Heves Megyei Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 177-203. szám)

1996-08-30 / 202. szám

4. oldal 1996. augusztus 30., péntek Eger Körzete Tamaszentmárián segítik a diákokat Az általános iskolások már ko­rábban - a tankönyvvásárlás idején - megkapták a 2-2 ezer forintnyi segélyt a tarnaszent- máriai polgármesteri hivatal­ban. Most a közép- és felsőfokú tanintézetek diákjaira gondolt az önkormányzat. Tanulmányi költségeikhez 3-3 ezer forint támogatást szavazott meg a képviselő-testület. A szociális ellátásról tanácskoznak Baktán A cigánytelep meglátogatása után tanácskoznak a képviselők 5-én délután. A testületi ülés témája a szociális ellátások. Szó esik még az első fél év gazdálkodásáról, valamint a csődtörvényről. Az egerbaktai általános iskolában tanuló gye­rekek ingyen kapják meg a tan­könyveket, a közép- és főisko­lások kétezer forintot vehetnek át. A jövő héten pénzt osztanak Bekölcén ...azoknak a középiskolai tanu­lóknak, akik bemutatják iskola­látogatási igazolásukat a pol­gármesteri hivatalban. A szoci­ális bizottság 2500 forintot sza­vazott meg számukra. Az álta­lános iskolások 1500 forintot kapnak. Kapós lett Noszvaj a jegyzőjelölteknek Nyolc jelentkező - 5 nő, 3 férfi - adta be pályázatát a noszvaji jegyzői állásra. A képviselő- testület ma este hallgatja meg egyenként a pályázókat. A nyertes szeptember 16-án fog­lalhatja el hivatalát és három­szobás szolgálati lakását. Verpeléten megszűnt a cigányönkormányzat Bár a falu lakosságának 20 szá­zaléka a kisebbséghez tartozik, mégis megszűnt Verpeléten az önkormányzatuk. A tíztagú tes­tületből mindjárt az alakulás után lemondtak négyen, majd újabb és újabb visszalépő je­lentkezett. Már csak ketten ma­radtak, ez pedig kevés az ön- kormányzathoz. Ebben az évben is indítanak kezdő tanfolyamot Dugóhúzó után önálló repülés Készülődés a felhők közé Nem túl rózsás az egri repülő­klub helyzete Makiáron. Ke­vés a pénz, de repülni mégis­csak szeretnének a pilóták. Nekik ez a hobbijuk, az éle­tük. Ezt be is bizonyították, hisz a nyáron háromhetes tá­bort szerveztek, ahol minden­nap felemelkedtek „zajtalan madarukkal”. Hogy hogyan lehet valaki­ből vitorlázópilóta? Erre kap­tunk választ Békési Zoltán szakmai vezető és oktatótól.- A vállalkozó szelleműnek először egy orvosi alkalmas­sági vizsgálaton kell átesnie. Ha megfelel a követelmé­nyeknek, következhet az elmé­leti képzés, ami októbertől márciusig tart. Itt aerodinami­kát és egyéb tárgyakat tanul­nak a jelentkezők. Sikeres vizsga letétele után áprilisban kezdődhet a gyakorlati okta­tás.- Mikor repülhet valaki egyedül? ■ Először az egyenes repü­lést gyakorolják, majd fokoza­tosan tanulják meg a felszál­lást, a leszállást. Ezután jön a kötélszakadási gyakorlat, mű­szer nélküli repülés, s a dugó­húzó gyakorlása. Ezek azért szükségesek, hisz bármikor előfordulhat egy váratlan mű­szerhiba vagy más gond, amire jobb felkészülni. Ha mindezen, s legalább 56 fel­szálláson túljutottak, követ­kezhet az egyedüli repülés. Öt iskolakor megtétele után kapja meg a B vizsgát.- Mi jöhet még ezután?-Természetesen ez csak az alap. A következő lépcsőfok a C vizsga, már egy kicsit bo­nyolultabb feladat. Folyama­tos tízperces repülés, valamint termikfeladat a követelmény. A további vizsgák időtartam-, és egyéb repülésekből állnak. D vizsgát, azaz ezüstkoszorút öt óra, ezer méter tiszta ma­gasság és 50 kilométer lerepü­lésével, E vizsgát 300 kilomé­ter és 3000 méter tiszta ma­gasság elérésével kaphatnak. Az arany- és gyémántkoszorút további magasságok és kilo­méterek után.- Az idei tábor alatt milyen eredmények születtek?-A csoportból ketten sze­reztek B vizsgát, volt két 300 kilométeres céltávrepülőnk, s egy 450 kilométert teljesítő távrepülőnk.- Az idén is indítanak újabb tanfolyamot?-Igen, októberben szeret­nénk megkezdeni az utánpót­lás képzését, amire - reméljük - minél többen fognak jelent­kezni. Szeptembertől járjuk az iskolákat, s gyűjtjük a fiatalo­kat. Elek Eszter Népdalverseny, ökörsütés, kirakodóvásár Hagyományt teremtenek a Szépasszony-völgyben Molnár László közgazdász, matematikus az egri Szépasszony- völgyben szeretne hagyományt teremteni. Háromnapos kultu­rális programjával vonzóbbá kívánja tenni a környéket, hogy ne csak a borisszák látogassanak ide. Országos népdaléneklési ver­senyt, népművészeti kirakodó- vásárt, gyermekprogramokat rendez szeptember 6-8-ig. Tö­rekvéséhez megnyerte a Ma­gyar Rádió népzenei osztályát is, melynek munkatársai a hely­színről közvetítik a versenyt. Tizenhét egyéni és csoportos énekes és népzenei együttes je­lentkezett a vetélkedőre. Hang- és videokazettáik alapján a rá­dió, a Duna TV és a Kórusok Országos Szövetsége válasz­totta ki a fellépőket. A rendez­vényen asszonykórusok, nép­dalkörök, nemzetiségi zeneka­rok mutatkoznak be az ország számos részéről. A zsűri elnöke Alföldi Borús István, a rádió népzenei osztályának vezetője. Szeptember 6-án, pénteken népművészeti kirakodóvásárral kezdődik a program, ahol hím­zők, gyöngyfűzők, fazekasok, ikonfestők, fafaragók, termé­szetes anyagokból virágot ké­szítők, bőrművesek kínálják portékáikat. A gyerekeket Me- száderi Gyula és Kállai Mari­ann avatja be a papírhajtogatás és gyöngyfűzés művészetébe. Szombaton 10-12-ig és 14-16 óráig tart a népdalének­lési verseny, melyet eredmény- hirdetés és díjkiosztás követ. Ezen a napon nyársalnak fel egy ökröt, és húsát szabad tű­zön pirítják a szakácsok. Va­sárnap ismét gyerekprogramok várják a családosokat. A prog­ramok ingyenesen látogatha­tók, melyet a városi önkor­mányzat támogatásából és a ki­rakodóvásár árus.ainak részvé­teli díjából rendez a szervező. Jövőre is szeretné megismételni rendezvényét a kulturált borfo­gyasztás meghonosításáért. Császi Erzsébet Ha én polgármester lennék... Ötletek az egerszalóki patikából Hangácsi Györgyné gyógyszer­tári szakasszisztens Egerszaló- kon. Fiatal asszony, két gyer­mek édesanyja, mi sem termé­szetesebb hát, hogy elképzelé­sei között elsőként az iskola támogatása szerepel. Ha ő lenne a polgármester asszony, pályázat útján pénzt szerezne, s ebből számítógépeket vásárolna a diákoknak. Támogatná to­vábbá az étkezésüket, ami most sajnos meglehetősen drága: na­ponta 120 forint. Ez igen nagy terhet ró a gyermekes csalá­dokra. Munkaköréből adódóan na­gyon sok idős, beteg emberrel találkozik a fiatalasszony. Ter- mészétesen őket is segítené polgármesterként, persze, eh­hez is pénz kell. Áldozna a hőforrásra is, hátha így fellendülne az ide­genforgalom. Ezáltal gazda­godhatna a település, munká­hoz jutnának az itt élők. Mire lenne még szükség a fa­luban? Például egy klubhelyi­ségre, ahol a 15 évnél idősebb gyerekek szórakozhatnának. Ahol értelmes programok vár­nának rájuk. Meghívná ide a cigány fiatalokat is, ne érezzék magukat számkivetettnek. (n. z.) Nyolc temetés, két születés Mégis gyarapodik Tarnaszentmária Ki hinné a tipp-topp, virágos porták láttán, hogy Tarna- szentmáriát többségében idősek lakják? Majoros Gyula polgár- mester adatai szerint a falu la­kosságának 97 (!) százaléka nyugdíjas. Évente sajnos négy­szer is megkondul a lélekha­rang, mire meghívás érkezik egy keresztelőre. Esemény­számba megy, ha a helybeli kö­zépkori templomban két fiatal örök hűséget fogad egymásnak. (Erre egyébként épp a napok­ban akadt példa: 24-én kö­szönthette a násznép Kuráczi Ildikót és Mata Zsoltot.) A polgármester bízik benne, hogy kedvezően fordul a sta­tisztika, és emelkedik a köz­ségben a lélekszám. Mint mondja, megállni látszik az el­vándorlás, s talán ez annak is köszönhető, hogy a falu „fel­szereltsége” semmivel sem rosszabb, mint a szomszédok­nál. Gázzal f üthetnek (15 millió forintért bevezették), kitűnő minőségű az ivóvizük (4 millió­ért megépült a vas-mangántala- nító), járhatóak az utak (hála Fodor Tibor besenyőtelki vál­lalkozónak). De ami a legvon­zóbb: senkinek sem tartozik a falu egyetlen fülérrel sem . Azt, hogy ez egy remek kö­zösség, a templomfeljáró is mu­tatja. Az önkormányzat növé­nyeket vásárolt, a falubeliek pedig társadalmi munkában el­ültették a tujákat, virágokat. Csinosítják lakóhelyüket, hogy aki erre jár, ne csupán vendé­geskedjék náluk, de érezzen kedvet az ideköltözéshez is. Mert „Tamamari” - ahogy az idevalósiak hívják - akkor gya­rapodhatna igazán, ha felfedez­nék maguknak a fiatalok. Társadalmi munkával megszépült a feljáró fotó: n. z. MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Heves Megyei Hírlap c. napilapot 1996 ....................-tői 1996......................-ig.............példányban M egrendelő neve: ................................................................................ Címe (irányítószáma, város, község)............................................. ( utca, tér, emelet, ajtó)................................................................... A z előfizetési díj: egy hónapra 545 Ft (havonta 192 Ft megtakarítás) negyedévre 1575 Ft (negyedévente 637 Ft megtakarítás) fél évre 3270 Ft (félévente 1153 Ft megtakarítás) egy évre 6540 Ft (évente 2306 Ft megtakarítás) Az előfizetési díjat a fenti címre nyugtával jelentkező AS-M kézbesítőnek fizetem. A megrendelőlapot borítékban az AS-M Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája, 3301 Eger, Pf. 23 címre kérjük feladni. Vidéken a Heves Megyei Hírlap terjesztőjénél lehet előfizetni. A lap megrendelhető továbbá a 36/412-646 telefonszámon is. Egy egri ifjú szenvedélye Nem mindennapi diákkal ho­zott össze a sors nemrégiben. Marczis Balázs az idén érett­ségizett, s a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója lesz szep­tembertől. ő az íjászatban ta­lált rá arra a hitre, ami rá­nyomta bélyegét életére, s megváltoztatta személyiségét.- Mindig is szerettem volna valamilyen formában lőni. Először kispuskára gondoltam, de aztán találtam egy újsághir­detést az íjászklubról. 14 éves voltam, amikor jelentkeztem, és első látásra beleszerettem ebbe a sportba. Elkezdtem rendszeresen járni az edzé­sekre. Ekkor még csak a klub íjait használtam, de ez nem mehetett hosszú távon. Min­denképp szerettem 'volna egy saját íjat, ezért másik nagy szenvedélyemet feladva elad­tam a motoromat. Szép lassan összegyűjtöttem a teljes fel­szerelést, s így komolyabban hozzáfoghattam a gyakorlás­hoz. Minden hétvégén fenn voltam a várban szüleim nagy örömére, s lőttem.- Mikor volt az első megmé­retésed?- 1994 márciusában egy te­rembajnokságon indultam férfi kategóriában - ifi akkor még nem létezett -, ahol hátulról a harmadik lettem. Ettől kezdve beleerősítettem, és első edzőm, Pap László segítségé­vel a szilvásváradi klub pályá­ján készültem a továbbiakra. Az 1994-es Zott-kupán még nem sikerült meglőnöm a harmadosztályt, mivel elsza­kadt az íjam, és nem tudtam végiglőni a távot. Az igazi si­kert az 1995-ös terembajnok­ság hozta meg, ahol már ifi ka­tegóriában indulva rekordot ál­lítottam fel. Sajnos, az íjász­szövetség ezt nem jegyzi. A ’95-ös minősítőn lőttem meg az első osztályt. Ezután követ­kezett az 1995-ös Zott-kupa, ahol már férfi kategóriában meglőttem a másodosztályt.- Miért jelent számodra olyan sokat ez a sport, hisz úgy tudom, az idén nem is verse­nyeztél?- Igen, sajnos, ebben az év­ben sokat kellett tanulnom az érettségire, a nyelvvizsgára, s költözködtünk is, így nem ma­radt elég időm a gyakorlásra. Én úgy tartom, ha nem tudok rendszeresen, heti két-három alkalommal edzeni, akkor in­kább nem is lövök. Ez teljes odaadást kíván, s Számomra most a tanulás előbbre való. Természetesen szeretném foly­tatni, s ha időm engedi, Pesten újrakezdem a gyakorlást.- Mégis átrendezte ez a szenvedély az életedet!?- Valóban, hisz egy tizen­négy éves korban lévő gyere­ket sokfelé el lehet húzni. Én az íjászatban találtam meg azt a rendszert, ami az életem fon­tos motívuma lett. Ez a lé­nyege az íjászatnak is. - Min­dig mindent pontosan ugyan­úgy! - hangzik a jelmonda­tunk. Egyszerre fizikai és szel­lemi mégterhelés ez, és erős önkontroll szükséges hozzá. Minden fiatalnak ajánlom, aki nem tud mit kezdeni magával, mert nemcsak hobbi és sporto­lás, de egy olyan tevékenység, ami megtanít arra, hogy nem­csak a győzelem számít, és a legfontosabb az, ha magadnak tudsz bizonyítani. (elek)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents