek is jusson az élményekből, ha netán megint jól szerepelnék. S pályázom két év múlva is! Már be is jelentettem a Burdának, hogy akkor a varrásban már a haladók között, struccbőrböl csinálok majd valamit. Ha már saját struccunk is van a háznál..!- Apropó! Mi van a strucc- tenyészetükkel?- Gyarapszik az állományunk. Már majdnem tíz kicsink is van a három „felnőtt” mellett. Bémevelésre adtuk őket, itthon csak a nagyokkal foglalkozunk. Az idén negyvenöt tojás került ki az óljukból... Ez utóbbi egyben ötletet is adott további munkámhoz. Mostanában tojásfaragással is kísérletezgetek. Gravírozó fúróval készítem a mintát. Persze, egyelőre csak a magam gyönyörűségére, szórakozására... (gyóni) A nagyfügedi gazdálkodásról A nagyfügedi „gázteher” ugyan nagy súllyal nehezedik a helyi önkormányzatra, ám számottevőbb . iskolai. fejlesztést azért az idén is kiszorított költségvetéséből, s a tanévkezdéshez kifizette a kisdiákok könyveinek felét. A tervezettnek lényegében megfelelő első félévi gazdálkodásról a képviselő-testület csütörtökön tárgyalt. Gyöngyösön is lesz szüreti bál Gyöngyös szeptemberi Mátrai Szüreti Fesztiválját a rendezők először színesítik bállal is, a hajdani híres mulatságok felelevenítésére. A hagyományteremtőnek szánt mostani vigalomra a főiskola aulájában kerül sor a város jobbulásáért fáradozó polgárok meghívásával. Szabályozzák a solymosi forgalmat Az új oktatási év indításáról, a belterület közlekedési szabályozásáról tárgyaltak csütörtöki ülésükön Gyöngyössolymos képviselői. Ugyanekkor - több más mellett - a két háziorvosi körzet egészségügyi munkája tárgyi feltételeinek további javítása is szóba került. Iskolajubileum a Felső-Mátrában Az idén százesztendős a Felső- Mátra első általános iskolája. A centenárium alkalmából a már régóta más célra használt mát- raszentlászlói épületben tartják Mátraszentimre község mai oktatási intézményének szeptember 1-jei tanévnyitóját. Kritikus csőtörések Halmajugrán Kritikussá vált a helyzet a hal- majugrai - immár csak volt - játszótéren, a föld alatti csővezeték nyáron történt közel 10 törése miatt. Ezért e hét közepén hozzáláttak a tönkrement hálózati szakasz kiiktatásához és más helyen történő pótlásához. A tegnapra befejezett munkák idején lajtkocsikkal hordták az ivóvizet a körzet lakosságának. Jubilál a Mátrai Egyesült Pávakör Gyöngyöspatán, az augusztus huszadiki, millecentenáriumi rendezvények egyik fő eseménye volt a Mátrai Egyesült Pávakor gálaműsora. Neves szakemberekből álló zsűri minősítette is egyben a 25. születésnapját ünneplő hagyomány- őrző csoportot, amelynek így az Arany Páva Díjat adományozta. Vezetőjükkel, Némethné Süveges Zsuzsával beszélgettünk a negyedszázados múltról és a jövő elképzeléseiről. Huszonöt évvel ezelőtt, a Röpülj Páva-mozgalom keretén belül a patai asszonyok kezdeményezésére alakult a csoport, amelynek akkori vezetője Szeghalmi Agnes volt - kezdte a beszélgetést Némethné. - A ragyogó hangzás és az egyedülálló népviselet már az első fellépés után meghozta a sikert. Pedig a társaság akkor még csak pataiakból állt.- Jelenleg szűcsi, gyön- gyöstarjáni és patai férfiak, asszonyok alkotják az együttest.- Mivel fő szponzorunk - a Gyöngyszöv Afészen kívül — akkoriban a három falut tömörítő Mátrai Egyesült Mgtsz volt, így az elnöke, dr. Németh András arra kért, hogy a támogatásért cserébe a csoport is a három faluból tevődjön össze. A téesz vezetősége közölte velünk, hogy ők mindent megteremtenek, mi csak a szakmai munkával törődjünk.- És jöttek a sikerek.- A fél ország irigyelt minket! Azonnal láttuk, hogy a három falu efféle egyesítéséből olyan egyedülálló és szakmailag kuriózumnak számító repertoárt tudunk összehozni, amit rajtunk kívül kevesen képesek színpadra állítani. Mindhárom faluban volt háttérmunka, amely még az ötvenes évekre nyúlik vissza. Az asz- szonyokban benne volt a nosztalgia és a vágy az éneklés iránt. Szakmailag egyedülálló kincs rejlett bennük, jellegzetesen mátraaljai forrásokból táplálkozva. Nagyon sok népzenei találkozót szerveztünk, és hívtak is minket az ország szinte minden régiójába. Voltak rádió- és tévéfelvételeink, de a legemlékezetesebb az maradt, amikor Szörényi Levente kért fel bennünket, hogy az Attila című rockoperában énekeljük el a népzenei betéteket. Emlékezetesek továbbá a külföldi vendégszereplések is. Az országos minősítési rendszerben mindig aranyérmet értünk el, sokféle díjazásban részesültünk. Most pedig megkaptuk az Arany Páva kitüntetést.- A jövő tervei...?- Ennyi eredmény és az anyagi szűkösség mellett a szinten tartás a fő cél. Nagyon sok meghívást kapunk, és szelektálnunk kell közöttük. Mint a gálán is látható volt, az utánpótlásunk biztosított. Ma már a nagymamák az unokáikat is hozzák. Kép és szöveg: Fáczán Attila Patai színpadon - az Arany Páva-díjért