Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-31 / 203. szám

2. oldal Megyei Körkép 19%. augusztus 31., szombat Vérpezsdítő dallamok Tegnap jókedvű, friss tempójú, látványos zenei programok fo­gadták a vásárra látogatókat. Lírai angol keringővei kezdte a Botond Béla tánctanár vezette Agria Társastáncklub kilenc párja versenytánc-bemutatóját. A standard táncok előadásánál nagyestélyi ruhákban forogtak a lányok, szmokingban, frakk­ban a fiúk. Vérpezsdítő, spanyol eredetű tangóra, a bálok örök­ifjú táncára, a bécsi keringőre, quick-stepre és slow-foxra járt a lábuk. Forró, Latin-Amerikát idéző hangulatban, erőteljes, gyors ütemű zenére, szabadabb, színes ruhákban ropták a szam­bát. Eljárták a szerelmesek tán­cát, a rumbát, valamint a vi­dám, játékos hangulatú csacsa- csát. „Ringó vállú csengeri vio­lám, kisangyaloml Gyúrjad, gyúrjad, sej, de ma a bokám le­táncolom/ Ringasd, rezgesd rezgő vállad, magadhoz csalj! Hét határban nincs szebb ná­lad, ihaj-csuhaj” - énekelte Szi­lágyi Olga, a Gárdonyi Géza Színház színművésze a Marica grófnő című operett egyik dalát Szepesi György szintetizátorjá­tékára. Színészkollégáival, Bó­kái Máriával, Ivády Erikával, Vókó Jánossal, Húsé Csabával népszerű musical- és operett­részletekkel szórakoztatták a közönséget. (császi) Kopjafa Árpád emlékére Tanévnyitó a Lenkey honvéd gimnáziumban Az Országgyűlés elnöke, Gál Zoltán is részt vesz az egri Len­key János Honvéd Gimnázium vasárnapi ünnepségén, amely 310 diák tanévnyitója, s egyben millecentenáriumi megemléke­zés. Ebből az alkalomból kopjafát is avatnak. A hivatásos katonai utánpót­lást az egri intézmény a most kezdődő oktatási évben 12 osz­tállyal segíti. Vasárnap délelőtt 10.30-tól 310 diák számára megkezdődik a tanév.- Közülük 91 elsős tesz fo­gadalmat az ország 12 megyé­jéből - említi Nagy Gábor alez­redes. Hevesből most tizenket- ten lesznek, akik beülhetnek a Lenkey-gimnázium padsoraiba. Az igazgató a nap jelentőségét kiemelve még hangsúlyozta:- A megyeszékhely ország­gyűlési képviselőjének, Korózs Lajosnak a közbenjárására ven­dégül láthatjuk dr. Gál Zoltánt. Az Országgyűlés elnöke mond ünnepi beszédet, hiszen nem­csak tanévnyitót tartunk, hanem millecentenáriumi megemléke­zést is. Ennek tiszteletére avat­juk fel Jónás Imre egri faszob­rász Árpád-kopjafáját. Az elsősök már a hét eleje óta a Bem téri kollégium lakói. Átvették különféle felszerelése­iket, így díszöltözetüket és a tanszereket is. Az elmúlt napok előképzési programjaként a ka­tonás alakiságból is elemi jár­tasságra tettek szert. (budavári) Fényszimpózium Egerben Szeptember 1-4. között tartják Egerben az I. Nemzetközi Fényszimpóziumot. S hogy mi­ért éppen nálunk és miért éppen most? Nos, fél évtizede került megyeszékhelyünkre a világ­hírű képzőművész, a 90 éves Kepes György életművének egy jelentős része. Vasárnap 11 órakor a Kepes-központban nyitják meg a rendezvényt. Délután 4-kor az MMK-ban Dohnál Tibor egri festőművész nyitja meg a finn művészek csoportkiállítását. Öt órakor az Ifjúsági Ház Galériájában ma­gyar művészek hasonló témájú munkáiból nyílik tárlat. Mire jó a kézfejdiagnózis? A nyár után ismét szervez prog­ramokat tagságának az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület. Az őszi első foglal­kozást szeptember 4-én, szer­dán 16 órától tartják az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium ebédlőjében (Ifjúság u. 2.). Ekkor a gyöngyösi Bártfai Gyuláné természetgyógyásszal készít nyilvános riportot Pécsi István újságíró, a Szellemvilág című folyóirat felelős szerkesz­tője. A meghívott gyakorlati bemutatókkal színesített ízelítőt ad átlagon felüli felkészültsé­géből, felvillantva a kézfejdiag­nosztika és a csakraterápia for­télyait. Az egyik módszer a ba­jok felfedezését könnyíti meg, a másik tippeket ad ahhoz, hogy igen rövid időtartamú energia­kezeléssel miként enyhíthetők a különböző problémák. A megújított igazolvánnyal rendelkezők ingyen vehetnek részt a rendezvényen, amelyre új érdeklődőket is várnak. A kézművesek múltja a jelenbe épül be Együttműködési ajánlatok a holland és svéd nemzeti napon Eseményekben gazdag szakmai programok részesei lehettek tegnap az érdeklődők az Agria Vásárban. Az érdeklődők, a meghívott vendégek sokasága volt részese a fórumoknak. Kora délelőtt az érsekkerti Li­get kaszinóban tartották a hol­land nemzeti napot. Németh Ákos, az Egervin Borgazdaság Rt. vezérigazgatója, a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara külügyi munkabizott­ságának elnöke megnyitójában kiemelte a múlt évi Vásár Ag- riában elkezdett holland kap­csolatok kiszélesítését. Ezt kö­vetően Chris W. L. De Bouter, a Hága-Delfti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára el­mondta: Hollandia 1958 óta tagja az Európai Uniónak, és akkori csatlakozását a vállal­kozók vegyes érzelmekkel fo­gadták. Ez ma - az EU teljes körű tagságot megelőzően - jellemző a magyar üzleti élet képviselőire is. Felvázolta az európai közösség történetét a megalakulásától napjainkig. Emlékeztetett: sok vita után, 1993-ban teljes belső piac jött létre a tagországok között. Döntés született a közös pénz bevezetéséről és a közös vé­delmi politikáról is. Cél, hogy az importvámokat eltöröljék, és közös unió alakuljon ki. 1999-ben megszüntetik a tag­országokban az általános for­galmi adót. Alapvető az árupi­aci szabad verseny, ám ennek csorbítását kellő szabályozás­sal megakadályozzák. Fontos­nak vélte a közös regionális politikát is. Miután a tagorszá­gok különböző fejlettségűek, ezért programot dolgoztak ki a gazdaságilag gyengébben fej­lettek felzárkóztatására. Ennek érdekében 1994 és 1999 között 15,4 milliárd ECU-t költenek az érintettek megsegítésére. A továbbiakban Szilágyi István, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium osztályve­zető-helyettese és Molnár László, a tárca holland refera- túrájának vezetője beszélt a magyar-holland gazdasági együttműködésről, az üzleti lehetőségekről. A résztvevők arról is értesülhettek, hogy a nyár elején a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tíztagú küldöttsége tárgyalt Hágában. Együttműködési megállapodást írtak alá a Hága-Delfti Kereskedelmi és Iparkamarával, és üzletembe­rek találkozójára is sor került. Érdeklődés kísérte a Heves Megyei Kézműves Kamara szakmai napját az Eszterházy tanárképző főiskola B-épüle- tében. Itt megjelent megyénk több országgyűlési képviselője is. Az esemény érdekes szín­foltja volt annak a kiállításnak a megnyitása, amely Heves megye és Eger kézművesipa­rának főbb történeti emlékeit mutatta be. Ehhez kapcsoló­dott dr. Nemes Lajosnak, a Heves Megyei Levéltár fő­levéltárosának előadása, aki a kiállítást is rendezte. Utalt arra, hogy 1455-ből maradt fenn Hédervári püspök okle­vele. ő az első céhleveleket adományozta egri mesterek­nek. Később a kézművesség szerepe Egerben kiemelkedő fontosságúvá vált. Akadtak olyan mesterek, akik nemcsak az iparból, hanem a szőlőter­melésből is éltek. Dr. Kaszás Mária, a Magyar Kézműves Kamara főtitkára elismeréssel szólt a bemutató­ról, arról a törekvésről, hogy a Heves megyeiek igyekeznek visszaállítani a kézműves elő­dök fényét. Aláhúzta: ma 20 területi kamara dolgozik az országban, s az elmúlt év szel­lemi értékekben és techniká­ban is sokat hozott. A tagok száma mintegy 130 ezer, s eb­ből 113 ezren fizetnek tagdíjat. Leszögezte: Európában a ka­marai önkormányzatoknak lét- jogosultságuk van. Várható, hogy az Országgyűlés hama­rosan módosítja a vállalkozói törvényt, és a jövő évtől a vál­lalkozói igazolványokat a ka­marák adják ki. Herman István, a Heves Megyei Kézműves Kamara el­nöke elmondta: megfelelő „ön­tisztulás” után a szervezet el­kezdte munkáját. Ma 3800 tag­juk van, ám ez lényegesen el­marad a tervezett hatezertől. A megyében tevékenykedő más gazdasági kamarákkal megál­lapodásra jutottak a megfelelő regisztrációról, az „átfedések” jövőbeni elkerüléséről. Ki­emelte: a Münsteri Kézműves Kamarával, az Egri Ipartestü­lettel és a megyeszékhelyi ön- kormányzattal 20 millió forint értékű karosszéria-műhelyt hoztak létre, amellyel az or­szágos élvonalba kerültek. A szakképzési intézményekben is igyekeznek népszerűsíteni a műhely által nyújtott oktatási lehetőséget. Hangsúlyozta: a kézműves kamara egyik ren­dezője az Agria Vásárnak, és hatvan négyzetméteren lehető­séget biztosítottak a megye kézműveseinek a bemutatko­zásra. Ezután dr. Zagyva Béla, az APEH Heves megyei igazga­tója a vállalkozásokról és az adózásról tájékoztatta a részt­vevőket. Pálfy István, a kéz­műves kamara oktatási igazga­tója pedig a szakember-, il­letve a mesterképzés tapaszta­latairól beszélt. Á meghívottak beszélgetést folytattak az or­szággyűlési képviselőkkel és a kamarai vezetőkkel. Kora délután a Liget kaszi­nóban az Egerrel partneri kap­csolatban levő finnországi Pori delegációja tartott sajtótá­jékoztatót. Ezen részt vett dr. Ringelhann György, a megye- székhely polgármestere is. Bemutatták az 1558-ban alapí­tott és ma négy kikötővel ren­delkező tengerparti várost, ahol az ipar és a kereskedelem mellett fontos a gyógyvízi tu­rizmus is. Jelenleg hatezer vál­lalkozó tevékenykedik ott, és az egriekkel való kulturális együttműködést gazdaságival is bővíteni kívánják. Ezután ugyanott rendezték a svéd nemzeti napot, amelyen Sörén Lundvall, a skandináv ország budapesti nagykövet­ségének ügyvivője magyar nyelven köszöntötte a résztve­FOTÓ: MAJOROS TAMÁS vöket. Sture Hermasson, a He­ves megyével partneri kapcso­latban levő Vármland megye önkormányzatának tagja szólt a négy éve tartó együttműkö­désről, amely elsősorban kul­turális jellegű, ám szeretnék gazdasági kapcsolatokkal is szélesíteni. Elmondta, hogy az Európai Uniótól kapott támo­gatást megyéjük gazdasági fej­lesztésekre fordítja, figye­lembe véve a környezetvé­delmi feltételeket, a foglalkoz­tatást, a szakmai képzést. Bert Jonsson, a Svéd Keres­kedelmi Tanács képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy segítenek a kis- és középvál­lalkozóknak a külföldi partne­rek felkutatásában. E program­jukban Heves megye is szere­pel. Ennek érdekében kapcso­latot alakítottak ki az itteni ke­reskedelmi és iparkamarával. Az idén májusban 25-30 me- gyénkbeli vállalkozást keres­tek fel, hogy pontosan tájéko­zódjanak üzleti tevékenysé­gükről. Ennek birtokában köz­vetítenek a svéd vállalkozók között, s novemberben Eger­ben tartanak Vármland megyei üzletemberekkel találkozót, amelytől piacokat remélnek. Mentusz Károly A tárlóban az egri kézművességre utaló iratokat mutattak be Felnémeten, Egerben Hétvégi búcsúk A felnémeti római katolikus templom búcsúját ebben az év­ben szeptember 1-jén, vasárnap tartják. A szentmisék 8 és 10 órakor lesznek, ez utóbbit dr. Berkes László kanonok, felné­meti apát, miskolci plébános ce­lebrálja. Ezt követően hagyo­mányos körmenet lesz a temp­lom körül. A Szentatya látogatása miatt ebben az évben az egri Kisasz- szony-búcsút nem a hónap má­sodik vasárnapján, hanem most, szeptember 1-jén rende­zik meg. Vasárnap délelőtt tíz órakor Zajacz Ernő bátori plébános mond ünnepi szentmisét, dél­után négy órakor pedig Kocsik Árpád mátraszentimrei esperes plébános végzi a szertartást a Kisasszony-templomban. Hamarosan az épület ünnepélyes felavatására is sor kerül Új tornatermet adtak át Egerben Hófehér falak, fényes, lakkfelületű sportpadló, tusolóval fel­szerelt öltözők fogadják az idei tanévtől az egri Deák Ferenc Római Katolikus Általános Iskola sportolni vágyó tanulóit. Az intézmény új tornatermét tíz hónapnyi munka után im­máron igénybe vehetik a tanárok és diákok egyaránt.- Az egri iskolák közül egye­dül nekünk nem volt sporto­lásra alkalmas termünk - mondta el érdeklődésünkre Kékesi Györgyné, az oktatási intézmény igazgatója. — S amikor effajta igénnyel lép­tünk fel az önkormányzatnál, az ügyben illetékesek azt nyi­latkozták, hogy teljesen feles­leges lenne felépíteni egyet, hisz ott van a közelünkben a hatalmas városi sportpálya. Az elmúlt években - a sportlé­tesítményi igazgatósággal kö­tött megegyezésünk alapján ­testnevelési óráinkat a stadion területén lévő edzőteremben tarthattuk meg. A bérleti szer­ződés következtében naponta délelőtt 10 órától délután 2 óráig vehettük igénybe a he­lyiséget.- Gondolom, ez nem volt a legszerencsésebb megoldás...- így igaz, egy seregnyi problémát okozott. Többek között gondot jelentett az is, hogy a gyerekeknek télen, kimelegedve kellett a két épü­let közötti utat megtenniük, ami - talán nem is kell külö­nösebben magyaráznom nem a legkellemesebb, hogy az esetleges meghűlésről már ne is szóljak. Az igazgatónő elmondta még, hogy az iskola az egy­házhoz fordult, s együtt keres­tek megoldást a problémára. Seregély István egri érsek se­gítségével németországi kato­likus egyházak adományaiból sikerült 40 millió forintot elő­teremteni az intézmény saját tornatermének felépítésére, amelyhez a város 500 ezer fo­rinttal járult hozzá. A tantestü­let tervei szerint hamarosan ünnepélyesen is felszentelik az iskola kétszintes mellék- épületét, amelynek terveit Thoma Emőke készítette. (hancsák) Az érdeklődés folyamatosan növekszik A televízió a vásár tűkre Ahogy telnek a napok, egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a régió közönsége a Vásár Agri- ában felé. Ez a tévés adásoknak is köszönhető, hiszen az Egri Városi Televízió ebben az idő­szakban mindennap másfél órás különkiadással jelentkezik, s közreadja a vásárban történte­ket. A már ismert telefonvona­lai annyira megterheltek ezeken az estéken, hogy sokan panasz­kodnak, mivel nem sikerül részt venni a népszerű vásári játéko­kon. Sajnos, véges a visszahív­ható nézők száma, amiért is a televíziósok türelmet és elné­zést kémek. A napi különkiadá­sokban változatlanul nagy si­kert arat a „vásári üzenetek” című rovat, amely miatt sokan keresik a televíziós stábot, hogy megszólalhassanak a nagykö­zönség előtt legalább egy né­hány kedves szó erejéig. Sokan kísérik figyelemmel a többi, komolyabb témájú mű­sort is. Tegnap este Katona Béla, a hazai idegenforgalom vezető személyisége szólalt meg, de számot vetettek a tévé­sek a kézműves kamara helyze­tével is, s más problémákban is állást foglaltak vendégeik. Egyértelművé vált e napok­ban, hogy a nyilvánosság erejé­vel sok ellentmondást lehet tisztázni, vagy fel lehet hívni azokra a figyelmet. így az EVT esténként a vásár tükrévé válik, segít továbbvinni, kiteljesíteni mindazt, amit a szakemberek, a kereskedők és a vásárlók az üz­leti élet fejlesztéséért igyekez­nek tenni a Vásár Agriában időszaka alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents